Bevezetés

Az információtechnológia fejlődése arra ösztönzi a könyvtáros-társadalmat, hogy folyamatosan korszerűsítse és bővítse könyvtári szolgáltatásai körét. A korszerű közkönyvtár hagyományos szerepe mellett betölti az információs központ funkcióját is, és meg kell értenie, hogy szociális funkciói is tovább szélesednek.
A könyvtárak feladatainak bővülésével a használók szokásaiban is jól érzékelhető változások történnek. A mai könyvtár-használók  az információkeresés folyamatában ťönkiszolgáló ügyfélléŤ válnak, akiknek elsősorban nem is a forrásokra, hanem inkább célirányos  ťkésztermékreŤ, személyre szabott információkra van igényük. Az információ használója a fogyasztói társadalom emberének agyával gondolkodik, tehát a könyvtárhasználat célja a számára szükséges konkrét információ-tartalom minél egyszerűbb és gyorsabb megszerzése. A használókkal szemben olyan könyvtáros szakembereknek kell állniuk, akik szakmai és informatikai tudásukkal segítséget adnak a keresett  információs tartalomhoz való minél gyorsabb eljutásban.

Az ország

Szlovénia Európa legkisebb országai közé tartozik, területe  20 273 km˛. Az ország Közép-Európa négy különböző területét  kapcsolja össze: itt találkozik az Alpok déli vonulata a Dinári hegységgel, a Pannón alfölddel és a mediterrán térséggel.  Az ország fővárosa Ljubljana 267 ezer lakossal, nagyságrendben azt követi Maribor 105 ezer, majd Celje 63 ezer lakossal.
Összlakossága 2007 végén meghaladta a 2 milliót. A 2002. évi népszámlálási adatok1 szerint a lakosság 83%-a szlovén. Az olasz és a magyar őshonos nemzeti kisebbség a keleti és nyugati határszéleken lévő községekben él. A népszámláláskor 6243 személy (0,32%) vallotta magát magyarnak, 2258 személy (0,11%) olasznak. Kisebb-nagyobb számban élnek még itt szerbek (38 964), horvátok (35 642), bosnyákok (21 542), valamint albánok, romák és más nemzetiségűek.
A független Szlovénia kikiáltására 1991. június 26-én került sor, s másnap június 27-én kezdetét vette a tíznapos háború, melynek végén 1991 októberében a jugoszláv hadsereg kivonult az ország területéről. 2004. május 1-jén Szlovénia az Európai Közösség tagja lett, majd három évvel később, 2007. január 1-jén a szlovén tollár helyett bevezették az eurót, az egységes európai fizetőeszközt. 

A közkönyvtárak 1945 után

A szlovéniai közkönyvtári rendszer az elmúlt hat évtized alatt fejlődött ki. 1945-ben fogadták el2 az első könyvtári  rendeletet a regionális könyvtárak megalakításáról és működtetéséről. Az első könyvtári törvény 1961-ben jelent meg, melyben a különböző típusú könyvtárak hálózati működésének szakmai és jogi kereteit határozták meg. A könyvtárak működését elsősorban a fenntartó elvárásai határozták meg. A használók igényeinek kielégítése a hatvanas évektől kezdődően vált egyre fontosabbá. A későbbi törvényi szabályozásban már megfogalmazódott, hogy az olvasóknak korszerű, minden igényt kielégítő könyvtári szolgáltatásokat kell nyújtani, függetlenül attól, hogy a szolgáltatást a nagyobb városokban vagy vidéken, a kisebb településeken veszik igénybe.
1971-ben egy új közkönyvtári hálózati struktúrát hoztak létre.3 A fejlesztésekben támaszkodtak az IFLA közkönyvtári irányelveire, valamint  a nyugati országok könyvtárszervezési tapasztalataira is. A könyvtári hálózat ellátórendszerébe bekapcsolták a körzeti és a települési könyvtárakat, és a hagyományos használati lehetőségek mellett hangsúlyossá tették a könyvtárközi kölcsönzés és a szaktájékoztatás szerepét.
Megkezdődött a könyvtárosok szervezett képzése a ljubljanai egyetem bölcsészettudományi karának könyvtári tanszékén, valamint különféle továbbképzések is indultak a nemzeti könyvtár szervezésében.
Az 1982-ben megjelent új könyvtári törvény kimondta  az országos információs rendszer kiépítésének szükségességét, és  kijelölte a fejlesztésekért  felelős központi intézmények körét.4
A szlovéniai közkönyvtárak fejlődésének két alapkérdése van:  hogyan lehet a fejlesztési elképzeléseket átültetni a gyakorlatba, és megvalósítani a mindennapokban, ill.  miként és honnan lehet a szükséges pénzügyi forrásokat a fejlesztésekhez előteremteni.
A közkönyvtárak többségében már a könyvtári normákhoz, előírásokhoz  való igazodás is nehézségekbe ütközött. Volt néhány szerencsés könyvtár, ahol a helyi községi önkormányzat támogatásával sikerült  megteremteni a működéshez szükséges anyagi támogatást.  A sikeres példák mintaként szolgáltak más önkormányzaŹtok és könyvtárak számára is.

Törvényi szabályozás

A szlovéniai közkönyvtárak működését rendező, 2001-ben hatályba lépő törvény (SZK Hivatalos Lapja, 2001. 87. sz.) majdnem tíz évig készült. Végleges formáját hosszadalmas parlamenti viták, többszörös átdolgozások előzték meg. 2001-ben a kulturális tárca élére olyan miniszter került, akinek mandátuma alatt a könyvtári törvény elfogadását követően számos további, a könyvtári területet érintő  rendelet, határozat, szabályzat került véglegesítésre.
2002-ben állították fel a Nemzeti Könyvtári Tanácsot5, amely a minisztérium mellett működő szakmai tanácsadó szervezet.
Az 1987-ben létrehozott IZUM (Institut inforŹmaŹcijskih znanosti Maribor,  Maribori Információtudományi Intézet) lett a kidolgozója, a kilencvenes évektől pedig a fejlesztője az egységes szlovén bibliográfiai adatbázisnak, a COBISS-nak (Cooperative Online Bibliographic System and Services).
Szabályzat jelent meg a kulturális területen szakfelügyeletet ellátó személyek képzéséről, 2003-ban pedig a körzeti központi könyvtárak közös költségeiről és a könyvtári hálózaton belüli tevékenységek támogatásáról.
A 2001. évi könyvtári törvény alapján 2003-ra elkészült a közkönyvtárak alapszolgáltatásairól szóló rendelet (SZK Hivatalos Lapja, 2003. 29. sz.).
Ezt követte a könyvtárak közintézményi tevékenységére vonatkozó szabályzat (A könyvtári tevékenység mint közszolgálat, SZK. Hivatalos Lapja, 2003. 73. sz.). Mindezeket kiegészítette a körzeti központi könyvtárak tevékenységét leíró szabályzat.
2004-ben jelent meg a hivatalos közlönyben az a határozat, amely a könyvtári dokumentumok kölcsönzési forgalma után – az európai szerzői jogi szabályozáshoz igazodva – évi támogatást állapított meg az alkotók részére.
A szlovén könyvtári törvény6 2001. november 8-án lépett érvénybe, hatályon kívül helyezve az 1982-es törvényt, amely még csak a hagyományos könyvtári tevékenységeket szabályozta.
Az új törvény az általános bevezető részt követően  az egyes könyvtártípusok (a nemzeti könyvtár, felsőoktatási könyvtár,  általános, ill. közkönyvtár,  iskolai könyvtár és szakkönyvtár feladatait tárgyalja. Külön rendelkezik a nemzeti kisebbségek, etnikai csoportok, valamint a határon túl élő szlovén nemzeti kisebbségek könyvtári ellátásáról. Meghatározza a Nemzeti Könyvtári Tanács és az országos könyvtári bibliográfiai adatbázist (COBISS-t) működtető maribori  IZUM feladatait. A törvény kitér a nemzeti bibliográfiai rendszer, a könyvtáros-képzés és a szakvizsgák, valamint a szakfelügyelet kérdéseire is. Fontos eleme a szabályozásnak a könyvtárak anyagi támogatásáról szóló rész.
A továbbiakban a könyvtári törvény azon szakaszait mutatom be részletesebben, amelyek a közkönyvtárak  tevékenységi  körét határozták meg. 
A könyvtári törvény 1. szakasza közszolgálati tevékenységként definiálja a könyvtárak munkáját,  meghatározza tevékenységeit,  az  alapítási feltételeket, a finanszírozást és a szakfelügyeletet. Ezek alapján egy közközkönyvtár a közszolgálati tevékenység keretein belül a következő feladatokat látja el:
gyűjti, megőrzi, feldolgozza, szolgáltatja  a könyvtári dokumentumokat,  biztosítja mind a hagyományos dokumentumokhoz, mind az elektronikus publikációkhoz  közvetlen hozzáférést,  könyvtári katalógust készít, adatbázisokat és egyéb tájékoztató forrásokat hoz létre és működtet,   bibliográfiai és más informatikai tevékenységet folytat,  ellátja a könyvtárközi kölcsönzést, biztosítja az információk szabad áramlását,  bővíti a könyvtárhasználók körét, megszervezi a könyvtárhasználati képzést;  gondoskodik a számítógépes alapismeretek oktatásáról, továbbá  egyéb könyvtári és információs tevékenységet folytat.
A könyvtárhasználók  jogait és az ingyenesen járó szolgáltatásokat a törvény 8. szakasza fejti ki: a használónak joga van  a könyvtári állományba való betekintésre, az állomány helyben használatára, ill. kölcsönzésére, tájékoztatásra a könyvtár állományáról, mely a könyvtár részéről kiegészül bibliopedagógiai tevékenységgel. A törvény megjelenése után két évvel látott napvilágot a Közkönyvtári alapszolgáltatások szabványai7, mely  könyvtártípusonként részletezte a könyvtári alapszolgáltatásokat. 

A közkönyvtárak működése

A könyvtárakat a törvény önálló jogi személyként definiálja. Könyvtár akkor működhet önálló intézményként, ha tízezer lakosnál nagyobb település részére végez könyvtári szolgáltatásokat. A 10 000-nél kevesebb lakosú területen, amennyiben adottak a szolgáltatásokhoz szükséges feltételek, működhet önálló könyvtár. Ha az önálló működéshez nincsenek meg a szükséges feltételek, lehetőség van arra, hogy az adott közigazgatási egységen belül egy nagyobb könyvtárral együtt, annak részeként tevékenykedjék. A törvény szerint minden települési önkormányzatnak kötelessége biztosítani a lakosság számára a könyvtári ellátást. A könyvtár tehát működhet önállóan, vagy  közösen egy másik település könyvtárával,  vagy  szerződést köthet egy  központi szolgáltatóval a könyvtári ellátás biztosítására. Ha több község együttesen alapít könyvtárat, az alapító szerződésben meghatározzák az egymás között megosztott jogokat és kötelezettségeket. Amennyiben egy település nem tudja biztosítani a könyvtári tevékenységet, akkor az állam teszi ezt meg a saját költségére (20. szakasz).
A közkönyvtárak részt vállalnak az életen át tartó tanulás megszervezésében; gyűjtik, feldolgozzák, megőrzik és szolgáltatják a helyismereti dokumentumokat (24. szakasz),  biztosítják a hozzáférést és a szolgáltatásokat a hagyományos és az elektronikus könyvtári médiák terén, foglalkozásokat szerveznek a gyermekek, a fiatalok és a felnőttek  részére.
A közkönyvtárak kötelesek biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat az olasz és a magyar nemzetiségek, valamint a roma közösségek számára, és biztosítaniuk kell a nemzetiség nyelvén történő kommunikációt. E célból a közkönyvtárak külön munkatervet dolgoznak ki, amelyet az adott nemzetiségi közösségek vezetősége minden évben véleményez, illetve jóváhagy. (25. szakasz)
 Azok a könyvtárak, amelyek a határ menti területen végeznek könyvtári szolgáltatást, a határon túli szlovénok részére is biztosítják  a könyvtári dokumentumokhoz való hozzáférést. Ennek keretében megszervezik a könyvtári dokumentumok kölcsönzését, együttműködnek az ottani regionális könyvtárakkal, dokumentumokat vásárolnak a részükre, és támogatják a szomszédos országokban élő szlovénok könyvtári ellátását. Ezt a szerepet a nemzeti könyvtárral együttműködve látják el. (26. szakasz)
A közkönyvtárak tagjai az országos bibliográfiai rendszernek. A törvényes előírásoknak megfelelően csak olyan gazdasági tevékenységet folytathatnak, amely során a megtermelt jövedelmet az alaptevékenységre fordítják. A közkönyvtári tevékenység működési feltételeit a törvény 36. szakasza pontosítja: a könyvtárnak széles választékú könyvállományt, elegendő számú szakképzett könyvtárost, a könyvtári szolgáltatások végzésére megfelelő helyiségeket és felszerelést stb. kell biztosítania.
A körzeti központi közkönyvtárak8 az alapító, fenntartó beleegyezésével könyvtári szolgáltatásokat nyújthatnak az adott régió egészének is. Feladatuk: biztosítani a nagyobb mennyiségű, igényes összetételű könyvtári állományt és információkat, szakmai segítséget adni a területen működő  kisebb könyvtáraknak; koordinálni a helyismereti gyűjtemények munkáját; irányítani a  könyvek begyűjtését és elosztását. (27. szakasz) A könyvtári törvény lehetővé teszi, hogy a körzeti központi könyvtárak bizonyos részfeladatokat átruházzanak a körzeti és a községi közkönyvtárakra, illetve a hálózat keretében működő körzeti központi közkönyvtár jóváhagyásával egy másik kijelölt könyvtárra.

Országos bibliográfiai rendszer

A könyvtári törvény több cikkelye foglalkozik az országos központi  bibliográfiai rendszerrel.  A nemzeti bibliográfiai rendszert azon könyvtárak alkotják, amelyek eleget tesznek a törvényben előírt feltételeknek a rendszerhez való csatlakozást illetően. A nemzeti könyvtár és az országos  könyvtári információs rendszerhez csatlakozott intézmények folyamatos adatcsere-kapcsolatban állnak egymással. A nemzeti bibliográfiai rendszerhez minden könyvtár csatlakozhat, amely elfogadja a szolgáltatási feltételeket, szakképzett könyvtárosai vannak, s rendelkezik a szolgáltatáshoz szükséges adatátviteli hálózattal. A szolgáltatásra vállalkozó könyvtárak  szerződést kötnek az  adatbázist fenntartó központi intézménnyel. A nemzeti bibliográfiai rendszerhez csatlakozhatnak az országhatáron kívül  tevékenykedő könyvtárak is.  A rendszerhez csatlakozó könyvtárak  saját adatbázisai is elérhetővé válnak a rendszer valamennyi felhasználója számára (41. szakasz).
 A nemzeti bibliográfiai rendszer keretében a könyvtári tájékoztató szolgáltatásnak a következő feladatokat kell biztosítani:  a rendszerhez tartozó online szolgáltatások folyamatos működtetése; a könyvtári normatívák betartása, alkalmazása és fejlesztése; az alkalmazott feldolgozói programok karbantartása és fejlesztése; a könyvtári szakemberek továbbképzése;  az egységes országos könyvtári rendszer és az adatbázisok, valamint a  kommunikációs rendszer karbantartása, fejlesztése; a  közvetlen hozzáférésű adatbázisok használatának biztosítása;  a szakmai továbbképzések és tanácskozások szervezése a nemzeti  bibliográfiai adatbázis további fejlesztéséről;  kutatói, fejlesztési és tanácsadói tevékenység ellátása; javaslatok előkészítése a Nemzeti Könyvtári Tanács részére. (44. szakasz)

A  könyvtárak finanszírozása

A könyvtárak mint  önálló közintézmények  az állami költségvetésből kapják a működésükhöz szükséges anyagiak egy részét. Végezhetnek  olyan kiegészítő szolgáltatásokat is, amelyeket az  intézmények alapítólevelében külön  meghatároznak. (51. szakasz)  A közkönyvtárakat az alapító és a társalapító a szerződéses partnerekkel együtt az intézmény programja és pénzügyi beszámolója alapján, az alapító okiratban lefektetett megállapodás szerint finanszírozza. (52. szakasz)
Ha több község közösen alapít könyvtárat, vagy ha egy központi szolgáltató könyvtárral szerződést köt, a könyvtár szolgáltatási, működési és a fenntartási költségeit az illetékes község lakosságának számaránya alapján határozzák meg. Azokat a könyvtári költségeket, amelyek az illető község területén keletkeznek, a községeknek maguknak kell fizetni.
A településeknek anyagilag is hozzá kell járulniuk a könyvtári dokumentumok beszerzéséhez. Ez havonta 1/12-ed részt jelent, figyelembe véve a település lakosságának számarányát. A könyvtár működéséhez és az új könyvtári dokumentumok vásárlásához szükséges anyagiakról az alapító és a fenntartó községek gondoskodnak a könyvtár által benyújtott és elfogadott pénzügyi terv alapján. A közös költségeket az alkalmazottak  fizetése, a dokumentumok beszerzése, referensz gyűjtemények használata és a mozgókönyvtári tevékenység működtetése képezi.(53.szakasz)  A könyvtárak a törvény 36. szakasza szerint állami költségvetésből származó támogatást is kapnak könyvvásárlás céljára.
Ha a miniszteri szakfelügyelet megállapítja, hogy a község nem teljesíti a törvény 52. és 53. szakasza alapján előírt fenntartói kötelezettségét,  figyelmeztetést kap; ha a megadott határidőn belül sem  teljesíteni a vállalt kötelezettségeket, a miniszter eljárást indíthat a helyi önkormányzat ellen. (54. szakasz)
A kulturális tárca az éves állami költségvetés keretein belül hozzájárul a könyvtári dokumentumok beszerzéséhez és  a számítógépes infrastruktúra kialakításához. (55. szakasz)
A közkönyvtári tevékenységgel összhangban a könyvtári dokumentumok kölcsönzése után a törvény 3. szakasza értelmében kölcsönzési támogatást adnak mindazon szlovén nyelven alkotó szerzők, fordítók, fotóművészek részére, akiknek műveit kikölcsönöztek. Az ezzel kapcsolatos részletes tájékoztatót a minisztérium dolgozta ki. (56. szakasz)

Hálózatok

Már az 1961-ben megjelent első könyvtári törvényben lefektették a könyvtári hálózat jogi és szakmai alapjait. Az 1982-es könyvtári törvényben meghatározták azokat a központi intézményeket, amelyek az információs rendszer kiépítéséért és fejlesztéséért voltak felelősek. A 2001-es könyvtári törvény előírta, hogy  az önkormányzatoknak helyi szinten biztosítaniuk kell a lakosság könyvtári ellátását. Az alapítás után szerződésben rögzítik a jogokat és a kötelezettségeket9. Ezek alapján a közkönyvtárak a helyi községi önkormányzatok fenntartásába tartoznak.
A közkönyvtári normatívákat a Nemzeti Könyvtári Tanács 2005. április 21-én hagyta jóvá. A könyvtári normatívák  a 2005–2015 közötti tízéves időszakra vonatkoznak. Az elkészült szabályzat felhasználta  az  IFLA és az UNESCO közkönyvtári nyilatkozatát (Kapu a tudáshoz, 1995), illetve a A közkönyvtári szolgálat c.  IFLA és UNESCO fejlesztési irányelveket10 .

A közkönyvtári hálózat

2003. szeptember 11-én jelent meg (SzK Hivatalos Lapja,  88. szám) a körzeti központi könyvtárakról szóló szabályzat,11 amely a regionális központi közkönyvtárak feladatait és finanszírozásukat, a helyismereti és más külön-gyűjtemények, valamint az információs rendszer működését, továbbá a könyvtárosok továbbképzését tárgyalja. A körzeti központi könyvtárak éves munkaprogramjának megvalósításhoz a kulturális tárca ad támogatást.
A régióban lévő közkönyvtárak hálózatot alakítanak, tevékenységüket a körzeti központi könyvtár szervezi. A hálózat dokumentumállománya a differenciáltabb igényeket is ki tudja elégíteni.  A központi könyvtár feladata a szlovén szépirodalmi művek és szakkönyvek, a folyóiratok, heti- és napilapok, hivatalos kiadványok, kézikönyvek, aprónyomtatványok, nem hagyományos dokumentumok, adattárak stb. beszerzése és szolgáltatása. Ezen kívül olyan idegen  nyelvű szépirodalmi műveket, szakkönyveket és szakfolyóiratokat vásárol és szolgáltat, melyek iránt a hálózat keretein belül igény mutatkozik.
A hálózati központi könyvtár szaktanácsadói szerepet is ellát, összehangolja a területén lévő könyvtárak munkáját.  Statisztikai adatokat gyűjt, jelentést készít a hálózat területén lévő könyvtárak tevékenységéről, és szakmai támogatást nyújt. Fejleszti a számítógépes infrastruktúrát. Mentori tevékenységet folytat a fiatal, kezdő könyvtárosok és a könyvtár szakos hallgatók körében, és továbbképzéseket szervez.

A körzeti könyvtárak
A körzeti könyvtárak összehangolják és karbantartják a közkönyvtárakat összekapcsoló információs rendszereket. A körzeti könyvtárak a saját hálózatuk keretében kötelesek megszervezni a helyismereti dokumentumok gyűjtését és feldolgozását a COBISS adatbázisban. Ennek érdekében közvetlen kapcsolatot alakítanak ki a körzeti könyvtári hálózat területén működő helyi kiadókkal, szerkesztőségekkel, intézményekkel s nyomdákkal,  hogy a megjelent  kiadványaikat juttassák el az illetékes körzeti könyvtár helyismereti részlegének. A körzeti könyvtár ezzel egy időben folyamatosan tájékoztatja a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat az újonnan megjelent kiadványokról, gyarapítja a CONOR névkatasztert a helyi szerzők adatainak a feldolgozásával.

Községi, kistelepülési könyvtárak
A községi, kistelepülési könyvtárak ott működnek,  ahol a lakosság létszáma meghaladja az 1500 főt, s a települési önkormányzat vállalja a fenntartási költségeket. A szakmai normatívák lehetővé teszik,  hogy fiókkönyvtárak jöjjenek létre azokon a településeken, amelyek  4 km-nél távolabb vannak a központi könyvtártól. A távoli városrészek, illetve kistelepülések ellátására mozgókönyvtári szolgáltatást is be lehet indítani, ha ennek adottak a feltételei. Fiókkönyvtári vagy letéti ellátás szervezhető  a kórházakban, az idősek otthonában, a diákotthonokban és a börtönökben is. Egyes településeken megszervezték a házi kölcsönzést, valamint a postai könyvküldő szolgálatot.

A könyvtárhasználók
A közkönyvtár azonos szolgáltatásokat biztosít a felnőtteknek, a fiataloknak és a gyermekeknek, nemre, nemzetiségre, fajra való tekintet nélkül. Ugyanilyen szintű könyvtári ellátás illeti meg a fogyatékkal élőket, a hosszabb ideig kórházi és rehabilitációs ápolásra szorulókat, a mozgáskorlátozottak, a gyengén látók és hallókat, a börtönben lévő személyeket. A közkönyvtári szolgáltatásokat igénybe vehetik  a különféle oktatásügyi, kulturális és non-profit szervezetek, a helyi közösségek egyesületei, a civil szervezetek, a helyi önkormányzat, stb.
Könyvtári tag lehet minden olyan személy, aki elfogadja és tiszteletben tartja az adott könyvtár működési szabályzatát. A könyvtárnak arra kell törekedni, hogy a felnőtt lakosság 40%, a 15 évnél fiatalabb diákok 60%-a könyvtárhasználó legyen.

A közkönyvtárak alapszolgáltatásai

2002 márciusában jelent meg a könyvtári alapszolgáltatásokról szóló szabályrendelet,12 valamint a könyvtárak nyilvános közintézményi tevékenységéről szóló szabályzat.13 Mindkettő részletesen meghatározza az egyes könyvtártípusokra  mint közintézményekre vonatkozó kötelezettségeket. A közkönyvtáraknak a következő alapszolgáltatásokat  kell biztosítaniuk a felhasználóik részére:
- a nyilvános hozzáférésű dokumentumok használata;
- egyes könyvtárak  katalógusának, ill. az országos osztott központi  katalógus (COBISS) használata;
- országos és külföldi OPAC katalógusok és adatbázisok használata;
- a hagyományos és elektronikus információforrásokhoz való szabad hozzáférés;
- információszolgáltatás a könyvtári állományról;
- könyvtári dokumentumok kölcsönzése helyben és otthoni használatra;
könyvtárközi kölcsönzés;
- a könyvtárhasználat és információtechnikai ismeretek oktatása;
segítség és tanácsadás a könyvtári dokumentumok keresésében és használatában;
- a könyvújdonságok ismertetése;
- reprográfiai szolgáltatások;
- könyvtári dokumentumok előjegyzése;
- számítógépek, nyomtatók,  tévé, videó, hifi zenei berendezések stb. könyvtári elérhetősége;
- internethasználat;
- könyvtári rendezvények szervezése.
A közkönyvtárnak tagja lehet mindazon magán vagy jogi személy, aki beiratkozik, és tagsági díjat fizet. Akik még nem töltötték be 18. életévüket, nem kell beiratkozási díjat fizetniük (ugyanez érvényes a munkanélküliekre is).
A közkönyvtárak kiegészítő szolgáltatásai közé sorolhatók azok a tevékenységek, amelyek további költséggel járnak. Ezeket a könyvtár részben, vagy teljes egészében megfizettetheti  a felhasználóval, attól függően, hogy ezek a költségek beletartoznak-e a fenntartó által biztosított anyagi támogatásba vagy sem.(5. szakasz)

A könyvtári dokumentumok kölcsönzése
Valamennyi közkönyvtár köteles a működési szabályzatában pontosan és közérthetően meghatározni az az állományban található összes dokumentumtípusra vonatkozó  kölcsönzési feltételeket és a kölcsönzési határidőt. A közkönyvtárakban a legtöbb dokumentum kölcsönözhető, kivéve: a folyóiratokat, a referensz műveket, kézikönyvtári gyűjteményt, a helyismereti állomány dokumentumait, valamint régi és a ritka könyveket.

Térítéses és ingyenes szolgáltatások
A közkönyvtár alapszabályzatában rögzíti  azokat a szolgáltatásokat, amelyekért fizetni kell:   beiratkozás,  fénymásolás, digitalizálás,  a könyvtárközi kölcsönzés postaköltség, irodalomkutatás, bibliográfia-szerkesztés CD-k, DVD-k, videó és hangkazetták kölcsönzése, a megrongált könyvtári dokumentumok javítása, késedelmi díjak, az elvesztett könyvtári dokumentum ára, az elvesztett könyvtári dokumentum ismételt feldolgozási költségei,  a második (helyettesítő) olvasójegy elkészítése.
Az ingyenes könyvtári szolgáltatások közé a következők sorolhatók: a könyvtári dokumentumok helyben használata és otthonra kölcsönzése, tájékozódás a könyvtár újdonságairól, a dokumentumok előjegyzése, hozzáférés a közintézmények elektronikus információs forrásaihoz, adatbázisok használata,  a könyvtárhasználók tájékoztatása nyomtatott, vagy elektronikus formában,  a könyvtárhasználati technológia oktatása,  az elektronikus posta ingyenes használata a könyvtárban. (6., 8., 9., 10. szakasz)

Nyitva tartási idő
A könyvtárak a nyitva tartási időt a felhasználók igényei szerint alakíthatják. A szabályzat megengedi, hogy a könyvtár inkább az esti órákban, és munkaszüneti napokon is nyitva legyen.  Az intézmények minimális nyitvatartási és kölcsönzési ideje könyvtártípusonként14 változó – a könyvtári alapszolgáltatások függvényében a következőképpen javasolt:

 

A könyvtári állomány kialakítása és szolgáltatása
A könyvtár nagysága, állománya, valamint felszereltsége feleljen meg a lakosság számarányának és a könyvtári hálózat elvárásainak. A könyvtár épülete legyen könnyen megközelíthető, s legyen lehetőség arra, hogy az épületet szükség szerint kibővítsék.
Ha a könyvtár egy kultúrintézet szerves része, akkor legyen külön bejárata. A könyvtári helyiségek a látogatók részére legyenek funkcionálisak, s könnyen használhatók.

Könyvtári férőhelyek
Elvárható, hogy ezer lakosra számítva a könyvtárban minimálisan legyen
l3 olvasótermi hely, de legalább 12 hely,
0,5 hely a zenei részlegben, de legalább 2 hely,
0,5 hely az audiovizuális részlegben, de legalább 2 hely,
1 hely számítógéppel és nyomtatóval felszerelve, de legalább 4 hely.
Az olvasótermi szolgáltató helyen legyen kellőképpen felszerelt kézikönyvtári gyűjtemény, folyóirat-olvasó és annak régebbi gyűjteménye álljon közel a raktárhoz. A különféle könyvtári és más rendezvények megtartására szolgáló helyiségekben legyen legalább 50–150 férőhely. Továbbá legyen teakonyha, ruhatár, ülésterem, minden emeleten  kellő számú vizesblokk, valamint külön helyiség a központi számítógép részére.

Gyűjteményszervezési alapelvek
Minden könyvtárnak a gyűjtemény kialakításánál a következőket kell figyelembe venni, hogy négy kötet jusson minden lakosra, de nem kevesebb, mint 10 ezer kötet, 30 folyóirat és 0,4 nem hagyományos könyvtári dokumentum. A könyvgyűjtemény összetételében vegyék figyelembe a lakosság nyelvi megoszlását. Nemzetiségi területen jusson egy anyanyelvi könyv 5 nemzetiségi lakosra, s egy anyanyelvi folyóiratcím 500 nemzetiségi lakosra. A körzeti központi könyvtárban legyen legalább 100 folyóiratcím. Az intézményi, a kórházi és egyéb fiókkönyvtárakban jusson legalább 5 dokumentum minden potenciális felhasználóra. A bibliobusz állománya álljon legalább 15 ezer kötetből, s ebből legyen legalább 3 ezer kötet a bibliobuszon. Ha a helyismereti és egyéb külön-gyűjtemény nagysága meghaladja a 3000 dokumentumot, akkor legyenek elkülönítve.

A könyvtári állomány összetétele és az évi gyarapodás
A könyvtári gyűjteményen belül a szép- és szakirodalom aránya legalább 60%–40% legyen. A gyűjtemény ezen belül 25–30%-ban biztosítson megfelelő szakirodalmat és szépirodalmi műveket a fiatalok és a diákok részére, ebből 60%-a szakirodalmi és 40%-a szépirodalmi mű. Hasonlóan kell kialakítani a nemzetiségiek nyelvén való gyűjteményt is. Abban az esetben, ha a  közkönyvtár szeretné betartani a javasolt évi gyarapodási elvárásokat, akkor évente az ellátandó terület minden 1000 lakosára nézve legalább 250 könyvtári dokumentumot, valamint legalább 25 nem hagyományos könyvtári dokumentumot kell vásárolnia.

Mérőszámok
Az eredményes könyvtári tevékenység mérésére az ISO 11620:1998 szabványt ajánlják. Ennek keretében a következő mutatókat számszerűsíthetők: a kikölcsönzött könyvek száma a lakosság számarányához viszonyítva, a látogatottság száma a lakosság számarányához, a beiratkozott olvasók száma a lakosság számarányához, a kikölcsönzött könyvek száma a teljes könyvtári állományhoz viszonyítva, megkeresések, információk szolgáltatása a lakosságra kivetítve, a kikölcsönzött könyvek száma és a nyitvatartási idő arányosa, a szolgáltatások száma és a lakosság számaránya, számítógép használatok száma a lakosság számarányához viszonyítva.
A könyvtári munka mérése egy másik, hasonló jellegű könyvtár mutatóinak összehasonlításával is (benchmarking) elvégezhető.

A közkönyvtárak helyzete, jövőbeni feladatai

A Nemzeti Könyvtári Tanács a közkönyvtári normatívákban15 kevés újdonsággal rukkolt elő. Lényegében megismételték azokat az elvárásokat, amelyeket a 2001. évi könyvtári törvény tartalmazott, de gyakorlati megvalósításuk a 2001–2005 közötti időszakban még nehezen indult. A közkönyvtári fejlesztés kulcsfontosságú tényezője a korszerű közkönyvtári hálózatok működtetése.
A közkönyvtárak legfőbb feladatai között a következőket jelölték meg:
- biztosítani a könyvtári állományhoz való közvetlen hozzáférést, valamint a  könyvtári információs rendszer használatát;
- gondoskodni az adott térség közösségi tájékoztatása szempontjából fontos információkról; – gyűjteni, rendszerezni, szolgáltatni a helyismereti dokumentumokat és tájékoztatni róluk;
- támogatni az egész életen át tartó tanulást;
- fejleszteni az olvasás iránti igényeket, bővíteni a használók körét;
- szervezni a könyvtárak közötti együttműködést. 

A körzeti központi könyvtárak fô feladatai
Változnak a használói igények, a közösségek és az egyének elvárásai, új szolgáltatások és szolgáltatási formák jelennek meg, változik a könyvtár mint szolgáltató hely szerepe, és mind nagyobb felelősség hárul a könyvtárosra is, szakmai és etikai szempontból egyaránt.  A  digitális írásbeliség már nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak körében is egyre jobban tért hódított. A  könyvtári munka kezd  eltolódni kicsit a képzés, továbbképzés felé,  egyfajta „oktatói könyvtárosság” irányába.
A  kistelepülési  könyvtárak sok esetben nincsenek felkészülve a Közkönyvtári tevékenység szabályzatában előírt normatívák szerinti működésre.
A központi körzeti könyvtárak a könyvtári hálózati feladatok átvállalásával nagy terhet vettek magukra. Mivel a könyvtári intézet nem tudott kellő támogatást adni, a hálózati munkát áthárította a központi körzeti könyvtárakra, amelyek viszont nem voltak erre felkészülve. Olyan helyzet alakult ki, amelyben a körzeti központi könyvtárak nem nagyon tudnak eleget tenni új kötelezettségeiknek, miközben korábban elkezdett feladataik teljesítése is nehézségekbe ütközik. A kistelepülések könyvtárainak egy része annyira lemaradt a fejlődésben, hogy puszta létük is gyakran megkérdőjeleződik. Van olyan település, ahol a lakosságszám csökkenése áll a háttérben, máshol a könyvtár elavult állománya  miatt nincs érdeklődés a könyvtári szolgáltatások iránt.
A kistelepülési önkormányzatok gyakorta szakmai hozzáértés nélkül próbálják megoldani a könyvtárak szervezeti, szervezési problémáit. Előfordul, hogy a körzeti központi, a körzeti vagy a kistelepülési közkönyvtárak hatáskörébe próbálják átirányítani az iskolai könyvtárakat is. A szervezeti struktúrát  érintő változtatásokat sem minden esetben előzi meg alapos szakmai egyeztetés és előkészítés.

A közkönyvtárak információtechnológiai ellátottsága
Az infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően nőtt a közkönyvtári számítógépek mennyisége. Helyi könyvtári hálózat csak néhány helyen épült ki, pedig ezek nagyobb biztonságot és felügyeletet biztosítanának. A könyvtári számítógépek karbantartását külső cégek szakemberei végzik, akik csak az alapvető karbantartási munkákat látják el. A könyvtári  intézet munkatársai  szorgalmazzák, hogy legyen minden központi körzeti közkönyvtárnak saját informatikai szakembere. (A legfrissebb 2008. januári adatok szerint a hálózatban 10 számítógépes rendszergazdát foglalkoztatnak.) A továbbiakban mindenképp fejleszteni kell a könyvtárosok számítástechnikai ismereteit, nekik is meg kell tanulniuk szakavatott módon digitalizálni, webŹoldalakat szerkeszteni, és aktívan közreműködni a honlapok folyamatosan frissítésében.
Tovább kell fejleszteni a könyvtárak elektronikus szolgáltatásait: a fő cél a virtuális könyvtár és az információs központ szerepének, feladatainak a megvalósítása. Fontos előrelépés lenne, ha sikerülne a könyvtári vezetők és a könyvtárosok folyamatos informatikai továbbképzését megszervezni.
A kiskönyvtárak gépparkjának fejlesztésére egyelőre még nincs egységes elképzelés.
A körzeti központi könyvtárak nagyobb tárkapacitással rendelkező szervereihez az OpenVMS operációs rendszeren keresztül kapcsolódnak a községi könyvtárak. 2004-ben kezdődött meg a „COBISS 3” könyvtári feldolgozói program használata. A központi adatbázis tartalmazza az adott időszakban megjelent hagyományos és nem hagyományos könyvtári dokumentumokat. Egyes dokumentumtípusok pl. a kéziratok, aprónyomtatványok, hagyatékok, zenei anyagok, kották, stb. feltárása még megoldatlan.
A COBISS adatbázis könyvtári feldolgozó modulja egyelőre még nem teszi lehetővé a teljes értékű virtuális könyvtár működését. A bibliográfiai és a helyi adatok mellett az adott adatbeviteli mezőbe beírják azon URL-címet, ahol a digitalizált állomány elérhető s megtalálható az interneten.

A közkönyvtárak és az internetes tartalomszolgáltatás
A közkönyvtárak helyzetével foglalkozó 2005-ös jelentés megállapította, hogy a könyvtári szolgáltatások bővítésénél fontos szerepet szánnak  az intézmények honlapjainak. A kiskönyvtárak hálózati forráskínálata egyelőre még szegényes, sokszor esetleges, elavult. Az országos stratégiai terv a körzeti központi könyvtárak feladatává tette, hogy a nemzeti könyvtár szakmai felügyelete mellett szervezzék és koordinálják részvételüket az  országos szintű fejlesztési programokban, amelyhez a minisztérium külön anyagi forrásokat  biztosított a könyvtáraknak. Mivel a finanszírozás csak meghatározott időszakra vonatkozott, a körzeti hálózati szakreferens feladatkörét fele-fele arányban egy már munkaviszonyban lévő könyvtáros, és egy újonnan  felvett egyetemi hallgató látta el, akire elsősorban a rutinfeladatok elvégzése hárult. A körzeti központi könyvtárak feladatkörét és azok kivitelezését a könyvtári hálózatok kialakításában, szervezésében a törvények és szabályzatok egyértelműen meghatározzák.

Fejlesztési javaslatok:
- Legyen biztosítva a COBISS könyvtári adatbázishoz való hozzáférés a kistelepülési könyvtárakban is.
- Mutassák be a könyvtári gyűjteményeket az intézetek honlapjain is.
- Legyen folyamatos a felhasználók képzése az informatika téren.
- A központi körzeti közkönyvtár és a hozzá tartozó hálózati könyvtárakban, tegyék lehetővé az egységes olvasójegy használatát.
- Legyen térítésmentes a közkönyvtári adatbázisokhoz, s más közhasznú információs forrásokhoz való hozzáférés. 

Jegyzetek

1 http://www.stat.si/popis2002/si/  Letöltés: 2007. dec. 22.
2 Uredba o ustanovitvi okrožnih študijskih knjižnic. Uradni list SNOS in NVS I/II, 1945. 37. sz. 168-169. p. 1945. 9. 22.
3   Ez a Szlovén Képviselőház Oktatási-Nevelési Tanácsának ülésén került elfogadásra 1970. jún. 1-jén, de csak a következő évben indult meg az átszerveződés folyamata.
4 Koncepcija razvoja knjižničarstva v Sloveniji. Uradni list SRS, 1982. 27. sz.
5 Sklep o ustanovitni Nacionalnega sveta za knjiznicno dejavnost. Uradni list RS, 2002. 34. sz.
6 Zakon o knjižnjičarstvu. Uradni list Republike Slovenije, 2001. 11. 08. 87. sz. 8685-8693. p.
7 Standardi za splošne knjižnice – za obdobje od 1. maja 2005 do 30. aprila 2015. Lj., Nacionalni svet za knjižnično dejavnost, 2005. 28 p. http://www.mk.gov.si/fileadmin/mk.gov.si/pageuploads/Ministrstvo/Drugo/ hitri_dostop/standardi_spl_k_sprejeti.pdf     Letöltve: 2007. nov. 30.
8 A körzeti központi könyvtárak tevékenységéről szóló részletesebb szabályzat két évvel később, 2003. szept. 12-én lépett érvénybe: Pravilnik o osrednjih knjižnicah (Szabályzat a körzeti központi könyvtárakról) Uradni list RS 2003. 88. sz. 13012. p.
9 Könyvtári törvény, 2001. 20. szakasz
10 Magyar fordításban is: A közkönyvtári szolgálat – az IFLA és az UNESCO fejlesztési irányelvei (2005) magyarra fordította Papp István, Bp. Könyvtári Intézet, 2005.
11 Pravilnik o osrednjih knjižnjicah. Uradni list RS, 2003. 88. sz. 13012. p. (Szabályzat a körzeti központi könyvtárakról)
12 Uredba o osnovnih storitvah knjižnic. Ur. list RS, 2002. 3. 13. (Szabályrendelet a könyvtári alapszolgáltatásokról)
13 Pravilnik o pogojih za izvajanje knjižnične dejavnosti kot javne službe. Uradni list RS 2003. 7. 29. 11085. p. (Szabályzat a könyvtárak közintézményi tevékenységéről)
14 Az adott könyvtár nyitvatartási ideje az alapszabályzatban van meghatározva, az esetleges módosításokat az alapító és a könyvtár tanácsa hagyja jóvá a könyvtár évi munkatervében.
15 Közkönyvtári szabványok, 2005. 1., 2. szakasz