Az Országos Széchényi Könyvtár egyik legújabb szolgáltatását már megismerhette az érdeklődő szakmai közönség: a Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisáról, a HUMANUS-ról van szó, amely elérhető a honlapján keresztül (http://www.oszk.hu/humanus/) vagy közvet-lenül is (http://humanus.bibl.u-szeged.hu/human/cikk-mokka). A 2008. február 5-én tartott, saj-tótájékoztatóval egybekötött adatbázis-bemutató után röviddel a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2008/2-es számában megjelent cikk1 röviden vázolta az adatbázis létrejöttét, de szerzői tudatosan vállalták: „Nem rendszerleírást, -ismertetést végzünk”.
Jelen tanulmány írója két célt tűzött ki: egyrészt áttekintést ad az adatbázis kifejlesztésének gya-korlati megvalósításáról, másrészt vázolja azokat a megoldásokat és fejlesztési terveket, amelyek a könyv- és könyvtártörténeti, illetve a könyvtárügyi–könyvtártudományi szakterület publikációi-nak számbavételére vonatkoznak.
A téma egyik vetülete sem előzmények nélkül való: Az adatbázis megalapozásának állomásait összefoglaló2, illetve a könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmi adatbázis kiépítésére vonatkozó, korábbi elképzeléseket tárgyaló3 tanulmányok e lap hasábjain jelentek meg.

A HUMANUS kifejlesztése

2005 végére az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége a korábban megrendelt, de végleges formában el nem készült megvalósíthatósági tanulmány nélkül is meghozta azt a döntését, hogy olyan új adatbázist fejleszt ki, amely

  • megvalósítja a könyvtárban több helyütt, különböző gépi rendszerekben és adatbázisokban folyó cikkfeldolgozás egységesítését,
  • webes felületen, könnyen elérhető és használható,
  • alkalmas közös katalogizálásra,
  • nem igényel nagyobb hardver- és szoftverfejlesztést a feldolgozást végző műhelyekben,
  • más területen már bizonyított, rugalmas szoftverre épül.

Az akkor még „Humán Szakirodalmi Adatbázis”-nak nevezett bibliográfiai adatbázis – a korábbi kedvezőtlen tapasztalatok figyelembe vételével – tudatosan nem vállalta az általános nemzeti cikkrepertórium szerepének betöltését, sőt a célul kitűzött humán tudományi területen is csak együttműködő partnerek bevonásával tartja megvalósíthatónak egy-egy szakterület cikkirodalmá-nak számbavételét. Más vonatkozásban azonban bővült az adatbázis gyűjtőköre az eredeti elkép-zelésekhez képest: nem csupán az időszaki kiadványokban megjelent publikációk, hanem a gyűj-teményes kötetekben, konferenciaanyagokban napvilágot látott tanulmányok is helyet kapnak benne.
Miután az adatbázis együttműködésen alapuló megtervezésének és kifejlesztésének útja zsákutcá-nak bizonyult, az OSZK először a szoftverkörnyezet megteremtését tűzte ki célul, és akkor akart a szakma elé újra kilépni, amikor már működik az adatbázis prototípusa és van mit bemutatni.
Az adatbázis tervezése 2005 végén – 2006 elején megkezdődött: a bibliográfiai rendszert HUNMARC alapokon, a katalogizálási szabványok és szabályzatok figyelembe vételével, a Sze-gedi Tudományegyetem Könyvtárában, az OSZK támogatásával kifejlesztett Bodza nevű keret-rendszer alkalmazásaként terveztük meg.4

Az adatbázis kialakításának alapelvei

Mivel a HUMANUS célja a nyomtatott és elektronikus időszaki kiadványok cikkeinek, a
nyomtatott és elektronikus tanulmánykötetek, konferencianyagok tanulmányainak, valamint  időszaki kiadványokban megjelent könyv- illetve egyéb dokumentumismertetéseknek a számba-vétele, az adatbázist többféle (gyakorlatilag minden) dokumentumtípus feldolgozására fel kellett készíteni.
Az együttműködéssel építendő adatbázisnak képesnek kell lennie

  • közvetlen adatbevitelre űrlapon, illetve MARC-formátumú munkalapon keresztül egyaránt,
  • a rekordok címkés, MARC-formátumú és a katalogizálási szabályoknak megfelelő megjelení-tésére,
  • rekordfeltöltésre és -letöltésre HUNMARC és USMARC (MARC21) formátumban, illetve a két formátum közötti oda-vissza konverzióra,
  • kisebb, szakterületi részadatbázisok kialakítására a teljes adatbázison belül,
  • sokoldalú keresésre és böngészésre,
  • különböző bibliográfiai kiadványok előállításának támogatására.

Bibliográfiai csereformátum

Minthogy a könyvtárak a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) elveinek kialakításánál így foglaltak állást, a HUMANUS adatbázist is HUNMARC alapokra helyeztük, ez lett az alapér-telmezett adatcsere-formátum. A HUNMARC-szabvány adta kereteket azonban néhány speciális adatféleség felvétele céljából bővíteni kényszerültünk: ilyen, az eredeti HUNMARC-ban nem szereplő mezőben oldottuk meg pl. az egyes bibliográfiai rekordok generikus „tárgyszavazását”, azaz annak a tudományterületnek a jelölését, amelybe a tétel beletartozik, vagy a bibliográfiai kiadványok egyes számaiba kerülő rekordok kijelölését.

Rekordkapcsolatok alkalmazása

A HUMANUS-ban a bibliográfiai tételek összetartozását rekordkapcsolatokkal ábrázoljuk. A következő rekordkapcsolatokat alkalmazzuk:
a)  A részdokumentum (cikk, tanulmány) és a forrásdokumentum (időszaki kiadvány, könyv) között: 773–774-es kapcsolati mező
A forrásdokumentum rekordjának is szerepelnie kell az adatbázisban: ezt lehetőség szerint más adatbázisból, elsősorban az OSZK online katalógusából, a NEKTÁR-ból vagy a MOKKÁ-ból kell átemelni, de szükség esetén más, akár külföldi adatbázisokat is felhasználhatunk. Az időszaki kiadványok rekordjait a NEKTÁR-ból célszerű átvenni, ahol a nemzeti könyvtár feldolgozói nap-rakészen karbantartják őket. A HUMANUS-beli rekordban linkként szerepel a NEKTÁR-beli rekordazonosító, amely az OSZK online katalógusának megfelelő rekordjához vezet. A forrásdokumentum leírása szükség esetén elkészíthető a HUMANUS-ban is.

1. ábra
Átlépés a HUMANUS-ból a NEKTÁR-ba (LibriVision)

A részdokumentum 773-as mezőjében elég a $w (a forrásdokumentum rekordjának rekordazonosítója) almezőt, valamint a $g (a részdokumentumnak a forrásdokumentumon belüli helye) almezőt kitölteni.A rész- és a forrásdokumentum között létrehozott rekordkapcsolat egyirányú, de a szoftver adta lehetőségek kihasználásával az adatbázisban „visszafelé is lehet rajta menni” (a programozónk megfogalmazása), ami a külső szemlélő számára kölcsönös rekordkapcsolatnak tűnik. Ennek ré-vén lehetővé vált pl. az egyes folyóira-tokban megjelent cikkek leírásainak megjelenítése „tartalomjegyzék-szerűen”, vagyis az évfolyamok – számok – oldalszámok sorrendjében.


2. ábra
A Történelmi Szemle c. folyóirat feldolgozott évfolyamai, valamint egy évfolyam cikkei

b)  Könyvismertetés esetén az ismertetésrekordnak többféle kapcsolattal kell rendelkeznie

  • az időszaki kiadványban megjelent ismertetésnek mint részdokumentumnak kell kapcsolódnia a forrásdokumentum (időszaki kiadvány) rekordjához (773–774-es kapcsolati mező), valamint
  • az ismertetésnek kapcsolódnia kell az ismertetett kiadvány bibliográfiai rekordjához is (erre a célra a HUNMARC 788 Meghatározatlan rekordkapcsolat mezőjét használtuk fel az ismerte-tésrekordban, megtoldva egy 789-es párral, amely bekerül az ismertetett kiadvány rekordjába).

3. ábra
A megjelenítéskor egyszerre láthatjuk egy könyv összes feldolgozott ismertetését.

c)  Többkötetes könyv esetében a könyv közös adatait tartalmazó rekord és a kötetrekord között: 787-es, kölcsönös rekordkapcsolat
Ebben az esetben a részdokumentum 773-as mezővel kapcsolódik a kötet mint forrásdokumentum rekordjához, a kötetrekord pedig 787-es kapcsolattal a többkötetes könyv közös rekordjához. A címkés megjelenítő formátumban nagyon ötletesen van megoldva a navigálás lehetősége a több-kötetes könyv közös és kötetrekordjai között (a többi megjelenítő formátum egyelőre nem bizto-sítja ezt a lehetőséget).

 

4. ábra
Többkötetes könyv rekordjai

d)  A többkötetes könyvekről szóló ismertetések esetében bonyolult kapcsolati rendszert kell kialakítani a rekordok között:

  • össze kell kapcsolni a többkötetes könyvet leíró rekordokat (787-es kapcsolat);
  • össze kell kapcsolni az ismertetést és az azt közlő folyóirat rekordját (773–774-es kapcsolat);
  • össze kell kapcsolni az ismertetés és a könyv megfelelő rekordját (788–789-es kapcsolat a közös rekorddal, ha a többkötetes könyv egészéről készült az ismertetés, illetve a kötetrekord-dal, ha az ismertetés valamely kötetről szól).

Az analitikus feldolgozás alapelvei

A leírás négy részből áll, amelyeket egy egységként kell megmutatni a megjelenítő formátumok-ban:
1.  A részdokumentum adatai
2.  Összekötő elem („In:”)
3.  A forrásdokumentum adatai
4.  A részdokumentum helye a forrásdokumentumban
Az 1. és 4. rész a részdokumentum (cikk) rekordjában, a 3. rész a forrásdokumentum rekordjában szerepel, az összekötő elemet pedig a megjelenítő formátumban kell beépíteni a rekordok közé.
Egyedi leírást készítünk az egyszeri részdokumentumról (az időszaki kiadvány egyetlen fizikai egységében megjelent cikk, tanulmány, közlemény), valamint folytatásban közölt részdokumen-tum egyetlen részéről (részlet). Részközleményekből álló részdokumentum esetén minden egyes részközleményről önálló rekord készül.
Összefoglaló leírás készülhet a folytatásban (az időszaki kiadvány több részegységében) közölt részdokumentum egészéről vagy részeinek egy csoportjáról. Ezt a megoldást elsősorban a retros-pektív feldolgozásban alkalmazhatjuk.

A rekordok megjelenítése

A HUMANUS-ban a rekordok megjelenítésére többféle formátum áll rendelkezésre.
A kereséskor a találatok az ún. listás formátumban, sorszámozva jelennek meg a kettéosztott kép-ernyő jobb oldalán. Ebben a felsorolásban ikonok jelzik minden tétel „típusát”: könyv, időszaki kiadvány, cikk, ismertetés, elektronikus dokumentum stb.
Ha a listából kiválasztunk egy elemet, a lista maga átkerül a képernyő bal oldalára, a jobb oldalon pedig megjelenik a kiválasztott bibliográfiai tétel, alapértelmezésben címkés formátumban. A képernyő jobb oldalának alján van lehetőség formátumot váltani: választhatunk az ISBD, MARC, MARCXML és XML formátumok között. Az azonosítóval bejelentkezett feldolgozónak az űrla-pos adatbeviteli formátum is rendelkezésére áll.

 

5. ábra
A keresett rekord  megjelenítése

Tárgyi feltárás a HUMANUS-ban

Egy szaktudományi bibliográfiai adatbázis elengedhetetlen eszköze a cikkek tartalma szerinti kereshetőség lehetővé tétele. A feldolgozott forrástípusok és műfajok gazdagabb körén, valamint a bibliográfiai kiadványok készítésének támogatásán túl éppen ez az a különlegesség, amely a HUMANUS-t megkülönbözteti az ugyancsak a könyvtárak összefogásával építkező MATARKA tartalomjegyzék-szolgáltatástól.
Már a tervezés korai szakaszában (2004–2005-ben) megfogalmazódott, hogy az adatbázisba kerü-lő bibliográfiai rekordok tartalmi jellemzésére természetes nyelvű, szabályozott feltáró eszközöket fogunk alkalmazni. Kézenfekvőnek látszott erre a célra a könyvtárak nagyobb körében bevezetett OSZK Tezaurusz/KÖZTAURUSZ-t használni. Az is világos volt, hogy a résztvevő könyvtárak meglévő szaktezauruszaikat, tárgyszójegyzékeiket szintén használhatják majd.
A HUMANUS háttéradatbázisaként már működik az OSZK Tezaurusz, illetve a Könyvtári és tájé-koztatási tézaurusz, pontosabban a deszkriptoraik böngészhető listája a teljes szócikk, illetve a deszkriptorok kapcsolatai nélkül. A tárgyszavakat így a feldolgozóknak nem kell begépelniük, hanem a tárgyszólistából kiválasztva beemelhetik azokat a rekordba.
Bebizonyosodott az is, amit már a tervezésnél sejtettünk, hogy ti. az OSZK Tezaurusz nem nyújt elég lehetőséget a mélyebb tárgyi feltárásra bizonyos, a HUMANUS gyűjtőkörébe eső területe-ken. Ráadásul nagyon nehézkes az egyes szakterületekhez tartozó tárgyszókészletének áttekintése, mivel nincs szakrendi csoportosítása. Így aztán a feldolgozás kezdeti szakaszában az OSZK Hu-mántudományi Bibliográfiai Osztálya kísérletképpen, szaktudósok bevonásával a régészet, majd az irodalomtudomány területén dolgozott ki olyan tárgyszójegyzéket, amely jobban megfelel a cikkek tartalmi feltárásának. Napirenden van a történettudományi fogalmak ilyen összegyűjtése is. Ezeket az elkészült tárgyszólistákat tervezzük az OSZK Tezaurusz/KÖZTAURUSZ fejlesztőinek is átadni felhasználásra.
A tárgyi feltárást és a téma szerinti visszakeresést egyaránt segíti majd, ha megoldjuk az adatbázisban a tezauruszok „authority fájljának” kezelését. Ennek megvalósítására jelenleg nagyon ígé-retes kísérlet folyik a Könyvtári és tájékoztatási tézaurusz tárgyszóanyagával, megtörtént a deszkriptorcikkek konverziója az eddig használt MikroISIS-ből a Bodzában kialakított alkalma-zásba a HUNMARC A besorolási rekordok adatcsere formátuma c. tervezet alapján. Jelenleg tesz-telés alatt van a konverzió eredménye.
Később a tezauruszok építését és karbantartását is szeretnénk automatizálni, ehhez további szoftverfejlesztés szükséges.

Keresési lehetőségek

A HUMANUS jelenlegi keresési lehetőségei a kereshető adatelemek körét tekintve elég gazda-gok: a felhasználó 20-féle szempont közül választhat, egyszerre négy keresőelemet adhat meg, amelyeket a rendszer „és” kapcsolattal kapcsol össze. (A feldolgozóknak még több keresési szempont áll a rendelkezésükre.)
Egy-egy szempontot kiválasztva áttekinthetjük az adott „index” tartalmát: ehhez keresőkifejezésként egy pontot kell beírni a megfelelő keresőmezőbe.
Az adatbázis keresési lehetőségeit azonban még erőteljesen fejleszteni kell. Igényeinket már meg-fogalmaztuk:

  • CCL-keresés megvalósítása a jelenlegi mellé, a Boole-operátorok és relációjelek használatá-val;
  • Keresőprofilok tárolása témafigyelő-szolgál-tatás üzemeltetéséhez;
  • Találati listák kinyomtatása, fájlba mentése, e-mailben való elküldése – a találati halmazban rekordok kijelölésének megoldásával, illetve formátumválasztási lehetőséggel együtt;
  • Böngészési lehetőség biztosítása a tezauruszban, illetve a keresőkifejezések összeállítása a tezauruszból.

Kapcsolat a cikkek elektronikus archívumaihoz

A HUMANUS-ban a feldolgozott cikkekhez kapcsolódva teljes szövegű adatbázis-szolgáltatást is megvalósítunk: mindazokhoz a cikkekhez, amelyeknek nyilvánosan elérhető elektronikus változa-tuk van, linkek vezetnek el a bibliográfiai rekordból. Az adatbázis építői elsősorban az OSZK EPA-archívumával (Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) állnak kapcsolatban, és az ott archivált, illetve szolgáltatott cikkek URL-jét tüntetik fel a rekordban.
Megadható természetesen más archívum, vagy közvetlenül az elektronikusan elérhető folyóirat-ok címe is. Az OSZK a közeljövőben kíván létrehozni egy olyan cikkarchívumot is, amely az olvasói kérésre digitalizált cikkek elektronikus változatait tárolja – persze csak akkor, ha az nem ütközik a szerzői jogi előírásokba.

Konzorcium – kapcsolódási elvek

A HUMANUS adatbázis építését az OSZK kezdettől fogva együttműködő partnerek bevonásával tartotta kivitelezhetőnek. Miután megterveztük, létrehoztuk, házon belül teszteltük az adatbázist, a Humántudományi Bibliográfiai Osztály 2007 májusában, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár 2007 novemberében kezdett el dolgozni benne. Jelen cikk írásáig a két műhely 18 670 tételt hozott létre az adatbázisban (ebben szerepelnek a forrásdokumentumok, illetve az is-mertetett művek rekordjai is).
2007 második felében kezdtük el az együttműködő partnerek „beszervezését”, a konzorciumi szerződés ünnepélyes aláírására az „első bátrakkal” 2008. február 5-én került sor. A konzorcium megalakulásáról és további szervezéséről részletesebben nem szólok, ezt a kérdést kollégáim már érintették hivatkozott cikkükben. A konzorciumi működés alapelveiről azonban ide kívánkozik néhány gondolat.
A cikkfeldolgozás országos összehangolása, a párhuzamos feldolgozás kiküszöbölése érdekében alapelvnek már a tervezés korai szakaszában is azt tekintettük, hogy az együttműködő partnerek közösen építik az adatbázist. Ez csak a nulláról indulva valósulhatna meg maradéktalanul. A fo-lyóirat-repertorizálás gyakorlata azonban a „semmin” már messze túljutott: eddigi tevékenysé-güknek, a meglévő és jól működő adatbázisaiknak a feladását egy új és még ismeretlen rendszer kedvéért nem kívánhatjuk reálisan a könyvtáraktól.
A konzorcium megszervezésének szempontjából – bármennyire furcsának tűnik is – azt kell mon-danunk, hogy könnyebb helyzetben vannak azok a könyvtárak, amelyek eddig nem foglalkoztak cikkfeldolgozással, nem volt gépi rendszerük e célra, vagy rendszerük megérett a leváltásra. Ők ugyanis könnyebben tudnak egy új rendszerhez csatlakozni, sőt talán örülnek is, hogy a fejlesztésről nem maguknak kell gondoskodniuk. Ilyen alapon csatlakozott a konzorciumhoz az MTA Irodalomtudományi Intézete, amelynek munkatársai közvetlenül a HUMANUS-ban fognak dolgoz-ni.
Más a helyzet a cikkadatbázisokkal már rendelkező könyvtárak esetében: nem lehet figyelmen kívül hagyni az ő igényüket eddigi rendszerük fenntartására, feltáró rendszerük egységének meg-őrzése, a használóik által megszokott környezet biztosítása érdekében. Ezért lehetővé kell tenni, hogy a HUMANUS-ba rekordokat lehessen fel-, illetve letölteni, tömegesen, rendszeresen. Ez a megoldás azonban megnehezíti a párhuzamos feldolgozás elkerülését, sokkal alaposabb szerve-zőmunkát kíván meg, és a rendszeres, rövid időközönkénti rekordcsere követelménye nagyobb felelősséget ró a partnerekre a feldolgozási határidők betartásában. Az adatbázis karbantartási oldaláról pedig állandó kívánalom a duplumszűrés.
A HUMANUS adatbázis jelenleg egyike a Cikk-MOKKA névvel összefoglalt adatbázisoknak. A Cikk-MOKKA-ban rajta kívül megtalálható az OSZK korábbi három nagy, a közeljövőben a HUMANUS-ba konvertálandó cikkadatbázisa, az IKER sajtórepertórium, a hungarika-publikációkat feltáró HUNI, illetve a könyvtártudományi tematikájú MANCI (pontosabban jelen-leg ennek 2005. év végi rekordállománya, a hozzá tartozó referátumokkal – MANRF – együtt), továbbá a konzorciumhoz csatlakozott partnerek bizonyos adatbázisai: a Szegedi Tudományegye-tem Egyetemi Cikkek nevű publikációs adatbázisa, a Szegedi Egyetemi Könyvtár Társadalomel-méleti Gyűjteményének munkatársai által épített Magyar nyelvű filozófiai irodalom, valamint a kolozsvári Babeş-Bolyai Egyetem könyvtárának munkatársa által készített Romániai magyar tár-sadalomtudományi irodalom nevű adatbázis.
Mindezek külön-külön és együttesen is kereshetők.
A konzorciumhoz eddig csatlakozott könyvtárak közül a HUNTÉKA rendszert használók – az Országos Idegennyelvű Könyvtár, az MTA Egyesített Társadalomtudományi Könyvtár és a HM-HIM Hadtörténeti Könyvtár – adatbázisait szintén el lehet érni a Cikk-MOKKA adatbázisai kö-zött, és a többi adatbázissal együttesen kereshetők a Z39.50 protokol segítségével. Az egyedi rendszert alkalmazó Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum adatbázisának beillesztése na-gyobb fejlesztő munkát igényel.

Kutatói bejelentések

A HUMANUS-t úgy terveztük, hogy alkalmas legyen bárki számára bibliográfiai adatok bevitelé-re. Erre szolgál az adatbázis honlapjáról elérhető „Kutatói tételbejelentés” nevű oldal, ahonnan elérhető az adatbázisnak egy egyszerűsített adatbeviteli űrlapja. Ez anonim felhasználók számára használható, nem szükséges regisztráció a bibliográfiai adatok rögzítéséhez. A bejelentő a cikk leírásához saját tárgyszavakat is megadhat, ezeket is megőrzi a rendszer. (E kulcsszavak számára beépítettünk egy HUNMARC-on kívüli, 695 hívójelű, ismételhető mezőt.)
A kutatók által beírt tételek átmeneti munkafájlba kerülnek, ahonnan a feldolgozók ellenőrzés után emelik át őket az éles adatbázisba.

Konverziók

A fentiekből kiderül, hogy bár az adatbázis már sokat „tud”, fejleszteni való még bőségesen akad, elsősorban a keresés és a megjelenítés terén. A fejlesztésekkel párhuzamosan az adatbáziskonverziók is napirenden vannak. A közeljövő feladata a konverzióra szóba jöhető források felkutatása, adatszerkezetük elemzése és a megfelelő konverziós eljárások kidolgozása. A konverziók kulcskérdése lesz a duplumszűrés megoldása.
A konverziók első lépése az OSZK cikkadatbázisainak betöltése lesz. Mindhárom MikroISIS-adatbázissal speciális problémákat kell megoldani az eltérő adatszerkezetek miatt:

  • az IKER konverziójának előkészítése elkezdődött, tesztverzióban a munkatársak rendelkezésé-re áll,
  • a HUNI adatbázisnak már korábban elkészült a HUNMARC-specifikációja, de betöltésére még nem került sor,
  • a MANCI és a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár azonos szerkezetű retros-pektív cikkadatbázisai HUNMARC-specifikációjának első verziója kész, de a nem eléggé szegmentált adatmezők konverziójának lehetőségét még vizsgálni kell. Konvertálásra vár az OSZK 1971 és 1988 között készített irodalomtudományi bibliográfiája, amely .doc fájlokban áll rendelkezésre.

A csatlakozó könyvtárak adatbázisait ugyancsak be kell majd tölteni, és tervezzük a HUMANUS gyűjtőkörébe tartozó, nyomtatott formában lévő bibliográfiák, repertóriumok digitalizálását és konvertálását is.

Könyvtártudomány és könyvtörténet a HUMANUS-ban

Mint már említettük, a Könyvtörténeti és Könyvtártudományi Szakkönyvtár (KSZK) 2007 őszén kezdett el „élesben” dolgozni a HUMANUS adatbázisban, a magyar könyvtári cikkirodalom feltá-rásával. Az azóta feldolgozott magyar cikkek már nem kereshetők a MANCI adatbázisban.
A külföldi cikkek feldolgozása egyelőre még a MANCI adatbázisban folyik, de mihelyt rendelke-zésünkre állnak a HUMANUS-ban a kiadvány-előállításhoz szükséges eszközök, 2008 második felében a MANCI-t végleg lezárjuk.

A tudományterületek gondozása az adatbázisban

A KSZK gyűjtőkörének kiszélesítése nyomán a dokumentációs feladatai jelentősen bővültek az utóbbi években: az addig gondozott könyvtártudományi irodalom mellé feldolgozni valónak fel-zárkózott az írás-, nyomdászat-, sajtó-, könyv- és könyvtártörténet (összefoglalóan: könyvtörté-net) szakirodalma is.
Ebből következően a KSZK a HUMANUS-ban két tudományterület, a könyvtörténet (könyv- és könyvtártörténet), illetve a könyvtártudomány (könyvtártudomány és könyvtárügy) gazdája. Min-den általa feldolgozott cikket ellát ezekkel a címkékkel, illetve bibliográfiai kiadványaiba és szol-gáltatásaiba átveszi a más műhely által feldolgozott, de a tudományterületre jelölt publikációkat.
Az együttműködő partnereknek vállalniuk kell, hogy az általuk feldolgozott cikkek tudományterü-leti besorolását megadják még akkor is, ha az kívül esik az általuk gondozott témakörön. Ezzel „értesítik egymást” a feldolgozott cikkekről. Az egyes tudományterületek gazdái egyszerű lekér-dezés segítségével rendszeresen fel kell, hogy derítsék a tudományterületükre jelölt publikációkat, különösen akkor, ha az adatbázis rekordjaiból tematikus szolgáltatásokat, kiadványokat is készí-tenek.
Egy példával jobban megvilágítjuk:

Tóth Péter
  Újabb kódextöredékek az Egyetemi Könyvtárban / Tóth Péter. In: Az Egyetemi Könyvtár év-könyvei. – 13. (2007), p. 87-127.

Ezt a cikket a KSZK dolgozta fel, tárgyszavazta a Könyvtári és tájékoztatási tézaurusszal, és elsődlegesen kijelölte a „Könyvtörténet” tudományterületet. Mivel azonban a cikk az „Irodalomtudomány” területére is tartozik, az erre szolgáló mezőben azt is felvette. Ennek alapján a Humán-tudományi Bibliográfiai Osztály (HBO) a cikket „átvette”, az „Irodalomtudomány” szakterületet tovább-bontotta (Irodalomtudomány – Irodalomtörténet – Régi magyar irodalom története) és tárgyszavazta is a cikket az irodalomtudomány szemszögéből. A KSZK és a HBO által adott tárgyszavak jól megférnek egymás mellett a rekordban, és több oldalú visszakeresést biztosítanak. (A KSZK tárgyszavai: Egyetemi könyvtár; Kódex; Könyvtártudományi kutatás; Magyarország, Budapest – a HBO tárgyszavai: kódextöredék – kutatástörténet; keletkezéstörténet.)

Részadatbázisok kialakítása a fenti tudományterületeken

A KSZK feladatai nem merülnek ki a könyvtártudományi és könyvtörténeti vonatkozású publikációk számbavételében, hanem a bibliográfiai feldolgozás alapján különféle szolgáltatásokat kíván nyújtani, illetve meglévő és megújuló kiadványait is szeretné előállítani az adatbázisból. Ennek érdekében ún. részadatbázisokat hozunk létre a tudományterületen:

1.tábla

A részadatbázisok jelölésére az adatbázisban létrehoztuk a 075-ös hívójelű mezőt, amelyet három almezőre tagoltunk:
$a –  a részadatbázis neve (a kiadvány rövid, kódszerű címe)
$b –  a bibliográfiai kiadvány füzetszámozása
$c –  a bibliográfiai kiadványban alkalmazott tematikus csoportok kódja
A mező ismételhető, mert egy rekord több részadatbázisba is beletartozhat. A részadatbázisok szerint keresni is lehet, pl. a KSZK által feldolgozott külföldi cikkek kereshetők lesznek a „K” és a „KF” kód alapján.

Referátumok

A KSZK-nak két referáló kiadványa van, a Könyvtári Figyelő Külföldi folyóirat-figyelő c. rovata, illetve a Hungarian Library and Information Science Abstracts (HLISA) c. referáló lap. A Könyvtári Figyelő számára készített referátumok eddig a MANCI adatbázis mellett kialakított MANRF nevű adatbázisban tárolódtak, és a MANCI webes felületén a bibliográfiai rekordok és a referá-tumok össze voltak kapcsolva. A HLISA angol nyelvű referátumai eddig csak a nyomtatott kiadványban jelentek meg, elektronikus szolgáltatásba nem vittük őket.
A HUMANUS-ban olyan környezetet kívánunk kialakítani, hogy a referátumok űrlapokon legyenek szerkeszthetők, ezekbe .doc vagy .rtf fájlból lehessen szövegeket betölteni, lehessen a szöve-get bekezdésekre tagolni és legalább a karaktereket formázni, az adatbázison belül lehessen összekapcsolni a rekordot a hozzá tartozó referátummal, és a referáló lapok számára együtt „kihozni” a kiadványszerkesztéshez.

Kiadványszerkesztés

A részadatbázisok jelölésére elsősorban a kiadványok előállítása miatt van szükség. A kiadványok számára kijelölt rekordokat rendszeresen „ki kell hozni” a HUMANUS-ból.
A részadatbázis kódját tartalmazó mező megfelelelő almezőjében jelöljük a kiadványok füzetszá-mát, valamint a kiadványban használt tematikus csoportot, amelybe az adott rekordot el kell he-lyezni. A „MAKSZAB – 2007/1 – 4.4” kifejezés azt jelenti, hogy a rekordot A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája c. kiadvány 2007/1-es számának 4.4-es számú tematikus csoportjá-ban közöljük.
A szerkesztők a kiadvány periodicitásától függő gyakorisággal exportálják a kiadvány adott szá-mába jelölt rekordokat a kiadvány számára létrehozott munkafájlba, további szerkesztés céljából. A munkafájlokat csak belső munkatársak érhetik el, nem nyilvánosak.
A kiadványok – a Könyvtári Figyelő (KF) kivételével – nemcsak a HUMANUS-ból kinyert re-kordokat tartalmazzák:

2. tábla

A HUMANUS adatszerkezetével megegyező struktúrájú munkafájlba exportált adatokat a szerkesztők kiegészítik az egyéb forrásokból származó rekordokkal, elsősorban a NEKTÁR-ból átvett könyvrekordokkal. Ezután programmal
• rendeztetik a rekordokat a tematikus csoportkódok, azon belül a rekord címfejének (a bibliog-ráfiai formátum szerinti megjelenítés első adatelemének) betűrendje szerint,
• a rendezés után a kiadványon belüli tételszámokkal látják el a rekordokat,
• szövegfájlba íratják ki a rekordokat a tételszámok sorrendjében, a megadott bibliográfiai formátumban,
• automatikusan elkészítik az adott bibliográfiai füzet betűrendes (név- és cím-), valamint tárgymutatóját,
• létrehozzák a füzet kéziratát, amelyből vagy elektronikus kiadvány készül pdf formátumban (pl. MAKSZAB, HLISA), vagy nyomtatott kiadvány, megfelelő kiadványszerkesztő prog-rammal (pl. KF, MKSZLE – Magyar Könyvszemle).
A kiadvány-előállításnak ez a módja jelenleg még fejlesztés alatt áll. A munkafájlok elkészültek, rövidesen „kihozható” az adatbázisból a MAKSZAB első, kísérleti számának anyaga, amelyen a további műveletek kikisérletezhetők. A más forrásokból szükséges rekordokat ugyanúgy lehet átemelni, mint a HUMANUS-ban a forrásdokumentumok rekordját. A munkafájlban az átvett rekordokat szintén be kell sorolni a megfelelő tematikus csoportokba, majd ezután indítható el az automatikus tételszámozás és indexkészítés. A füzet „futása” után a munkafájl kiüríthető, előké-szíthető a következő szám szerkesztésére.
A MAKSZAB előállítása a kísérleti terep. Reméljük, hogy a fejlesztés gyors és eredményes lesz, és a Könyvtári Figyelő következő számának referáló rovata már a HUMANUS-ból készülhet, illetve a módszer az együttműködő partnerek kiadványai számára is megfelelőnek bizonyul.

Jegyzetek

1. TAMÁS Kincső – VASBÁNYAI Ferenc: HUMANUS – Humántudományi Tanulmányok és Cikkek Adatbázisa. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 17. (2008) 2., p. 29-34.2. RÁCZ Ágnes: Hol tartunk a Humán Szakirodalmi Adatbázis megvalósításában. = Könyvtári Figyelő, 15=51. (2005) 4., p. 751-760.
3. RÁCZ Ágnes: Könyvtörténeti és könyvtártudományi szakirodalmi adatbázis kiépítése. = Könyvtári Figyelő, 13=49. (2003) 2. p. 295-306.4.  MSZ 3424-1 Bibliográfiai leírás. Könyvek; MSZ 3424-12 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványokban megjelent részdokumentu-mok; MSZ 2423/2 Leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése. Könyvek; KSZ/4.1 Hunmarc. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma, illetve az MSZ 3440-es, a besorolási adatok közlésmódjára vonatkozó szabványcsalád