Címke: besorolási adatok

Szokatlan döntést hozott a szerkesztőség azzal, hogy a következő terjedelmes tanulmányt az ilyen esetben alkalmazott gyakorlattól eltérően nem két részben, két egymást követő folyóiratszámban tárja az olvasók elé, hanem egyben. Döntésünket az indokolta, hogy a téma bonyolultsága miatt a szöveg elolvasásához, megértéséhez szükséges folyamatosságot nem akartuk megszakítani, ezért vállaltuk az átlagosnál hosszabb terjedelmű szöveg közlését.
2010-re elkészül a MARC21 alapján a besorolási adatcsere formátum teljes magyar adaptációja. A most olvasható tanulmány bemutatja a besorolási adatcsere formátumok szerepét a gyűjteményi rendszerek logikai strukturálásában, ismerteti az adatmodell alapfogalmait, a besorolási adat fogalmának kialakulását és kiterjesztését  a levéltári, irattári, múzeumi gyűjteményekre, elemzi az utalás és hivatkozás fogalmát, és javaslatot tesz a magyar terminológiára. Foglalkozik a deszkriptorok és nemdeszkriptorok helyzetével a formátumban, és kitér a tezaurusz alkalmazásából adódó következményekre. A tárgyaltak megértését zömmel a hazai könyvtári gyakorlatból vett példákkal segíti.
„Annak érdekében született meg ez a tanulmány – írta a szerző –, hogy kiderüljön, milyen sok relációkialakítási és magyarázat-megadási lehetőséget tartalmaz egy MARC-típusú formátum.”(A szerk.)

“Minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni!”

1. Bevezető

1.0 A metaadat-formátumok helyzete

A különböző MARC-típusú, az adatreprezentáció és -csere céljára létrehozott metaadat-formátumok a dokumentum- és besorolásiadat-rekordok logikai szerkezetének teljességre törekvő tárházai.1 Közel fél évszázados fejlődés során érlelődtek ki mai formájukig, bennük a dokumentumok számítógépes kezelésének szinte összes lényeges adata megtalálható. Jelmondatuk lehetne, hogy „minden adatnak, melyet érdemes rögzíteni”.2
A MARC formátum filozófiája azon a felismerésen alapszik, hogy az adatokkal összefüggő igények, továbbá az adatkezelés módja változhat, az adatok maguk azonban, ha egyszer megállapították őket, állandók. Ezért a formátumot úgy szerkesztették meg, hogy a mindenkori rekordok egyetlen felismert tulajdonsága se, azaz semmiféle adat ne vesszék kárba.
Tovább…

Besorolási adatok UNIMARC formátuma

Besorolási adatok UNIMARC formátuma
UNIMARC manual : authorities format / ed. by Mirna Willer. − 3rd. ed.  − München : Saur, 2009. − (IFLA series on bibliographic control ; 38)
ISBN 978-3-598-24286-1

A kézikönyv a UNIMARC besorolási adatok nemzetközi csereformátum harmadik kiadását tartalmazza. Szerkesztője Mirna Willer, korábban az IFLA UNIMARC állandó bizottságának (Permanent UNIMARC Committee, PUC) elnöke, jelenleg a bizottság tanácsadója. Az 1991-ben megjelent első kiadás óta eltelt közel két évtized a csereformátumban számos módosítást, bővítést, finomítást eredményezett. A gyors technológiai változás némi szemléletváltást is hozott, s e hatások némiképp átformálták a UNIMARC Authorities szerkezetét és adatelemeinek körét.
A UNIMARC kezdettől fogva a sokféle nemzeti MARC bibliográfiai formátum köztes, a nemzetközi rekordcserére alkalmas közvetítő formátum kívánt lenni. A formátumot világszerte használják a nagy nemzeti könyvtárak saját nemzeti formátumként, adatcserére, vagy úgy, hogy a saját nemzeti MARC formátumot a UNIMARC-kal szorosan megfeleltetve fejlesztik.1
A UNIMARC authority formátum kifejezetten a besorolási adatok összefűzésére és cseréjére való. A fejlesztést folyamatosan végzi az IFLA erre a célra megalakult állandó bizottsága (PUC). Célja, hogy az egyes nemzeti bibliográfiák, illetve katalogizáló intézetek munkája során keletkezett értékes információkat be lehessen vonni a könyvtárak közötti együttműködésbe, az adatok integrálódhassanak a hálózati keresési folyamatokba, a katalógusok, bibliográfiák rendszerező információit nemzetközileg is újra lehessen hasznosítani. A rekordok strukturált tartalma segíti a szabványos könyvtári feldolgozást és adatkezelést, jelentősen hozzájárul a célzatosan végezhető, szemantikus integrált keresési folyamatok hatékony lefuttatásához. 


Tovább…

Régi magyarországi szerzők

Wix Györgyné
Régi magyarországi szerzők : RMSz / Wix Györgyné ;
[közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest :
OSZK, 2008-. – 1036 p.
ISBN 978-963-200-534-8
   

A Régi Magyararoszági Nyomtatványok Szerkesztőségében folyó bibliográfiai gyűjtőmunka segédleteként 1989-ben jelent meg a Régi Magyarországi Szerzők első változata. A Szabó Géza adatgyűjtésének felhasználásával Pintér Gábor szerkesztésében kézirat gyanánt napvilágot látott névjegyzék 3782 magyarországi szerző életrajzi adatát tartalmazta. Megjelenésének pillanatában már kiderült, hogy az egyes szerzők közreadott rövid életrajzi adatsora sok vonatkozásban kiegészítésre és kiigazításra szorul. A kutatók és bibliográfusok részéről megfogalmazódott az az igény, hogy a szerzők neve bővüljön névváltozataikkal, ezek mindegyikéről készüljön utaló, valamint az adatok egészüljenek ki a források megjelölésével is. Ezt a hatalmas munkát vállalta magára dr. Wix Györgyné László Borbála, az Országos Széchényi Könyvtár Gyarapítási Osztálya nyugalmazott vezetője, aki Borsa Gedeon irányításával és az OTKA program támogatásával végezte el igényes kutatómunkáját. Lelkiismeretes és aprólékos munkájának köszönhetően a Régi Magyarországi Szerzők névjegyzéke kétharmadával kibővült. Ezért a korábbi egy kötetes kézikönyv kiadása csak több kötetben valósítható meg. Sajnálatosan Wixné a 2002-ben bekövetkezett halála miatt, az első kötet L betűjéig tudta csak követni a nyomdakész kézirat elkészültét. Adatgyűjtésének kiegészítését és publikálását P. Vásárhelyi Judit tevőleges közreműködésével és irányításával az RMNy Szerkesztőség munkatársai, Kiss Elemérné és Kovács Zsuzsa, az ő gondolatmenetét és elveit folytatva fejezték be.
Tovább…

A könyvtárak adatbázisaiban milliós nagyságrendű, többé-kevésbé strukturált és kontrollált tulajdonnnév halmozódott fel. A tulajdonnevek kulcsfontosságú szerepet töltenek be a dokumentumokat nyilvántartó rendszerekben és a keresőeszközökben: a személyek, intézmények, kiadók nevei, a folyóiratcímek, műcímek, helynevek stb. információkat összefűző elemeket is jelentenek. Az egyik legfontosabb út a neveken keresztül vezet az információtartalmakhoz.
A névállományok „hasznosításának”, többcélú felhasználásának gondolata természetszerűleg vetődik fel világszerte.1 A könyvtári, szabványokhoz illeszkedő homogén névkezelés stabillá teszi tájékoztató eszközeinkben a visszakeresést: az adatbázis körülhatárolható adattartalmában a keresőkérdés ellenőrizhető és irányítható útvonalat jár be. A kötött adatformázás, a szabálykövetés az egyöntetűséget, a rendszer megbízhatóságát, a felhasználó magabiztosságát eredményezheti: a keresést végző felhasználó bizonyos lehet abban, hogy hol jár, miben keres, milyen adattartalmat tekint át, milyen időkeret között mozog; kérdését kívánsága szerint az adatállomány egy részén vagy akár a teljes tartalmán is keresztülfuttathatja. Az átláthatóságra, kontrollálhatóságra, célzatosságra vonatkozó jellemzőket sokszor állítjuk szembe az internetes világgal, melynek biztonsággal sem növekedését, sem önszerveződő erejét, sem határait nem tudjuk belátni.2 Az online katalógusok kikristályosodott évszázados hagyományokat követnek, ezt teszik akkor is, amikor sok szempont szerint rendszerezhető módon listáznak ki egy bibliográfiai tételsort. A hagyományos feldolgozási szemlélettel készülő katalógusainkat, bibliográfiai adatbázisainkat viszont sokan nemcsak ódivatúnak tartják, hanem alkalmatlanoknak is a digitális dokumentumkezelésre.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)