Tanulmányok

A megyei-járási könyvtári hálózatok kialakítása 3., befejező rész
TÓTH Gyula

A tanulmány utolsó része a hálózatszervezés problémáit foglalja össze. A hálózatszervezés nagy hibája volt, hogy a megyei és járási könyvtárakat elszakította természetes fenntartóiktól, a települési önkormányzatoktól, városoktól. Gyorsan kiderült, hogy az eltérő helyi adottságok és a különböző fejlődési előzmények következtében túlságosan nagy különbségek alakultak ki az egyes könyvtárak között, holott a modell éppen az egységesítést szerette volna elérni.
A hatvanas évekre befejeződött a lakóhelyi könyvtári hálózat kiépítése, és teljessé vált a járási könyvtárak köre. A közigazgatás újabb átszervezése miatt azonban elkezdődött egy ellenkező irányú folyamat: a megszűnt járásokban a központi járási könyvtárak városi vagy községi könyvtárakká alakultak át, 1958-tól pedig az összes falusi könyvtárat a helyi tanácsok tulajdonába adták. Nem váltotta be a reményeket az a terv, hogy a könyvtárakra építsék a népművelési tevékenységet a községekben, és megoldást kellett keresni a járási könyvtárak funkcióinak tisztázására, a működési zavarok kiküszöbölésére.
A szerző elismeri a kiépített rendszer érdemeit, de megállapítja, hogy a megyei-járási könyvtárhálózat kiépítése elméletileg nem volt kellően megalapozva, kapkodva, rövid idő alatt hajtották végre, és hiányoztak a szükséges anyagi, tárgyi és személyi feltételek is. A hibák orvoslása a következő évtized feladata lett.

Fogva tartott képzelet. A fogvatartottak olvasási és könyvtárhasználati szokásairól
AMBERG Eszter

A Könyvtári Intézet 2012 áprilisában a Büntetés-végrehajtás országos Parancsnokságával (BVOP) együttműködve kérdőíves vizsgálat keretében felmérte a jogerősen elítéltek olvasási és könyvtárhasználati szokásait. Az adatok összehasonlíthatósága érdekében a korábbi OSZK-vizsgálatok kérdéssorait aktualizálták. A kiküldött hatszáz kérdőívből 557 kaptak vissza, ami az összes elítélt 4,5%-át jelentette. Bár a vizsgálat nem tekinthető reprezentatívnak (a mintában több volt a férfi, mint a női elítélt, és az összeshez képest a válaszolók körében több volt a magasabb iskolai végzettségű stb.), az eredmények láthatóvá tették, hogy az elítéltek nagy számban és rendszeresen olvasnak (elsősorban különféle sajtótermékeket), és szívesen veszik igénybe a börtönkönyvtárak szolgáltatásait. A szerző javasolja, hogy fejlesszék a börtönkönyvtárakat pl. szakképzett könyvtárosokkal, a nyitva tartási idő bővítésével, a választék gazdagításával (további sajtótermékekkel, nyelvkönyvekkel, a számítástechnikai lehetőségekkel) stb. Az olvasás része az elítéltek re-szocializációjának, a börtönkönyvtár pedig az esélyegyenlőséget és a felzárkóztatást segíti a büntetés-végrehajtási intézményekben.

Ki szavatol a …? Helyzetjelentés a tudományos lektorálás állásáról
HAJNAL WARD Judit

Egy szakmai folyóirat minőségének legfontosabb meghatározói az impakt faktor és a tudományos lektorálás. A közlési folyamatban a szakmai lektorálás hozzáadott értéknek tekinthető. A szerző először áttekinti a tudományos lektorálás történetét, majd ismerteti a lektorálás folyamatát, szereplőit és típusait, majd kitér a lektorálás helyzetére napjaink tudományos világában, és megállapítja, hogy akkor éri el célját, akkor optimális, ha gyors, hatékony, elfogulatlan és szakmai párbeszédre ösztönöz. Az orvos-biológia területéről választott példák jól illusztrálják a lektorálás szerepét, a közlés előtti szakmai ellenőrzés és megmérettetés fontosságát. A szakirodalomban megoszlanak a vélemények a lektorálás hatásáról. Vannak, akik kétségbe vonják, mások a tudományos kommunikációban lezajló paradigmaváltásra utalnak a világhálóra: az azonnal és ellenőrzés nélkül, ingyenesen elérhető publikációk szerepére hivatkozva, de végül is a szerzők, a tudományos folyóiratok és a szakmai közösségek érdeke, hogy minél megbízhatóbb, minél színvonalasabb közlemények jelenjenek meg a szakfolyóiratokban.

Műhely

Forrásleírás és hozzáférés. Az új angol-amerikai katalogizálási szabályzat (RDA) és kritikája
DUDÁS Anikó 

Az RDA (Resource Description and Access) az angol-amerikai katalogizálási szabályzat 2. kiadását (AACR2) felváltó új katalogizálási szabvány, amelyet már alapvetően digitális környezetre terveztek és szélesebb alkalmazási lehetőségei vannak, mint az elődjének. A szerző először összefoglalja a szabályzat elméleti hátterét és újdonságait, majd ezt követően áttekinti az RDA instrukcióinak újdonságait a MARC 21 bibliográfiai csereformátumra. A cikk harmadik részében az RDA-t ért kritikákról szól, végül az angolszász területeken kívüli recepcióról, az aktuális fejlesztésekről és a várható irányokról ad összefoglalót.

IFLA-állásfoglalás a kötelespéldányokról (Ford.: Murányi Lajos)

Az IFLA elnöksége által 2011 decemberében elfogadott állásfoglalás (http://www..ifla.org/publications/ifla-statement-on-legal-deposit) magyar fordítása

Kötelező letét vagy „köteles harács”? Gondolatok a kötelespéldány-szolgáltatás céljairól
DANCS Szabolcs

Az elektronikus kiadványok kötelespéldány-szolgáltatásáról az utóbbi időben felerősödtek a viták a magyarországi kiadók és a könyvtárosok között.  Az IFLA közlemény fordítása támpontokat ad a fogalmak értelmezéséhez. A szerző értelmezésében a kötelespéldány-szolgáltatás célja a nemzeti kiadványtermés hosszú távú megőrzésének biztosítása a piaci érdekek sérelme nélkül. Ezt segíti elő a „megőrzés” kulcsfogalomként történő bevezetése, a kötelespéldányok letét-jellegének hangsúlyozása pedig a könyvtári gyarapítás korszerű szellemű támogatását.

Múltunkból

Kovács Máté és a Magyar Enciklopédia
POGÁNY György

1953-ban született kormányzati döntés a Magyar Enciklopédia kiadásáról, melynek irányításával a Magyar Tudományos Akadémiát bízták meg, főszerkesztővé pedig Kovács Mátét nevezték ki. A cél a marxizmus-leninizmus elméletére támaszkodó korszerű tudományos szintézis megteremtése volt. Mintául a Nagy Szovjet Enciklopédia szolgált, de a tervek szerint a Magyar Enciklopédia a mintegy 140 000 tervezett szócikkével önálló szellemi vállalkozás lett volna, melynek 1959 és 1966 között kell megjelennie 24 kötetben, kötetenként ezer oldalon. Az Enciklopédia kiadására vonatkozó kormányzati elgondolások többször változtak, viták kezdődtek, hogy a teljes enciklopédia jelenjen-e meg előbb, és anyagát hasznosítva készüljenek később a különféle egyéb lexikonok, enciklopédiák, mint a Kis Magyar Lexikon, illetve a szaklexikonok. 1956-ban a kormány úgy döntött, hogy mégis előbb a Kis Magyar Enciklopédia jelenjen meg: a döntés a Magyar Enciklopédia munkálatainak háttérbe szorulását eredményezte. A Kovács Máté irányította szerkesztőség ugyan megpróbált alkalmazkodni a szüntelenül változó viszonyokhoz, de az úttörő jellegű munka szükségszerű nehézségei, az anyagi források elégtelensége miatt a munka mind nehezebbé, szervezetlenebbé vált. Kovács Máté 1958-ig állt a szerkesztőség élén, az általa kidolgozott koncepció ugyan soha nem valósult meg, de jelentősek az érdemei a korszerű magyar lexikonkiadás alapjainak lerakásában. Közvetett módon szerepe volt abban, hogy megjelent az Akadémiai Kiadó Új Magyar Lexikonjának hat kötete, illetve több szaklexikon is napvilágot látott a hatvanas években.
általános lexikon – életrajz – könyvkiadás története – könyvtárügy története – művelődéstörténet – tudományos kiadvány szerkesztése  

Kovács Máté és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete
BÉNYEI Miklós

Kovács Máté (1906–1972) szerteágazó munkásságának az a korszaka, amit a Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) alelnökeként végzett, gyakorlatilag feltáratlan a szakirodalomban. Ez az írás az egyesület iratainak és az elődszervezet, a TIT Szabó Ervin Köre irattárának néhány dokumentuma alapján vállalkozik Kovács Máténak az egyesülethez fűződő viszonyának gyors áttekintésére. Kovács Máté az ötvenes évek második felében a Szabó Ervin Kör tagjaként és a TIT irodalmi szakosztálya összekötőjeként foglalkozott az olvasással, könyvvel, könyvtártörténettel kapcsolatos előadások, programok megszervezésével. Az MKE 1965-ös megalakulása, újraalakulása után az egyetem könyvtárosképző tanszékének vezetőjeként részt vett az egyesület szellemi és gyakorlati munkájának meghatározásában (pl. az MKE alapszabályának kidolgozásában). Az MKE éves közgyűlésein a könyvtárosképzés helyzetéről, fejlesztéséről, a könyvtárosok pályaképéről, és az országos információs rendszer kialakításával kapcsolatos elképzeléseiről tartott előadásait máig őrzi a szakmai emlékezet.

A helyismereti munka múltjáról és jövőjéről. A hetvenéves Bényei Miklós köszöntése
KÉGLI Ferenc

Bényei Miklós könyvtárosi, oktatói és tudományos kutatóként folytatott pályájának megkerülhetetlen része, amit a helyismereti munka magyarországi intézményesülése érdekében végzett. Bibliográfiai összeállításai, elméleti jegyzetei, tanulmányai mindent bemutatnak, amit a témáról tudni érdemes. Egyik fontos publikációjában összefoglalta a magyarországi helyismereti munka történetét, melyet a születésnapi köszöntő írója is alapul vett, és újragondolt a következők szerint: A régmúltról (a kilencszázas évektől a 2. világháborúig), Az újrakezdésről (az 1945 utáni évek), A helyismereti munka kiteljesedéséről (a hatvanas évektől napjainkig tartó szakasz), A jövőről.
helyismereti kiadvány – helyismereti munka – könyvtárügy története – pályakép

Könyvszemle

Bestsellerek a hitleri Németországban
ADAM, Christian: Lesen unter Hitler. Autoren, Bestseller, Leser im Dritten Reich. Berlin, 2010. (Ism.: Sonnevend Péter)

Centenáriumi visszapillantás
A Debreceni Egyetem története 1902–2012. Szerk. Orosz István, Debrecen, 2012.
(Ism.: Bényei Miklós)

Születésnapi ajándék
Az olvasás pártfogója. Írások Nemes Erzsébet tiszteletére. Szerk. Fülöp Ágnes, Lencsés Ákos, Rózsa Dávid. Bp. 2012. (Ism.: Murányi Lajos)