TANULMÁNYOK

Az adatbázisok jogi védelme az Európai Unóban
VRANYECZ Tünde

A szerzői jogi törvények egy gondolat/információ megnyilvánulásának egyedi módját, egyedi megfogalmazását védik. Adatbázisok esetében a rendszerezés és/vagy válogatás módja válik védetté, nem maguk a közölt adatok. A Berni Egyezmény módosításakor már foglalkoztak az adatbázisok önálló védelmével, a Római Egyezmény a szellemi produktum fizikai megjelenésének tulajdonosára is kiterjesztette a védelmet, a WIPO-szerződés pedig egyértelműen kimondta, hogy a számítógépes programokat ugyanúgy védeni kell, mint az irodalmi alkotásokat.
Az adatbázisok önálló jogi szabályozását az indokolta, hogy a szerzői jog önmagában nem alkalmas az ilyen típusú gyűjtemények hatékony védelmére.
Az adatbázisok szerzői jogi védelmét európai szinten az EU 96/9/EK irányelv hangolta össze, bevezetve a sui generis jog fogalmát. Az ún. Infosoc-irányelv (2001/29 EK adatbázis-irányelv) hatására megkezdődött a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolása.
A szerző ismerteti az adatbázis-védelem logikáját, az adatbázis-irányelv szemantikáját (vonatkozási körét, a kétszintű szerzői jogi védelmet), majd néhány európai ország gyakorlatát mutatja be az irányelv alkalmazásáról. A sui generis védelem tartalmi finomításához segítséget jelentenek az egyes jogesetek elemzései. A konkrét jogi helyzetekben láthatóvá válnak az irányelv hiányosságai, amelyek korrigálásával pontosítható az irányelv tartalma. A tanulmány második felében valós eseteket ismertet a szerző a nemzetközi gyakorlatból, és ezek értelmezésével magyarázza meg a jelentős ráfordítás, illetve a jelentős rész kinyerése fogalmát.

Az adatbázisok szerzői jogi védelme hazánkban
AMBERG Eszter

A tanulmány kiegészíti Vranyecz Tünde az adatbázisjog európai gyakorlatának ismertetéséről készült írását (ld. fent) az adatbázisok magyarországi jogi szabályozása gyakorlatának bemutatásával.
Magyarországon az adatbázisokról az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról VII. fejezete rendelkezik. Az adatbázis általános meghatározásába beleértendő a gyűjteményes műnek minősülő és a sajátos (sui generis) védelemben részesülő adatbázis. Az adatbázis állhat önálló művekből, tudományos vagy művészeti alkotásokból, ill. egyéb jellegű adatokból. A gyűjteményes műnek minősülő adatbázisok védelmet élveznek, ha tartalmuk elrendezése, ill. összeválogatása egyedi. Ha az adatbázis nem szerkesztett gyűjtemény, de tartalmának összeállítása jelentős ráfordítást igényelt, akkor kapcsolódó jogi védelemben részesül. A védelem jogosultja az összeállító, illetve az előállító. A védelmi idő 70 év.
Az adatbázisjog lényeges kérdéseinek bemutatására a Magyar Szabadalmi Hivatal mellett működő Szerzői Jogi Szakértői Testület néhány könyvtári vonatkozású állásfoglalásaiból idéz példákat a szerző, pl. a hazai és külföldi időszaki kiadványok tartalmának digitális archiválásával kapcsolatban. A hazai szabályozás az EU-irányelvvel összhangban sui generis védelmet is biztosít az adatbázisoknak.

Trendek és szerzői jogi problémák a digitális médiaszolgáltatás világában
NÉMETH Márton

A földfelszíni digitális műsorszórás hazai helyzetét elemzi a szerző. A digitális televíziózásra történő átállás a tömörítési technika következtében ésszerűbb frekvenciagazdálkodást tesz lehetővé. A tömörítés szabványos módjait a DVB szabványok biztosítják kábeltévés, műholdas, illetve helyi mobil műsorszórás útján. Magyarországon a legfejlettebb MPEG4-es tömörítési eljárást vezették be. Az új tv-készülékekbe már eleve beépítik a dekódert, de elvben külső dekóderekkel, pl. számítógéppel is vehető a sugárzás. A mobilszolgáltatók piaci lobbizása miatt, a földfelszíni műsorszórás igényeit figyelmen kívül hagyva, a kialakított rendszert a ma már elavult tetőantennás vételre méretezték, aminek következtében az ingyenes földfelszíni mobil jellegű vétel (laptopon, hordozható tévén) nem érhető el, és megszűnik a szobaantennás tv-vétel lehetősége is. A bevezetett modell nem figyelt az európai trendekre, és figyelmen kívül hagyta a fiatalok médiahasználati szokásait. A kialakult helyzet arra inti a könyvtárakat, hogy az elektronikus tartalomszolgáltatások fejlesztésekor fokozottan figyeljenek a korszerű technikai környezet kialakítására és a használók igényeire is. A szerző bemutatja, hogy egy újszerű technológia segítségével a műholdas és internetes műsorszórás kombinációjának eredményeként a használók meg tudják kerülni a nemzeti szerzői jogi szabályozás által állított gátakat. A műholdas televíziózás fokozatos digitalizálódásával párhuzamosan a nyílt forráskód szellemisége és technológiája ide is betört. Speciális célszámítógépekkel lehetőség van a sugárzott műsorok másolására és megosztására, azaz előbb vagy utóbb a műholdas tartalomszolgáltatásnak is komoly problémát jelent majd a fájlcsere, amivel a filmesek és a zenészek már régóta küszködnek. A szerző a bajok forrását a nemzeti alapú szerzői jogok országokra lebontott alkalmazásában látja. Ha egy csatornán területi alapú produkciót sugároznak, azt földrajzi korlátozással kódolni kell, és a sugárzáshoz szerzői jogi megállapodást kell kötni valamennyi szereplővel. A tartalommegosztáson szocializálódott fiatal generáció azonban megpróbálja magát kívül helyezni a szerzői, illetve földrajzi alapú szabályozásokon. A kriminalizálódás elkerülése érdekében már időszerű lenne a szerzői jogok, közvetítési jogok újragondolása.

ELŐDEINK

Kovács Máté és a tehetséggondozás
PATKÓSNÉ HANESZ Andrea

Kovács Máté (1906–1972) professzor életpályája, sokoldalú szakmai tevékenysége során különös hangsúlyt kapott a tehetséggondozás kérdése. Ő maga francia tanulmányi ösztöndíjat elnyert egyetemistaként átélhette, később pedig kultúrát irányító szakemberként is megtapasztalhatta a tehetséggondozás fontosságát, így a Collegium Hungaricum Szövetség ösztöndíjasaként, Hankiss János professzorral való kapcsolatában, a debreceni Nyári Egyetem szervezésekor stb.
A tehetséggondozás elméleti szinten történő megfogalmazását követően elképzeléseit reálisan és hatékonyan ültette át a gyakorlatba, melynek eredményei munkásságának szinte minden területén kimutathatóak. Kezdetben a középiskolai tanári működése során vezetett önképzőkörök hatékony működésében, később a minisztériumi államtitkárként a köznevelés korszerűsítésében, a könyvtárügy egységének kialakításában, a könyvtárosképzés megreformálásában, könyvtárigazgatóként pedig a kutatómunka ösztönzésében manifesztálódott. Tevékenységével az esélyegyenlőséget, a hátrányos társadalmi helyzetű fiatalok kulturális felemelkedését segítette elő a negyvenes-hatvanas évek politikai, gazdasági, technikai, kulturális viszonyai között.

Kovács Máté és a Debreceni Egyetemi Könyvtár évkönyve
BÉNYEI Miklós

Kovács Máté 1949-től 1956-ig vezette a Debreceni Egyetemi Könyvtárat. A könyvtár munkatársainak tudományos munkásságát, valamint az egyetemi könyvtárban folyó munkák és fejlesztések bemutatását szolgálta a kollégái által javasolt, de általa megvalósított, és szerkesztett évkönyv-sorozat. Kovács Máté irányítása idején hét kötete jelent az évkönyvnek, csaknem 2500 oldalon, amelyeken 14 szerző 32 tanulmányát jelentették meg. A tanulmányokról idegen (francia, angol/német, orosz) nyelvű tartalmi összefoglalók is készültek.
Kovács Máté saját elképzeléseit is gyakran fejtette ki e hasábokon, nem egyszer vitára ösztönözve a szakmát. A könyvtártudományi kutatómunkáról vallott felfogását az 1955-ös kötet nyitó tanulmányában fejtette ki a könyvtárak szaktudományi munkájának jellemzése kapcsán. Úgy vélte, hogy a könyvtári tudományos kutatások előmozdítják az egyetemi oktató és kutatómunkát, és az intézményen belül is rangot adnak a könyvtárnak. Állást foglalt amellett is, hogy a nagykönyvtáraknak egyfajta könyvtártudományi kutatóintézetekké kell fejlődniük, amelyek a könyv- és könyvtárkultúra elméleti és történeti kérdéseivel foglalkoznak. Egy másik tanulmányában a hazai könyvtárügy országos szervezetének időszerű kérdéseit tárgyalta, egy másik írásában pedig az egyetemi és főiskolai könyvtárak feladataival foglalkozott.
A debreceni évkönyv szellemiségét a szakma konzervatív szemléletű képviselői kritikával fogadták. Kovács Máté felismerte, hogy az évkönyv elleni támadás csak ürügy a korszerű könyvtárpolitikai és könyvtártudományi törekvések elleni fellépésre. Később, már egyetemi tanszékvezetőként is kiállt a könyvtártudomány tudomány volta mellett és védte az évkönyv tartalmát és irányát.

KITEKINTÉS

A munkafolyamatok átalakítása: mit tartsunk meg, és mit szüntessünk meg?
COLLINS, Maria: Evolving workflows: knowing when to hold’em, knowing when to fold’em (The Serials Librarian, vol. 57. 2009. no. 3. pp. 261–271.) (Töm.: Dévai Péter)

Az elektronikus források térnyerése az időszaki kiadványokkal foglalkozó könyvtárosok számára új feladatokat jelent. Az új munkafolyamatok összességét az elektronikus források menedzsmentjének (ERM) nevezik, mely magában foglalja a stratégiai tervezést, a hatékony munkafolyamatok kifejlesztését, a szükséges személyzet és a kommunikációs eszközök megtervezését. A cikk szerzője nyolc amerikai és kanadai felsőoktatási könyvtárban dolgozó könyvtárossal készített informális telefoninterjút az ERM problémáiról, és ezek összegzését adja közre a tanulmányban.
A megőrzés változó etikája: a gyakorlat és a felelősség újrafogalmazása a 21. században
BEGER, Sherri: The evolving ethics of preservation: redefining practices and responsibilities in the 21st century (The Serials Librarian, vol. 57. 2009. no. 1-2. pp. 57–68.) (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)
Könyv tári Figyelő (Library Review), 20. (56.) 2010. 2. no. p. …–…A szerző először a témáról a közelmúltban megjelent publikációk lényeges megállapításait ismerteti. Az írásokban visszatérő elemként jelenik meg a megőrzés etikai aspektusa, valamint az a megállapítás, hogy az embereknek előbb tisztában kell lenniük a kulturális értékek megőrzésére irányuló kötelezettségükkel ahhoz, hogy támogatni tudják az ilyen projekteket. A digitális tárolás még nem biztosítja automatikusan az információ védettségét. A digitális megőrzés szigorúbb etikai alapokat igényel és a tartós megőrzés technikailag is komoly költségekkel jár. A megőrzéssel kapcsolatos nehézségek jelentős része elméleti és etikai jellegű, melyben a válogatás (mely forrásokat kell megőrizni), a kezelés etikája (milyen jellemzőit kell megőrizni) és a felelősség etikája (ki végezze) képezik az alapkérdéseket. Az írás második felében ezekről ír részletesen a szerző.

ISSN-L: új szabvány – jobb csatolások
PESCH, Olive: ISSN-L: a new standard means better links (The Serials Librarian, vol. 57. 2009. no. 1-2. pp. 40–47.) (Töm.: Viszocsekné Péteri Éva)

2008-ban jelent meg az átdolgozott ISSN szabvány (ISO 3297-2007). Az átdolgozást az tette szükségessé, hogy a folytatólagos források valamennyi formátuma (a nyomtatott és az online is) külön ISSN-t kap. A megrendelés során tehát meg kell különböztetni a nyomtatott és az online változatot. A hálózati világban az ISSN gyakran a folyóirat egyetlen azonosítója, de az eltérő ISSN-ek gondot okoznak. A szabvány felülvizsgálatakor olyan cím szintű azonosító megalkotása volt a cél, amely kiegészíti a jelenlegi ISSN-eket. Megmaradt tehát az ISSN jelenlegi szerkezete, de a címhez kapcsolódó ISSN-ek egyike csatoló ISSN (ISSN-L) lett, amely az összes alkalmazásban lehetővé teszi a folyóirat azonosítását.

A höglworthi Ágoston-rendi apátság könyvtára és levéltára az 1803-as szekularizáció idején
GÁTI Magdolna

A bajorországi Höglwörth községben levő Ágoston-rendi apátságot a szekularizáció hullámai 1817-ben érték el. A kolostor könyvtári és levéltári állományát több egyházi levéltár és állami nagykönyvtár szállíttatta el. Az eredeti állományról a höglwörthi archiváliák jegyzékéről, elszállításuk utáni lelőhelyeiről eddig nem jelent meg rendszerező munka. A könyvtári állomány kb. 2 500–3 000 kötet lehetett, bár a szekularizáció előtti időkből nem maradt fenn katalógus. A tanulmány röviden bemutatja a könyvállomány sorsát, és ismerteti az állományról készült hat katalógust, melyek a 17–18. századi művelődéstörténeti kutatásokhoz szolgálhatnak értékes forrásul.

KÖNYVSZEMLE

Könyvtártörténet napról napra
Magyar könyvtártörténeti kronológia 996–2007. Összeáll. Gerő Gyula, közrem. Rácz Ágnes. Bp. : OSZK, 2009.
(Ism.: Pogány György)

Kutatási jelentés a vallásosság és az ízlés összefüggéseiről
KAMARÁS István: Vallásosság és ízlés. Kutatási jelentés. Bp. : Loisir Kiadó, 2009.
(Ism.: Péterfi Rita)

Egy Bényei Miklós-sorozat
Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye. Összeáll. Bényei Miklós. Debrecen : Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ, 2008.
(Ism.: Gyuris Görgy)