Helyismereti művek : Hajdú-Bihar megye / [összeáll. Bényei Miklós] ; [közread. a] Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ. – 2007. – Békéscsaba : Pegazus ; Debrecen : Méliusz Juhász Péter M. Kvt. és Műv. Kp., 2008 [2009]. – 147 p. ; 21 cm
ISBN 978-963-88035-3-5
A szerző történelem-könyvtár szakos diplomásként lett tájékoztató könyvtáros,1 de a kiadványokban megtestesülő tájékoztató munkában sem tagadta meg soha végzettségét. Első jelentős publikációja az 1970. év negyedszázados évfordulójához kapcsolódott,2 de közben Eötvös József olvasmányait kutatta.3 Mindkét téma mind történészi, mind könyvtárosi – mondhatnám inkább: bibliográfusi – érdeklődését foglalkoztatta. Következő dokumentumkötetében Petőfi Sándor és Debrecen kapcsolatát tárta föl, miközben olyan jelentős tapasztalatot gyűjtött a könyvtárosi munkában, hogy megírta és 1974-ben megjelentette a könyvtáros szakma számára akkor elemi fontosságú Helyismereti munka a „B” típusú könyvtárakban című módszertani útmutatóját, ami húsz év múltán teljesedett ki.4E tematikus5 és oktatási témák mellett azonban a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtárban a helyismereti gyűjtés és közzététel minden területével foglalkoznia kellett. Ekkorra a helyismereti/helytörténeti tevékenység olyannyira megerősödött, hogy lehetővé vált az eddig megjelentek összegzése6 és a kurrensen kiadott művek regisztrálásának szükségessége. A jelen írásban szereplő Helyismereti művek. Hajdú-Bihar megye című sorozat első füzetét a megyei könyvtár 1976-ban adta ki 1975. tárgyévvel. E kiadvány a bevezetőjében így indokolja megjelenését: „Könyvtárunk 1975-ben adta ki a ťHelyismereti művek. Ajánló jegyzék Hajdú-Bihar megye könyvtárai számáraŤ c. bibliográfiát, amely a Hajdú-Bihar megyéről szóló fontosabb műveket sorolja fel földrajzi csoportosításban. Ennek megjelenése után vetődött fel a gondolat, hogy a továbbiakban célszerű lenne a kiadványt évről-évre kiegészíteni az újonnan megjelent helyismereti művek jegyzékével.” Így is lett. Az első bibliográfia még rotaprintes házi sokszorosítással készült, 56 oldal terjedelemben 107 tételt közölve. Ám a földolgozott anyag, s így a terjedelem is egyre nőtt; az 1988. évi bibliográfia már a helyi kiadványok jegyzékét is közölte; fejlődött a sokszorosítási technika, a kiadványok külleme; 2002-től, bár a kiadó maradt, a név megváltozott: Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár lett a kiadvány gazdája, míg a mostani kötetet a „megyei könyvtár és művelődési központ” megbízásából a Pegazus Kiadó jelentette meg, és az Alföldi Nyomdában készült 2009-ben.
A mai magyar viszonyok között nemcsak az a valóban meglepő, hogy a jelen bibliográfia „a sorozat 34. kiadványa”, hanem az is, hogy e jegyzékek néhány évtől eltekintve a tárgyévet követő esztendőben már napvilágot láttak.
A bibliográfiák tartalma, szerkezete annyira bevált, hogy még a bevezető is azonos 1975-től, csak annyi változás történt, hogy 1988-tól helyet kaptak a kötetben a debreceni, később a hajdú-bihari kiadók könyvei külön csoportosításban.
Bényei Miklós, a bibliográfiai sorozat minden darabjában a helyismereti tartalmú (ideértve a helyi személyiségekre vonatkozókat is), terjesztésre szánt könyveket és füzeteket gyűjtötte/gyűjti egybe a teljesség igényével, függetlenül a megjelenés helyétől, szükség szerint analizálva is tartalmukat. A helyi szerzők munkái közül a szépirodalom és az irodalomtudomány is a gyűjtőkörbe tartozik.
Az MSZ 3424/1-78. sz. leírási szabvány alapján gondosan elkészített bibliográfiai tételeket e kiadvány is „tartalmi-logikai rendben” csoportosítva közli. A kilenc fő fejezet (Általános munkák; Történelem; Néprajz; Vallás, egyházak; Politika, publicisztika; Gazdasági élet, környezetvédelem; Egészségügy, sport; Művelődés; Irodalom, nyelv) szükség szerint további alfejezetekre oszlik, így biztosítva, hogy áttekinthető (10–20–25 tétel) maradjon egy-egy egységen belül. (E kötetben a 427 tétel 25 részben került fölsorolásra: ez átlagosan 17.) Egy-egy fejezeten belül a tételek alfabetikus egymásutánjában sorjáznak. A Hajdú-bihari kiadók könyvei című fejezet viszont a kiadók nevének betűrendjében, ezen belül, pedig a könyvek címének betűrendjében közli a több száz (esetünkben 586) tételes listát.
Az alapvető tárgyi föltárás mellett négy mutató segíti a tájékozódást: szerzői név-, földrajzi, kiadói és tárgymutató. A földrajzi mutató nemcsak a megye településneveit, hanem a bibliográfiában előforduló összes földrajzi nevet tartalmazza, még a kiadói könyvjegyzék címeiben (pl. Horváth Róbert: Indiai feljegyzések; Benedek Elek: Kolozsvári bíró) előfordulókat is. A kön�nyebb használhatóság végett talán a „Debrecen” címszó tételszámait lehetett volna a tárgyi fejezetek címei szerint tagolni.
A szerző nagyon alapos közreadói mutatót készített, mert mint a bevezetőben is írta: „különös gondot fordítottunk a kiadó szerv, intézmény stb. feltüntetésére, hogy ezáltal is segítséget nyújtsunk az utólagos megrendeléshez.” Hasonlóan alapos a tárgymutató is, mely tárgyszavak, személy- és intézménynevek segítségével teszi hozzáférhetővé a közölt dokumentumok tartalmi vonatkozásait.
A Helyismereti bibliográfia, Hajdú-Bihar megye, 2007. című kiadvány kiérlelt munka, a sorozat Bényei Miklós életművének egyik jelentős része. Főhajtást érdemel az a szívósság, amellyel a Bibliográfiai Szekció 1990 és 1998 közötti elnöke negyedik évtizede szolgálja Hajdú-Bihar megye helyismereti-helytörténeti tájékoztatását, általánosságban pedig a bibliográfia és a helyismereti munka elméletét.
A szerző azonban nem lett hűtlen történészi hivatásához sem: 2008-ban Kossuth Lajos és Debrecen című könyvéért akadémiai doktori címet kapott, akinek továbi eredményes oktatói, bibliográfusi és történészi munkálkodást kívánunk, és várjuk az újabb köteteket.
Jegyzetek
1. BÉNYEI Miklós: Könyvtári tájékoztatás 2. Társadalomtudomány. Budapest : Tankvk., 1975. 345 p.
2. Magyar újjászületés. Hajdú-Bihar és Debrecen 1944. október – 1945. április. Adatok, dokumentumok, bibliográfia. Debrecen, 1970. 169 p.
3. BÉNYEI Miklós: Eötvös József könyvtára. = Magyar Könyvszemle, 1970. 182–192. p., majd
Eötvös József olvasmányai. Budapest, Akadémiai K., 1972. 231 p.
E kutatásai teljesednek ki az Eötvös József könyvei és eszméi. Tanulmányok, esszék. Debrecen, Csokonai K., 1996. 215 p. (Csokonai históriai könyvek) c. kötetében.
4. BÉNYEI Miklós: Helyismereti tevékenység a könyvtárakban. Nyíregyháza : Bessenyei György K., 1994. 232 p.
5. Debrecen 1848–1849. Események, dokumentumok, bibliográfia. Szerk. Bényei Miklós. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, 1974. 215 p.
6. Könyvek Hajdú-Bihar megyéről 1945–1974. Ajánló bibliográfia. Szerk. Bényei Miklós. Debrecen : Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár, 1975. 138 p.