Rezümék

Tanulmányok

UNGVÁRY Rudolf: MARC21/HUNMARC: a besorolási adatok metaadat-formátuma
Főbb jellemzők, fejlődés és problémák

A besorolási adatcsere-formátumoknak vagy más néven metaadat-formátumoknak kitüntetett szerepük van a gyűjteményi rendszerek logikai strukturálásában, s egyben e rendszerek jobb megismerésének is tárházai. Olyasfélék a gyűjtemények világában, akár az anatómia az orvostudományban: a formátumok ismerete ugyanúgy elengedhetetlen az információs társadalom körülményei között dolgozó könyvtári, levéltári, múzeumi szakemberek számára, akár az orvos számára az anatómia. Ezek a formátumok egyben az ismeretszervezési rendszerek és webes névterek logikai szerkezetének explicit leírásai is.
A magyar besorolási adatcsere-formátum (HUNMARC) a MARC21 besorolási adatcsere-formátumának nemzeti adaptációja. Példái a magyar könyvtári gyakorlatból származnak. A formátum szerkezetét az IFLA funkcionális követelményein alapuló adatmodelljének alapfogalmai (dolog, reláció, tulajdonság) alapján ismerteti a szerzőjük. Tárgyalja a besorolási adat fogalmának történeti kialakulását, a fogalom kiterjesztését a levéltári, irattári és múzeumi gyűjteményi rendszerekre, különös tekintettel az összehangolás fontosságára. Részletesen elemzi a MARC21 formátumban  speciálisan értelmezett utalás és hivatkozás fogalmát, amelyeknek magyar terminológiájára is javaslatot tesz. A formátum gazdag relációtípus-választékot kínál; ennek jelentős része Magyarországon még nem használatos (pl. az összetett magyarázatos hivatkozások), és számos megjegyzéstípus adta lehetőséget sem használnak ki. Ismertetésükre is részletesen kitér a tanulmány. Ugyancsak kiemelten tárgyalja a deszkriptorok és nemdeszkriptorok helyzetét a formátumban, és azokat a követelményeket, amelyek a tezauruszok alkalmazásából adódnak.

GEREBEN Ferenc: A Vajdaság (és Tóthfalu) helye a Kárpát-medence magyar olvasáskultúrájában

A tanulmány a vajdasági magyarság olvasási szokásairól készült empirikus vizsgálatok adatait felhasználva mutatja be a szerbiai Vajdaságban élők olvasáskultúráját. Az alapinformációkat egy 2000-ben végzett széles körű kérdőíves felmérés-sorozat szolgáltatta. A korábban már publikált reprezentatív vajdasági adatokat a bácskai Tóthfaluban 2005-ben, valamint a magyar fiatalok körében 2008-ban folytatott kérdőíves vizsgálat eredményeivel vetette össze a szerző.
Az olvasáskultúra magyarországi helyzetéhez képest a határon túl jobb teljesítményekkel – a napi, heti és havi lapok, valamint a könyvek nagyobb arányú olvasásával, az irodalmi értékek és hagyományok iránti magasabb igényekkel – találkozunk. Az olvasmányok nyelve dominánsan az anyanyelv, bár a fiatalok körében erősödött a nem magyar nyelvű olvasmányok aránya. Ugyancsak e korosztálynál figyelhető meg a klasszikus irodalmi hagyományok jelentőségének csökkenése, valamint a szépirodalom és az értékes irodalom térvesztése. Még létezik az anyanyelvi „szövegközösség”, amely segít az identitás megőrzésében, de a modernizáció, asszimiláció, kommercializálódás stb. hatása már érezhető.

TÓTH Gyula: Tíz év múltán: a hatvan éve alapított körzeti könyvtárakról 2. rész
 
A tanulmány első része a Könyvtári Figyelő 2009. 4. számban jelent meg.A szakirodalom a körzeti könyvtári modellt (1949–1951) sokáig tévútnak tartotta. A szerző azt kívánja igazolni, hogy a modell nem tévút volt, hanem a körülmények kedvezőtlen alakulása folytán torzóban maradt kísérlet, melynek a hazai könyvtárügy fejlődése szempontjából volt jelentősége.
Sebestyén Géza eredeti 1942- és 1946-os elképzelése korszerű célokat és polgári demokratikus elveket fogalmazott meg, azzal, hogy a kistelepüléseken élők városi színtű könyvtári ellátásának megvalósítására törekedett, és a szegényes népkönyvtárak helyett public library típusú, korszerű ellátás létrehozását tervezte.
Az eredeti elképzelés rendszerben, könyvtári hálózatban és városi könyvtári szintű ellátás kialakításában gondolkodott, de az 1948 utáni általános balra tolódás máshova helyezte a hangsúlyokat. Sem a körülmények, sem a külföldi példák nem szóltak a városi könyvtárakra épülő körzeti könyvtárak mellett. A körzeti könyvtárak állományát 10–15 ezer kötetre tervezték, helyileg pedig 80–90 ezer lakosú körzetek központjába szánták őket. Az elképzelések a végrehajtás során mindjobban elbizonytalanodtak. Először országosan 60–70 körzeti könyvtárat terveztek, vezető szerepet szánva nekik a megyében, végül az 1949–51 közötti három év alatt 35 körzeti könyvtár jött létre. Az így létrehozott körzeti könyvtárakban azonban nem tudott kialakulni a helyben lévő törzsanyag és a mozgó állomány kínálta választék kettőssége és cseréje. Nem volt ösztönző a politikai, gazdasági, kulturális háttér sem: szegényes volt a hazai könyvpiaci kínálat, hiányoztak a szállítást végző autók (bibliobuszok), és alig volt szakképzett könyvtáros. Tartalmi kérdések helyett a mennyiségi szemlélet, a túlpolitizáltság és a propagandisztikus népnevelési elvek kerültek előtérbe. Nehezítette a fejlesztéseket, hogy a körzeti könyvtárak az országos közigazgatási rendszertől eltérően jöttek létre. A sok hátráltató tényező hatására nem tudott kialakulni sem igazi könyvtári funkciójú, sem cserealapot, választékot adni tudó központ, e szervezeti forma lényegében inkább csak tranzitként működött.

KITEKINTÉS

SONNEVEND Péter: Totális barna folt: a Die Bücherei című folyóirat 1934-es első évfolyamáról

A hitlerista állam már első évében (1933) könyvégetéssel, a hatalom demonstrálásával, könyvégetéssel és a német könyvtárak és könyvtárosok totális ellenőrzésével mutatkozott be. 1933 végén a két korábbi közkönyvtári folyóirat összeolvasztásával egy új náci folyóirat jött létre. Die Bücherei című folyóirat első száma 1934 januárjában jelent meg, szerkesztője az a Wilhelm Schuster (1888-1971) lett, aki a hamburgi népkönyvtár vezetője, 1932-től a náci-párt tagja, az Erklärung und Aufruf (1933) társszerzője volt, s akit kortársai „politikailag rugalmas”-ként jellemeztek. A folyóirat megjelenése szimbolikus értelemben Németországban a független könyvtáros hivatás végét jelentette; a két jelentős könyvtári szakfolyóiratot a náci ideológia szócsöve váltotta fel.
A tanulmány a folyóirat első évfolyamának beható elemzésével bemutatja, hogy a folyóirat írásai egyértelműen jelzik azt a törekvést, hogy a német (nép)könyvtárosok a nemzetiszocialista „forradalom” hű harcosai, vagyis a nép, az olvasók ideológiai
átnevelésének végrehajtói kívánnak lenni, melynek része a könyvtárak „megtisztítása” is.

A jövő megőrzése. A „Szövetség az írásos kulturális örökség fenntartásáért” memoranduma
(Zukunft bewahren. Eine Denkschrift der Allianz zur Erhaltung des schriftlichen Kulturguts. Berlin, 2009.)
(Töm.: Murányi Lajos)

A Szövetség (Allianz zur Erhaltung des schriftlichen Kulturguts) 2001-ben alakult meg Németországban jelentős muzeális gyűjteményekkel rendelkező könyvtárai és levéltárai részvételével és azzal a céllal, hogy közösen lépjenek fel a veszélyeztetett német kulturális örökség megőrzése érdekében. Szorgalmazták egy olyan tanulmány kidolgozását, amely összefoglalja az ország helyzetét az állománymegőrzés terén, és kijelöli a feladatokat is. A német parlament vizsgálóbizottsága 2007-ben nemzeti állomány-megőrzési koncepció kidolgozását javasolta a szövetségnek. A memorandummal a Szövetség az államhoz és tartományokhoz fordul támogatásért és az együttműködés optimális elősegítéséért.

CEYNOWA, Klaus: Tömeges digitalizálás a kutatás és oktatás számára: a Bajor Állami Egyetem stratégiája (Mass digitization strategy of the Bavarian State University)
(IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 17-24. p.) (Töm.: Dévai Péter)

Bajor Állami Könyvtár Európa egyik legnagyobb tudományos könyvtára. Egyedülálló gyűjteményében értékes kéziratok, régi nyomtatványok és gazdag különgyűjtemények találhatók. A digitális korszak igényeinek megfelelve a könyvtár legfontosabb stratégiai célja az ország kulturális örökségének jelentős részét képező páratlan állomány mielőbbi digitalizálása és hozzáférhetővé tétele. Ennek megvalósítása érdekében több nagyléptékű digitalizálási programot bonyolítanak, melyek nyomán néhány év alatt több mint 1,2 millió könyv válik elérhetővé az interneten. A szerző részletesen beszámol a korszerű robot-szkennerek telepítéséről, valamint a Google-lal 2007-ben született együttműködésről, továbbá röviden érintik a könyvtárak majdani szerepét a gyorsan változó információs világban. (A cikk eredetileg a québeci IFLA–konferencián hangzott el 2008 augusztusában.)

MÜHLBERGER, Günter – GSTREIN, Silvia: Elektronikus könyvek rendelésre (EOD): az európai digitalizálási szolgáltatásról (eBooks on demand /EOD/: a European digitization service)
(IFLA Journal, 35. vol. 2009. 1. no. 35-43. p.)(Töm.: Dévai Péter)

Az Európai Unió által finanszírozott Digitization on Demand, Digitalizálás rendelésre (2006-2008) program keretében folyó eBooks on Demand (EOD) szolgáltatás jelenleg tíz ország több mint tizennyolc könyvtárában vehető igénybe. A használók bármely könyvtári könyvet megrendelhetik PDF-formátumú elektronikus másolatban. A kért könyvet digitalizálják, elektronikus könyvként megküldik, a példányt pedig hosszú távon megőrzik a digitális könyvtárban. A szolgáltatás hálózat formájában működik. Az egyes könyvtárak a rendelések teljesítéséért és a digitalizálásért felelnek. A teljes folyamatot (a rendelést, szállítást, elektronikus fizetést, automatizált szövegfelismerést) a központi adatbázis támogatja. A hálózat előnye a tagkönyvtárak kisebb leterheltségében és a szolgáltatásnak a használók és lakosság körében kivívott elismertségében rejlik.

KÖNYVSZEMLE

A digitális megőrzés kérdései
Digital preservation. Ed. M. Deegan, S. Tanner. London : Facet, 2006.
(Ism.: Koltay Tibor)

Az Amerikai Magyar Alapítvány ötven éve
The Hungarian legacy in America. The history of the American Hungarian Foundation : the first fifty years, 1955–2005. Ed. Ilona Kovacs. New Brunswick : American Hungarian Foundation, 2007.
(Ism. Hajnal Ward Judit)

Vallásosság és kulturális szokások
Vallásosság és kultúra. A Fiatal Vallás- és Értékszociológusok Körének tanulmánykötete. Szerk. Gereben Ferenc. Bp. : Faludi Ferenc Akadémia, 2009.
(Ism. Péceli Melinda)

Az ország szárnya és terhe
Szárny és teher. Ajánlás a nevelés-oktatás rendszerének újjáépítésére és a korrupció megfékezésére.
Bp. : Bölcsek Tanácsa Alapítvány, 2009.
(Ism.: Nagy Attila)

Kategória: 2010. 1. szám | A közvetlen link.

MINDEN VÉLEMÉNY SZÁMÍT!