A tanulmány célja, hogy bemutassa az Európai Unió országainak a Public Lending Rightra (PLR), azaz a nyilvános haszonkölcsönzési jogra (illetve jogdíjra) vonatkozó gyakorlatát. Az összeállítás első része (ld. Könyvtári Figyelő 2007. 1. szám) az általános elveket, a jogalkotók és a könyvtári világ szempontjait mutatta be és ismertette azon országok gyakorlatát, ahol a PLR-rendszer a mindennapokban már hosszabb ideje működik.
Ebben a szemlében azokról az EU-országokról kapunk képet, amelyekben csak nemrégiben vezették be a rendszert, körképet adunk azokról az országokról is, ahol az irányelvek szelleme ugyan megjelent a jogi szabályozásban, de a gyakorlatban még csak tervezik a PLR-rendszer bevezetését.
PLR-rendszerek fejlesztés alatt
Először nézzük betűrendben azokat a tagországokat, amelyek már beillesztették az Irányelvet saját szerzői jogi szabályozásukba, de a haszonkölcsönzési jog tényleges működésének megteremtése még várat magára:
Tanulmányom célja, hogy bemutassam az Európai Unió különböző országainak a Public Lending Right-ra (PLR), azaz a nyilvános haszonkölcsönzési jogra, ill. jogdíjra vonatkozó gyakorlatát.
Szemlém terjedelme meghaladta egy cikk átlagos terjedelemét, ezért a szerkesztőség úgy döntött, két részletben mutatjuk be a témát. Összeállításom első részében az általános elveket, a jogalkotó és a könyvtári világ szempontjait ismertetem és bemutatom azon országok gyakorlatát, ahol a PLR-rendszer a mindennapokban is működik. A folytatásban (a folyóirat következő számában) azokról az EU-országokról szólok, amelyekben a közelmúltban vezették be a PLR-t, körképet adok azokról is, ahol a vonatkozó Irányelvet már beillesztették saját szerzői jogi szabályozásukba, de a gyakorlatban még nem működik a rendszer, végül vázolom a PLR bevezetésével kapcsolatos hazai elképzeléseket.
Tovább…