Az osztrák állam jelenleg tíz városban (Róma, Párizs, London, New York, Varsó, Zágráb, Isztambul, Kairó, Teherán, Budapest) tart fenn kulturális intézetet. A magyar fővárosban lévő a legfiatalabb intézet, 10 éve működik a nagykövetség épületében.
A világpolitikai helyzettől függően változik a kulturális intézetek tevékenységi köre a különböző országokban: pl. Teheránban elsősorban közkedveltek a nyelvtanfolyamok és a filmvetítések, bár egyre nehezebb olyan filmeket találni, melyek az iszlám fundamentalisták szigorú igényeinek megfelelnek. Prágában pedig csak most alakul egy új kulturális központ.
A kulturális intézetek nem az egyedüli kulturális külképviseletei Ausztriának: sok nagykövetségen és néhány főkonzulátuson is dolgoznak kultúrtanácsosok és kultúrattasék, akik a kulturális intézetekéhez hasonló munkát végeznek. Ugyanakkor az osztrák kulturális intézetek vezetői egyben a helybeni nagykövetség kultúrtanácsosai is, ami azt jelenti, hogy a kulturális egyezmények és a kultúra területén megkötött szerződések teljesítése az ő munkakörükbe tartozik. Budapesten az Intézet sokféle feladatát 5 fő személyzettel oldják meg, amelyből hárman német, ketten pedig magyar származásúak.
Az Osztrák Külügyminisztérium fennhatósága alá tartozó kulturális intézetek mindig különös hangsúlyt helyeztek a vendégországgal való jó kapcsolat kialakítására, s a kelet-európai változások óta még céltudatosabban követik ezt az irányvonalat. Így az Osztrák Külügyminisztérium arra a döntésre jutott, hogy a volt szocialista országokban, így Magyarországon is, plusz támogatásként osztrák könyvtárakat hoz létre, melyek a Kulturális Intézet mellett, a fővároson kívül válhatnak az Ausztriával folytatott kulturális csereprogram központjaivá. Az első könyvtárat 1991 májusában nyitották meg a szegedi egyetemen. A második felállításán jelenleg dolgoznak, éspedig Szombathelyen, egy harmadikat pedig Debrecenbe terveznek. Így az ország tudományos szakemberei minden különösebb fáradság nélkül el tudnak érni egy osztrák-könyvtárat a lakóhelyükhöz közel eső ponton.
A könyvtárak alapfelszerelése egy-egy millió schilling értéket képvisel, állományukban megtalálhatók a primer és szekunder osztrák irodalom, történettudományi, zenei, művészettörténeti és más osztrák vonású szakkönyvek is. A tervek szerint ezek a könyvtárak a Kulturális Intézet egyes rendezvényeit is átvállalják, és ezzel valóban kis osztrák központokká válnak.
Az utóbbi két évben az osztrák Bundesministerium für Wissenschaft und Forschung (Szövetségi Tudomány- és Kutatásügyi Minisztérium) is egyre intenzívebb kapcsolatok és együttműködések kialakítására törekszik a magyar tudományos élet képviselőivel: mint az Ausztriával szomszédos más országokban, Budapesten is létrehozták a Kelet-Délkelet-Európa Intézet képviseletét, amely segítséget nyújt a magyar és osztrák tudósok hatékonyabb együttműködéséhez. A minisztérium emellett egy nagyszabású ösztöndíj- és tervakciót kezdeményezett Magyarország részére: évente 10 millió schillinget szánnak magyarországi ösztöndíjakra és osztrák-magyar tudományos tervek támogatására. Az ösztöndíjak utáni nagy érdeklődés bizonyítja, hogy milyen szükséges ez a segítség.
Azokról a körökről, melyekre ez az akció nem terjed ki, az Osztrák Oktatás- és Művészetügyi Minisztérium gondoskodik: rendszeresen kínál tanárok és művészek számára nagyvonalú ösztöndíjlehetőségeket.
A több mint 40 magyar főiskolán és egyetemen dolgozó osztrák lektor kiküldése, elhelyezése és ellátása is a Kulturális Intézet feladatkörébe tartozik. Ezen kívül a magyarországi kétnyelvű gimnáziumokban tanító hét osztrák tanár, valamint az 1990 szeptembere óta Budapesten működő osztrák gimnázium dolgozói is igénybe veszik a Kulturális Intézet segítségét. Mindezen munkák ellátása mellett nem szorulhat háttérbe a Kulturális Intézet tulajdonképpeni feladata sem, tudniillik a rendezvényszervezés.
A rendelkezésre álló szűkös helyiséglehetőségek határt szabnak a saját házban megtartható rendezvényeknek, ami olykor talán még bizonyos előnyt is jelent, mert filmbemutatói, szimpóziumai és hangversenyei egy részét más épületekben és más intézményekkel közösen rendezi meg. Főként a kiállításokhoz, amelyekre a saját házban egyáltalán nincs lehetőség, van szükség galériák vagy más kiállító helyiségek közreműködésére. Rendezvényeket gyakran vidéken, a fontosabb egyetemi városokban is szerveznek. Osztrák szakemberek, esetenként magyar kutatók is rendszeresen tartanak előadásokat – szükség esetén tolmácsolással -, melyek célja, hogy hiteles és élő képet rajzoljanak a mai Ausztriáról. A rendezvények központi témája a 20. század. A legújabb tudományos kutatási eredmények bemutatása mellett az irodalom kap nagy hangsúlyt: minden évben osztrák szerzők és germanisták tartanak előadásokat az osztrák irodalomról. Míg az előző rendszer idején egy kliséképet kellett mutatni a múltról, addig jelenleg a magyar és osztrák tudósok azon fáradoznak, hogy objektívan értékeljék a közös múltat. A magyar közönséget, úgy tűnik, elsősorban a Habsburg-Monarchia történelmének feldolgozása érdekli.
Az előadások egy része az általános nagyközönség igényeit szeretné kielégíteni, de vannak olyan szimpóziumok és tudományos fórumok is, amelyek egy-egy szakmai közönséget céloznak meg. Az elmúlt években az ilyen jellegű rendezvényeinket az irodalom, a nyelvtudomány, a közgazdaság és a zene területeinek szenteltük. 1991 elején pl. a “Császári-Királyi hivatalnok a Monarchia és az utódállamok irodalmában” című szimpózium magyar, osztrák, csehszlovák, jugoszláv és lengyel előadókat hívott meg tudományos véleménycserére. A nemzetközi rendezvényeknek erről a módjáról szerzett kedvező tapasztalatok arra ösztönzik a Kulturális Intézetet, hogy a jövőben minél több hasonló tervet vegyen fel programjába.
A Kulturális Intézet által szervezett színházi előadások célja egyrészt az osztrák irodalom bemutatása, másrészt a német nyelvet tanulók segítése az élő nyelv elsajátításában. Szinte már hagyománnyá vált, hogy az intézet kétszer egy évben országos színházi turnét szervez. A technikai adottságok függvényében főként olyan darabokat adnak elő, amelyek kevés szereplővel, egyszerű díszlettel képesek az osztrák színházművészetet közvetíteni.
Különösen kedveltek a Kulturális Intézet hangversenyei, melyek keretében fiatal tehetséges osztrák művészeket mutatunk be. A koncerteket az Intézet épületében vagy budapesti hangversenytermekben rendezzük meg.
A jövőben rendszeres tevékenységet szeretnénk folytatni a kiállítások területén is, ahol a privát galériák megnyitásával, egyre több lehetőség látszik kibontakozni a magyar érdekeltekkel való együttműködésre.
A Kulturális Intézet munkájának jelentős része a tanártovábbképzés és a nyelvtanfolyamok szervezése. A német tanárok részére évek óta speciális továbbképzést biztosítunk, melyen a tanárok az osztrák nyelv és kultúra különlegességeivel ismerkedhetnek. A nyelvtanfolyamokat 12-14 éves gyerekek, valamint 16 év feletti felnőttek részére szervezzük, öt különböző fokon, heti 4 órában. A nyelvtanárok egyrészt osztrák lektorok, akik budapesti egyetemeken és főiskolákon tanítanak, másrészt magyar germanisták. A tanfolyamok részére a Budapesti és a Klagenfurti Egyetemek munkatársai speciális tananyagot dolgoztak ki.
Az eredményes nyelvtanulást és az osztrák irodalom minél szélesebb körű megismertetését kívánja elősegíteni a Kulturális Intézet könyvtára is, amely mintegy 3800 kötet könyvvel és 20 féle folyóirattal rendelkezik. A könyvek kb. egyharmad része szépirodalom (klasszikus és kortárs osztrák írók és költők művei), egyharmad része a művészeti és művészettörténeti könyv (köztük osztrák festők, grafikusok és szobrászok kiállítási katalógusai), a többi történelmi könyv, tankönyv és különböző szakkönyv. A könyvek mellett a könyvtár lemezekkel is rendelkezik, híres osztrák zeneszerzők műveivel, valamint videokazettákkal, diákkal és magnókazettákkal Ausztriáról, illetve osztrák szerzőkről.
Az állomány beszerzése Ausztriából történik, évi 30 000 schilling összegben. A könyvtár az aktuális események iránt felmerülő igényeket is megpróbálja kielégíteni, jelenleg pl. a Mozart-évfordulóra készülve a témához kapcsolódó minden új könyvet megpróbál beszerezni.
A könyvtári teendőket egyetlen személy látja el napi 4 órás munkaidőben. Számítógép nincs, a könyvek feldolgozása a katalogizálástól kezdve a kölcsönzésig manuálisan történik. Mivel a hely elég kicsi, ezen kívül a könyvtár elhelyezkedése sem a legszerencsésebb (2 iroda is nyílik belőle), így szabadpolcos kölcsönzésre sajnos nincs lehetőség, csak a katalógusból lehet könyvet választani. A kölcsönzési idő 2 hét, terjedelmesebb könyvek esetében esetleg 3 hét.
Külön olvasóterem nincs, de a könyvtárban és a berendezett előtérben lehetőség van jegyzetelésre és folyóiratok olvasására, ez utóbbiak ugyanis nem kölcsönözhetők. A kölcsönzés ingyenes, a beiratkozásnál csupán a személyi igazolványra (illetve útlevélre) van szükség. A könyvtár hétfőn, szerdán és pénteken tart nyitva.
Az Osztrák Kulturális Intézet célja átformálni a magyarok egy részében ma is élő osztrák kliséképet, amelyet a Sängerknaben , a Sacher-torta , a lippizaner – és a Monarchia-nosztalgia jellemez. Szeretné szemléltetni és bizonyítani, hogy a múlt és különösen a századforduló környékének számos jelentős és fontos szellemi áramlata Ausztriából indult, és hogy Ausztria jelenkori teljesítményei is kiállják az összehasonlítást bármely más országgal.
Szerettel várjuk Önt is rendezvényeinkre és könyvtárunkba.