3. rész: Az egészségügyi, az akadémiai kutatóintézeti és az egyéb szakkönyvtárak Magyarországon[1]

Az egészségügyi szakkönyvtárak

A szakkönyvtári szcéna legszervezettebb és leginkább „látható” szereplői közé tartoznak az egészségügyi könyvtárak, amelyek közé egyetemi (központi, kari és tanszéki), országos intézeti, kórházi, kutatóintézeti és gyógyszergyári gyűjteményeket sorolunk. A mai együttműködés előzményének az orvostudományi szakkönyvtári hálózat és koordinátora, az Országos Orvostudományi Könyvtár és Dokumentációs Központ 1960-as létrehozása tekinthető.1 Az egészségügyi szakkönyvtárak 1996 óta önálló szakmai szervezetbe tömörülnek Magyar Orvosi Könyvtárak Szövetsége (MOKSZ) néven, amely biztosítja a tervszerű egyéni és csoportos továbbképzési lehetőséget, konferenciákat rendez, próbahozzáférést intéz a nagy nemzetközi cikkadatbázisokhoz, és saját honlapot üzemeltet.2 2004-től kibocsátott hírlevele 2009 óta az Orvosi Könyvtárak címet viseli, és az elmúlt években lektorált szakfolyóirattá vált. 2013-ban megkezdődött a közös katalógus3 kiépítése is, amelyhez 2014-ig negyvenkét könyvtár csatlakozott (köztük huszonhét olyan, amelynek nincs saját integrált könyvtári rendszere).4
Tovább…