2005. 3. szám

Abstracts

The legal regulation of the Hungarian library field between the two world wars

SIPOS Anna Magdolna

An earlier study by the author (SIPOS, Hungarian Library Review 1999/4) presented the normative state regulation of Hungarian libraries between 1945 and 1997. The current study focuses on the period between the two world wars. The studies do not only provide an overview of the relevant legal acts but also throw light on the political ambitions and ideological factors that played an important part in the legislation process.

The regulation of the library system between the two world wars should be examined on the basis of several interconnecting acts ensuring coherent legislation. These are the following: 1) the Act XIX of 1922 on the administration of the largest public collections and the system of certification of their staff 2) the Act on legal deposit that came into force in the same year and that was an addition to the relevant law of 1897 3) the article XI of 1929 on museums, libraries and archives and its ensuing provisions added in 1935 and 4) the Act VIII of 1934 on the Hungarian National Museum and on the system of large public collections. The cultural policies of the period (under the ministries of culture headed respectively by Kuno Klebelsberg and Bálint Hóman) played an important part in fostering a modern library system in Hungary. The history of the legal regulation of the Hungarian library field reflects the influence of international trends, but also fits into the library concept based on national traditions, determined by the cultural policies of the time.


Tovább…

Előzmények

A Könyvtári Figyelő 1999. évi 4. számában, hasonló címmel megjelent írásomban 1 a magyar könyvtárügy 1945 és 1997 közötti állami szintű szabályozását mutattam be. A törvények, illetve a törvényi szintű szabályozások szakmai elemzésén túl arra is vállalkoztam, hogy felvázoljam azok társadalmi környezetét, és ábrázoljam azokat a politikai törekvéseket, ideológiai szándékokat, amelyek bizonyítottan közrejátszottak a jogi szabályozásban. A közel fél évszázadot áttekintő tanulmány az 1945 és a legújabb könyvtári törvény 2 megszületése (1997) közötti időintervallumot ölelte fel. Itt következő írásom – amely tárgyidőszakát tekintve előzménye e korábbi tanulmányomnak – a két világháború közötti évtizedek könyvtári normatív szabályozását mutatja be. Az elemzés és a vizsgálódás szempontjai hasonlóak a korábbiakhoz: célom nem csupán a jogi szabályozás bemutatása, hanem a társadalmi, politikai háttér érzékeltetése is. A magyar könyvtárügy jogi szabályozásának bemutatása akkor válik majd teljessé, ha – e tanulmányt követően – elkészül a Monarchia korának hasonló tartalmú feldolgozása is 3 .

Tovább…

A szerzői jog és a digitális szerzői jogkezelés

“A szélnek nem tilthatod meg, hogy fújjon, de építhetsz szélmalmokat.”
(közmondás)

Hazánkban a 19. század végétől 1 ,a szerzői jogi védelem próbál egyensúlyt tartani a szerző védelme és a közérdek között, “tekintettel az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás igényeire is” 2 . Ez az egyensúly egyre törékenyebbé válik a digitális környezetben, amikor az információcsere mindinkább leegyszerűsödik. Az ún. digitális forradalom lehetővé tette, hogy a szövegeket, a képeket és a hangokat szabadon használjuk, és azokat másokkal is megosszuk, melynek során tökéletesen egyforma minőségű példányok keletkeznek. Ez persze felveti az eredetiség és a hitelesség kérdését is, vagyis az egyforma példányok közül ki birtokolja az eredeti példányt, illetve, ha bárki könnyen bele tud nyúlni és változtatni tud az eredeti példányon, akkor felmerülhet a kérdés, hogy az mennyire hiteles. Vagyis digitális környezetben a források könnyen hiányossá és ellenőrizhetetlenné válhatnak. A mindig megújuló technikai fejlődés új kihívást jelent a jogalkotók számára is. Közismert, hogy a jogalkotás mindig le van maradva a műszaki fejlődéssel szemben, ezért a jogérvényesítés terén egyre újabb és újabb kérdések merülnek fel a digitális társadalomban, mint a szerzői jogi oltalom kérdése vagy az előadók jogai a digitális környezetben. Az Európai Unióban egyrészt a szerzők, a szoftverfejlesztők vagy a kiadók egyformán igénylik a jogbiztonságot és a kalózoktól való védelmet; munkáik teljes körű jogvédelmére törekednek, ezért egyre újabb és újabb technológiákat fejlesztenek ki a már létrehozott szellemi termékeik ellenőrzésére; másrészről azonban biztosítani kell a felhasználóknak az információhoz való szabad hozzáférést, mely főként a közgyűjtemények által valósulhat meg, akik a szellemi tulajdonjog tiszteletben tartásával és az aktuális szerzői jogi szabályozást figyelembe véve közvetítik azokat felhasználóik számára (ld. az IFLA 2000-ben kiadott állásfoglalása a szerzői jog a digitális környezetben címmel 3) . Ezen igényeket pedig nemzetközi szinten lehet és kell biztosítani.
Tovább…

A könyvtártudomány 1 a nyelvtudományhoz hasonlóan a szöveg és a tartalom, a reprezentáció és a relevancia határterületén tevékenykedik. 2

A határterületek vonatkozásában kulcsfontosságú a szemiotika és a könyvtártudomány kapcsolata.

A szemiotika és a könyvtártudomány érdeklődése egyaránt kiterjed a tartalom és annak reprezentációi, a jelölt és a jelölő, a hivatkozott tárgy és a hivatkozás, az informatív (információs) objektumok közötti kapcsolat természetének vizsgálatára.

Tovább…

Társadalomtudományi gyűjtemények Magyarországon (2.) A KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat

Hagyomány és korszerűség címmel rendezett konferenciát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004 novemberében. A rendezvényen elhangzott előadások egy részét lapunk 2005. 1. számában adtuk közre. Most folytatjuk a vezető társadalomtudományi könyvtárak bemutatását a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárával, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtára gyűjteményének és szolgáltatásainak ismertetésével.

A könyvtár alapítása

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat alapításának ideje 1867, a kiegyezés éve. A kiegyezés a Habsburg-birodalmat polgári alkotmányos monarchiává alakította át, s kijelölte benne Magyarország önállóságának határait és kereteit. A statisztika a Földmívelés- ipar- és kereskedelemügyi Minisztérium hatáskörébe került. Minisztere Gorove István Keleti Károlyt bízta meg 1867-ben a magyar hivatalos statisztika megszervezésével. Keleti Károly még ebben az évben szorgalmazta egy saját, önálló statisztikai szakkönyvtár létrejöttét. 1869-ben Keleti Károly indítványozta a hazai államtudományi és statisztikai munkák kötelespéldányként való biztosítását a könyvtár számára.

Findura Imre volt az első könyvtárnoka, aki 1871-től 1907-ig, 36 éven át volt a Statisztikai Hivatal könyvtárának vezetője. A könyvtár első címjegyzékét, “könyvlajstromát” Findura Imre készítette el 1872-ben. Nevéhez fűződik a könyvtár első nyilvános, nyomtatott szakkatalógusának elkészítése is, amely 1885-ben jelent meg.

Tovább…

A gyűjtemény forrásai

A magyar gazdálkodási-közgazdasági képzés történetének fontos eseménye a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar létrehozása 1920-ban. A következő jelentős mérföldkő 1948-ban az önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem*, megalapítása volt. Az alapítással együtt könyvtár létrehozásáról is döntés született. A megalakuló egyetem központi könyvtárának gyűjteményét szerencsés módon nem a semmiből kellett felépíteni, több értékes forrást is “örökölt”. Az új gyűjtemény alapját képezte az egyetem jogelődjének tekinthető József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdasági kari könyvtárának mintegy 10 000 kötete. Ehhez járult Navratil Ákos nyugalmazott egyetemi tanár, jeles közgazdász 3000 kötetes magánkönyvtára, amit a Kultuszminisztérium vett meg az egyetem számára. A régi egyetemi tanszéki könyvtárak állományának azon részei, amelyekre az új tanszékek nem tartottak igényt, ugyancsak az új egyetem könyvtáráé lettek. Összességében a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről kb. 25 000 kötet származik. Az új intézmény kapta meg Heller Farkas professzor magánkönyvtárának és a Heller-féle szeminárium könyvtárának kb. 20 000 kötetét.

Tovább…

Az alábbi tömör összefoglaló valamennyi könyvtárosi, közgyűjteményi fórum (elektronikus és nyomtatásban megjelenő) részére készült azzal a céllal, hogy mindazokhoz a munkatársakhoz eljusson, akik dokumentumok formai, illetve tartalmi feldolgozásával foglalkoznak.  

A Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság (rövid nevén: Szabványosítási Bizottság), valamint a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) 508-as Könyvtár és információ Műszaki Bizottsága 2005. február 10-én tartott együttes ülésén beszámolt a 2004-ben végzett munkáról és előkészítette a 2005. évi szabványosítási/szabályzatalkotási tervét.
Tovább…

Az OIK idegen nyelvű állománya

Az Országos Idegennyelvű Könyvtárban (OIK) több mint 350 000 különféle dokumentum található. A teljes állomány nagyobb részét könyvek alkotják, rajtuk kívül vannak még időszaki kiadványok, kották, valamint audio- és audio-vizuális alkotások (hangkazetták, videokazetták, CD-k, CD-ROM-ok és DVD-k). A szakkönyvtár évente a következő nyelveken kiadott művekkel gyarapítja állományát:

1) világnyelveken (az állomány ezen részét többségében angol, francia, német, orosz és spanyol nyelven szerzi be 1 ; a nyelvstúdióban található tankönyv, munkafüzet és hangzó segédeszköz gazdag választékával több mint 50 nyelv tanulását teszi lehetővé) 2 ;

2) a szomszédos országokban, vagyis a Közép- és Délkelet-Európában élő nemzetek nyelvén;

3) a Magyarországon élő 13 nemzetiség nyelvén (ezek: a bolgár , a cigány , a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény , a ruszin, a román, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv). 3
Tovább…

Szlovénia könyvtárügye

Vilenka Jakac-Bizjak: Il sistema bibliotecario sloveno c. cikkét
(Bollettino AIB, 43.vol. (2003.) 4. no. 443-454.p.) Mohor Jenő tömörítette.

A jelenleg 20 256 km 2 területű, kétmillió lakosú Szlovénia 1945-től 1981-ig Jugoszlávia egyik tagköztársasága volt. (Történelme folyamán volt a frank, majd a Római Birodalom része, később velencei, majd részben Habsburg fennhatóság alá került, így évszázadokon át itáliai, illetve német kulturális hatások érték. A reformációnak köszönhetően jelent meg a 16. században 60 szlovén nyelvű könyv. A 18. századi jelentős fejlődés főként észak-itáliai hatásoknak köszönhető, majd a napóleoni idők után ismét Ausztria állította helyre a “régi rendet”. 1918-ban kiáltották ki az önálló szerb-horvát-szlovén királyságot, mely 1930-ban kapta a Jugoszláv nevet.) Az első kötelespéldány-rendelet 1921-ben jelent meg, mely lehetővé tette, hogy valamennyi “nemzeti régió” jelentős könyvtárai (többnyire az egyetemi könyvtárak) kötelespéldányokkal gyarapodjanak. Ebben az évben kezdték meg a nagy könyvtárak külföldi szerzeményeik katalóguscéduláinak cseréjét, mely gyakorlat (a növekvő mennyiség következtében) folyamatosan sorvadt, míg 1963-ban deklaráltan is megszűnt.

Tovább…

A szlovéniai könyvtárak az információs társadalom digitalizálási folyamatában

Ha a szlovéniai könyvtárakat az információs társadalom digitalizálási folyamatában összehasonlítjuk az európai könyvtárak digitalizálási folyamatával, megállapíthatjuk, hogy a szlovéniai könyvtárak digitalizálási folyamata 5-7 évvel lemaradt az európai könyvtárakétól. Ezt a lemaradást nagyobb anyagi támogatással és szakmai felkészültséggel lehetne legyőzni, vagy enyhíteni. A digitalizálási folyamat körülményeinek a megváltoztatásánál három tényezőt kellene figyelembe venni: az eddiginél még nagyobb mértékben kellene lehetővé tenni az információs és kommunikációs technológiákhoz való korlátlan hozzáférés lehetőségét, az állampolgárokat intenzívebben kellene oktatni az információs írásbeliségre és hatékonyabb információs politikát kellene végezniük a szakembereknek.

Tovább…

Miért erősebb az olvasás és könyvtárhasználat északabbra Európában? Van-e összefüggés az individualizmus és a könyvtárhasználat erőssége között? Miért mozdulnak a könyvtárak lassabban a környezeti változásokra, mint a kiskereskedelem, és gyorsabban, mint a múzeumok? Miért követi csekély szervezeti változás a szenior könyvtárvezetők nyugati látogatásait? E kérdésekre a szervezeti kultúra felmérése és tapasztalati törvényszerűségeinek vizsgálata adhat választ. Pontosabban adhatna, mert a hazai könyvtárakban nem sok ilyen irányú vizsgálat készült. Néhány megyei könyvtárban a KMK (ma: Könyvtári Intézet) folytatott vizsgálatot a “szervezetfejlesztés módszerével” ( Barlai Róbert és Csapó Edit : Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban. In. Könyvtári Figyelő 1996. 4. 611-622.p.), mely arra irányult, hogy feltérképezzék az adott könyvtár innovációs képességét, a környezetéhez való alkalmazkodását, a könyvtárosok mozgósíthatóságát a szervezeti célok érdekében, a hatáskör, és a felelősség köreit. Az interjúk a könyvtárak vezetőivel, ill. prominens dolgozóival készültek. A megnyilatkozások elemzése jó támpontot ad újabb vizsgálatok elvégzéséhez.

Tovább…

 A CD paraméterei
Magyar könyvészet 1921-1944 :
[elektronikus dok.] : betűrendes mutatóval, pótlásokkal, javításokkal / szerk. Komjáthy Miklósné ; Kertész Gyula ; Kégli Ferenc. – Budapest : Arcanum, 2005. – 1 CD-ROM ; 12 cm. -

Működési követelmények: 32 bites Windows ; Windows 95, 98, NT, 2000 vagy XP

ISBN 963 7374 094 : ár nélkül

Aligha vitatható, hogy a közelmúlt hazai bibliográfiai irodalmának egyik kiemelkedő terméke volt az Országos Széchényi Könyvtár Magyar Könyvészet 1921-1944 című, hét vaskos kötetre terjedő vállalkozása. Egyenes és igényes folytatása a retrospektív magyar nemzeti bibliográfia korábbi ciklusainak, de több ponton el is tért azoktól. A leglényegesebb különbség az összeállítás szerkezete: a tételek elsődleges rendezési elve a tárgyi-tematikai, mégpedig a nemzetközileg széles körben használt és preferált Egyetemes Tizedes Osztályozás szakrendjét követve, annak egyszerűsített, ám az itthoni könyvtári gyakorlathoz képest mégis elég mély bontást eredményező változatát alkalmazva. Kevésbé szembeöltő, de szintén nagyon fontos lépés volt annak idején, hogy a bibliográfia tételeit az akkor hatályos címleírási és besorolási szabályok szerint alkották meg. Természetesen ezekben és a most mellőzendő további döntésekben közrejátszottak a nem sokkal azelőtt lezárt és kiadott, az 1945 és 1960 közötti anyagot felölelő könyvészet tapasztalatai és tanulságai is.
Tovább…

Üzleti információ és a könyvtárak

 KISZL Péter: Üzleti információ, céginformáció és a könyvtárak / Kiszl Péter ; [.... az Eötvös Lóránd Tudományegyetem] / – Bp. : Eötvös Lóránd Tudományegyetem ; Pauker Nyomda Kft. ; 2005. 235 p.
ISBN 963 217 689 8

A kötet, mely a szerző, Kiszl Péter doktori disszertációja alapján készült, szokatlanul nagy visszhangra talált a könyvtári világon kívül állók körében. Mint információbróker-szakkönyvet aposztrofálta az SG.hu hírmagazin, a Prim Online , a Terminál.hu és a Computerworld online hírportálok. A könyvismertetés elsődleges célja természetesen nem ezek bemutatása, azonban, mivel a könyv eddigi hazai recepciója szolgál tanulságokkal a könyvtári világ számára is, érdemes néhány mondat erejéig megemlékezni a megjelent ismertetések főbb megállapításairól. ” Ebben a fő újdonság, mondhatni elméleti alapvetés, hogy a szerző (.) az üzleti információszolgáltatást könyvtári kategóriaként írja le, nem kérdőjelezve meg természetesen más információs intézmények és vállalkozások kompetenciáját.” – olvashattuk az interneten a könyv megjelenését követő napokban. Valószínűleg csak a könyvtári világon kívül állók gondolhatták, hogy Kiszl Péter új időknek új dalaival rontott ajtóstul az információs piac általuk hagyományosan elfogadott szereplői közé, míg mi már régóta tudjuk, hogy az információs társadalom alapintézményeivel, a nyilvános könyvtárakkal, az évezredek óta felhalmozott információvagyonnal, információs szakértelemmel és infrastruktúrával megkérdőjelezhetetlen helyünk van azon.
Tovább…

Digitális tartalmak licencelési kérdései

HARRIS, Lesley Ellen
Licensing digital content : a practical guide for librarians / Lesley Ellen Harris. – Chicago ; London : American Library Association, 22., 137 p.
ISBN 0-8389-0815-2

Kell-e írásos megállapodás a digitális tartalom licenceinek vásárlásakor? Ki a licenc alapján használt tartalom jogos használója? Mi történik, ha a könyvtárunknak kínált licenc feltételei nem változtathatók? Megengedi-e a licenc az elektronikus archiválást? Ilyen és hasonló, gyakran ismétlődő kérdések (GYIK) merülnek fel a jogász és szerzői jogi szakértő szerző által vezetett szemináriumokon. A könyv célja, hogy a könyvtárosokkal megismeresse a licencelés alapjait.

Tovább…

Gyűjteményszervezési kérdések

CLAYTON, Peter – GORMAN, G. E.
Managing information resources in libraries: collection management
in theory and practice / Peter Clayton ; G. E. Gorman ; [ed. by the Library Association. – London : Library Association Publ., 2001. XVI, 272 p.
ISBN 1-85604-297-9

A kötet szerzői ausztrál és új-zélandi egyetemek oktatói. Könyvük a könyvtár szakos hallgatók mellett olyan gyakorló könyvtárosok számára készült, akiknek a gyűjteményszervezési ismereteik elavultak és/vagy szeretnék megújítani ismereteiket az elektronikus információforrásokkal. A szerzők említést tesznek azokról is, akik a tananyagcsökkentés folytán nem tanultak ilyen tárgyat (ez a magyarországi diákokra valószínűleg nem jellemző).

Tovább…

A gyermekkönyvtári munka alapjai

BALOGH Ferencné: A gyermekkönyvtári munka alapjai / Balogh Ferencné ; [kiad. a] Könyvtári Intézet. – Bp. : Könyvtári Intézet, 2004. 46 p. – (Az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés füzetei ;
ISSN 1587 8651)
ISBN 963 201 612 2

“Napjaink információáradata, a számítógépek és az Internet elterjedése újabb készségek kialakítását teszik szükségessé. Ezekre elsősorban az iskola hivatott megtanítani valamennyi tanulót, de két könyvtártípusnak – az iskolai és a gyermekkönyvtáraknak – is adnak sajátos, régi-új feladatokat” – írja Balogh Ferencné a Könyvtári Intézet 2004-ben megjelent kiadványának bevezetésében. Az iskolai könyvtárak és a közművelődési gyermekkönyvtárak egymás mellett említése a szakma e két területének közeli rokonsága miatt sokszorosan indokolt: az azonos felhasználói kör (gyermekek, tanulók) a könyvtári munkát meghatározó tényezőktől a gyűjtemény jellegén, profilján át az olvasószolgálatig, a könyvtárhasználati foglalkozásokig és a tárgyi/személyi feltételekig számos közös pontot és megoldást eredményez a könyvtári ellátásban. Így bár az iskolarendszeren kívüli könyvtári szakképzés itt bemutatandó füzete ” A gyermekkönyvtári munka alapjai ” címet viseli, haszonnal forgathatják az iskolai könyvtárosok is. Ugyanakkor – félreértés ne essék – a szerző szerint munkája “nem helyettesítheti. a felsőfokú szakképzettséget, a gyermek-és ifjúsági irodalom, valamint a könyvtárpedagógia alapos ismeretét.” ” E kiadvány írásakor arra törekedtem, hogy a gyermekkönyvtári munkához szükséges alapvető tudnivalókat foglaljam össze, és azt egészítsem ki módszertani tanácsokkal” – jelöli meg Balogh Ferencné a szerzői szándékot.

Tovább…

Lapunk 2003. 4. számában közöltük Meister Róbert írását, melyben ez erdélyi társadalomtudományi bibliográfiai munkák állásáról és produktumairól számolt be. Azóta megjelent az általa szerkesztett A romániai magyar társadalomtudományi irodalom bibliográfiája 1990-1999. c. kötet folytatása és használható az adatbázisa is. A bibliográfia lapozgatása és a mutatók elemzése során G. Czintos Emese olyan észrevételeket tett, amelyek érdekes következtetések levonására vezettek, s más bibliográfiák megközelítéséhez is ötletet adhatnak.

Száz évvel ezelőtt a kézikönyv-írásnak sokkal nagyobb presztízse volt, mint manapság. E tény megállapításához elég egy pillantást vetni bármelyik patinás könyvtár kézikönyvtárára (-ba): lexikonok, enciklopédiák, adattárak, szótárak, bibliográfiák, sok-kötetes kézikönyvek töltik meg a polcokat. De a társadalom- és humán-tudományok kutatói ma is innen, ezektől indulnak. Újabb (és főleg, még mindig, külföldi) könyvtárakban mindez már elektronikus úton érhető el (a varázsigék: CD-ROM, adatbázis, internet). A számítógép “letörli a port” a régi kézikönyvtárakról – fontosságához kétség nem fér, gyorsabban, sterilebben használható, de vitathatatlanul a patina hangulata, környezete, elmélyültsége nélkül. Mert ehhez ma is könyv kell.

Tovább…

Maros megyei tudóslexikon

Oameni de ştiinţă mureşeni : dicţionar biobibliografic / Ana Todea ; Fülöp Mária ; Monica Avram.- Târgu Mureş ; Biblioteca Judeţeană Mureş, 2004, 477 p. – (Biobibliografii mureşene ; 2.)
ISBN 973-0-03762-0

A könyvtáros munkája, ha komolyan veszi és szívvel-lélekkel végzi, több mint szolgáltatás, ez szolgálat. S még inkább szolgálat a bibliográfus munkája. A szakértelem mellett nagy-nagy szorgalom, kitartás, szinte a vadászkutya szimata és bátran mondjuk ki, alázat kell hozzá. (Hogy hogy jön ide a vadászkutya? Angolul az információkeresést information retrieval-nek mondják, de retrieval a vadászkutya ténykedése is, amellyel felkutatja és elhozza gazdájának a vadat.) Hiszen a bibliográfia nem minősül a szó megszokott értelmében tudományos munkának, “csak” segédeszköz a kutató, a tudós kezében. “Csak” segédeszköz, de nélkülözhetetlen segédeszköz. Ugyanakkor, Horatius szavaival élve, “ércnél maradandóbb emlékmű”, hiszen egy jól elkészített, alapos bibliográfia évtizedekig, akár évszázadokig hasznára van a tudománynak.
Tovább…

” Nem szeretem az emlékéveket, mert sosem érik el a céljukat !” – mondta egy középiskolai magyartanár ismerősöm. – ” A 2004-es Balassi év viszont tudott újat hozni a számomra is, aki eddig is elfogódottan szerettem a költőt” – folytatta. – ” Nyomon követve az év rendezvényeit, figyelve újdonságait, – köztük a Neumann-ház új szolgáltatását, a Balassi Bálint Virtuális Kiállítást is http://balassi.neumann-haz.hu/ -, húsbavágó és élő lett az órákon gyakran ismételt igazság, hogy Balassi költészetében megelevenednek a petrarcista-humanista fordulatok, nagy erővel telnek meg a költői formák. A virtuális kiállítás oldalait böngészve megélt élménnyé vált, hogy Ady Endréig kellett várni, amíg újra olyan örök érvényűen, izzó szenvedéllyel és személyesen tudott költő hitről és hitetlenségről, bűnről és bűnbánatról, istenkeresésről, szerelemről és hazáról beszélni, mint Gyarmati Balassi Bálint, magyar főúr a 16. században.”

Tovább…

“Magyarország legnagyobb diafilm-gyűjteményének tulajdonosát Bíró Ferencnek hívják. Az ő ügyszeretetének, gyűjtőszenvedélyének és könyvtárosi szakértelmének köszönhető, hogy most többféle időutazást tehetünk a magyar irodalom múltjába.” – olvashatjuk Kerényi Ferenc irodalomtörténész bevezetőjében a Képek a magyar irodalomból elnevezésű internetes oldalon. Aki már ismeri a Bíró Ferenc gyűjteményét bemutató Virtuális Diafilm-történeti Múzeum szolgáltatást (www.diafilmmuzeum.hu), tudhatja: most is gondosan összeválogatott, szakértelemmel kezelt, ízléssel megtervezett diafilmes szolgáltatás várja a www.irodalmikepek.hu címen.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)