2005. 1. szám

Abstracts

Unanswered questions in the training in library and information sciences

BÉNYEI, Miklós

The graduate training in library and information sciences is currently available at 13 training institutions in Hungary. The training is offered both in full-time and part-time mode and in the form of distance education. The approximate number of LIS students is 4,000. Students obtain a university or a college degree diploma when they finish their studies.

As a consequence of the restructuring in compliance with the Bologna process, the system of higher education in Hungary – including the training in librarianship – is facing significant changes. Starting in 2006, the system of higher education will follow a new, linear structure. This means that the current coexistence of colleges and universities will end and a three-level system will be introduced: 1. the three-year, undergraduate programme requiring 180 credits (BA), 2. the two-year, masters degree level programme requiring 120 credits (MA), and the three-year doctoral degree programme (PhD) requiring 180 credits.
Tovább…

Rezümé

Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben

BÉNYEI Miklós
Magyarországon jelenleg az informatikus-könyvtáros felsőfokú szakképzés 13 képzőhelyen folyik nappali, esti, levelező és távoktatás formájában, a tanulók száma kb. 4000 fő. A képzés végén főiskolai és egyetemi oklevelet lehet szerezni.

A bolognai-folyamathoz való csatlakozás következtében jelentős változások várnak a magyar felsőoktatásra, így a hazai könyvtárosképzésre is. 2006-tól már az új, lineáris struktúra szerint folyik majd a felsőfokú képzés. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás jelenlegi kettőssége (külön főiskola, külön egyetem) megszűnik, s felváltja a három szakaszból álló képzés: 1) alapfokú három éves (BA) képzés 180 kreditért, 2) mesterképzés, két éves (MA) 120 kredittel és 3) doktori képzés (PhD) három éves, 180 kredittel.
Tovább…

Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben*

Nagy változások előtt áll a magyar felsőoktatás, és ennek következtében a hazai könyvtárosképzés is. Szeretnénk hinni, hogy az Európai Felsőoktatási Térséghez történő csatlakozás, az európai uniós elvárásokhoz igazított mélyreható szerkezeti és financiális reform nemcsak változást jelent, hanem remélhetően igazi korszerűsödést, valódi színvonal-emelkedést is.

Szakmánk alig több mint fél évszázados közelmúltjában szinte permanensen, olykor megrázkódtatásoktól, nemegyszer indokolatlan átszervezésektől sújtva formálódott a képzés rendszere és tartalma, de a könyvtárosképzés legendás alakja, Kovács Máté professzor erőfeszítései és intenciói nyomán mindig igyekeztünk megfelelni a társadalmi szükségleteknek, igyekeztünk lépést tartani – hol egy kicsit lemaradva, hol közvetlenül az élboly mögé felzárkózva – a könyvtártudomány, újabban a könyvtár- és információtudomány fejlődésével. S már mindannyian emlékezhetünk rá, hogy a 2001-ben közzétett kormányrendelet a bölcsész és egyéb társadalomtudományi szakok képesítési követelményeiről, valamint a hozzá szorosan kapcsolódó, 2002-ben kelt másik kormányrendelet a kreditrendszer általánossá tételéről stabilizálni látszott a helyzetet. Egységes szakelnevezést írt elő (a külföldi, nyugat-európai irányzatokhoz közelítő vagy azokkal megegyező informatikus könyvtáros nevet), ehhez rendelte az alapvetően a szakképzés vezető munkatársai által kidolgozott képesítési követelményeket. Ismét kötelezővé tette a szakpárosítást és lehetővé a többirányú szakválasztást, rendezte a kiegészítő és másoddiplomás képzés feltételeit. Nem korlátozta a szak és a gondozásáért felelős tanszékek szervezeti hovatartozását; ily módon akár a bölcsészet-, akár a természet-, akár a gazdaságtudományi kar keretén belül működhet – hogy csak három példát ragadjunk ki. Mára az informatikus könyvtáros felsőfokú szakképzés intézményi bázisa meglehetősen kiterjedt, a tizenhárom képző helyen a nappali, esti, levelező és távoktatási tagozaton tanuló hallgatók száma feltűnően magas, eléri a négyezer főt.
Tovább…

Az MKE-IKSZ mellett működő képzési-továbbképzési bizottság tagjaként az informatikus könyvtárosképzés helyzetéről, jövőbeni fejlődési elvárásairól fogok képet adni, különös tekintettel arra, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) milyen elvárásokat támaszt általában a szakok indításával szemben.

Mondandómat öt pont köré csoportosítom. Először a szakfejlesztéshez elengedhetetlen alapokról szólok. Ezt követően a MAB négy akkreditációs minimumelvárását taglalom (Forrás: Az alapszakok (bachelor) 2005-ös kísérleti indításának akkreditációs minimumkövetelményei), kifejezetten az informatikus könyvtáros szak akkreditálásával, alapításával, intézményenkénti indításával és működtetésével kapcsolatosan: képzési keret és tartalom, a személyi, intézményi kérdések, a kutatás és fejlesztés, infrastruktúra. Mindegyiknél kitérek a szükséges Európai Uniós összefüggésekre, valamint a fejlődési lehetőségekre, de a nehézségekre, a veszélyekre is.
Tovább…

Pillanatképek az elmúlt 100 évből

Az évfordulók, különösen egy 100 éves évforduló a propagandaértékén és az ilyenkor jószerint kötelező megemlékezéseken túl, mindig hordoz magában valami igazán fontosat, elgondolkodtatót is.

A jelent bárki láthatja, értékelheti, de milyen volt a múlt, a kezdetek, s főleg mit tanulhatunk belőlük? Ezeknek a kérdéseknek a felvetésére mi lehet alkalmasabb az egy-egy évforduló kapcsán történő megemlékezéseknél?

Könyvtárunk társadalomtudományi kötődése – akár úgy is fogalmazhatjuk: Szabó Ervin társadalomtudományok iránti elkötelezettsége – a kezdetektől fogva nyilvánvaló. De próbáljuk csak megérteni azt a kort, a századforduló világát!

A századforduló értelmiségében élt egy igen erős hit, meggyőződés – ma már inkább illúziónak nevezhetnénk – a haladásban, a haladás minden akadályt legyőző erejében. Hitték, hogy a tudomány idővel minden kérdést megválaszolhat, s a jövő tökéletes társadalmában tökéletessé vált emberek élnek majd. Az eugenetika – az ember öröklődő tulajdonságait a testi és szellemi képességek javítására hasznosítani szándékozó genetikai irányzat –ekkor még nem vesztette el ártatlanságát: a kor ismert francia filozófusa, August Forel egyenesen a jövő nemzedékei boldogsága zálogának tekinti.
Tovább…

Gyűjteményünket 1985-ben az akkor még József Attila Tudományegyetem (JATE) Bölcsészettudományi Karának néhány fiatal oktatója és hallgatója hozta létre azzal a céllal, hogy a Magyarország, valamint Közép- és Délkelet-Európa 20. századi történetét érintő társadalomelméleti, eszme- és politikatörténeti munkák, emigráns és szamizdat kiadványok, kéziratok, kéziratos fordítások, memoárok és kutatási háttéranyagok (stb.) másutt elérhetetlen dokumentumainak gyűjtésével elősegítsék a szakirányú egyetemi oktatást. (1985 és 1989 között minden bizonnyal e Társadalomelméleti Gyűjtemény volt az egyetlen hely az országban, ahol egyetemi hallgatók legálisan olvashattak „emigráns” és „szamizdat” kiadványokat.) A közép- és délkelet-európai országokban lezajlott rendszerváltásokat követően a Gyűjtemény profilja jelentősen átalakult. Ettől kezdődően a könyvtári funkciók teljesítése mellett elsősorban Közép- és Délkelet Európa 20. századi történetének és jelenének, valamint a határokon túli magyar kisebbség történetének és jelenének a dokumentálását és kutatását, továbbá a vonatkozó társadalomelméleti, politika- és eszmetörténeti (recepciótörténeti) dokumentumok és információs források (szakkönyvek, hagyatéki anyagok, folyóiratok, stb.) gyűjtését, feldolgozását, illetve nyilvános elérhetőségük biztosítását, valamint kiadását tekinti feladatának.
Tovább…

Megtisztelő volt a felkérés, hogy a Fővárosi Könyvtár 100 éves születésnapján a hetvennyolc évvel idősebb országos feladatkörű szakkönyvtár (és az ODR tagkönyvtára) társadalomtudományi állományának alakulásáról, mai helyzetéről és szolgáltatásairól szóljunk. Ez a számvetés, amely most nyilvánosságot kap, számunkra is tanulságokkal szolgál: látni fogják, hogy az évtizedek során alakuló állomány értékei, a szolgáltatások és a kiadványok büszkeségre adtak, adnak okot. Az elmúlt évtizedben bekövetkezett változásokhoz alkalmazkodnia kellett a könyvtárnak, hogy olvasóit legjobb tudása szerint és a korszerű technológia bevetésével szolgálja. Mielőtt a gyűjtőkör és állománygyarapítás kérdéseiről szólnék, előre kell bocsátanom két, bizonyára jól ismert alapvető tényt: valójában prézens könyvtárról van szó (csak a tudományos fokozattal rendelkező olvasók kölcsönözhetnek), és nyelvileg rendkívül sokszínű az anyag.

Tovább…

Tudománytörténeti előzmények

Az 1943-ban alapított Dunántúli Tudományos Intézet létrejöttének körülményei az I. világháború utáni kelet-közép-európai politika alakulásában, valamint a magyar tudományos élet egykorú helyzetében gyökereznek. A német politika Duna-völgyi előrenyomulását tudományosan megalapozó müncheni és stuttgarti kutatóintézetekben komplex regionális tervek készültek arra, hogy a Délkelet-Dunántúlt Schwäbische Türkei néven a Harmadik Birodalom tartozékává tegyék. A veszély elhárítása hívta létre a Pécsi Tudományegyetem a Kisebbségi Intézetét, s több újonnan alakult folyóirat is, mint az 1941-ben Pécsett alapított Sorsunk és a hasonló szellemben szerkesztett Vasi Szemle is próbált gátat vetni a nagytérség-elmélet ideológiájának. Így merült fel egy önálló tudományos intézet megalapításának terve is (Horváth Gy. 1995).
Tovább…

Örömmel teszek eleget a felkérésnek, hogy bemutassam az egyik legfiatalabb társadalomtudományi gyűjteményt, a Magyar Tudományos Akadémia Egyesített Társadalomtudományi Könyvtárát.

Könyvtárunk öt éve jött létre 3 akadémiai kutatóintézet műhelykönyvtárának összevonásával.

Az elmúlt években – szakmai körökben – nem sok szó esett az akadémiai intézeti könyvtárakról. A régmúltban akadémiai könyvtári hálózatként emlegették azt a közel 40 korlátozottan nyilvános – sok esetben országos feladatkörű – tudományos szakkönyvtárat, amelyeknek fő feladata az akadémiai intézetek kutatóinak közvetlen szakirodalmi ellátása. Gyűjtőkörük ma is szorosan összefügg intézetük profiljával, feladatuk pedig a tudományterület szakirodalmának gyűjtése, folyamatos bővítése és a kutatók rendelkezésére bocsátása.
Tovább…

A kötelespéldány-jogszabályok tartalma

A kötelespéldány-beszolgáltatás törvényi szabályozásának célja az egyes országok nemzeti írott örökségének megőrzése és a nemzeti bibliográfiai szolgáltatások biztosítása.1

Azt szokták mondani, hogy a nemzeti bibliográfiák olyan mértékben teljesek, amennyire az ország kötelespéldány törvényei hatékonyak.2 Nem véletlen, hogy az 1998-as koppenhágai nemzetközi konferencia a nemzeti bibliográfiai szolgáltatásokról (ICNBS*) ajánlásaiban az első helyen a kötelespéldányokkal foglalkozik.
Tovább…

A „The United Kingdom Parliament. House of Commons. Select Committee on Science and Technology Tenth Report. 20.” July 2004. c. jelentéshez (http://www.publication.parliament.uk/pa/cm200304/cmselect/sctech/399/39902.htm)kapcsolódó véleményeket Koltay Tibor ismerteti.

Mindezidáig talán nem minden alapot nélkülözve gondolhattuk, hogy a szabad hozzáférés egyik akadálya a támogató politikai akarat hiánya. A nagy kereskedelmi kiadók ugyanis jelentős adófizetők is, tehát profitjuk csökkenése az adóbevételek csökkenését hozhatja magával, amit valószínűleg nem szívesen lát egyetlen kormányzat sem.

A brit alsóház Tudományos és Technológiai Vizsgálóbizottságának tizedik jelentése új perspektívákat nyit meg a szabad hozzáférés politikai támogatottsága tekintetében. A terjedelmes jelentés következtetései és ajánlása1 számos érdekes, a tudományos információhoz való hozzáférés jövője szempontjából alapvetően pozitív elemet tartalmaznak. Ezek sok esetben (tudomány)politikai természetűek. Tartalmuk azonban arra mutat, hogy a jelentés kidolgozását megelőző döntéselőkészítési folyamatban valószínűleg szakembereknek is jutott szerep.
Tovább…

Megjegyzések az antikvár könyvkereskedés 19. és 20. századi történetéhez

Bernard M. Rosenthal előadásának (2001. szeptember 25. Lyon) olasz nyelvű változatát (Aspetti del commercio librario antiquario in Europa e negli Stati Uniti nel XIX e XX secolo. In: Accademie e Bibliotheche d’Italia, 70.a. 2002. 3-4. no. 55-63.p.) Mohor Jenő tömörítette.

Előadásomban elsősorban az Egyesült Államok antikvár könyvkereskedéséről szólnék, mely téma meglehetősen ismeretlen Franciaországban, ahol – hogy úgy mondjam – „feltalálták” a könyvtörténetet. S ha időnként a családomra is utalok, azért teszem, mert szorosan kötődnek a régi és ritka könyvekkel való kereskedéshez, ami ugyancsak a könyvtörténet része, miként az antikvár könyvkereskedés története része a bibliofília és a gyűjtemények megszületése történetének. Kezdjük a bibliofília, a bibliográfia és az antikvár könyvkereskedelem nemzetközi nyelvével kapcsolatos néhány megjegyzéssel.
Tovább…

A dokumentum

Az olasz tartományi és megyei elnökök konferenciája, az olaszországi községek országos egyesülete és az olasz megyék uniója 2003 októberében egyezményt fogadott el az önkormányzatok könyvtárpolitikájának fő vonalairól, melyet a 2003 novemberében tartott IV. országos könyvtári konferencián is bemutattak.

Preambuluma szerint az egyezményt a saját kompetenciájukba tartozó könyvtárak rendszerének kiindulási, illetve hivatkozási pontjaként, programot nyújtva alkották meg, s hasonló egyezményeket javasolnak az állammal való munkamegosztásra is, az állami közkönyvtárak, az oktatási és felsőoktatási intézmények könyvtárai, és végül az egyházi, a kulturális köz- és magánintézmények könyvtáraival való koordináció formáinak meghatározása érdekében.
Tovább…

A feladatra készülni kell

A feladatra készülni kell: a cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár / szerk. Nagy Attila; Péterfi Rita. – Bp.: Országos Széchenyi Könyvtár; Gondolat K., 2004. – 244 p. – (Nemzeti téka, ISSN 1586-1163)
ISBN 963 200 486 8

Tovább…

V. ECSEDY Judit
A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473-1600 / V. Ecsedy Judit. – Bp.: Balassi K.; Országos Széchenyi Könyvtár, 2004. – 640 p. – (Hungaria typographica: 1.; ISSN 1785-7201)
ISBN 963 506 583 3

A magyarországi művelődéstörténet még föltáratlan forrásainak összegyűjtését és közzétételét támogató akadémiai program (Kulturális hagyományaink nyilvántartása, feltárása és kiadása) keretében a nemzeti könyvtárban igen hasznos tudományos igényű kutatómunkák indultak meg és zárultak le eredményesen, amelyek fontos és megkerülhetetlen segédletei, forrásgyűjteményei a magyar művelődéstörténeti kutatásnak. Közülük az alábbiakban V. Ecsedy Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473–1600 című, nemrégiben napvilágot látott kötetét kívánjuk ismertetni. A kötet szerzője hosszú, aprólékos munkával összeállította a magyarországi nyomdászat 1473-as kezdetétől az 1600-as évig bezárólag a történeti Magyarország területén működő tipográfiák nyomdai készletének (betűtípusok, díszek, illusztrációk, iniciálék, kották, cifrák) teljes repertóriumát.
Tovább…

 

Indul a NAGY KÖNYV médiakampánya. Csinnadratta, vetélkedő, show-műsor. Könyvtárosok és könyvesek csapatokat szerveznek, kampányolnak, szavazatokat gyűjtenek … most történetesen egy tárgy körül forog majd a villódzó ringlispil. Majd kiderül a végén, hogy melyik könyv a legnépszerűbb, a legeladhatóbb. Hogy a NAGY KÖNYV olyan JÓ KÖNYV lesz-e, hogy évtizedek múltán is fel-fellapozza olvasója egy-egy gondolatért, hogy SZÉP KÖNYV lesz-e, amit élmény kézbe venni? Majd meglátjuk… reméljük a legjobbakat.
Tovább…

Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában: az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ története 1952-2002 / OmgK jubileumi emlékbizottság. – Bp. [Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ], 2002. 104 p.
ISBN 963 9061 05 0

Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)