Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben
BÉNYEI Miklós
Magyarországon jelenleg az informatikus-könyvtáros felsőfokú szakképzés 13 képzőhelyen folyik nappali, esti, levelező és távoktatás formájában, a tanulók száma kb. 4000 fő. A képzés végén főiskolai és egyetemi oklevelet lehet szerezni.
A bolognai-folyamathoz való csatlakozás következtében jelentős változások várnak a magyar felsőoktatásra, így a hazai könyvtárosképzésre is. 2006-tól már az új, lineáris struktúra szerint folyik majd a felsőfokú képzés. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás jelenlegi kettőssége (külön főiskola, külön egyetem) megszűnik, s felváltja a három szakaszból álló képzés: 1) alapfokú három éves (BA) képzés 180 kreditért, 2) mesterképzés, két éves (MA) 120 kredittel és 3) doktori képzés (PhD) három éves, 180 kredittel.
2006-tól radikálisan lecsökken az alapképzési szakok száma. Képzési területeket, ezen belül pedig képzési ágakat alakítanak ki. Az egyes képzési ágakon belül közös alapozás történik.
A felsőoktatási törvénytervezet előterjesztői a felsőfokú informatikus-könyvtáros képzést először nem önálló szakként határozták meg. A szak önállóságának megmaradásáért a könyvtárosképzés és a könyvtári szakma prominens képviselői lobbizni kezdtek. Érveiket a törvényalkotók elfogadták, de akkor meg a magyar képzési ágba sorolták be, a magyar szaknak alárendelve. A könyvtáros szakmai szervezetek, a képző intézmények és a könyvtári osztály újból harcot indított, azért, hogy az informatikus könyvtáros alapszakot a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési területre sorolják. A 2004 augusztusában megjelent rendelet (252/2004) már ebben a képzési területben, s ezen belül a “társadalomismeret” képzési ágon belül tünteti fel az informatikus-könyvtáros szakot, olyan szakként, ahova közvetlenül lehet felvételizni.
Sikerült tehát a szakmának megmenteni az informatikus könyvtár szakot. Problémák azért még bőven vannak: pl. a rendelet nem foglalkozott az esti, a levelező és a távoktatás kérdéseivel, bár a másoddiplomás képzésben valószínűleg megmarad a levelező képzés. Bizonytalanná vált, hogy fenntartható lesz-e az eddigi kétszakosságot, amely pozitívuma volt eddig a szakmánknak. Bár az egyszakosság visszalépés lenne, viszont az egyszakos képzésben jóval több idő (kredit) jut az egyes tárgyakra, vagyis az alapképzésben az eddiginél több idő fordítható a közvetlen szakismeretek elsajátítására. Pozitívum az is, hogy a társadalomismeret képzési ág valamennyi szakja tanárképes szak lett, tehát az első ciklus befejezése után tanári oklevél is szerezhető, vagyis könyvtáros-tanár mesterszak létesíthető.
A rendelet megjelenése után a könyvtárosképzésben érintett szakemberek hozzáláttak a képzési és kimeneti követelmények összeállításához.
Az informatikus könyvtárosképzés helyzete és tendenciái
Veszélyek és lehetőségek
PÁLVÖLGYI Mihály
Öt szempontból vizsgálja a könyvtárosképzés feladatait a szerző:
A képzés stratégiai összefüggései szerint: a könyvtárosképzésnek meg kell találnia a helyét az információs társadalom helyi, regionális, szakmai, országos és európai stratégiáinak rendszerében;
A képzési keretek és tartalmak kapcsán: a könyvtár-informatika szak olyan interdiszciplináris képzési ághoz került, amelynek alapszakjaival (pl. informatika, kommunikáció, szervezés- és vezetéstudomány stb.) közös képzést lehet megvalósítani. A többi szakkal való érintkezési felületnek, ill. rokonságnak tükröződnie kell a tantervben is. A képzési célt a 129/2001. korm. rendeletben foglaltak szerint, a képesítési követelményeket a Magyar Akkreditációs Bizottság elvárásainak megfelelően kell meghatározni. Végig kell gondolni, miként lehetne az egyszakossá váló képzés negatívumait kiküszöbölni, s ki kell dolgozni az alapszakok és a mesterszakok viszonyát.
A személyi és intézményi együttműködési feltételek elemzése során egyrészt a hazai személyi és intézményi feltételeket (az oktatók, a tanszékek, a hallgatók, a NKÖM, a Könyvtári Intézet, a szakmai szervezetek és a könyvtárak oldaláról közelítve), továbbá a nemzetközi együttműködés kérdéseit és az oktatók, hallgatók bevonásának lehetőségeit kell felmérni, kihasználni (pl. EUCLID, BOBCATSSS, Fulbright-ösztöndíj, ERASMUS programban hallgatói és oktatói cserelehetőségek stb.).
A kutatás és fejlesztés kérdései között meg kell határozni a kutatási követelményeket, a stratégiákat és prioritásokat, a kutatások ösztönzésének kérdéseit.
Az infrastrukturális feltételek között meg kell határozni a működés minimális követelményeit, s fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket.
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI GYŰJTEMÉNYEK MAGYARORSZÁGON
Hagyomány és korszerűség címen rendezett konferenciát a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004. november 4-én a könyvtár 100 éves jubileuma alkalmából. A rendezvényen bemutatkoztak a nagyobb hazai egyetemeken működő társadalomtudományi gyűjtemények (Nagy Zsuzsanna: Gyűjtemény és szolgáltatások a Budapesti Corvinus Egyetem Központi Könyvtárában; Pál Antalné: Rész az egész: a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárának társadalomtudományi gyűjteményei; Hamar Zsuzsa: Társadalomtudományi gyűjtemények a Pécsi Tudományegyetem könyvtáraiban; Laczkó Sándor: Eszme- és kisebbségtörténeti kutatások a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának Társadalomelméleti gyűjteményében), valamint néhány társadalomtudományi szakkönyvtár ismertette szolgáltatásait (Murányi Lajos az MTA Könyvtárét, Sziráki Zsuzsanna a pécsi regionális tudományok magyarországi könyvtárát, Markella Károlyné az MTA négy kutatóintézetének közös könyvtárát, Nemes Erzsébet a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat munkáját, Csík Tibor az OPKM gyűjteményeit és szolgáltatásait, Villám Judit pedig az Országgyűlési Könyvtár szolgáltatásait). A most következő összeállításban Reisz László, Laczkó Sándor, Murányi Lajos, Sziráki Zsuzsanna és Markella Károlyné előadását adjuk közre.
100 éves a szociológia országos szakkönyvtára
Szabó Ervin szociológiai világbibliográfiájától a világhálón megjelenő szociológiai adatbázisokig
REISZ László
A FSZEK akár fővárosi nagykönyvtárként, akár a társadalomtudomány országos szakkönyvtáraként, gazdag szakmai múlttal rendelkezik. Alapítója, s első igazgatója, Szabó Ervin kora társadalom- és könyvtártudományának nemzetközi mércével mérve is kimagasló alakja volt. Tevékenysége szakmai igényességét, innovatív képességét tekintve mindmáig meghatározza a könyvtár mai arculatát.
A FSZEK Szociológiai gyűjteménye 1973-tól, létrehozásától kezdve fokozott gondot fordít mind a múlt örökségének feldolgozására, mind a modern magyar szociológiai szakirodalom színvonalas feltárására.
1972-től dolgozza fel a kurrens magyar vonatkozású szociológiai szakirodalmat. 1987-től a számítógépes feltárásra áttérve, az adatbázist elektronikus adathordozón is hozzáférhetővé vált. A folyamatos fejlesztés legújabb eredményeként 2004 februárjától “SzocioWeb” néven a kb. 110 000 tételt tartalmazó adatbázis bárki számára ingyenesen on-line elérhető.
A retrospektív anyag feltárása keretében került sor többek között a Magyar szociológiatörténeti bibliográfia öt kötetétének kiadására, mely az 1900-1929 között megjelent társadalomtudományi publikációk feltárását tartalmazza.
A Magyar Társadalomtudományi Digitális Adattár (MTDA) a retrospektív szociológiai irodalom feltárásának korszerű eszköze. Ez egy pdf-orientált, teljes szövegű archívum, mely a társadalomtudomány és határterületeinek 1848-1948 közötti könyv-, illetőleg periodika anyagának feldolgozására törekszik, azok politikamentes szelekción alapuló feltárásával. A felismertetett szöveg messzemenően megtartja az eredeti mű – könyvek esetén lehetőleg az első kiadás – formátumát, tördelését. A tervek szerint 550–600 könyv feldolgozására kerül sor, várhatóan 120-130 000 oldal terjedelemben. A periodikák közül a Huszadik Századot követően a Szabadgondolat a Szabadgondolkodás Magyarországi Egyesületének hivatalos lapja (1911-1918), a Magyar Társadalomtudományi Szemle (1908-1914), A nő és a társadalom: a Feministák Egyesületének hivatalos közlönye (1907-1913), a Társadalomtudomány (1921-1942) és a Társadalmi Szemle: társadalomtudományi folyóirat (1931-1933) digitalizálására kerül sor. Az MTDA egyaránt ajánlható a magyar 19-20. század magyar kultúrtörténete, szociológusai iránt érdeklődőknek, illetve oktatási segédanyagként is.
Az SZTE Egyetemi Könyvtár Társadalomelméleti gyűjteménye
LACZKÓ Sándor
A gyűjteményt 1985-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem bölcsészkarának oktatói hozták létre azzal a céllal, hogy gyűjtsék Magyarország és Közép-és Délkelet Európa 20. századi történetét érintő társadalomelméleti, eszme- és politikatörténeti munkákat, az “emigráns” és a “szamizdat” kiadványokat, kéziratokat, kéziratos fordításokat, kutatási háttéranyagokat. 1985 és 1989 között ez volt az egyetlen gyűjtemény, ahol legálisan olvashatták az egyetemisták mind az emigráns, mind a szamizdat irodalmat.
A rendszerváltás után módosult a gyűjtemény profilja: elsősorban Közép- és Délkelet Európa 20- századi történetének és jelenének, a határon túli magyar kisebbség történetének és jelenének dokumentálását, kutatását vállalta. A gyűjtemény kettős célt szolgál: segíti a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) folyó régió- és kisebbségtörténeti szakképzést, s háttéranyagot biztosít a kutatómunkához.
1994-től a Szegedi Tudományegyetem Könyvtárának különgyűjteményeként működik, s az egyetemen kívüli nyilvánosság számára is hozzáférhető. Állománya 8500 tétel (nyomtatásban nehezen elérhető) dokumentum, határon túli magyar nyelvű periodikák és kisebbségi tárgyú szakfolyóiratok, valamint angol, szerb, horvát, román, német nyelvű szaklapok. Az állományt az egyetemi könyvtár Corvina katalógusa tartalmazza.
A gyűjtemény honlapja (http://primus.arts.u-szeged.hu/doktar) bemutatja a könyvtár által készített szakirodalmi adatbázisokat, szakbibliográfiákat, repertóriumokat, s gyűjtemény munkatársai által készített kötetek, tanulmányok szövegét. A cikk felsorolja a gyűjtemény kiadásában és a munkatársak közreműködésével megjelent szakirodalmat is.
2004 decemberében ők beköltöztek az egyetemi könyvtár új épületébe. Az integrálódás és egy nagyobb szervezeti egységben való munka újfajta lehetőségeket kínál a Társadalomelméleti Gyűjtemény számára is.
Az MTA Könyvtára a humán- és a társadalomtudományok szolgálatában
MURÁNYI Lajos
A Tudós Társaság könyvtára a Telekiek alapítványára (1844) támaszkodva szerveződött meg. Jelenleg prézens könyvtárként működik. Gyűjti a nyelv- és irodalomtudomány, az ókortudomány, az orientalisztika, a tudománypolitika és a tudománytörténet irodalmát. A gyűjtemény kb. 2 millió egységből áll, s a dokumentumok valamennyi típusa megtalálható benne. Az állomány elsősorban ajándékok és cserekapcsolatok révén gyarapodik, ritkábban vásárlás útján. A cserekapcsolatok revizíója (1969) után a könyvtár gyarapítása célirányossá és letisztulttá vált, s némileg módosult a gyűjtőköre is.
Az Akadémia 1949-es átszervezését követően a könyvtár a kutatóintézeti könyvtárak hálózatának központi könyvtáraként tevékenykedett, egészen a hálózat 1994-es megszűnéséig.
A könyvtár tájékoztatást segítő információs kiadványai a hatvanas években indultak. 1961-től jelent meg a Tudományszervezési Tájékoztató (1983-tól Kutatás-Fejlesztés címen), mely 1994-es megszűnéséig 868 szemlét, 53 ezer bibliográfiai tételt, 2082 cikket közölt.
1986-1989 között jelent meg a HungInfo. Hungarian Social Sciences and Humanities. Contents of Periodicas; 1976-1992 között az Analecta Linguistica c. nyelvtudományi referálólap szerkesztése folyt a könyvtárban.
Nemzetközi kooperációban is készültek információs kiadványok: pl. a MISZON (Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszer) keretében 1976 és 1990 között, s közreműködtek a bécsi székhelyű Vienna Center ECSSID (Európai Társadalomtudományi Információs és Dokumentációs Együttműködés) programjában is, melynek keretében a folyamatban lévő kutatásokat publikálták, s gondozták az ECSSID Bulletin c. hírlevelet.
A könyvtár fontos szerepet játszott a 80-as évek számítógépes tájékoztatásában: az ISI, az SCI, az SSCI, Arts and Humanities Citation Index felhasználásával térítésért végeztek keresést. E szolgáltatások jelenleg a Web of Science Elektronikus Információszolgáltatás program keretében érhetők el. Jelenleg konzorcionális formában használják a Periodical Contents Indexet (PCI) és a LION-t (Literature Online), az European Sources Online (ProQuest) és a Biographical Resources Indexet, továbbá az EISZ és az EBSCO adatbázisait.
A könyvtár pályázati forrásokra támaszkodva digitalizálási programot indított. A közelmúltban jelent meg Gyulás Pál: Magyar írók élete és munkái c. eddig még publikálatlan cédulaanyaga, s az MTA hivatalos dokumentumait is elkezdték digitálisan hozzáférhetővé tenni.
A regionális tudományok magyarországi könyvtára
SZIRÁKI Zsuzsanna
Az 1943-ban alapított pécsi Dunántúli Tudományos Intézet 1955 óta az MTA kutatóintézeti hálózatának része. Alapfeladata a természeti és a gazdasági földrajz, a néprajz és a történettudomány művelése volt. Az intézet könyvtára a megszűnt pécsi bölcsészkari könyvanyagból alakult meg.
Amikor a 70-es években megkezdődtek a multidiszciplináris kutatások, a könyvtár központi szerepet kapott. Gyűjtőköre tovább bővült a közgazdasági, közigazgatási, jogi és szociológiai irodalommal. 1972-ben megalakult Pécsen a Regionális Kutatások Központja (RKK), mely komplex társadalomtudományi intézetként működik. Feladata a terület-és településfejlesztés hosszú távú hazai és nemzetközi folyamatainak, intézményrendszerének, interdiszciplináris vizsgálata és a magyar regionális fejlesztési döntések megalapozása. A Regionális Kutatások Központjának báziskönyvtára a pécsi Dunántúli Tudományos Intézet könyvtára. A könyvtár a földrajzon és történelmen kívül a többi területen már nem folytat beszerzést. Napjainkban gyűjtésük fő területe a gazdaság és társadalomfejlődéssel kapcsolatos művekre, s az ezek módszertanával foglalkozó társadalomtudományi művek gyűjtésére irányul. Az állomány 43 ezer egységet tartalmaz: a monográfiák és szakfolyóiratok mellett gazdag térképekben, aprónyomtatványokban és a szürke irodalomban. A könyvtár költségvetésének 75%-át fordítja folyóirat-beszerzésre: jelenleg 42 külföldi szakfolyóiratot tudnak folyamatosan járatni. 2001-től a Tinlib integrált könyvtári rendszerben tárják fel az állományt. Gyűjtik és feldolgozzák a kutatói publikációkat és hivatkozásokat, és kutatói bibliográfiákat is készítenek.
A Magyar Tudományos Akadémia Egyesített Társadalomtudományi Könyvtáráról
MARKELLA Anikó
A legfiatalabb társadalomtudományi gyűjtemény öt éve alakult meg három akadémiai kutatóintézet könyvtárának összevonásával.
A korábban az akadémiai könyvtári hálózathoz tartozó 40 korlátozottan nyilvános, speciális profilú intézeti könyvtárakból álló hálózatot az 1994-es Akadémiai törvény szüntette meg. Ettől fogva e könyvtárak szakmai felügyelet és támogatás nélkül működnek. Helyzetük hátrányos azért is, mert az 1997-es CXL. alaptörvény nem foglalkozik velük, mivel nem tartoznak a nyilvános könyvtárak körébe.
Amikor 1999-ben három akadémiai kutatóintézetet, a Politikai Tudományok Intézetét, a Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontját (egykori Szociológiai Kutatóintézet) és a világgazdasági Kutatóintézetet közös épületbe költöztették, ezek intézeti könyvtáraiból szerveződött meg az egységesített könyvtár. Az összevont gyűjtemény (ETK) 150 ezer kötetes állománnyal és a megszűnt könyvtárak munkatársaiból álló 8 fővel kezdte meg működését. Az egyesítés nehézségei között említhető, hogy eltérő volt a három könyvtár állományának feldolgozottsága, a feltárás mélysége, az alkalmazott tárgyszavak köre, a kutatók elvárásai, a könyvtári munkamenetek, s a kínált szolgáltatások köre is.
Az egyesítés után egybeosztották a könyvtárak állományát, megkezdték a duplumok kiszűrését a fölösleges anyag selejtezését. 2001-ben ismételten átalakítás várt a könyvtárra. megalakult az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, melynek a könyvtár folyóiratolvasójából és a könyvtárosok munkaszobáiból csíptek le helyet.
Az ETK alapfeladata az intézetekben folyó kutatómunka segítése. Használói a négy intézet kutatói voltak, de előfordulnak más akadémiai intézetekből is.
Problémák: mivel a könyvtárnak nincs önálló költségvetése, az intézeti keretek közt pedig nincs erre elkülönített pénz, s a négy intézet eltérő módon támogatja a könyvtár működését, ezért a gyarapítás esetleges. A könyvtárosok azt tervezik, hogy a TINLIB integrált rendszerben feltárt állományt a számukra jobban használható HUNTÉKÁBA konvertálják. Pályázati források hiányában lassan haladnak a retrospektív konverziós munkák. Távlati tervük egy olyan virtuális katalógus létrehozása, melyben az akadémiai társadalomtudományi könyvtárak állománya együtt kereshető.
Kötelespéldány-szolgáltatás és nemzeti bibliográfia
Nemzetközi kitekintés
DIPPOLD Péter
A beszolgáltatás törvényi szabályozása a nemzeti kiadványtermés regisztrálása érdekében alapvető fontosságú. Napjainkban a fő problémát nem a nyomtatott dokumentumok beszolgáltatása jelenti, hiszen ez már régóta szabályozott, hanem az elektronikus dokumentumok nemzeti impresszumként való regisztrálása. A nemzeti bibliográfiai ügynökségek/irodák egyik legfontosabb megoldásra váró feladata az elektronikus dokumentumok bevonása a kötelespéldány-szolgáltatás körébe.
A szemle részletesen bemutatja a az Egyesült Királyság kötelespéldány-szolgáltatási gyakorlatát. A brit példa tanulsággal szolgálhat a magyar szabályozás számára is pl. azzal, hogy a hosszan tartó előkészítő szakasz tárgyalásaiba sikerült valamennyi érintett felet bevonni, s olyan megoldás született, amely a kiadók érdekeire is tekintettel volt. Rokonszenves megoldás az is, hogy a britek a kötelespéldány-rendelkezéseket a szerzői jogi szabályozással összefüggésben rendezték. Az on-line adatbázisok és webhelyek begyűjtésének és tárolásának problémája azonban még nem megoldott. Néhány nemzeti és nemzetközi projektet ismertet még a szerző az elektronikus dokumentumok begyűjtésével és tárolásával kapcsolatban (pl. NEDLIB, EPPP.PANDORA, TEL).
Offenzívában a szabad hozzáférés?
Széljegyzetek egy brit alsóházi jelentés margójára
Ism.: Koltay Tibor
A brit alsóház Tudományos és Technológiai Vizsgálóbizottságának 2003-as 10.jelentése (www.publications.parliament.uk/pa/cm200304/cmselect/cmsctech/399/39902.htm) számos pozitív elemet tartalmaz a tudományos információhoz való hozzáférés politikai támogatottságával kapcsolatban. A jelentés megállapítja, hogy a könyvtárak a költségvetésükre nehezedő nyomás miatt lemondják a folyóirat-előfizetéseiket, aminek következtében a kiadók is rosszul járnak, és sérül a könyvtárhasználók információhoz való szabad hozzáférési lehetősége. Közös érdek az árréseket elfogadható szinten tartani, tehát mindenki számára elfogadható megegyezésre kell törekedni. A szabad hozzáférés a szakirodalom hasznosabbá tételét segíti, fokozza a kutatásba fektetett pénzek megtérülését. Az Egyesült Nemzetek Információs Világtalálkozója (World Summit on the Information Society) akcióterve is támogató megállapításokat tett, s felhívta a figyelmet a hozzáférést megkönnyítő kezdeményezések, pl. a szabad hozzáférésű folyóiratokhoz és könyvekhez, ill. a tudományos információ szabad archívumaihoz történő ingyenes, ill. megfizethető hozzáférés támogatására. Támogatják az elektronikus publikálást is, továbbá a differenciált árazást és a szabad hozzáférést népszerűsítő kezdeményezéseket.
Megjegyzések az antikvár könyvkereskedés XIX. és XX. századi történetéhez
ROSENTHAL, Bernard M. (Töm.: Mohor Jenő)
A könyvgyűjtés, könyvkereskedelem és bibliofilia kérdései amerikai nézőpontból.
Önkormányzati kormánypolitika Olaszországban
Szemletanulmány
MOHOR Jenő
Linee di politica bibliotecaria per le autonomie; ROSA, F.: Primo no leggere. Quale politica bibliotecaria in Italia? Le regioni e gli enti locali si muovono. c. írások alapján készült összefoglalás az olaszországi önkormányzatok 2003-ban közzétett könyvtárpolitikájának fő vonalairól, melyet a firenzei IV.országos könyvtári konferencián is megtárgyaltak. Az ismertetés először magát a dokumentumot mutatja be, majd beszámol annak szakmai fogadtatásáról. A dokumentum megértéséhez felvázolja az olasz könyvtári rendszer állapotát és bemutatja a működési környezetet.
A feladatra készülni kell
Ism. Éger Veronika
A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Szerk. Nagy Attila, Péterfi Rita.
Repertórium a régi magyarországi nyomdák tipográfiai készletéről
Ism.: Bánfi Szilvia
V. ECSEDY Judit: A régi magyarországi nyomdák betűi és díszei 1473–1600.
Egy figyelemre méltó sorozat indulása
A könyves szakképzés füzetei
Ism.: Kenyéri Kornélia
POGÁNY György: Bibliofilia és könyvművészet; POGÁNY György: A magyar könyvkereskedelem rövid története.
A mezőgazdasági tájékoztatás ünnepe
Hasznos könyv egy fontos jubileumról
Ism.: Éger Veronika
Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában. Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ története 1952–2002.