Nem vagyok emlékező típus, mivel tudom, a memória igen csalóka, ezért a szerkesztőségnek kétszer is kellett kapacitálnia, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központról szóló ösz-szeállításba írjak valamit. Amikor elkezdtem gondolkodni, hogy mit is kéne a számítógépbe pö-työgtetni, rájöttem: nem kell emlékeznem! Hű maradhatok önmagamhoz, és bár szubjektív leszek, mégiscsak tényekről fogok írni, hiszen könyvtárosságomat, könyvtári szakképesítéseimet kizáró-lag a KMK-nak köszönhetem.
Bő két év segédmunkálkodás után kerültem 1961 januárjának első napjaiban részmunkaidős rak-tárosnak a szegedi Somogyi-könyvtárba, és – gondolom, a pálya elnőiesedése miatt is – még az év őszén beiskoláztak a két és fél éves KMK-s könyvtárosképző szaktanfolyamra. Indexemet még Sebestyén Géza írta alá, az 1964. március 7-i keltezésű bizonyítványt pedig Barabási Rezső szig-nálta. A középfokú tanfolyamokat 1959 őszén indította meg az intézet, először kétéves időtar-tammal. Az első tanmenetekről nincs tudomásom, de két évvel később igazán jól kidolgozott tan-tervvel és jól használható tankönyvekkel találkoztam. Könyvtártan, könyvismeret, irodalomisme-ret, címleírás, osztályozás, neveléslélektan és természetesen ideológiai tantárgyak szerepeltek a gyakorlatra fölkészítő gépírástanulás mellett, és valamelyes nyelvi képzést is kaptunk a szakszö-veg megértéséhez. Alaposan átgondolt, megszervezett (már ekkor több mint 30 különböző tan-könyv, füzet állt rendelkezésre) tanfolyamon vehettem részt, ami megfelelő módon fölkészített a pályára.De nem feledhetem a továbbképző tanfolyamokat sem: a kézi lyukkártyák könyvtári alkalmazásá-ról (1969-ben: 30 óra), a könyvtári osztályozással kapcsolatban (1974/1975-ben: 1 év), a Speciális dokumentumok a könyvtárakban (1979: 1 félév),a dokumentum-leírás oktatása (1981-ben: 3 hó-nap), a Commodore 64 számítógép (1985-ben: 5 nap) és a személyi számítógép alkalmazása könyvtári területen (1986-ban: 4 nap) témakörében. Akármelyikre gondolok vissza, jobbnál jobb előadók, előadások jutnak eszembe. A szakterület legjobb ismerői tartották a foglalkozásokat, vezették a gyakorlatokat. S a tanultakat jól föl lehetett használni a hétköznapokban.
És amikor igazgatóvá választásom után pályázó társaim pörbe szólítottak a hiányzó felsőfokú szakképzettségem miatt, ismét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ vizsgabizottsága előtt adott feleleteim biztosították a könyvtári rendszerszervező szakképesítést a könyvtárvezetői munkához 1993-ban. Úgy vélem, nem kell magyaráznom, hogy miért gondolok hálával és meg-becsüléssel a KMK oktatási tevékenységére.
Visszalapozva az időben, még a szaktanfolyam végzése közben, 1963-ban a feldolgozó csoportba kerültem címleírónak. Ezzel a dokumentumok formai és tartalmi föltárása életre szólóan könyvtá-rosi szakterületemmé lett. De itt sem tudtam meglenni a Könyvtártudományi és Módszertani Köz-pont segítsége nélkül. Hiszen a Könyvtári raktározási táblázatok c. kiadványt1, melynek segítsé-gével a szabadpolcos könyvek raktári jelzetét állapítottuk meg, a módszertani központ gondozta, 2001. évi utolsó kiadásáig.
Az Egyetemes Tizedes Osztályozás 1966-ban megjelent MSZ 4000-66 R számot viselő hivatalos kiadása igen jelentős eltéréseket mutatott az 1958. évi magyar kiadás ideológiai jelzeteket tartal-mazó filozófiai és társadalomtudományi táblázataihoz képest. Ennek megfelelően a szakkataló-gusok átszerkesztésre szorultak. Ehhez ismét a KMK nyújtott segítséget, amikor 1967-re megje-lentette Babiczky Béla munkája nyomán2 a rövid ideig használatos, de nélkülözhetetlen konkor-dancia jegyzéket (ugyanígy 1991-ben is3), valamint a táblázatokban időközben bekövetkezett módosítások összesítését.4 A Könyvtártudományi és Módszertani Központ az OMIKK-kal közös kiadásban jelentette meg 1990–91-ben a kétkötetes új ETO-kiadást,5 mely természetesen tartal-mazta az összes addig végrehajtott módosításokat. E nélkül lehetetlen lett volna az osztályozási munka a közművelődési könyvtárakban.
A katalógusszerkesztés sem maradt ki a kiadványokkal gondozott szakterületek közül. A szakka-talógus-szerkesztési segédlet6 különösen a megújult táblázatok alkalmazásához adott nagy segít-séget. A betűrendes katalógus szerkesztéséről megjelent útmutató7 pedig jó alapot adott a tudatos munkához a módszertani segítségnyújtásban is.
Fontos szerepet játszott a KMK az ISBD-alapú szabványok honosításában, amikor megjelentette az IFLA által készített ajánlásokat 1977 és 1983 között hat füzetben8.
A jelzettek mind olyan segédletek voltak, melyek vagy nélkülözhetetlenek lettek a napi munká-ban, vagy nagy segítséget jelentettek egy-egy jelentősebb átalakítás előtt. Aligha képzelhető el Magyarországon olyan intézet vagy kiadó, mely ezek elkészítésére, megjelentetésére vállalkozott volna. (Jellemző erre, hogy az ETO 2005. évi rövidített kiadását is az OSZK és a Könyvtári Inté-zet jelentette meg.) Ilyen vonatkozásban tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ pótolhatatlan munkát végzett.
Sokat jelentettek a KMK rendezte konferenciák az állomány föltárásával, különösen a bibliográfi-ai leírási szabvány változásával kapcsolatban pl. Zalaegerszegen (1973), Kecskeméten (1981), Budapesten (1984) a megértés, megértetés szempontjából. Emlékszem, a bibliográfiai leírás új szemléletét mennyire értetlenül fogadtuk a zalaegerszegi konferencián. Ez is jól jellemzi, hogy az intézet mindig az éppen jelentkező/jelenlévő problémák mentén igyekezett segítséget nyújtani.
Nem hagyhatom szó nélkül, hogy az állománygyarapítási gyakorlatban az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvrendelési jegyzékei után üdítő tárgyilagosságot jelentett az 1964 októberében Ónódy Miklós szerkesztésében megindult Új Könyvek, mely nemcsak objektív könyvismertetései-vel segítette a könyvtárosok munkáját, hanem pontos címfelvételeivel és szakjelzeteivel is. A közművelődési könyvtárosok állományalakítási munkájában ugyanolyan nélkülözhetetlen segéd-eszközzé vált, mint a föntebb említett kiadványok a föltárásban.
De sorolhatnám az engem személyesen érintő bibliográfiai és helyismereti9 konferenciákat, me-lyek mind-mind értékes tapasztalatcserét, sokszor továbbképzést jelentettek, míg aztán ezek ren-dezését átvették az MKE megfelelő tagegyesületei, de a kezdés a Könyvtártudományi és Mód-szertani Központ érdeme. Vagy a kiadványokat, hogy mást ne említsek: a Helyismereti kutatók kézikönyveinek hét kötetét 1974 és 1981 között.
A föntiek mind azt igazolják, hogy a Könyvtártudományi és Módszertani Központ pótolhatatlan szerepet töltött be Magyarországon, elsősorban a közművelődési könyvtárügyben. Megalakulásá-tól folyamatosan a szakma mind hozzáértőbb, tudatos műveléséért tevékenykedett: javaslatok kidolgozásával, kiadványokkal, konferenciákkal, oktatással. Meggyőződésem, hogy a magyar közművelődési könyvtárak a KMK munkája nyomán váltak a 70-es 80-as évekre Közép-Európa egyik legfejlettebb könyvtári szolgáltatóivá.
Aztán „szép csendesen elkövetkezett az a nap, amikor bizonyossá vált, hogy a KMK már nem minden területen képes olyan szolgáltatásokra, amelyek tökéletesen kielégítik a könyvtárak igé-nyeit” – írta Bereczky László10 1989-ben. Ő abban látta a hanyatlás okát, hogy az intézet nem vállalta föl eléggé a számítástechnika könyvtári bevezetését. Én inkább úgy gondolom, hogy a könyvtárak a 90-es évekre már önjáróvá váltak, a rendszerváltás pedig olyannyira más körülmé-nyek közé penderítette az egyes intézményeket, hogy aligha lehetett az útmutatásra közös nevezőt találni.
A szerkesztő volt olyan szíves, hogy ösztönzésként elküldte Rácz Ágnes A Könyvtártudományi és Módszertani Központ története dátumokban című kitűnő impúrumát, ami tartalmazta az intéz-mény négy évtizedének (1959–2000) minden jelesebb eseményét. Ez alkalmat adott egy gyerekes mennyiségi elemzésre is. A 60-as évek eseményei 8 oldalt töltenek meg, a 70-es és a 80-as évek anyaga egyaránt 14–14 oldalt tesz ki, míg a 90-es években már csak 10 oldalnyi esemény jött össze. Talán ez is alátámasztja azt a véleményemet, hogy az intézet fénykora a 70-es, 80-as évek voltak, míg a rendszerváltozás bel- és művelődéspolitikai eseményei, a kulturális gazdasági re-cesszió elindították a hanyatlást. De a Könyvtártudományi és Módszertani Központ nélkül el sem lehet képzelni, hogy hol tartana ma a magyar könyvtárügy, s nem lenne könyvtártudományi szak-könyvtár sem.
Ami meg a személyességet illeti, szeretettel idézem magam elé mindazokat az intézeti munkatár-sakat, akikkel kapcsolatba kerültem, hiszen mindegyikükben segítőkész, előzékeny kollégát is-mertem meg, s hadd emlékezzek részvéttel mindazokra, akik már a túlvilágon mosolyognak ki-csinyes gondjainkon.
Jegyzetek
1. Könyvtári raktározási táblázatok / szerk. Sallai István ; közrem. Veredy Gyula. – 3. kiad. – Bp. : Gondolat, 1961.
2. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás : 1958. évi kiadás és az MSZ. 4000-66 R táblázatai közötti eltérések összehasonlító táblá-zata / összeáll. Babiczky Béla ; szerk. Bereczky Lászlóné. – Bp. : NPI, 1967. – (Könyvtártudományi és Módszertani Központ ki-adványai, 15.)
3. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás 1977. és 1990. évi rövidített kiadásainak összehasonlító jegyzéke / összeáll. Babiczky Béla ; szerk. Rónai Tamás. – Bp. : OSZK KMK, 1991.
4. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázataiban 1966 óta bekövetkezett módosítások : útmutató az ETO rövidített magyar nyelvű kiadásának használói számára / összeáll. Kiszely Olivér, Schneller Károly. – Bp. : KMK, 1972.; — Az Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázataiban 1966-1975 között bekövetkezett módosítások : útmutató az ETO rövidített magyar nyelvű kiadásának használói számára / összeáll. Babiczky Béla. – Bp. : OSZK KMK : OMIKK, 1976.
5. Egyetemes Tizedes Osztályozás : FID Publ. No. 691 / szerk. Babiczky Béla, Schneller Károly. – Röv. kiad. – Bp. : OMIKK : OSZK KMK, 1990-1991. – 2 db; —Utánnyomás: 1993.
6. Szakkatalógus szerkesztés csoportképzés alapján a közművelődési könyvtárakban / Bereczky Lászlóné és Surján Miklós. – Bp. : NPI, 1968. – (A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványai); — Szakkatalógus szerkesztés csoportképzés alapján / Bereczky Lászlóné és Surján Miklós. – 2. átdolg. bőv. kiad. Bp. : OSZK KMK : OMKDK, 1981.
7. A betűrendes leírókatalógus szerkesztése közművelődési könyvtárakban / Bereczky Lászlóné. – Bp. : NPI, 1974.
8. ISBD/M : a könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása (1977). — ISBD/G : a nemzetközi bibliográfiai leírás általános szabályai (1979). — ISBD/NBM : a nem-könyv anyagok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása (1980). — ISBD/A : a régi könyvek nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása (1983). — ISBD/PM : a nyomtatott kotta nemzetközi szabványos bibliográ-fiai leírása (1983). — ISBD/S : az időszaki kiadványok nemzetközi szabványos bibliográfiai leírása (1983).
9. Bibliográfiai: Szeged (1974), Debrecen (1974), Zalaegerszeg (1975); — Helyismereti: Eger (1971), Miskolc (1972), Szentendre (1976, 1986), Kecskemét (1977), Budapest (1982, 1983, 1985), Vác (1994), Sopron (1995).
10. Harmincéves a KMK / Bereczky László == Könyvtáros. – 39. évf. 9. sz.(1989. szeptember), p. 528.