2002. 3. szám

Abstracts

Library provision of small settlements in Hungary. State of the art.

FEHÉR Miklós

Könyvtári Figyelő (Library Review) New Series 12. (Vol. 48.) No. 3. 2002. pp. 367 – 428.

Hungarian librarianship got new foundations with act CXL. of 1997 on public libraries. The Library Institute started to investigate the state of library provision of small settlements in Hungary in Spring, 2001 upon the request of the Ministry of National Cultural Heritage. The profession, the cultural administration must have a clear idea of how the framework of provision, included in the act, and the expectations come through in the daily practice of the library provision of small settlements. This is indispensable from the point of view of the development of the library system, and from that of ensuring equal opportunities to get quality services, and to access documents and information independently from the place of living. The survey report is complete with two literary reviews. One shows the international practice of library provision for small settlements (see the review by Alíz Mihály in the present issue), while the other compilation offers a historical perspective of the problem based on articles issued between 1960 and 2000 in two leading journals of Hungarian librarianship. The article based on the study discusses the issue as follows: demographical characteristics of Hungary (settlement structure, distribution of population; statistical data on the provision of small settlements); the present practice of provision; characteristics of settlement libraries; librarians (their education, conditions of employment, motivation); collections (size, composition, sources of acquisition, processing); library use; double-function libraries in operation; their role in the provision of small areas; provision for national minorities; technical equipment of small settlements’ libraries; opening hours (duration, frequency, scheduling); role of provision systems and county libraries, their role in the provision for small areas. The problems of library provision for small settlements are the same all over the world (long distances, poor communication and infrastructure, limited resources, lack of trained personnel), the differences can be detected rather in the ways of solving these problems. At the time of the survey, 1948 libraries were registered in the list of public libraries (a fact indicating operation), while there are 3135 settlements in Hungary. This shows the need to know what kind of library provision is offered for the 1200 settlements “missing” from the list. 80% of the existing small libraries does not have a separate building, and the rate of registered users does not reach 10% of the population in many cases. However, there are positive examples, but in the majority of cases the overall picture of the use of these libraries cries for urgent intervention. The motivation of the librarian is always determining the situation, since the role of the librarian seems to be more important than any other factors (collection, financial status, level of processing). Provision systems perform only certain library processes (collection development, processing) centrally, which are offered to the members of the same circle of cooperation. The legal background of their operation is not clear. County libraries have better opportunities in provision, but practice shows great differences here as well. The last chapter of the study gives proposals and possible ways of solving the problems.
Tovább…

Rezümé

A kistelepülések könyvtári ellátása Magyarországon. Helyzetkép

FEHÉR Miklós

A nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. évi CXL törvény új alapokra helyezte a magyar könyvtárügyet. A Könyvtári Intézet 2001 tavaszán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából megkezdte a magyarországi kistelepülések könyvtári ellátási helyzetének vizsgálatát. A könyvtári rendszer továbbfejlesztése, a helyszíntől független esélyegyenlőség biztosítása a minőségi szolgáltatásokhoz és a dokumentum és információs javakhoz való hozzáféréshez megköveteli azt, hogy a szakma, az ágazati irányítás pontos képpel rendelkezzen arról, hogy a törvény biztosította ellátási keretek és elvárások hogyan érvényesülnek a kistelepülési könyvtári ellátás napi gyakorlatában. A vizsgálati jelentést két szakirodalmi szemle teszi teljessé. Az egyik a kistelepülési könyvtári ellátás nemzetközi gyakorlatát mutatja be (ld. e számban Mihály Alíz szemléjét), a másik összeállítás pedig történeti áttekintést nyújt a hazai szaksajtó két vezető lapjában 1960 és 2000 között megjelent írásokból válogatva. A tanulmány alapján készült cikk a következők szerint mutatja be a témát: Magyarország demográfiai jellemzői (településszerkezet, népességmegoszlás; a kistelepülési ellátás statisztikai mérőszámai); az ellátás mai gyakorlata; a települési könyvtárak jellemzői; a könyvtárosok (végzettségük, foglalkoztatási körülményeik, motiváltságuk szerint); az állományok jellemzése (nagyságuk, összetételük, gyarapítási források, feltárásuk szerint); a könyvtárhasználat jellemzői; a kettős funkciójú könyvtárak működése; szerepük a kistérségi ellátásban, a nemzetiségi ellátás érvényesülése; a kistelepülési könyvtárak technikai felszereltsége; a nyitva tartási idő (hossza, gyakorisága, ütemezése); az ellátórendszerek és a megyei könyvtárak szerepe, működésük a kistérségek ellátásában. A kistelepülési könyvtári ellátás problémái világszerte azonosak (nagy távolságok, rossz kommunikációs és infrastrukturális háttér, limitált források, szakképzett munkaerő hiánya), eltérések inkább a megoldási módozatokban mutatkoznak. A nyilvános könyvtárak jegyzékében a vizsgálat időpontjáig1948 könyvtárat regisztráltak (ez a tény működést feltételez), viszont 3135 települése van az országnak. Indokolt tehát tudni, hogy a „hiányzó” mintegy 1200 településen milyen könyvtár-ellátási gyakorlat folyik. A meglévő kiskönyvtárak 80%-a nem önálló épületben működik, a beiratkozott olvasók aránya gyakran a 10%-ot sem éri el. Vannak pozitív példák, de az esetek többségében sürgős cselekvésre ösztönző összkép jellemzi e könyvtárak használatát. A könyvtáros motiváltsága mindig meghatározó, s a könyvtáros szerepe minden más körülményen (gyűjtemény, anyagi forrás, feltártság) túlmutat. Az ellátórendszerek csak bizonyos könyvtári munkafolyamatok központi ellátói, az ellátást (állománnyal, feldolgozással) az ugyanazon együttműködési kör tagjainak biztosítják. Működésük jogi háttere nem pontosan tisztázott. A megyei könyvtáraknak nagyobb lehetőségei vannak az ellátásban, de a gyakorlat itt is sokfélét mutat. A tanulmány utolsó fejezete javaslatokat, lehetséges megoldásokat kínál.
Tovább…

1. Bevezetés

A Könyvtári Intézet szervezési és elemző osztálya 2001 tavaszán – a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából – megkezdte a kistelepülések könyvtári helyzetének átfogó, országos vizsgálatát. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy mi módon érvényesül az 1997. évi CXL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék, nevezetesen a könyvtári forrásokhoz, információkhoz, szolgáltatásokhoz való – a könyvtári ellátás rendszere által biztosított, tértől, ellátási helytől független – hozzáférés és a szolgáltatások igénybe vétele, mely minden állampolgárt egyformán, megkülönböztetés nélkül megillet. A vizsgálat képet ad a kistelepülési könyvtári ellátás nemzetközi gyakorlatáról is (ld. lapunk Kitekintés rovatában Mihály Alíz szakirodalmi szemléjét), az ellátás hazai fejlődéséről a 60-as évektől napjainkig, valamint az ellátás mai magyarországi állapotáról és szereplőiről.
Tovább…

Aligha vitató azt a megállapítás, hogy a könyvtártudományhoz kapcsolódó tudományterületek között ott található a nyelvészet. Meglepő viszont, hogy a nyelvtudomány és a könyvtártudomány közötti kapcsolatok ellenére, a bibliometriai vizsgálatok szerint a nyelvészet kevés hatással volt a könyvtártudományra és a kapcsolatok főleg a gépi nyelvfeldolgozásra korlátozódtak.1

Empirikus adatokkal igazolt vizsgálat tényeit aligha volna érdemes vitatnom, de elgondolkoztató, vajon tényleg olyan kevés kapcsolat van-e e két tudományterület között. Erre a kérdésre keresek a következőkben választ, gyorsan hozzáteszem: a teljesség igénye nélkül.
Tovább…


Domanovszky Ákos, szakmánk e nagy tudású és odaadó lélekkel szolgáló képviselője kiemelkedő szerepet játszott az 1950-es években kibontakozó hazai és nemzetközi katalogizálás-egységesítési folyamatban. A budapesti Egyetemi Könyvtár delegáltjaként részt vett már az 1952-es Címleírási szabályok1 kidolgozásában, majd nyomon követője és aktív részese volt az IFLA szabványosítási munkájának. Tevékenységét nemzetközileg is számon tartották és tartják napjainkig is, sőt külföldön talán ismertebb alakja a könyvtárosságnak –, de nyugodtan kimondható: a könyvtártudománynak –, mint éppen hazájában.2 Jelen tanulmány Domanovszky Ákos elméletalkotó munkásságának legfontosabb csomópontjait ismerteti, de nem vállalkozik e gazdag életmű teljességének bemutatására.
Tovább…

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtárában 1996 tavaszától épül a számítógépes katalógus. Maga a Bölcsészkar csupán néhány évvel korábban, 1992-ben kezdte meg működését, akkor még Budapesten, majd két esztendővel később Piliscsabán, a volt szovjet laktanya területén nyitotta meg campusát. 1995 legelején itt kezdte meg működését a könyvtár.

A könyvtáralapítás és a számítógépes katalógus kialakításának kezdete elhanyagolhatóan kis időkülönbséggel következett be. A feldolgozásra váró dokumentumok között specifikus katalogizálási feladatot jelentettek/jelentenek a régi és új kiadású ókori és középkori forráskiadványok, köztük az egyházatyák művei eredeti nyelven és különféle fordításokban1. A klasszika-filológia, ókortörténet, filozófia, patrológia, középkori történelem, irodalom, egyháztörténet és teológia irodalmának feldolgozása során kikristályosodtak azok az elvek, amelyek a szerzők, személyek adatleírásában közrejátszanak.
Tovább…

A magyar irodalmi élet központosított módon fejlődött a kiegyezés után, ami abban is megnyilvánult, hogy az irodalom intézményei elsősorban Budapestre összpontosultak. A trianoni döntés után, a román uralom alá kerülve, Erdélyben is ki kellett alakítani ezeket az intézményeket. Itt viszonylag könnyebben bontakozott ki az irodalmi élet, mint a Felvidéken vagy a Vajdaságban, mivel gazdag hagyományra és előzményre építhetett. Elég felidéznünk a történelmi múltú magyar iskolákat, kollégiumokat, az irodalmi és közművelődési társaságokat. Viszont nyomdára, kiadóvállalatra, folyóiratokra és mindenekelőtt közönségre, olvasókra volt szükségük az erdélyi magyar íróknak. Pár év alatt sikerült megteremteni az irodalmi életet támogató környezetet, s nem véletlen, hogy ezt a korszakot nevezik az erdélyi magyar irodalom hőskorának. Ebben a korszakban egymás után indultak az új folyóiratok, hetilapok, bár gyakran egy-két szám után, főleg anyagi nehézségek miatt több közülük megszűnt. A kiadói vállalkozásokból is csak kettő tudott hosszabb ideig életben maradni: az 1920-ban alapított konzervatív Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet Rt. és az 1924-ben létrehozott Erdélyi Szépmíves Céh1. A kiadói vállalkozások szép példája még a rövid életű Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság.
Tovább…

Az elmúlt évben a Könyvtári Intézet Szervezési osztályának egyik legfontosabb feladata a magyarországi kistelepülések könyvtári ellátásának feltérképezése volt (ld. Fehér Miklós elemzését e szám Tanulmányok rovatában). Az előzetesen elvégzett terepkutatások tapasztalatainak birtokában célszerűnek látszott egy külföldi kitekintés erejéig pillantást vetni a hazánkénál fejlettebb társadalmak könyvtárpolitikájára, a kistelepülésekre irányuló ellátórendszerek helyi gyakorlatára. Az országok kiválasztásakor szempont volt a gazdasági, társadalmi, demográfiai körülmények hozzávetőleges hasonlósága (pl. Dánia, Norvégia, Hollandia), továbbá a vidéki területek ellátásában jelentkező változatosság (pl. USA, Nagy-Britannia) hogy a megoldási kísérletek minél teljesebb skáláját bemutathassuk. A vizsgált országok köre így alakult: az Amerikai Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország és a Skandináv államok. A két évtizedet felölelő szakirodalmi áttekintés a Könyvtári Intézet Könyvtártudományi Szakkönyvtárában fellelhető túlnyomórészt angol nyelvű szakirodalom, valamint magyar szerzők külföldi tanulmányútjainak beszámolói, publikációi alapján készült.
Tovább…

 A Lett Nemzeti Könyvtár által 2002. szeptember 12-13-án a lett nemzeti bibliográfia indulásának 75 éves évfordulója alkalmából rendezett, The national bibliography from print to the digital age konferencián elhangzott eloadás cikkesített változata.


Először is szeretném megmagyarázni a témaválasztásom: tanárként és kutatóként gyakran használom a magyar adatbázisokat, s többet alaposabban is elemeztem közülük. Egy évvel ezelőtt volt szerencsém megismerkedni a lett adatbázisokkal is. Sokat tudok a magyar adatbázisokról, de el kell ismernem, hogy a lett rendszer sokkal világosabb számomra. Hogy lehet ez?

Évek óta kutatom, hogy a magyar folyóiratcikkek hogyan szerepelnek magyar és külföldi adatbázisokban. Az elemzésükhöz nagy segítséget jelent, ha össze tudom hasonlítani a helyzetet más országokéval. A külföldi adatbázisokban való szereplést könnyű ugyanazokban a forrásokban (például a Dialog Corporation adatbázisaiban) vizsgálni. A magyar adatbázisokat más országok saját adatbázisaival, például a nemzeti bibliográfiai adatbázisokkal lehet összevetni, így ilyenekre szerettem volna példákat találni.
Tovább…

Mire jó az adatbányászat?

Napjaink információrobbanásának köszönhetően egyre nagyobb gondot jelent a minőségi, rejtett információk kinyerése a nagyméretű adatbázisokból. A korábbi, hagyományos adatbáziskezelési módszerek nem alkalmasak ennek a feladatnak a teljesítésére, hiszen az SQL (Standard Query Language) vagy más, hasonló lekérdező nyelv az adatok listaszerű felsorolását eredményezi és további érdemi információt nem szolgáltat az adatbázisban található adatokról. Az adatbányászat kiszűri a hasznos információkat az adatbázisban található adatelemek változásából. Az ilyen szintű elemzés már túllép az SQL-lel végrehajtott felszínes lekérdezéseken és a gépi tanulás irányába mutat.1 Az adatbányászatban alkalmazott algoritmusok optimális klasztereket és érdekes szabályszerűségeket fedeznek fel az adatbázisokban. Ezen kívül képesek az adatbázis érdekes részeit közelebbről is megvizsgálni.2 Az adatbázisban található információk jobb értelmezését és a jövőbeli előrejelzések elkészítését biztosítják.1
Tovább…

Az információs hadviselés: egy pillantás Pandora posztmodern szelencéjébe

Cronin, Blaise: Information warfare: peering inside Pandora’s postmodern box (Library Review, vol. 50. No. 6. 2001. pp. 279-294.) c. tanulmányát Mohor Jenő tömörítette.

 

A tanulmány szándéka, hogy bevezetést nyújtson az információs hadviselés (IH) fogalmába és különböző származékaiba, és bemutassa, hogy az IH alapelveit hogyan alkalmazzák, túl a hagyományos harctéren – vagy éppen a hadi űrben (battlespace), ahogy a virtuális hadviselés korában ismertté vált –, továbbá hogy megmutassa, hogyan és mennyiben van lehetősége arra, hogy szinte valamennyiünk életét befolyásolja kisebb vagy nagyobb mértékben, végül pedig, hogy rávilágítson azokra társadalmi, politikai, etikai és jogi kérdésekre, amelyek az IH-val kapcsolatosak. A szerző nem a Pentagon munkatársa, nincsenek közvetlen tapasztalatai katonai ügyekben, vagy különleges ismeretei a hírszerzés világából, sőt – ami a témához tartozik – nem is hacker. Mindössze felhasználta azt a rendkívül gazdag anyagot, ami – köztulajdonként – az IH-ról bárki rendelkezésére áll, aki annak genezise és geo-stratégiai jelentősége iránt érdeklődik. Bár az „információs hadviselés” széles körben elterjedt kifejezés, csak egyike a sok neologizmusnak, amivel a jelenséget illetik: a „kiber-hárorú”, „digitális hadviselés”, „netháború”, „netközpontú hadviselés”, „szoftver-hadviselés” (sőt, „softwar”) kulcsszavak alatt is igen sok információ található, míg a kapcsolódó anyagok – hogy csak hármat említsünk a kiterjedt rokonságból – a „net-terrorizmus”, „információs terrorizmus”, „kiber-bűnözés” rubrikák alatt találhatók.
Tovább…

Az információs folyamatok automatizálása terén az elektronikus könyvtárak létrehozása a legkomplikáltabb és legperspektívikusabb feladatok egyike. 2000 elején az Oroszországi Állami Könyvtár (Vserossijkskaâ gosudarstvennaâ biblioteka) is jónak látta, hogy elinduljon ebbe az irányba. Úgy vélte, a későbbi nehézségeket és kudarcokat elkerülendő, hogy mindenekelőtt átfogó koncepció kimunkálásával kell megkezdenie a kitűzött cél elérését. Ezért – E. V. Nikonorova tudományos-kiadói igazgató irányításával – két felelős szerkesztő, tizenkét munkatárs, két konzulens és egy informatikus részvétele mellett munkabizottságot alakított. 2000 és 2001 folyamán ez a bizottság szakmai viták és egyeztetések egész során készítette el a koncepciónak ezt a változatát, amelyet „jó szívvel“ fogadott el a könyvtár igazgató tanácsa. Ezt követően, 2001 decemberében a könyvtár főigazgatója, V.V. Fedorov is jóváhagyta az alábbiakban ismertetett dokumentumot, V rossijskoj gosudarstvennoj biblioteke razrabotana koncepciâ elektronnoj biblioteki c. tanulmányt, amely a Bibliotekovedenie 2001. évi 6. számában (33-43.p.) jelent meg. Az ismertetetést Futala Tibor írta.

A koncepció bevezetésként azokat a fogalmakat definiálja, amelyeket a továbbiakban alkalmaz. A meglehetősen terjedelmes fogalomlista a következő: elektronikus könyvtár, virtuális könyvtár, elektronikus dokumentum, a dokumentum elektronikus másolata, elektronikus erőforrás, adtabázis, távolsági elérés, a használó interfésze, különféle kollekciók (gyűjtemények) interoperabilitálása, metaadatok, szemantikai modell, szöveg, hiperszöveg, hiperkapcsolat.
Tovább…

Fontos vállalkozás: a könyvtári szakképzés füzetei

1990-ben jelent meg utoljára összefoglalás a középfokú könyvtárosképzés céljaira A könyvtár kezelése címmel. Az azóta eltelt bő évtized, a „rendszerváltozást követő, felgyorsult tempó hatással volt az egész könyvtári rendszerre” – mondja bevezetőjében Dippold Péter, a Könyvtári Intézet igazgatója. Azt is megmagyarázza, miért folyamodtak a füzetsorozat formájához a korábbi egységes kötet helyett: nem tudni ugyanis, „melyik füzet válik egy-két éven belül elavulttá a szakmai gyakorlat változásával” (ld. Katsányi Sándor: Információ, dokumentum, könyvtár. Bevezetés a könyvtári asszisztensképző tanulmányokhoz. p. 3.). Az előszó szerzője tíz várható füzet tartalmát említi, s e felsorolás végén a sokat ígérő „stb.” áll, vagyis akár tucatnyi vagy több is lehet a segédletek száma, minthogy néhány megjelent füzet új tematikát hordoz (pl. a települési könyvtár működése), míg egyes témák (formai feltárás) még nem értek füzetté.
Tovább…

Tanulmányok az oktatásról és a szakmáról

 2002 októberében ünnepelték a szombathelyi főiskolán, hogy negyven évvel ezelőtt a 24/1962. (VII. 24.) kormányrendelet alapján megindult a könyvtárosképzés a Tanítóképző Intézetben.

Az évfordulóról nemcsak emlékülés szervezésével emlékeztek meg, hanem a jeles alkalomra közreadták Csáki Pál szerkesztésében a tanszék oktatóinak írásaiból összeállított kötetet is.

A kiadványt Kovács Mária szavai vezetik be, majd a tanszék vezetőjének, Pálvölgyi Mihálynak összefoglalást olvashatjuk „A könyvtárosképzés negyven éve Szombathelyen (1962–2002)” címmel. Ebből idézzük fel most röviden a tanszék történetét a kezdetektől napjainkig.

Az 1962-es rendelettel megindult képzés hároméves volt és középfokú végzettséget lehetett szerezni népművelő-könyvtáros szakon. Tizennyolc évvel később a 2/1980. (III.14.) KM rendelet felsőfokúvá minősítette át képzést, mely nappali tagozaton 1974-ben, levelező tagozaton 1977–78-ban fejeződött be, s 892 diplomát adott ki. 1972-ben indult el a négyéves főiskolai könyvtárosképzés a Pécsi Tanárképző Főiskola kihelyezett tagozatán, majd 1973–74-ben megkezdte működését a Tóth Gyula vezette Könyvtári Tanszék.

Tovább…

Üzenet a múltból. Egy kezdő könyvtáros feljegyzései

Narancssárga színű, karcsú kötet van a kezemben, melynek borítóján hol negatív, hol pozitív szedésben, ráismerek Gerő Gyula kézírására. A borítót tervező grafikus (mellesleg a szerző lánya, Gerő Éva) remek érzékkel választotta ki édesapja ötvenkét évvel ezelőtt írt feljegyzéseinek egyik lapját borítóképnek. Mivel van szerencsém ismerni a szerző kézírását napjainkból is, meglepett, hogy mennyire nem változott az írás karaktere, talán csak a vonalak kiírtságban, lendületében lehet némi különbséget észrevenni.

A kötet címe tárgyilagosan távolságtartó: „Könyvtár a megyeházán“ – olvashatjuk a verzállal szedett főcímet, további eligazítást pedig a borítón található sorozatcím kínál: „Somogyi könyvtártörténeti füzetek 4″. Szubjektív megjegyzésként kívánkozik ki belőlem: végre megint egy könyv, amelyiknek „füle van”, s ezen a belső borítófülön a kiadó és sorozatszerkesztő, Varga Róbert meleg hangú ajánló sorait olvashatjuk.

Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (49) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (57) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)