A kistelepülések könyvtári ellátása Magyarországon. Helyzetkép

FEHÉR Miklós

A nyilvános könyvtári ellátásról szóló 1997. évi CXL törvény új alapokra helyezte a magyar könyvtárügyet. A Könyvtári Intézet 2001 tavaszán a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából megkezdte a magyarországi kistelepülések könyvtári ellátási helyzetének vizsgálatát. A könyvtári rendszer továbbfejlesztése, a helyszíntől független esélyegyenlőség biztosítása a minőségi szolgáltatásokhoz és a dokumentum és információs javakhoz való hozzáféréshez megköveteli azt, hogy a szakma, az ágazati irányítás pontos képpel rendelkezzen arról, hogy a törvény biztosította ellátási keretek és elvárások hogyan érvényesülnek a kistelepülési könyvtári ellátás napi gyakorlatában. A vizsgálati jelentést két szakirodalmi szemle teszi teljessé. Az egyik a kistelepülési könyvtári ellátás nemzetközi gyakorlatát mutatja be (ld. e számban Mihály Alíz szemléjét), a másik összeállítás pedig történeti áttekintést nyújt a hazai szaksajtó két vezető lapjában 1960 és 2000 között megjelent írásokból válogatva. A tanulmány alapján készült cikk a következők szerint mutatja be a témát: Magyarország demográfiai jellemzői (településszerkezet, népességmegoszlás; a kistelepülési ellátás statisztikai mérőszámai); az ellátás mai gyakorlata; a települési könyvtárak jellemzői; a könyvtárosok (végzettségük, foglalkoztatási körülményeik, motiváltságuk szerint); az állományok jellemzése (nagyságuk, összetételük, gyarapítási források, feltárásuk szerint); a könyvtárhasználat jellemzői; a kettős funkciójú könyvtárak működése; szerepük a kistérségi ellátásban, a nemzetiségi ellátás érvényesülése; a kistelepülési könyvtárak technikai felszereltsége; a nyitva tartási idő (hossza, gyakorisága, ütemezése); az ellátórendszerek és a megyei könyvtárak szerepe, működésük a kistérségek ellátásában. A kistelepülési könyvtári ellátás problémái világszerte azonosak (nagy távolságok, rossz kommunikációs és infrastrukturális háttér, limitált források, szakképzett munkaerő hiánya), eltérések inkább a megoldási módozatokban mutatkoznak. A nyilvános könyvtárak jegyzékében a vizsgálat időpontjáig1948 könyvtárat regisztráltak (ez a tény működést feltételez), viszont 3135 települése van az országnak. Indokolt tehát tudni, hogy a „hiányzó” mintegy 1200 településen milyen könyvtár-ellátási gyakorlat folyik. A meglévő kiskönyvtárak 80%-a nem önálló épületben működik, a beiratkozott olvasók aránya gyakran a 10%-ot sem éri el. Vannak pozitív példák, de az esetek többségében sürgős cselekvésre ösztönző összkép jellemzi e könyvtárak használatát. A könyvtáros motiváltsága mindig meghatározó, s a könyvtáros szerepe minden más körülményen (gyűjtemény, anyagi forrás, feltártság) túlmutat. Az ellátórendszerek csak bizonyos könyvtári munkafolyamatok központi ellátói, az ellátást (állománnyal, feldolgozással) az ugyanazon együttműködési kör tagjainak biztosítják. Működésük jogi háttere nem pontosan tisztázott. A megyei könyvtáraknak nagyobb lehetőségei vannak az ellátásban, de a gyakorlat itt is sokfélét mutat. A tanulmány utolsó fejezete javaslatokat, lehetséges megoldásokat kínál.

Könyvtár- és nyelvtudomány: néhány gondolat a két tudományterület kapcsolatáról

KOLTAY Tibor

Aligha vitatható az a megállapítás, hogy a könyvtártudomány kapcsolódó tudományterületei között ott van a nyelvészet. Meglepő viszont, hogy a nyelvtudomány és a könyvtártudomány közötti kapcsolatok ellenére, a bibliometriai vizsgálatok azt mutatják, hogy a nyelvészet kevés hatással volt a könyvtártudományra és a kapcsolatok főleg a gépi nyelvfeldolgozásra korlátozódtak, amely iránt valóban nagy érdeklődés nyilvánult meg a múltban és ma is. A tanulmány a teljesség igénye nélkül arra keresi a választ, hogy valóban olyan kevés kapcsolat van-e a két tudományterület között. A gépi nyelvfeldolgozás és számos más, a könyvtárakkal és a könyvtártudománnyal összefüggő nyelvészeti tevékenység az alkalmazott nyelvészet körébe is beletartozik. Az alkalmazott nyelvészet a nyelvészeti elméletek, módszerek elképzelések valamely társadalmi szükséglet megoldására való felhasználásként definiálhatjuk. A könyvtártudomány és a (modern) nyelvtudomány közös vonása az információ és kommunikáció iránti érdeklődés, ide értve a matematikai információelmélet fontosságát is. A kommunikatív szempontú nyelvészet is megkülönbözteti az elsődleges és másodlagos közléseket. A modern nyelvtudomány és könyvtártudomány interdiszciplináris kapcsolatrendszere között sok a hasonlóság. A könyvtártudomány és a nyelvtudomány érintkezésében a tartalmi feltárás kitüntetett szerepet játszik.

A könyvtárakban folyó munka egy része – mindenek előtt a tartalmi feltárás – szövegek tartalmának megértését, értelmezését és a tartalmat reprezentáló szurrogátumok létrehozását jelenti, de nem azonos a tartalomelemezéssel, amelyre azonban oda kell figyelnünk, amennyiben túllép a tartalom pusztán kvantitatív szemléletén. A könyvtártudomány számára is fontos a szöveg és a szövegtan. A szöveg sokoldalú interdiszciplináris kapcsolatrendszerét figyelembe vevő keretet ad a szemiotikai szövegtan (szemiotikai textológia). A szövegszerűség ismerévei közül a cikk kiemelten foglalkozik az informativitással, és az intertextualitással. Részletesen foglakozik továbbá a pszicholingvisztika és a kognitív nyelvészet szerepével és a könyvtártudomány számára várható hozadékával.

Domanovszky Ákos katalogizálás-elméleti munkássága. (Tisztelgés születésének 100. évfordulója alkalmából)

POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

Domanovszky Ákos (1902–1984) a magyar és a nemzetközi katalogizálás-egységesítés kiemelkedő alakja. Nevét külföldön is jól ismerték, 1964-től aktív szereplője volt az IFLA szabványosítási munkálatainak. A tanulmány Domanovszky elméletalkotó munkásságának sarokpontjait ismerteti születésének 100. évfordulója alkalmából. Az ötvenes évektől kezdődően erősödött fel az igény, hogy nemzetközi szinten egységesítsék a nagy nemzeti katalogizálási szabványokat. Domanovszky gondolamenete a használók elvárásaira épült, tehát közelebb állt az angol-amerikai, mint a porosz elvekhez. Domanovszky munkásságának fontos állomása volt az 1961-es Párizsi Nemzetközi Katalogizálási Konferencia, ahol a szakemberek megállapodtak a máig ható alapelvekben a katalógus által ellátandó alapfeladatokról, foglalkoztak a könyv és a mű kapcsolatával, a szerzőség (különösen testületi szerzőség) problémájával – a formai katalógus alapfunkcióival és ezek rangsorával, az alapfunkciók ellátásának eszközeivel. A közös cél az volt, hogy a formai és egységes jegyek együttese segítse a használókat a katalógus hármas funkciójának ellátásában. Szó esik még a tanulmányban a szabványalkotás legfontosabb alap-és irányelveiről – a használók elvárásairól, melyeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni, és a hagyományok tiszteletéről. Domanovszky az ISBD-alapú magyar bibliográfiai leírási szabványok megalkotásában is részt vett, széles körű elméleti tanulmányaival segítette az új szabványok kidolgozását.

A könyvtári névírás rejtelmei

DUDÁS Anikó

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karának könyvtárában megkülönböztetett figyelemmel készülnek az ókori és középkori (sok esetben vallási vagy kanonizált) személyek névrekordjai. Az egységes leírás biztosítása miatt ki kellett dolgozni az adatfelvétel és az egységesített besorolási adat kialakításának irányelveit. Az állomány jellege miatt prioritást kap a szerző eredeti, történelmi értelemben vett nemzetisége szerint vett névalak, amelynek megállapítása olykor bonyolult feladat. Nehézséget jelent az, hogy a nemzetközi egységesítési törekvések ellenére országonként és könyvtáranként is nagy különbség mutatkozik a két nagy korszak névanyagának írásában. A magyar szabályok szerint a fő besorolási adat megválasztása némileg eltér az angol-amerikai és nyugat-európai gyakorlattól. A magyar leírási szabályzat néhány esetben több megoldást kínál föl vagy megengedő – azaz nem kötelező érvénnyel írja elő az adatok felvételét. Az egységesítési munkához ma már számos korszerű nyomtatott és on-line segédeszköz használható (nemzeti bibliográfia és besorolási adatfájl, katalógus, referensz mű), a címfejekben lévő névalakok ezekben is rendkívül nagy változatossággal fordulnak elő. Legnagyobb különbség a nem latin írásmódú ókori és középkori személyek nevének megállapításában és írásmódjában tapasztalható. További problémát jelent a transzliterációs szabványok viszonylag gyakori módosulása. Egységes, a magyar elvárások szerinti segédlet híján minden egyes névelem megformálása körültekintő munkát igényel. A közös katalógusok és a lekérdező protokollokon keresztüli sikeres visszakeresés miatt a különféle névvariánsok rögzítése kulcsfontosságú feladat.

Egy tiszavirág életű erdélyi kiadó: a Haladás Lap- és Könyvkiadó Betéti Társaság

PALOTAI Mária

A sajtótörténeti és művelődéstörténeti vonatkozású írás egy rövid életű kiadói vállalkozás sorsát mutatja be. A trianoni döntés után, román uralom alá kerülve, Erdélyben is ki kellett építeni az irodalmi, kulturális élet intézményeit. A Vajdasághoz és Szlovákiához képest jobban lehetett támaszkodni az irodalmi, kulturális hagyományokra, de így is szükség volt új nyomdák, kiadóvállalatok, folyóiratok szervezésére és az olvasók megnyerésére is. A húszas évek elején egymás után indultak az új folyóiratok, bár többségük anyagi források hiányában gyorsan megszűnt. A kiadói vállalkozások közül csak kettő (a konzervatív Minerva és az Erdélyi Szépmíves Céh) maradt hosszabb távon életképes. 1921-ben alakult meg az első romániai magyar kiadói szövetkezés Kaláka néven. 1923-ban a hozzájuk csatlakozott irodalmárokból álló csoportnak sikerült egy rövid időre összebékíteni és egy közös kiadói vállalkozás keretében összehozni az irodalmi jobb- és baloldalt, melynek eredményeképpen 1923-ban megalakult a Haladás társaság, Szentimrei Jenő igazgatása alatt. Az előző kiadóknál lévő Pásztortűz és a Vasárnapi Újság c. folyóiratok kiadása is az új kiadóhoz, a Haladáshoz került. A kezdeti sikerek hatására már tervezték a vajdasági és a szlovákiai magyar irodalmárok csatlakozását is az erdélyiek vállalkozásához. Az együttműködési készség azonban személyi és felfogásbeli ellentétek miatt, rövidesen felbomlott, a tőkehiány is nehezítette a társaság működését, végül a konzervatívok kezdték kiszorítani a kalákásokat, s 1924-tavaszára megszűntették a Haladást. A tanulmány beszámol a Haladás sikeres utolsó vállalkozásáról, az Írói Olimpiász c. eseménysorozatról, amelyen lehetőséget adtak az erdélyi íróknak arra, hogy széles közönség előtt bemutatkozzanak.

Mihály Alíz: A kistelepülések könyvtári ellátásának megoldási kísérletei külföldön

Szakirodalmi szemle

A Könyvtári Intézet 2001-ben indított kistelepülési vizsgálatának részanyaga ez a szakirodalmi szemle, amely a Magyarországnál fejlettebb társadalmak könyvtárpolitikájáról, ill. a kistelepülésekre irányuló ellátórendszerek helyi gyakorlatáról ad képet. Az országok kiválasztásánál szempont volt a társadalmi körülmények viszonylagos hasonlóságán túl, a vidéki területek ellátásban jelentkező változatosság. Így került a vizsgált országok sorába az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország és a Skandináv államok. (A magyarországi helyzetet ugyancsak e számban Fehér Miklós tanulmánya foglalja össze).

Murányi Péter: Az időszaki kiadványok cikkeinek feldolgozása a magyar és a lett nemzeti bibliográfiai adatbázisokban

A cikk a lett nemzeti bibliográfia 75. évfordulójából Rigában, 2002. szeptember 12-13-án rendezett The national bibliography from print to the digital age c. konferencián elhangzott előadás némileg továbbfejlesztett változata. Kapcsolódik ahhoz a tanulmányhoz, amelyben a szerző a nyomtatott lett és magyar nemzeti bibliográfiában hasonlította össze a cikkanyag feldolgozását. Megállapítja, hogy nem elég ezek adatbázis-változatának ( a lett Data Base of National Bibliography Analytic és a magyar IKER Magyar Időszaki Kiadványok Repertóriuma) összehasonlítása, mert Magyarországon a nemzeti bibliográfiai adatbázis mellett számos, a szakbibliográfiai rendszerből kifejlődött adatbázis együtt igyekszik megoldani a cikkanyag feltárását. A nemzeti cikkadatbázisban nem szereplő alkalmazott tudományi területek (orvostudomány, mezőgazdaság, műszaki tudományok) mellett más társadalomtudományi területeken (szociológia, irodalomtudomány, műfordítás, nemzetiség, könyvtártudomány, pedagógia, jog) is találhatók adatbázisok. Megállapítja, hogy a feldolgozás gyorsasága és a feldolgozott anyag mennyisége szempontjából is az Országgyűlési Könyvtár által készített PRESSDOK adatbázis hasonlítható össze a lett adatbázissal. Az összehasonlítás elvi alapjaként Roger K. Summit és Jacsó Péter megállapításait használja fel.

Az anyagot rendkívül gyorsan feldolgozó lett adatbázis esetében a használt rendszer korlátaira lehet esetleges problémaként utalni. A magyar adatbázisok esetében mind a CD-ROM-on megjelenő, mind az internetes adatbázisok között találhatunk jól használható keresőrendszert, de összességében a túl sok (köztük több nehezen használható) rendszer zavaró lehet, több adatbázisnál jelentős különbség van az eredeti cikkek megjelenési ideje és adatbázisba való bekerülése között, s a sok adatbázis miatt óhatatlan átfedések mellett vannak olyan területek (például a magyar szépirodalmi művek), amelyek feltárása megoldatlan.

A Vajda Erik 1994-es tanulmányában elképzelt, kooperáción alapuló cikkadatbázis (amire példát mutat a lett megoldás) megvalósítása nehezebbnek tűnik, mint a tanulmány megírása idején. A cikk a 2002 augusztusi felmérés ideje óta eltelt időszak néhány pozitív tendenciájának bemutatásával zárul.

Tóth Erzsébet: Adatbányászatra irányuló törekvések könyvtári területen

Az adatbázisokból származó minőségi, rejtett információk elérése egyre nagyobb gondot a használóknak. Az adatbányászat kiszűri a hasznos információkat az adatbázisban található elemek változásából, s számos olyan eszköze van, amelyet könyvtári területen is fel lehet használni. A cikk összegyűjti az adatbányászattal kapcsolatos, elsősorban amerikai írásokat, s ezek alapján ismerteti az adatbányászatra irányuló fejlesztéseket, az adattárház és a ’web farming’ technikát, az adatbányászattal kapcsolatos technikai kérdéseket, s az adatbányászat jövőjét.

Cronin, Blaise: Az információs hadviselés: pillantás Pandora posztmodern szelencéjébe

(Information warfere: peering inside Pandora’s postmodern boksz. In. Library Review. Vol 50. No. 6. 2001. pp. 279–294.) (Töm.: Mohor Jenő)

Az írás bevezetést ad az információs hadviselés fogalmába, bemutatja az alapelveit, s azt, hogyan alkalmazzák a hagyományos harci terepeken kívül pl. az űrben vagy a virtuális világban. Rávilágít azokra a társadalmi, politikai és etikai kérdésekre, amelyek az információs hadviseléssel összefüggnek. A cikk lényegében az információs hadviselés – háziasulását, mindennapi életünkbe való beépülését mutatja be.

Az Oroszországi Állami Könyvtár elektronikus könyvtárának koncepciója (In: Bibliotekovedenie. 2001. No. 6. pp. 33-43.)
(Töm.: Futala Tibor)

Az információs folyamatok gépesítésében az elektronikus könyvtárak létrehozása a legnehezebb feladatok egyike. 2000 elején az Oroszországi Állami Könyvtár is jónak látta, hogy elkezdje ennek kialakítását. Először egy átfogó terv kidolgozását valósították meg egy munkabizottság bevonásával. A tervezet a fogalmak definiálása után a fejlesztés ütemezését, fokozatait határozza meg. A tervezet sikeres volt, a költségvetéstől várják a támogatást a tervek megvalósításához.

Fontos vállalkozás: a könyvtári szakképzés füzetei.
Az iskolarendszeren kívüli szakképzés füzetei c. sorozat eddig megjelent köteteiről.
(Ism.: Sonnevend Péter)

Negyvenéves a szombathelyi könyvtárosképzés.
Tanulmányok az oktatásról és a szakma gyakorlatából.
Szerk.: Csáki Pál.
(Ism.: Kovács Katalin)

Naplójegyzetek ezerkilencszáz ötvenből

Gerő Gyula: Könyvtár a megyeházán. (Ism.: Kovács Katalin)

Tanulmányok az oktatásról és a szakma gyakorlatáról