Tanulmányok
Szemantikus hálók és mesterséges intelligencia 2. rész: A könyvtár és a mesterséges intelligencia kölcsönhatásai
HORVÁTH Zoltánné
A tanulmány 2. részében a mesterséges intelligencia-alkalmazásokra vonatkozó előrejelzésekről, a tudásreprezentációra épülő szakértői rendszerekről, a keresési folyamatok átalakulásáról esik szó. A szemantikai adatfeldolgozás, az adatkapcsolt struktúrák, a gépi tanulás, a szövegelemzés- és értékelés módszereinek könyvtári bevezetése nyilvánvaló paradigmaváltást eredményez a könyvtári szolgáltatásokban. A MARC feltárási rendszer továbbfejlesztése vagy cseréje, a könyvtári szakértői rendszerek adaptálása MI-környezetbe, ugyancsak befolyásolják szakmai tevékenységünk alakulását. A szakirodalomban 4. ipari forradalomként emlegetett irányzat a szemantikai hálózati rendszerek kifejlesztésére, a data of web, a deep web, deep learning területek beemelésére, a digitalizálásra és hálózatosításra, a gépek kommunikációjának elterjedésére utal. A mobiltechnológia is alkalmazni kezdi az új technológiákat, és terjedőben vannak a szabadidő eltöltésében, oktatásban, tudományos kutatásban is jól használható virtuális/kiterjesztett valóság-alkalmazások, a valóságot szimuláló rendszerek. A szerző foglalkozik még az új technológiák használatának generációs hatásaival, a könyvtári adatmodellek kialakításának fontosságával az információ mélyrétegeinek feltárásával összefüggésben, valamint az adatmenedzsment, az adat- és tartalomkutatás, szövegbányászat könyvtári használatával.
Megújul a húszéves Digitális Irodalmi Akadémia szolgáltatási rendszere
TÓSZEGI Zsuzsanna
A kulturális tárca által támogatott Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) program húsz évvel ezelőtt indult azzal a céllal, hogy ingyenesen hozzáférhető, digitalizált szöveggyűjteményben tegyék elérhetővé a kortárs magyar irodalom jeles képviselőinek (az akadémia választott tagjainak) szerzői jogi védelem alatt álló, teljes életművét. A DIA program a Neumann János Digitális Könyvtár és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) együttműködésében indult 1998-ban, a honlap 2000 tavasza óta érhető el. 2007 januárjától a szolgáltatás teljes egészében a PIM gondozásába került. Az írás nem a DIA történetét foglalja össze, hanem a 2018. évi pozitív fejleményeket ismerteti, és részletesen bemutatja a DIA program megújult online rendszerét. A fejlesztés első szakaszában a felhasználói, szolgáltatási környezet korszerűsítését oldották meg, a következő szakaszban pedig egy új szoftverháttér megteremtésével a DIA mélyszerkezetének technikai megújítása következik.
Könyvtárosok helyzete, társadalomban betöltött szerepe
A könyvtáros szakma szociológiai, demográfiai összetétele 2018-ban
JÁVORKA Brigitta
A Könyvtári Intézet Kutatási és Szervezetfejlesztési Osztálya 2018 májusában online kérdőíven gyűjtött adatokat a könyvtárosok társadalomban betöltött szerepének vizsgálatához (foglalkoztatottság, bérhelyzet, fluktuáció, pályaelhagyás, szakmai végzettség, életkori jellemzők, egy munkahelyen eltöltött idő stb). A kérdőívet megkapta a könyvtári statisztikában szereplő valamennyi könyvtár igazgatója, ők pedig tovább adták a kollégáiknak. Az összefoglalásban a könyvtárosok életkori megoszlására, végzettségére, könyvtáruk földrajzi elhelyezkedésére, a vezető munkakörben dolgozók nemi megoszlására, szakmai tapasztalatra, előző munkahelyekre, az ott töltött időre stb. kapott válaszok elemzése olvasható. Néhány megállapítás: a nők túlsúlya jellemzi a szakmát, de növekedett a férfi könyvtárosok aránya. Emelkedett a diplomások száma, de nem olyan mértékben, mint az a társadalom egészében tapasztalható volt. A legkevesebb könyvtáros a közép-dunántúli régióban dolgozik és itt a legmagasabb az átlagéletkor.
Meseolvasás és olvasóvá válás
TÓTH Máté
2017-ben a FSZEK EFOP-3.3.3.-VEKOP-16-2016-000001 „Múzeumi és könyvtári fejlesztések mindenkinek” című pályázat „Az én könyvtáram” kiemelt projektjében kettő, 1500 fős országos reprezentatív olvasási és könyvtárhasználati felmérésre került sor a hazai 18 éven felüli és a 3–18 éves lakosság körében (ld. KF 2018. 1. szám 45–60. p., és KF 2018. 2. szám 188–200. p.). A szerző ez alkalommal a 3–17 éves korosztály meseolvasással kapcsolatos válaszait elemzi. Négy korcsoportban (óvodás, kisiskolás, felső tagozatos, középiskolás), személyes megkereséssel, a 10 év alattiaknál szülői jelenléttel, otthoni környezetben történt az adatok felvétele. A szülők iskolai végzettsége, foglalkozása, a lakóhely földrajzi helyzete, az iskola típusa mind befolyásoló tényező. Azok a gyerekek, akiknek mesét olvasnak, nagyobb valószínűséggel válnak maguk is olvasóvá, jobb szövegértési képességgel könnyebben boldogulnak a tanulásban és majd a munkában.
Műhely
„Új rendszerhez új zsargont!” A nemzetközi katalogizálási alapelvek terminológiai és fordítási kérdéseihez
DUDÁS Anikó
A több évtizede bevezetett katalogizálási terminológia és az Alapelvek hozzáigazítása az új kor új elvárásaihoz, eszközrendszeréhez és a forradalmasító információtechnológiai környezethez a magyar szakszókincs megújítását sürgeti. Gyökeresebb átrendezések folynak az adatok világában a szemantikus rétegek szintjeinek jobb megragadására, a fejlesztések másféle látásmódot és korszerű megoldásokat várnak el a könyvtári szakterülettől is. A cikk az IFLA 2016. évi Nemzetközi Katalogizálási Alapelvek kiadásának magyar fordítási munkálataihoz és a vonatkozó szakszókincs megújításához kíván hozzájárulni néhány általánosabb terminológiai szempont kiemelésével, a terminus-fordítások nehézségeinek megvilágításával és néhány értelmezés-orientált javaslattal.
Dudás Anikó „Új rendszerhez új zsargont!” című írása mögé
DANCS Szabolcs
A Szabványosítási Bizottság vezetőjének kiegészítő megjegyzései Dudás Anikó hozzászólásához.
E-learning és a könyvtárak
A hagyományos és az elektronikus képzési formák minőségirányítási kérdései
BÁNKESZI Katalin – SZEPESI Judit
A sorozat mostani részében az elektronikus oktatás minőségét meghatározó kérdésekkel, törvényi előírásokkal, szabályozásokkal foglalkoznak a szerzők, és bemutatják az elektronikus tananyagok minőségi jellemzőit. A minőségbiztosítás a könyvtári munka minden területét, így a képzéseket, továbbképzéseket is érinti. A legszigorúbb előírások a szakmai képesítést adó OKJ-s tanfolyamokra vonatkoznak. A minőségbiztosítás elveit az elektronikus oktatási-tanulási környezetben is végig kell gondolni, a didaktikusan jól felépített tananyag készítésénél is alkalmazni kell. Akkreditált képzéseknél az elektronikus oktatási anyagok többnyire a hagyományos képzés háttér-anyagaként jelennek meg, de sikerült már néhány blended képzést is akkreditáltatni. Részletesen bemutatják a minőségbiztosítás új elveinek (Minőségirányítási Rendszer, MIR) érvényesülését a Könyvtári Intézet oktatási tevékenységében.
Múltunkból
Interjú egykori neves könyvtárosokkal
JÓNÁS Károly
A Sallai István Társaság pályázatára a szerző 1994-ben interjúkat készített jeles könyvtárosokkal. Az interjúkat a kérdező személyén túl az kapcsolja össze, hogy rövidebb, hosszabb ideig mindegyikük az Országgyűlési Könyvtár munkatársa volt, és a beszélgetésekben az intézményben eltöltött időre emlékeznek vissza. Az interjúsorozat alanyai: Balázs Sándor, Györe Pál, Lakatos Éva, Lukács Gyula és Tombor Tibor.
Kilencven éve született az Országgyűlési Könyvtár egykori főigazgatója, Száva-Kováts Endre (1928–2017)
JÓNÁS Károly
Az Országgyűlési Könyvtár egy éve elhunyt főigazgatójára emlékezik vissza az írás Száva-Kováts Endre családi hátterének, szakmai pályafutásának: földrajzi és informatikai tudományos tevékenységének, valamint az Országgyűlési Könyvtár élén 1991 és 1996 között eltöltött öt év szakmai tevékenységének bemutatásával.
Füzéki István Emlékérem 2018
POGÁNY György: Dörnyei Sándor laudációja
Dörnyei Sándor (1926–) orvosi és orvostörténeti, gyógyszerészeti bibliográfiák készítője, fontos orvostörténeti munkák szerzője. 1957-ben a forradalomban viselt szerepe miatt eltávolították az OSZK-ból, ahová csak nyugdíjba vonulása után tért vissza 1986-ban a Régi Magyarországi Nyomtatványok Szerkesztőségének (RMNY) megbízott munkatársaként. 2006-ban Széchényi Ferenc-díjat kapott, 2014-ben az OSZK-tól a Bibliotecarius emeritus tiszteletbeli címet.
Kitekintés
Töprengő jegyzetek az e-olvasásról az EU-munkacsoport anyagainak böngészése kapcsán
SONNEVEND Péter
Az EU „COST Action EREAD” 2014–2018 közelmúltban befejeződött projektben nemzetközi szakemberekből álló munkacsoport foglalkozott az olvasás komplex értelmezésével, hangsúlyosan pedig az elektronikus olvasás (e-reading) aspektusaival. Megállapításaikat többek között a First Monday c. internetes folyóirat 2118. októberi tematikus számában adták közre. Az írás a tematikus folyóiratszám tanulmányainak lényeges megállapításait ismerteti, kiegészítve a szerző saját reflexióival.
Szakma, oktatás, kutatás: könyvtár- és információtudomány az erős könyvtáros szakmáért
Oktatás és kutatás a svéd könyvtári stratégiai keretek között
NÉMETH Márton
A Svéd Nemzeti Könyvtárban önálló szervezeti egység foglalkozik az új könyvtári stratégia előkészítésével. A már elkészült munkaanyagokat egy blogportálon teszi hozzáférhetővé a könyvtár (http://nationellbibliotheksstrategi.blogg.kb.se). Az írás azt a jelentést foglalja össze, amelyben a svédországi könyvtár- és információtudományi képzőhelyek javaslatai olvashatók arról, hogy az oktatási szektor szereplői, és a könyvtártudományi kutatóhelyek miként tudnak hozzájárulni a könyvtárak társadalmi missziójához. A könyvtáros szakma komplexebbé válásával nemcsak a folyamatos szakmai utánpótlásra van szükség, hanem a rendszeres továbbképzésekre, és a kutatói utánpótlás kinevelésére is.
Könyvszemle
Magyar irodalom a világhálón
Kerekes Pál – Kiszl Péter: Magyar irodalom a világhálón. Szabadon elérhető magyar nyelvű szöveggyűjtemények. [közread. az ELTE BTK KITI]. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2018. 134 p. (Ism.: Lencsés Ákos)
(http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/kerekes-pal-kiszl-peter-magyar-irodalom-a-vilaghalon)
Gyermekrajzok az első világháborúról
„Gyermekvilágháború”. 1914–1918. rajzokban
Szerk. Bogdán Magdolna. Eger, Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, 2017. 94 p. (Ism.: Pogány György)
A Magyar Tudománytörténeti és Egészségtudományi Intézet új bibliográfiai kötetei
Gazda István: Száz év a pesti könyvkereskedelem és szakkönyvkiadás történetéből 1748-1848 + A Magyar Tudós Társaság által kiadott könyvek és folyóiratok 1831-1848 (Ism.: Pogány György)
Nekrológ
Koltay Klára (1957–2018) (Virágos Márta)
Dr. Koltay Klára a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEEN) főigazgató-helyetteseként dolgozott. Fejlesztő szakemberként, projektmenedzserként a nevéhez fűződnek olyan országos szakmai munkák, mint az Országos Dokumentum-ellátási Redszerrel (ODR) kapcsolatos fejlesztések, illetve átalakítások, vagy az országos közös katalogizálás és a tárgyszó-adatbázis fejlesztésével kapcsolatos munkálatok (MOKKA, Matriksz).
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)