Napjainkban az információ értéke egyre nagyobb. A gazdasági életben milliókat jelenthet egy fontos és megfelelő időben szerzett információ, de a tudományos munka és a politikai élet sem nélkülözheti a gyors, naprakész információszolgáltatást. Ugyanakkor jogos igény, hogy az adatok minél egyszerűbben és kényelmesebben hozzáférhetők legyenek.A Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat (SZÜV) négyéves program keretében kidolgozott egy uniformizált információszolgáltató rendszert, mely magas színvonalon elégíti ki a felhasználók igényeit. Olyan számítógépes szolgáltatást kínálunk, ami nélkülözhetetlen a színvonalas munkához. A SZÜV-ben kidolgozott rendszer adatbázisok széles körű hozzáférését teszi lehetővé online környezetben. A szolgáltatás mintájául régóta működő nemzetközi információs rendszereket választottunk. Saját rendszerünkben faktografikus, idősoros és hierarchikus adatbázisok lekérdezését is lehetővé kívánjuk tenni a jövőben. A megoldás alapelve, hogy a szolgáltató hálózat informatikailag egységes rendszerben működik, a tartalomjegyzék a szolgáltatásba bevont összes adatbázisra kiterjed, s ezek inhomogenitását – éppen a felhasználók érdekében – a rendszer maga hidalja át (mintegy belügynek tekinti). Elképzeléseink szerint minden egyes adatbázis forgalmazása önálló vállalkozásnak tekinthető. Így az értéktelen állományok automatikusan szelektálódnak a kínálatból (senki sem fizet értük).
A szolgáltatás sikere szempontjából döntő jelentőségű a díjtételek nagysága. Mivel a SZÜV más számítógéphálózati szolgáltatások mellett kívánja beindítani az információszolgáltatást, mintegy melléktermékként, vélelmezhető, hogy az önköltséget is le tudja kellőképpen szorítani, hogy a magas díjtételek ne legyenek akadályai az elterjedésnek.
Elemezhető, hogy a kialakuló információpiacba hogyan illeszkedik be ez az új szolgáltatás.
Az információs piac leendő összetevői:

  • az információtulajdonosok, akik rendelkeznek eladható információval,
  • a felhasználók, akiknek szükségük van (illetve remélhetőleg szükségük lesz) az információra, és
  • a közvetítő: a postával szorosan együttműködő számítógéphálózat.

A felhasználónak remélhetőleg jó ez a szolgáltatás, mert

  • nagy tömegű adatbázishoz tud hozzáférni, egységes módon, egy közvetítőn keresztül,
  • viszonylag alacsony díjtételekkel számolhat.

Az információtulajdonosoknak is jó, mert

  • széles piacot nyújt nekik, de nincsenek kiszolgáltatva a közvetítőnek, hiszen közvetlenül is eladhatják információjukat,
  • kockázatuk egy részét átvállalja a közvetítő,
  • olyan szakterülettel nem kell foglalkozniuk, ami nem a fő profiljuk,
  • gépi eszköz és az ehhez kapcsolódó személyzet sem kell nekik feltétlenül, a közvetítő gépeire telepíthetik adatbázisaikat.

A közvetítőnek is jó, mert

  • a szolgáltatás – tömegszerűsége miatt – valószínűleg stabil megélhetési lehetőséget nyújt sok munkatársának (több hasonló múltú cég nyugaton jól prosperál ilyen új profillal).

Az államnak is jó, mert

  • sok párhuzamosság és többletköltség kiküszöbölhető ebben a konstrukcióban (parciális érdekek feletti ez a megoldás),
  • az egész ország részére hozzáférhető a szolgáltatás és
  • elvben minden adatbázis-tulajdonos bevonható a szolgáltatásba.

A műszaki-technikai megoldás

A megoldás egyik alapelve, hogy a felhasználónak a hálózat egyik pontját – a legközelebbit – kell csak elérnie kérdésével, a továbbiakat az “intelligens” hálózat intézi.
A hálózat szűkebb értelemben:

- csomóponti gépekből (node-okból),
- az ezeket összekötő telekommunikációs vonalakból és
- hálózati szoftverből áll.

Tágabb értelemben ez kiegészül az adatbázisokat hordozó gépekkel (hostokkal).
A rendszert megvalósító folyamatok célszerűen szét vannak osztva a DEC-net csomópontok között. A hálózati kommunikáció szempontjából a csomópontok egyenrangúnak tekinthetők, azaz nem egy kijelölt csomópont irányítja az összes folyamatot. A központinak nevezett csomópontnak (central node) csak a rendszer indulásakor és a felhasználói nyilvántartás kezelésénél van szerepe.
A rendszerhez csatlakozni a Magyar Távközlési Vállalat csomagkapcsolt hálózatán (X25) keresztül, illetve bérelt vonalon, vagy közvetlen kapcsolt vonalon keresztül lehetséges. A bérelt és kapcsolt vonalak jelenleg ismert minősége és a rendszer pillanatnyi kiépítettsége (meglévő hardver korlátok) miatt ma inkább X25 végpont telepítését javasoljuk.
A rendszerbe kapcsolódás feltétele: bérelt, illetve kapcsolt vonalon keresztül egy VT200 vagy VT300 típusú terminál; telepített X25 végpont esetében egy IBM PC, a fenti terminál típusoknak megfelelő emulátor programmal (KERMIT).
Annak érdekében, hogy a felhasználónak ne kelljen a hálózati szoftvert részleteiben ismernie, minden információtulajdonossal külön szerződnie (lehetséges az is, hogy évente csak 1-2 kérdést kíván feltenni egy-egy irányba); minden bejelentkezési módot ismernie; minden lekérdező nyelvet elsajátítania, a SZÜV

- üzemelteti a hálózatot,
- szerződik az információtulajdonosokkal,
- rendezi a jelszó (password) kérdéseket,
- a felhasználó bejelentkezését az információ tulajdonos, illetve az adatbázis szabványainak megfelelően konvertálja,
- az általános lekérdező nyelven feltett kérdést a kiválasztott adatbázis lekérdező nyelvére fordítja.

És hogy mindez hogyan érhető el?

  • A SZÜV egymaga több adatbázis-szolgáltatóval van kapcsolatban, és így több szolgáltató adatbázisait tudja egyszerre szolgáltatni. Jelenleg a SZÜV és több magyarországi szolgáltató mintegy 15 adatbázisa érhető el a lekérdező rendszeren keresztül. Ezen kívül még kb. 900 külföldi (nemzetközi és amerikai) adatbázis beépítése van már most folyamatban. A későbbiekben további európai és magyar adatbázisok elérése is lehetővé válik a szolgáltatás bővülésének ütemében. A szolgáltatóknak lehetőségük van arra, hogy adatbázisaikat a SZÜV gépein tartsák (így a felhasználók gyorsabban hozzáférnek az információhoz), vagy a szolgáltató gépe újabb hostként hozzákapcsolható a rendszerhez. A szerződéstől függően a rendszerben szolgáltatott adatokért cserébe a szolgáltató hozzáférési jogot kaphat más adatbázisokhoz.
  • A felhasználó kialakíthatja a számára legkényelmesebben használható számítógépes környezetet. A különböző gyakorlottságú felhasználóknak más-más igényei vannak egy lekérdező rendszerrel szemben. A SZÜV rendszer könnyen és gyorsan tud alkalmazkodni ezekhez az igényekhez. Megválasztható a hosttal való kapcsolat formája olymódon, hogy az adatbázis kiválasztása után folyamatos kapcsolatot létesítsen-e a rendszer a szolgáltató hosttal (ez egy gyorsabb, ám költségesebb megoldás), vagy csak a keresés idejére épüljön fel a kapcsolat. Megadhatók ún. alapértelmezések, melyek korlátokat jelentenek a találatok vagy az áthozott eredményrekordok számára, a keresés hosszára vonatkozóan, illetve meghatározzák az eredmény formátumát, méretét stb. A működéssel kapcsolatban szinte bármely pillanatban részletes “help” leírások érhetők el egy funkciógomb megnyomásával, és egy másikkal további fontos információkhoz lehet hozzáférni az adatbázisokról, elszámolásról stb. Hiba esetén informatív hibaüzenetekkel segít a rendszer. Mindez nemcsak magyarul, hanem angolul és rövidesen német nyelven is igénybe vehető.
  • A kérdések menü vagy parancsnyelv használatával egyaránt összeállíthatóak. Mivel Magyarországon még nem honosodott meg a tömeges adatbázishasználat, ezért szükség volt egy olyan módszer kidolgozására, melynek révén bárki számára egyszerűvé válik az adatbázisokban rejlő információk kinyerése. Erre szolgál a menü üzemmód. A kereséshez semmilyen szakmai előképzettségre nincs szükség. Ráadásul minden menühasználattal összeállított parancs rögtön megjelenik egy alsó parancssorban a képernyőn, így rövid idő alatt bárki menühasználat közben tehet szert a parancsok ismeretére.

Az alkalmazott lekérdező parancsnyelv a CCL (Common Command Language), amely az Európai Gazdasági Közösség (EGK) által kidolgozott és ajánlott ISO szabvány-nyelv. Nagy előnye, hogy az egyes adatbázistípusok (pl. bibliografikus, faktografikus, idősoros) követelményeinek megfelelően egyes új funkciókra továbbfejleszthető.

  • A rendszer a háttérben lefordítja a keresőkérdéseket a megfelelő adatbáziskezelő nyelvére és a válaszokat is megjeleníthető formátumra hozza. Az alapkoncepció lényege, hogy a felhasználó mindaddig a hozzá legközelebb eső gép termináljaként dolgozik, amíg össze nem állította keresőkérdését a megfelelő adatbázis számára. Ezután a kereséshez szükséges egyéb elemeket a rendszer a keresőkérdéssel együtt egy ún. keresőcsomaggá állítja össze. Mivel a felhasználó egységes nyelvet használ, s a rendszer az adatbázist a saját lekérdező nyelvén szólítja meg, ezért a keresőcsomagot le kell fordítani. Ezt a hálózatban az adatbázishoz legközelebb eső gép automatikusan elvégzi úgy, hogy a CCL utasításokat megfelelteti az adatbázis lekérdező nyelvének, azaz programozott operátorként dolgozik az adatbázisban. Hasonlóan az eredmény átvételekor minden szükséges konverzió – mint pl. az ékezetes betűk kezelése – automatikusan elvégződik, így a felhasználónak semmilyen további parancs kiadására nincs gondja.
  • Minden adatbázisról saját rendszerünkben is tárolunk információkat, s ezek lekérdezéséhez nem kell az adatbázishoz fordulni, így csökkennek a költségek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a felhasználók számtalan olyan kérdést is feltesznek, mely nem konkrét információkérés, csak az adatbázis megismerését szolgálja. Távoli adatbázis esetén ez komoly költséget jelenthet, esetleg anélkül, hogy a kívánt adathoz hozzájutnánk. A SZÜV rendszerben megpróbáltunk minden járulékos adatot előre letárolni az adatbázisokról, s ezek bármikor gyorsan lekérdezhetők az adatbázishoz fordulás nélkül.
  • Az egységes lekérdezési technika egységes elszámolási rendszerrel párosul. A rendszer felhasználóinak nincs gondjuk az adatbázis-szolgáltatókkal való szerződéskötésre. A SZÜV minden szolgáltatóval megköti a szerződést, melynek alapján forgalmazhatja az adatbázisokat. felhasználónak csak a SZÜV-vel kell szerződnie a hozzáférésre, s az elszámolást rendszert maga elvégzi. A külföldi adatbázisok is forintért hozzáférhetők.

Külső adatbázisok elérése

A SZÜV vállalkozik arra, hogy a felhasználót “elvezeti” egy kiválasztott adatbázis(szolgáltató)hoz, és így a felhasználó közvetlenül dolgozhat helyi rendszerben. Elsősorban azoknak a felhasználóknak lehet előnyös ez, akik jobbára egy adatbázis(szolgáltató)hoz akarnak csak hozzáférni. A számlázást itt is a SZÜV intézi forintban. A közeljövőben az amerikai EASYNET hálózat mintegy 900 adatbázisához lehet így hozzáférni. Ezekből jó néhány a saját szolgáltató rendszerünkbe is be lesz építve, valamint egy részük az EASYNET CCL-jével kérdezhető le.
Kilépés az X25 hálózatba
Ez a lehetőség főleg azoknak a felhasználóknak nyújthat segítséget, akik nem rendelkeznek X25 végponttal. A SZÜV rendszerhez való bejelentkezéssel bérelt vagy kapcsolt vonalon így lehetőség nyílik az X25 hálózat használatára.
Közvetlen VAX (VMS) elérés
Megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók használhatják a SZÜV microVAX 3300-as gépén futó VMS operációs rendszert VT terminálként.
Közvetlen IBM (VM) elérés
Megfelelő jogosultsággal rendelkező felhasználók használhatják a SZÜV IBM gépén futó VM operációs rendszert IBM 3270-es terminálként.
A szolgáltatási ajánljuk: vállalatoknak, gazdálkodó egységeknek, bankoknak, befektetési intézményeknek, kereskedőknek, vállalkozóknak, egyetemeknek, főiskoláknak, kutató központoknak, intézményeknek, önkormányzatoknak, egyesületeknek, hírügynökségeknek, sajtónak.