Az Európai Gazdasági Közösség (EGK) 1989 tavaszán meghirdetett TEMPUS ( Trans-European Mobility Scheme for University Studies ) programjának főbb célkitűzései:

  • az európai egyetemeken és főiskolákon tanított stúdiumok, szakok tartalmának, szintjeinek egymáshoz közelítése,
  • a különböző európai országok és iskolák közötti hallgatói és oktatói mozgások támogatása,
  • végső soron pedig egy magas színvonalú európai szakmai tudás és multikulturális szemlélet kialakítása.

A program bevallott célja az is, hogy a közép és kelet-európai régió felsőoktatását – közöttük hangsúlyozottan a lengyel és a magyar oktatást – szakmai és anyagi erőforrásokkal elősegítse, méghozzá nem hitelkonstrukció keretében, hanem térítésmentesen, alapítványi formában. Ezzel a volt szocialista országok felsőoktatásának közismerten elmaradt infrastruktúráját szándékoznak európai szintűvé fejleszteni.

A brüsszeli központba az első akadémiai évre (1990/91) 1338 pályázat érkezett, s ennek 11,1 %-át, azaz 153 pályázatot fogadtak el. A pályázatok 54%-át a lengyel, 26%-át a magyar, 16%-át a cseh és szlovák, 4%-át pedig a volt NDK felsőoktatási intézményei, tanszékei nyerték el.

Az EGK TEMPUS pályázat előírásai meglehetősen bonyolult tartalmi-, formai-, gazdasági és pénzügyi tervezési követelményei mellett, feltételként szerepelt az is, hogy a közös európai kutatásokhoz ( Joint European Project = JEP, illetve Gemeinsames Europäische Projekt = GEP, ahogy ezt szakmai berkekben rövidítik) kettő, különböző EGK tagállamban működő egyetemet vagy főiskolát kell támogatóul megnyerni. Ezzel a TEMPUS, bár az európai együttműködésre tette a hangsúlyt, óhatatlanul előnyösebb helyzetbe hozta azokat a tanszékeket, amelyek már korábban is jó nemzetközi szakmai kapcsolatokkal rendelkeztek.

A Brüsszelben elfogadott 40 magyar pályázat között szerepelt a hazai információs és könyvtári szakemberképzés fejlesztése is. A GEP 0297-90/1 jelű pályázat hivatalos megnevezése: “Entwicklung eines Curriculums für die Ausbildung von Informationsfachleute (Bibliothekaren) an der ELTE Budapest”. A résztvevő intézetek:

  • Fachhochschule Hannover, Fachbereich Bibliothek , Information und Dokumentation (BID), – a kutatás koordinátora,
  • Rijkshogeschool IJselland, Deventer (Hollandia),
  • az ELTE Bölcsészettudományi Kar Könyvtártudományi Tanszéke,
  • az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar Könyvtártudományi Tanszéke.

Néhány szó az előzményekről, az együttműködő intézményekről

A pályázat gondolata lényegében 1989. április 23-án és az azt követő napokban fogalmazódott meg, amikor Peter Blumendorf dékán (ma: prodékán) és Andreas Nowak professzor – a hannoveri főiskola könyvtár-, információs- és (bio)dokumentációs intézetének vezető oktatói – az ELTE Tanárképző Főiskolán tartott előadásaikban, s az azt követő bölcsészkari és főiskolai könyvtári tanszéklátogatások során, felvázolták a közös TEMPUS pályázat lehetőségét.

A TEMPUS pályázat “Vademecum”-ának megjelenésekor (1989 nyara) kéthónapos tervezési szakasz kezdődött, amelyben Fülöp Géza , Darányi Sándor, Szepesváry Tamás és Nowak professzor vettek részt. A pályázat-tervezetet Darányi Sándor 1989 augusztusában Hannoverbe vitte s ott Blumendorf professzor végső formába öntötte.

A kialakuló együttműködés kulcsembere Peter Blumendorf, aki elindítója és megszervezője volt az információs szakemberképzéssel foglalkozó első nemzetközi konferenciának is: Informationsspezialisten für Europa, Hannover, 1989 október 1,2 , amelynek témáját két kulcsszóval lehet jellemezni: oktatáskorszerűsítés és európaiság.

Munkatársai megvizsgálták az információközvetítői hivatás modelljét, s kidolgozták annak oktatási konzekvenciáit. Kutatási jelentésük 3 alapja lett a hannoveri főiskola oktatási elképzeléseinek.

Ilyen előzményekre építve vált a közös TEMPUS kutatás egyik legfontosabb elemévé az oktatáskorszerűsítés, tantárgyfejlesztés és a közös európai tanterv.

Az 1989-es tavaszi tanszéki látogatások során igen hamar kiderült az is, hogy a hazai könyvtárosképzés számítástechnikai infrastruktúrája – enyhén szólva hiányos. Nowak professzor, (aki programozó mérnök, a hannoveri főiskola számítástechnika tanára s a tanszéki számítóközpont vezetője) előtt nyilvánvalóvá vált, hogy csak számítógépes fejlesztéssel lehet kimozdítani az ELTE-n folyó informatikai képzést. S ez lett a GEP második súlyponti eleme.

Szeretném még röviden bemutatni a kutatási programban részt vevő holland könyvtári és információs főiskolát. A Rijkshogeschool IJselland lényegében az IJsellandi Állami Politechnikum Deventerben, önálló fakultásokkal, stúdiumokkal. A Higher Economical Education fakultáson található a Könyvtár- és információs szak, illetve az 1990-ben indult gazdasági információ szak ( Business information ) 4,5 . Az iskola tanáraival már a hannoveri kongresszuson találkozhattunk, 1990 decemberében pedig Boerma professzor asszony felkereste az ELTE BTK Könyvtártudományi tanszéket tájékozódás és konzultáció céljából. 1991 januárjában Hannoverben már az első közös TEMPUS ülésen találkozhattak a magyar és holland szakemberek. Úgy tűnik, hogy a holland gazdasági-, piaci-, kereskedelmi információ oktatásának tapasztalatai jótékonyan fognak hatni a magyar képzés hiányzó ismereteinek megszüntetésére.

A hallgatói mobilitást leggyorsabban a holland iskolában sikerült megvalósítani: Mario van Essen és Richard Hampsink végzős hallgatók háromhónapos könyvtári gyakorlaton tartózkodnak hazánkban, míg Péterfi Rita és Mikulás Gábor (ELTE TFK) kéthónapos gyakorlaton vesznek részt Deventerben és Hannoverben. S lényegében a hallgatói mobilitás alkotja a TEMPUS program harmadik, nagyon fontos elemét.

A tantervfejlesztésekről

Már a GEP 0297 megnevezéséből is kiderül, hogy a K+F kérdéskörön belül erősen a fejlesztésre tevődik a vizsgálódás hangsúlya. Hiszen a két tanszék programjában már jelenleg is megtalálhatók az információs (informatikai) ismeretek egyes elemei (információs rendszerek és szolgáltatások, adatbázisok kezelése stb.) de jóval kisebb mértékben, óraszámban és hangsúllyal mint a hannoveri és deventeri programban. Ezért a kutatás kezdeti szakaszában abban állapodtak meg a résztvevő szakemberek, hogy tételesen átvizsgálják a jelenlegi holland – német – magyar oktatási programokat a tantárgyi modulok mélységéig, elvégzik ezek összehasonlító elemzését és terminológiai vizsgálatát (ki, mit és milyen elnevezéssel tanít egy-egy tárgy keretén belül) s viszonyítják az európai programokhoz 6 . A cél egy olyan program kialakítása, amely 60%-ban tartalmazza az európai sztenderdeket, s 40%-ban megőrzi a nemzeti sajátosságokat 7 .

Az oktatási programok elemzésére két szinten kerül sor: az első közelítését a hallgatók végzik el (nagyon fontosnak tartjuk ugyanis, hogy a hallgatók mindvégig részt vegyenek saját oktatásuk formálásában) azzal, hogy összegyűjtik a holland, német és magyar programokat s egy közös diplomamunkában összehasonlítják azokat. A trilaterális team tagjai: Fritz Guthmann (Hannover) – aki 1991 februárjában két hétig tartózkodott Budapesten és Szombathelyen, van Essen és R. Hampsink ( Deventer ), valamint Nobilis Kinga (ELTE BTK) és Péterfi Rita (ELTE TFK), akik 1991 márciusában Hannoverben folytatták adatgyűjtésüket. A diplomamunkák részfejezetei ez év májusában készülnek el, s várhatóan 1991 júliusában egy budapesti “Blockseminar”-iumon kerülnek nyilvános vitára.

A második szint a tanárok “csatája”. Ez egy kétéves program, amelynek során minden tárgy oktatója szembesül a német és holland oktatási intézetekben tanító tanárral, az ott tanított tárgyak tartalmával, oktatási elképzelésekkel, tananyagokkal. Az alábbi három tantárgy tartalmi vitájára 1991 májusában Deventerben kerül sor:

  • könyv- és művelődéstörténet (Fülöp Géza, Bakó Dorottya),
  • számítástechnika (Darányi Sándor, Ládi László),
  • információközvetítés, tájékoztatás (Szabó Sándor, Szepesváry Tamás). 1991 júliusában, illetve szeptemberében Budapesten, majd 1992 februárban Hannoverben folytatnak a tantárgyfejlesztési megbeszélések.

Az infrastuktúra fejlesztése: közös korszerű számítástechnikai laboratórium

Az események szerencsés egybeesése, hogy a TEMPUS pályázat elnyerésének időpontjában végre méltó elhelyezést kapott az ELTE BTK könyvtártudományi tanszéke, a volt TTK Múzeum körúti épületében. Fülöp Géza és Darányi Sándor bölcs előrelátással egy számítógépes laboratóriumot álmodott az új tanszékre, amely most a TEMPUS pályázat révén megvalósulhat. A tanszék megkapja a Hannoveri Fachhochschule DEC PDP 11 /44 számítástechnikai berendezéseit, valamint saját elképzelései szerint kialakíthat egy 12 munkahellyel/terminállal működő nagykapacitású vezérlőegységgel irányított, lézernyomtatókkal, CD ROM-mal és online kapcsolattal kiegészített laboratóriumot.

A technikai fejlesztéshez tartozik még a tanszékeken a korszerű másológép, telefax, videoberendezés “hadrendbe állítása”.

Az infrastruktúrához a “Know-how” is hozzátartozik. Egy hannoveri technikus segít működésbe helyezni a berendezéseket, betanítja a magyar kollégákat, s Nowak professzor pedig ősszel egy számítástechnikai szemináriumot tart majd az alkalmazási kérdésekről.

Hallgatói “mozgások”

A három évre tervezett program első éve viszonylag “kevés” hallgatói mozgást biztosít, mivel az oktatáskorszerűsítés és az infrastruktúra fejlesztés elsősorban az oktatók, technikusok munkaidejét veszi igénybe, bár már ebbe is belekapcsolódnak a hallgatók a közös diplomamunka révén. Ha azt vesszük, hogy az elmúlt negyven évben alig volt példa arra, hogy könyvtároshallgatók külföldi ösztöndíjat kapjanak, akkor biztató jeleknek lehetünk tanui.

A hallgatói mozgások előkészítését szolgálják a TEMPUS támogatásával szervezett angol és német nyelvtanfolyamok.

A program első évében 4 magyar hallgató részesül gyakorlati képzésben Hannoverben és Deventerben, s 2 holland és 2 német hallgatót fogadnak a magyar tanszékek és egyes nagykönyvtárak 3-3 hónapra.

1991 júliusában a Felső-Tiszán nyári szemináriumon találkoznak a négy tanszék hallgatói: 20 holland, 20 német, 20 magyar diák vehet részt a táborozáson a kísérő tanárokkal. A ” Studenten Sommer Seminar ” amolyan szakmai, kulturális, baráti kapcsolatteremtési lehetőség. Folytatása 1992-ben Németországban, 1993-ban Hollandiában lenne.

A TEMPUS program folytatását a benyújtott részjelentés és tényleges teljesítés alapján évente újra kell kérni. Azt tervezzük, hogy a pályázat további részeiben kérjük a hallgatói mozgások további bővítését.

Irodalom

Informationsspezialisten für Europa. Die Konsequenzen des europäischen Binnenmarktes für die Ausbildung von Informationsfachleuten. 1. Europäischer Ausbildungskongress. Hannover, 17-19. Oktober 1989 . A kongresszus áttekintette az angol, német, francia, belga, holland, olasz és a magyar, valamint a lengyel szakemberképzés rendszerét.
A kongresszusról szóló beszámolót ld. SZEPESVÁRY Tamás: Az európai információs szakemberképzés és Magyarország. = Könyvtári Figyelő, 1989. 35. évf. 5-6 sz. 545-554 p.
Günther BOCK – Rolf HÜPER: Informationstransfer als Beruf. Abschlussbericht des Modellversuches. Hannover, 1987. 128 p.
Polytechnic IJselland, Deventer The Nederlands. Faculties and studies of IJselland. Kézirat 20 p.
Study Guide 1990-1991 Polytechnic IJselland Department of Library and Information Science. Programme in Library Science. Programme in Business Information. 56 p.
“Dabei werden die Module / Lehrveranstaltungen als kleinste Einheit des Curriculums / herausgearbeitet, geordnet und zu grösseren Einheiten zusammengefasst sowie eine Grundstruktur der Inhalte und Nomenklatur der verschiedenen Module für das einzelne Land und soweit möglich, auch für andere europäische Länder /D.GB.NL/ festgestellt und im Rahmen der Anforderungen, eine Gesamtstruktur entwickelt”. (Tempus Sitzung, 1991. märz)
“…die Vorschläge zur Entwicklung einer “Soll-Konstruktion” diskutiert werden um langfristig einen Kern (von zB 60%) von Modulen für den Bereich BID europaweit festsetzen”. (Tempus Sitzung, 1991. märz).