0
Kedves Olvasóink és Szerzőink!
Idén kerek évfordulót ünnepelhetünk. Hatvan éve, 1955-ben indult ugyanis a Könyvtári Figyelőnek (KF), pontosabban elődjének, a Könyvtári Tájékoztató című dokumentációs szemlének az első évfolyama.
Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a folyóirat történetét illetően értékes és alapos forráshoz irányíthatjuk az érdeklődőket: a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) negyven évét megörökítő tematikus számban („Kell egy műhely!”), a Könyvtári Figyelő, 2010. 4. számában (726–753. p.) Pogány György örökítette meg a lap életútját és mindenkori közreműködőit a KMK szakkönyvtári, dokumentációs és bibliográfiai tevékenységét leíró cikkében. Az idei számok egyikében ugyanő fogja elemezni a folyóirat elmúlt hat évtizedét.
Talán még vannak a régi olvasók között, akik tudják, hogy a kettős évfolyamszámozás – 2014-ben: 24. (60.) évfolyam – arra utal, amikor a KF életében 1991-től jelentős változások történtek. Akkor indult a folyóirat új folyama, külseje és a tartalma is megújult, és egyéb változások mellett ekkor lett a folyóirat szerves része a külföldi szakirodalmat ismertető Külföldi folyóirat-figyelő rovat.
Idén, a jubileumi évfolyamban, majd negyed század elteltével ismét hasonló horderejű változások vannak készülőben. A szakfolyóiratok a szigorodó feltételek és a nehéz körülmények között a fenntarthatóságot tűzik zászlójukra. A KF is ésszerűsíteni igyekszik gazdálkodását, közreadását és archiválását. Miben nyilvánul ez meg?
Mivel takarékoskodnunk kell a nyomdai előkészítés és a nyomtatás költségeivel, áttérünk a hibrid publikálásra, azaz némiképp csökken a nyomtatott kiadvány terjedelme, és több lesz a csak elektronikusan elérhető tartalom.
Szerzőink áldozatos munkáját ezután még szerényen sem lesz módunkban honorálni. (Ironikusan azt is írhatnánk, hogy közelítünk a nyugati gyakorlathoz, ahol a szerzők fizetnek a publikálásért!) Számítunk viszont a szakmai közösség megértésére, sőt támogatására, azaz arra, hogy kutatási és szakmai eredményeik közreadására továbbra is felhasználják ezt a publikációs fórumot.
A Külföldi folyóirat-figyelő rovatot, amely hagyományos erőssége folyóiratunknak, ezentúl a nyomtatott számok elektronikus mellékleteként adjuk közre. Előfizetőink a szokásos módon, online is azonnal hozzáférhetnek a friss lapszámokhoz, bennük a referátumokhoz. Olyan formátumot alakítottunk ki, amelyből az olvasók akár ki is nyomtathatják a rovat tartalmát.
A lapszámok online archívumát tovább építjük, és – ha jut rá kellő idő, energia, netán anyagi muníció – az olvasók számára korszerűbb és barátságosabb formában kínáljuk.
A 2014. évben tehát sok kihívás vár ránk. Reméljük, hogy a változásokat mind szerzőink, mind olvasóink egyrészt megértéssel, másrészt érdeklődéssel fogadják, és az előfizetők is kitartanak a Könyvtári Figyelő mellett.
Hegyközi Ilona
a szerkesztőbizottság elnöke
A Kovács Máté Alapítvány kezdeményezése nyomán a könyvtáros-társadalom a könyvtárosképző tanszékek és a Kovács Máté egykori tevékenységének emlékét őrző könyvtárak szervezésében 2006-ban emlékezett meg Kovács Máté születésének századik évfordulójáról. A megemlékezések az ELTE BTK Könyvtártudományi Tanszékén kezdődtek: tudományos ülésszak keretében előadótermet neveztek el Kovács Máté tanszékvezetői munkásságának emlékére (erről azóta emléktábla tanúskodik az előadóterem ajtaján). A Magyar Könyvtárosok Egyesületének XXXVIII. vándorgyűlésén, Kecskeméten szekciót szenteltünk a Professzor úr által művelt tudományterületeknek és tevékenységnek úgy, hogy e területek mai, jeles képviselőit kértük fel előadás tartására. A jubileumi év zárásaként a Kovács Máté Alapítvány a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral és a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtárral összefogva a Professzor szülővárosában, Hajdúszoboszlón kétnapos ünnepséget szervezett. Az első napon tudományos konferencia emlékezett meg Kovács Máté tanári, könyvtárosi, művelődésszervezői tevékenységéről, melyet a szülőföldjén folytatott, a második napon pedig az emlékét felidéző és őrző emléktábla avatására és koszorúzására került sor. A jubileumi év három rendezvényén elhangzott előadások – egy tavalyi, sikeres NKA-pályázatot követően – a közeljövőben nyomtatásban is megjelennek, „A jövő a múlt és a jelen egységére épül – Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté tiszteletére” címmel, a DE ENK kiadásában.
Hangodi Ágnes, a Kovács Máté Alapítvány titkára
A Kovács Máté Alapítvány kuratóriumát régóta foglalkoztatja, hogy a professzor egyik legjelentősebb alkotása, A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében c. antológia 1–2. kötete2 torzó, mert nem jelent meg a mű harmadik, az 1945 utáni időszakot feltáró kötete. Úgy ítéltük meg, hogy Kovács Máté emlékének ápolásába – és az Alapítvány célkitűzéseibe – beletartozik e hiány pótlásának szorgalmazása, a folytatás elősegítése. A jubileumra készülve Kovács Ilona vetette fel, hogy érdemes lenne összefoglalni a mű keletkezéstörténetét, fogadtatását és felmérni a 3. kötet összeállításának, közreadásának lehetőségeit. Jelen tanulmányom ennek a vizsgálódásnak újdonság értékű summázatát foglalja össze. A jubileumi ünnepségek előadásait tartalmazó kötetben Kovács Máté hagyatékának a kötetek keletkezésével kapcsolatosan feltárt adalékait részletesebben is ismertetem.3
Tovább…
Vissza az oldal tetejére
