2002. 4. szám

Abstracts

200 years of the National Széchényi Library

Count Ferenc Széchényi donated his abundant collection of books, maps, engravings, coins, and minerals to the nation 200 years ago, in 1802, creating thus a national public collection (library and museum). The bicentenary of the foundation was celebrated with a series of events by the National Széchényi Library and the Hungarian National Museum throughout the year. The memorial year gave an opportunity not only for Hungarian commemorations and international conferences, but also for the publication of valuable volumes.

Tovább…

Rezümé

200 éves az Országos Széchényi Könyvtár

200 évvel ezelőtt 1802-ben ajándékozta gazdag gyűjteményét (könyveket, térképeket, metszeteket, érméket, ásványokat) a nemzetnek gróf Széchényi Ferenc, létrehozva a nemzeti közgyűjtemény (könyvtár és múzeum) intézményét. Az alapítás bicentenáriumát 2002-ben egész éven át tartó rendezvénysorozattal ünnepelte az Országos Széchényi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Múzeum. A hazai megemlékezéseken és a nemzetközi konferenciák szervezésén kívül, igényes kiadványok megjelentetésére is alkalmat adott az emlékév.
Tovább…


Az Aere perennius.
Ércnél maradandóbb
c. katalógus címlapja

Kétszáz esztendeje él és gyarapodik a gróf Széchényi Ferenc (1754–1820) által életre hívott gyűjtemény, melynek hivatalos elfogadását az 1802 márciusában kelt „felségfolyamodvány” indította el. I. Ferenc királyhoz benyújtott folyamodványában Széchényi Ferenc azt kérte az uralkodótól, hogy gyűjteményét, melyet „több év során fáradtsággal, gonddal és jelentős kiadásokba merülve szereztem meg, a drága hazának, melynek ölében mindezek összeszedésére alkalmat és módot találtam, amelyre mindig törekedtem és törekszem szentelhessem.”
Tovább…

Széchényi Ferenc könyvtáralapítása

A magyar nemzeti könyvtár alapításának történetéről számos komoly tanulmány született az azóta eltelt kétszáz év alatt, bár az is igaz, hogy a legtöbb írás az ünnepi alkalmakhoz kötődő méltatás. A könyvtár történetének kevés számú monográfusa – Kollányi Ferenc,1 Berlász Jenő,2 Somkuti Gabriella3 – nyomon követte az első évszázad gyarapodását, a könyvtár sorsát befolyásoló tényezőket. Kókay György, a felvilágosodás és reformkori irodalmunk kutatójaként több írásában kitért a nemzeti gyűjtemény megalakulásának korabeli visszhangjának elemzésére is,4 arról a kérdésről azonban, hogy maga Széchényi Ferenc miként gondolkodott a gyűjtemények (könyvtár és múzeum) alapításáról, külön elemzés nem született. Még Széchényi monográfusa, Fraknói Vilmos is úgy mutatja be az alapítót, mint mélyen vallásos, királyhű, mecénást, „a nemzet felemelkedésén” munkálkodó, de tulajdonképpen magányos politikust.5 A kérdés az, hogy mit érthetett Széchényi Ferenc „nemzet”-en. Mostani tanulmányunkban megpróbálunk néhány olyan szempontot bemutatni, amely a nemzeti gyűjtemények megalapítását egyik oldalról a Mohács utáni közel három évszázad magyarországi művelődés szervező törekvései természetes eredményének mutatja. Másik oldalról elkülönítjük a nemzeti könyvtár és múzeum (és sok tekintetben a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára) alapítását a Kárpát-medence más 19. századi központi gyűjteményéinek alapításától (román, szász, erdélyi magyar, szlovák, horvát, szerb). Ezért röviden számba vennénk az alapítás könyvtártörténeti és tudományszervezési hagyományát, azt, hogy mit jelentett tanulmányunk szempontjából a nemzeti király hiánya, és végül kitérnék arra a kérdésre, hogy Széchényi Ferenc számára létezett-e a magyar és a hungarus-tudat különbsége.

Tovább…

  Elhangzott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 34. Vándorgyűlésén (Budapest, 2002. augusztus 9.) „A gyűjtemény feltárása, nemzeti bibliográfiai szolgáltatások“ c. szekcióban

E tanulmány keretei között olyan témakörben szeretném elkalauzolni az érdeklődőket, amelynek összefüggései túlmutatnak nemzeti könyvtárunk tevékenységén, gyökerei elvezetnek a nemzetközi szabványosítási folyamtokhoz és az egyetemes bibliográfiai számbavétel összehangolásának kérdéseihez. Az ISSN – az időszaki kiadványok nemzetközi azonosító száma – kiutalásának és nyilvántartásának feladatát nemzetközi együttműködési rendszer keretében végzi ma a világ mintegy 70 országa, köztük Magyarország is. A Magyar ISSN Nemzeti Központ 1976 óta – gyakorlatilag a rendszer alapítása óta – kiveszi részét ebben az együttműködésben. Azóta azonban az időszaki kiadványok jelentős változásokon mentek keresztül mind megjelenési formáik, mind könyvtári feldolgozásuk tekintetében. Épp ezért nem értekezhetünk az ISSN számadás hazai gyakorlatáról anélkül, hogy ne elemeznénk ezeket a változásokat, és azokat a folyamatokat, amelyeket e változások okoztak a bibliográfiai számbavétel területén a nemzetközi szabályozás szintjén.
Tovább…

Magyar válogatott. Érett bibliográfiák dicsérete

Írásom közvetlen kiváltói azok a közlemények, amelyek az utóbbi időben Kertész Imre: Sorstalanságának fogadtatásával kapcsolatosak, legutoljára a Kertész Imre-bibliográfiával kapcsolatban. A következőkben egy konkrét eset (előzményei: a Kertész Imre bibliográfia készítőjének, Székely Andrásnak a válasza (ÉS, 2003. január 3.) Tábor Ádámnak arra a kifogására, hogy épp az Élet és Irodalomban megjelent, A kudarc c. regényéről szóló 1989-es recenziója hiányzik a bibliográfiából (ÉS, 2002. december 9.) ürügyén szeretnék rámutatni az irodalomtudományi tájékoztatás általam már többször megírt helyzetére. Annak ellenére, hogy egy konkrét probléma körüljárására teszünk kísérletet, remélem, hogy dolgozatom túlmutat majd egy referensz feladat megoldásának problematikáján.
Tovább…

Az információ értékelése mint ökológiai jellegű folyamat

1. rész
Úgy tűnik, mintha az információforrások csaknem exponenciális növekedésével fordított arányban csökkenne az információkereső folyamatok, módszerek, technikák, illetve az ezek használatával előállított eredmények iránti érdeklődés, szakmai és felhasználói körökben egyaránt.

Mintha végzetesen megvalósulna Marshall McLuhan csaknem négy évtizeddel ezelőtti jóslata: a médium az üzenet. Azaz, az éppen használt médium ténye tartalomként jelenik meg. Ha ez a tendencia a használat minden rétegében megerősödik, annak beláthatatlan ismeretelméleti következményei lehetnek.
Tovább…

Az információ és az információs társadalom fejlődése

„Úgy tűnik, elértük a határokat – már amit számítógéppel el lehet érni –, ám az embernek óvatosan kell bánnia az efféle kijelentésekkel, mert lehet, hogy a vélemény öt év múlva meglehetősen ostobának fog látszani” – mondta Neumann János 1949-ben.

És hol tartunk már napjainkban? Azóta már hányszor éreztek hasonlót a számítógépes szakemberek, nem is beszélve az egyszerű felhasználókról!
Tovább…

Harc a könyv jövőjének meghatározásáért a digitális világban

  LYNCH, C.: The Battle to Define the Future of the Book in the Digital World. First Monday, vol. 6, no. 6 (June 2001), című tanulmányát Koltay Tibor tömörítette. URL: http://firstmonday.org/issues/issue6_6/lynch/index.html  

Bevezetés: divatos masinák, hátsó szándékok és a jövő víziói

Teljesen érthető, ha valaki zavarban van, amikor megpróbálja a könyvnek a digitális világban várható jövőjét megjósolni. A technológia megállíthatatlan haladása valószínűleg fölöslegessé teszi majd a nyomtatott könyvet, legalábbis számos jelenlegi formájában.

Sok fogyasztó látott már elektronikus könyvet (e-könyvet) pontosabban elektronikus könyvek olvasására szolgáló olvasókészüléket, vagy legalábbis hallott ilyesmiről, bár tény, hogy ezekből a készülékekből igen keveset adtak még el. Talán a legjobb példa az időközben már elavult Rocket E-book. A Microsoftnak is van könyvolvasó szoftvere a Microsoft Reader, az Adobe pedig az Acrobatot tette képesség elektronikus könyvek olvasására és kifejlesztette Ebook Reader nevű szoftverét. A hagyományos könyvkiadók, az on-line könyvkereskedők és terjesztők is hirdetik, hogy beszállnak ebbe az üzletágba, s közben új szereplők is megjelentek a piacon.
Tovább…

Bevezetés

A nemzeti kulturális vagyon összegyűjtésének, reprezentálásának, megjelenítésének lehetőségeit az információs technológia jelentősen kitágítja. A hagyományos dokumentumok helyhez kötöttségével szemben tagadhatatlanul óriási előnyt jelent a távoli és korlátlan elérés lehetősége. Különösen nagy jelentősége van ennek akkor, ha a „perem”-ről, a fejlődésből kiszorítottakról, a szétszórtakról, a szórványokról vagy éppenséggel az elszakadtakról van szó. Jugoszláviát – az Európa közép-keleti térségében bekövetkezett rendszerváltozási folyamatokkal egy időben – etnikai belviszályok szabdalták szét és szorították a fejlődés peremére. Erősödő nemzeti identitással, új nemzetállamok létrejöttével kellett számolnunk déli szomszédainknál. A szerb nép Kelet és Nyugat „civilizációs törésvonala”1 mentén válságos időszakokat élt át az utóbbi évtizedben. A bizánci kultúrában gyökerező Szerbia, geopolitikai helyzetéből eredően sok ponton érintkezik a „Köztes-Európa” országainak műveltségével, történelmével, jövőjével. A szerbséget éppen úgy érdeklik a kis népek érvényesülési esélyei az információs társadalomban és a kulturálisan is globalizálódó világban, mint a térségben a többi népet, nemzetet. Hasonló érvényesülési törekvés megnyilvánulásaként jött létre a szerb nemzeti kultúrát egybefogó virtuális elektronikus könyvtári projekt.
Tovább…

Képesek-e a könyvtárak hozzájárulni a digitális szakadék áthidalásához?

  SHIMMON, Ross: Können die Bibliotheken dazu beitragen, die digitale Kluft überbrücken? – Az IFLA főtitkárának tanulmánya először a Library Assotiation Record 103. Vol. (11), Nov. 2001. számában jelent meg, majd az IFLA tolmács-csoportja vezetőjének gondozásában német fordítás készült, ezt közölte: Bibliotheksdienst, 36. Jg. 2002. 1. 61-67.p. A tömörítést az utóbbi alapján Katsányi Sándor végezte.

A világ két részre szakadása, a nyugati jóléti társadalmak és a Föld lakóinak többségét kitevő szegénység közti szakadék mélyülése az emberiség létkérdésévé vált, nem kevésbé, mint az életlehetőséget veszélyeztető környezetszennyezés vagy a társadalom biztonságát kérdőjelessé tevő erőszakhullám. Kérdés, hogy a gyors fejlődésnek indult információs és kommunikációs technika (IKT) képes lesz-e a szakadék csökkentésére, vagy ellenkezőleg, tovább fogja mélyíteni azt? És van-e a könyvtáraknak egyáltalán módjuk rá, hogy ezt a hatást befolyásolják? Shimmon válasza mindkét kérdésre: igen, annak ellenére, hogy számos aggasztó jel mintha ennek ellenkezőjére vallana.
Tovább…

Mit olvasott Sztálin?

  MEDVEDEV, Roj : Cto cital Stalin? c. írását (Bibliografiâ, 2002. 3. no. 34-53.p.)
Futala Tibor tömörítette

A z utókor mindig nehezen kielégíthető érdeklődést tanúsít a néhai nagy – pozitív és negatív – személyiségek dolgai iránt. Évtizedekig, évszázadokig, sőt még tovább is. Az érdeklődés ösztönzésére elvégzett kutatómunkát általában már nem gátolja és torzítja e nagyok életében több, mint kötelező illem és tilalom: szabaddá válik a pálya.

Sztálin esetében különösen felszabadító a néhaiság biztosította megközelítés, hiszen tudjuk: az ő regnálása alatt „nem babra ment a játék”. Akkor még a dicséret és az elismerés is veszélybe sodorhatta hangoztatóját.
Tovább…

Le a bürokráciával. A Könyvtári Innovációs Központ zátonyra futása

  RUPPELT, Georg: Fiat Bürokratia… Das Scheiten des Innovationszentrum für Bibliotheken ist eine Schande für die Kulturnation Deutschland c. írását (Bibliotheksdienst, 36.Jg. (2002) H.4. 426-429.p.) Katsányi Sándor tömörítette.

A ma már „hajdani”-nak mondott Német Könyvtári Intézet (Deutsches Bibliotheksinstitut, DBI) 1978-ban jött létre az államszövetség, a tartományok és az NSZK könyvtáros szövetségeinek közös akaratából, azzal a céllal, hogy a gyakorlatot segítő kutatásokkal és központi szolgáltatásokkal mozdítsa elő a könyvtárügyet. Az NDK-ban két hasonló intézmény is működött (egyik a tudományos könyvtárak, másik a közkönyvtárak szolgálatában), ezek a német egyesülés után beolvadtak a DBI-be. 1997-ben a Tudományos Tanács javaslatára a Német Könyvtári Intézet felkerült az ún. „kék listára”, a Tudományos Tanács által támogatott kutatóintézetek közé.

Tovább…

Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802–1918

SOMKUTI Gabriella
Az Országos Széchényi Könyvtár története 1802-1918 / Somkuti Gabriella ; [szerk. Monok István]. – Budapest : Országos Széchényi Könyvtár, 2002. – 138 p.
ISBN 963 200 437 x

Amikor Hajnóczy József következetes jozefinistaként alispáni hivatalt vállalt Szerém vármegyében, az őt bírálóknak keserű-dacos szavakkal válaszolt. Gróf Forgách Miklósnak, egykori felettesének írta: kötelességemnek tartom, hogy „összes embertársaimat természetes jogaikhoz segítsem”, mert csak így lehetek „jó emberbarát és jó hazafi”, de ha a kettő közül választanom kell, „inkább kívánom, hogy emberbarátnak, mint hogy hazafinak nevezzenek.” Fájdalmas vallomása mindez egy igaz patriótának, aki nem először és nem utoljára a magyar értelmiségiek közül szembesülni kényszerült azzal, hogy az idegen hatalom, dinasztia által felülről bevezetendő fontos és időszerű politikai és társadalmi reformok szükségszerűen sértik az állami önállóságától megfosztott nemzet érdekeit és méltóságát, mert ugyan szétrombolják az elavultat, a rosszat, a hibásat, de a szervetlen modernizációs próbálkozás egyúttal meggyengíti a nemzeti identitást és ezzel felbomlasztja a külvilág ellen kétségtelenül óvó hagyományos értékeket, struktúrákat is. Hajnóczy, tudjuk, megkísérelte egyeztetni a „haza” és a „haladás” ügyét, ám amikor a dinasztia a reformokat is felfüggesztette, útja elkerülhetetlenül vezetett tragikus végzetéig.
Tovább…

Kései méltatás

 

UNGVÁRY Rudolf – ORBÁN Éva Osztályozás és információkeresés : kommentált szöveggyűjtemény / Ungváry Rudolf, Orbán Éva ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. – Budapest : OSZK, 2001. – 2 db ; 24 cm
ISBN 963 200 424 8

1.köt., Az osztályozás és elmélete. – 543 p. ISBN 963 200 425 6

2. köt., Az információkeresés elmélete. – 535 p.
ISBN 963 200 426 4


Tovább…

SEBESTYÉN György Légy az információs társadalom polgára! / Sebestyén György. – Budapest : ELTE Eötvös Kiadó, 2002. – 366 p. ISBN 963 559 8

Az ember lényegesen lassabban változik, mint környezete. A több ezer éves írásokból ugyanazok az emberi érzések, gondolatok, viszonyok olvashatók ki, mint amelyekkel nap mint nap találkozunk, s mint amelyeket a sci-fi írók vetítenek elénk évszázadok jövőjének – általuk kitalált – technikai újdonságai közé. Ugyanazok az ősi ösztönök, ősi félelmek és az azokból fakadó babonás hitek irányítják lépteinket, akár az altamirai barlang fáklya-homályában, akár egy újonnan felfedezett földrész ismeretlen növényei, akár a frissen lerakott vasúti sínek között, vagy éppen a világháló virtuális szálai között botladozunk.
Tovább…

Németh László univerzuma. „Üzenet az emberiséghez”

 Németh László munkásságáról jelent meg a közelmúltban egy CD-ROM „Üzenet az emberiséghez” címmel a Helio-Biblos Kht. gondozásában.

A CD paraméterei

Szerkesztő: Erdélyi Erzsébet,
Hajas Magdolna,
Nobel Iván

Lektor:     Füzi László
HTML szerkesztő: Sándor Tibor
Grafika:     Ilovszky Béla
Helio-Biblos Kht.
Felelős kiadó:
Hajas Magdolna ügyvezető
Terjedelem: kb. 1000 oldal szöveg és kép,
450 Mb mozgókép (2 óra),
100 Mb hang (3 óra)


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)