2000. 3. szám

Changes of the copyright law. Part 2.

KISS Zoltán

After the presentation of the new copyright law that came to force on 1st September 1999 (law LXXVII. of 1999) (see Könyvtári Figyelo, No. 1-2. 2000.), this time the changes of legal regulations related to Internet and multimedia applications are dealt with. The rules of creating and using softwares and databases are essentially different from general rules. They do not protect the logic basis and operation systems of softwares, but the unified system of its elements. A software is considered the product of an author only if its elements form a unified system by means of source codes, or subject codes. Those who acquire the right to use the software will also be entitled to copy, adopt, or modify the program. The free use of software is not allowed even for demonstration purposes. Library loan of softwares and computer databases is also forbidden. The database is protected by copyright if it is the intellectual achievement of the author so far as its content and organisation are concerned. It is also protected as a collection, but contracts must be made for the use of its parts with the authors of individual works and components.

It is difficult to acquire the copyrights required for the publication of multimedia CD-ROMs, that urges the foundation of the institution of the “one stop shop” as it is in western countries.

Most of the unanswered questions are related to the copyright of works on the Internet. The definition of duplication had to be broadened as well as that of the notion of public presentation of a piece. In the questions already cleared up ARTISJUS has laid the foundations of contracts that could be made with various associations having rights, however, copyright of Internet works, and the violation of these rights still require regulation.

The number of citations increases, obsolation decreases. Is there a relation?

An analysis of citations in life science journals

MARTON János — RADÓ Rita — SRAMEK Réka

The study deals with the most uncertain field of bibliometry, the study of obsolation. First the theoretical background of the problem, and the findings (e.g. novelty effect, impact factor, half-life, Price index, citation density, etc.) of researchers dealing with the topic before (Price, Griffith, Száva-Kovács, Marton) are surveyed, then the results of the analysis of the authors carried out on a sample of journals (12 in biology, 9 in biochemistry and 9 in cardiology) are described.

The following were examined in the life science journals: 1) correlations of the age distribution of citations and citations by article; 2) the citation/article value and its relation to age distribution, 3) relation between age distribution and type of publication, 4) the role of articles and other publications in life sciences.

The survey analyses citations back to 1-5 years in biology, and 1-5, 6-10 and more than 10 years in the case of other journals. It was found that the citation/article values of journals show an increase between 1974 and 1998, while the number of citations and the Price index (the percentage of all citations in the first five years) manifest an inverse ratio in the given period. As compared to all the types of publication, citation of journals increased much more steeply than that of any other source. The survey clearly showed the dramatic decrease of the Price index, thus it can be concluded that there is a strong negative correlation between the citation/article value and the Price index of the same year.

User education: the plans of László Módis. Contributions to the historiography of the issue

POGÁNY György

The NAT (Basic National Curriculum) adapted in 1995 prescribes the teaching of library and computer use until the age of 16. The significance of user education and the possibilities of its incorporation in the curriculum have already been included in a plan elaborated by László Módis, librarian of the Debrecen University Library in 1958. The essence of his proposal was that all the members of the society have to be trained in the use of books and libraries systematically and institutionally. This task was to be carried out by teachers in the training institutions. This “library training” is not the same as the training of librarians, since librarians require further special and technical knowledge. It is a debatable element of his conception that librarians were not involved in the general training, instead it user education was based on teacher voluntaries. He compiled detailed curricula for all the three levels of training (elementary, secondary, higher education). On all the three levels one lesson per week was suggested combined with practices in libraries. The study contains a condensed version of the curriculum of each training level. The plan has never been realised due to the lack of proper school libraries, and receptivity, still it offers useful ideas worth for consideration even today.

The significance of teaching “library informatics” at universities

ZSIDAI József

The basic idea of the study is that permanent education, and participation in further and new training courses, offering a last chance for many, become essential for broader and broader strata of society either under existential pressure, or due to individual motives. However, those participating in any kind of training cannot do without the use of libraries, having good collections and services, and the help of librarians. The study gives a sketch of the history of user education in the field of technical training in Hungary and abroad. On the bases of the author’s own experience, gained in the Miskolc University library as a librarian and a teacher, ideas regarding the teaching of librarianship and informatics are summarised. One of the important issues is to decide who should teach what. The author is of the opinion that a joint effort of lecturers and librarians is required in an optimal case to lead students to sources of technical literature. Beside indispensable theoretical and historical knowledge, training should focus on information retrieval and use. He considers it important that not only the the techniques of information searching be taught, but also topcis of general concern like behaviour, dressing, presentation, writing, career development, etc., close to real life, be dealt with. 

University students in Miskolc: their habits of library use in 1998

STEINERNÉ SZŰCS Éva

The university, that used to be one for heavy industry, was transformed into a university with a faculties of law, arts and economics as well in the 1980s. The transition put a heavy burden on the central library of the university, but it also meant a great challenge because an increased number of students had to be served, and the literature of the new disciplines had to be acquired, and provided. 10% of full time students (218 persons) were involved in the questionnaire survey about their habits of library use and spending their leisure time. 97% of the sample was a member of the university library, but 55% used other libraries, too. The majority of the sample (69%) gets the supplementary material required for their studies from the university library, which also indicates that the library has prepared fairly well for the satisfaction of the university’s needs. In most cases (89%) items are borrowed, then follows the reading of newspapers, weeklies, journals (79%). 57% uses the library for studying regularly. 65% use the computers at the reading room. The following were mentioned as criticism: more technical books, more copies of lecture notes would be required, as well as longer opening others, and more terminals at the reading room. The persons asked use the library intensively, but they also like to borrow compulsory literature from other libraries of the town. The results of the survey were promising from the point of view of library use, and the students are also satisfied all together with the services of the library. The things lacking can be made up for with proper funding.

Evaluation of the libaray’s activity and services according to the European model

ZALAINÉ KOVÁCS Éva

Total Quality Management is a new trend in the field of quality development. The user is in the focus of the new approach, and the organisation works for the satisfaction of his explicit or latent needs. The organisation has to be development oriented from day to day. The author presents the model (excellency model of the European Foundation for Quality Management) linked to the European quality price founded for awarding the organisations applying TQM, and suggests that libraries also adopt this approach. She describes the essence of the RADAR logic based on the PDCA (plan, do, check, act) cycle, the elements of which (results, approach, deployment, asessment, review) cover and reflect the results of the organisation. This model of self evaluation had been introduced in Great Britain for public libraries and information institutions as the LISIM library self evaluation model (LISIM — Loughborough University Information Sector Improvement Model) that focuses on the customer/user/client. Formulation of a marketing strategy, participation of those involved, and motivation for action are essential elements of the model. 

How long can a library survive?

MIKULÁS Gábor

The fundamental issue of the article is that while profit oriented enterprises can survive successfully in the Hungarian information market, libraries retreat into the branches of information services that produce no or hardly any profit, though it is librarians who are best qualified for information handling and provision. The existence and social acceptance of libraries are threatened if the profession is unable to renew itself according to the needs of the market. In order to achieve this, spreading the marketing approach in libraries, and finding the target segment of the market for them were required. User surveys could also contribute to the marketing approach of libraries, if they used this means. The merits of business information services such as rapidness, comprehensive offer, adaptation to individual needs – may be attractive for libraries as well. A static and a dynamic information service model are presented in which the attitudes of librarians illustrate the static model. The up-to-date databases of business information services are mentioned, that have not been organised by librarians, and heavily used Internet portals are not operated by librarians either. Libraries are not taking part in press review services on the net either. The services of the Hungarian Electronic Library, the digital library services of the Neumann Kht., and library services aiming at broadening traditional library functions with electronic library facilities are considered innovative. These ways and means should be recognised by libraries in order to re-formulate their identity, and re-learn their approach to be able to participate in the information society.

 

A szerzői jogi törvény változásai. 2. rész

KISS Zoltán

A szerzői jog 1999. szeptember 1-jétől megváltozott törvényének (1999. LXXVII. tv.) általános ismertetése után (Könyvtári Figyelő, 2000. 1–2. szám) most az internettel és a multimédiával összefüggő jogszabályi változásokról esik szó.
A szoftverek és adattárak létrehozásának, felhasználásának szabályai lényegesen eltérnek az általános szabályoktól. Nem a programok logikai alapját, működési rendszerét védik, hanem a felhasznált alkotóelemek egységes rendszerét. A szoftver csak akkor számít szerzői műnek, ha alkotórészei (forráskód, tárgyi kód) révén egységes rendszert alkotnak. A szoftver használatára jogot szerző jogosult lesz a program többszörözésére, átdolgozására, módosítására. A szoftverek szabad felhasználása még ismeretterjesztésre sem engedélyezett. Tilos a szoftverek és számítógépes adattárak könyvtári kölcsönzése is. Az adattár akkor áll szerzői jogi védelem alatt, ha tartalmában, elrendezésében a szerző saját szellemi alkotása. Gyűjteményes műként is védelemben részesül, de a szerzői művek, ill. műrészletek szerzőivel felhasználási szerződés t kell kötni.

A multimédiás CD-ROM-ok műfajában gondot jelent a kiadásukhoz szükséges szerzői jogok beszerzése, ami sürgetővé teszi, hogy nyugati mintára, Magyarországon is kiépüljön az egy központi helyen történő engedélyszerzés (one stop shop) intézménye .

A legtöbb megválaszolatlan kérdés az interneten megjelenő művek szerzői joga körül van. Bővíteni kellett a többszörözés definícióját és a mű nyilvános előadásának fogalmi körét. Azokon a pontokon, ahol a jogi helyzet már tisztázódott, az ARTISJUS kialakította a jogkezelő egyesületekkel köthető szerződések alapjait, de az internetes szerzői kérdések és jogsértések felelősségének ügye még nem szabályozott.

A hivatkozásszám nő, az elavulás csökken. Van-e kapcsolat?  

Idézetelemzéses oknyomozás élettudományi folyóiratokban.

MARTON János – RADÓ Rita – SRAMEK Réka

A tanulmány a bibliometria legbizonytalanabb területének, az elavulásnak a vizsgálatával foglalkozik. Először a kérdés elméleti hátterét, a témával korábban foglalkozó kutatók (Price, Griffith, Száva-Kováts, Marton) megállapításait (pl. újdonság effektus, impakt faktor, felezési idő, Price index, idézetsűrűség stb.) foglalja össze, majd a szerzők által 12 biológiai, 9 biokémiai és 9 kardiológiai folyóiratmintán elvégzett elemzés bemutatása következik. A jelzett élettudományi folyóiratokban a szerzők a következőket vizsgálták: 1) a hivatkozások koreloszlása és a cikkenkénti hivatkozásszám összefüggései; 2) a hivatkozás/cikk érték és koreloszlásának kapcsolata; 3) a koreloszlás és a publikáció típus közötti összefüggés; 4) a cikkek és egyéb publikációk szerepe és alakulása az élettudományokban. A vizsgálat a biológiai folyóiratoknál az 1-5, a többinél az 1-5, a 6-10 és a 10 évnél régebbi hivatkozásokat vette számba. Megállapítható, hogy 1974-1998 között a folyóiratok hivatkozás/cikk adatai emelkedést mutatnak, a hivatkozásszám és a Price index (az idézettömegből az első öt évre esők százalékaránya) ez idő alatti változása közt fordított arányosság tapasztalható. Minden más publikációtípushoz képest a folyóiratokra adott hivatkozások száma sokkal nagyobb mértékben nőtt a vizsgált időben. A kísérlet kimutatta a Price index értékének erőteljes csökkenését, így megállapítható, hogy erős negatív korreláció áll fenn az azonos évi hivatkozás/cikk értékek és a Price index között.

Módis László tervezete a használóképzésről. Adalékok a kérdés historiográfiájához

POGÁNY György

Az 1995-ben elfogadott NAT (Nemzeti Alaptanterv) a diákok 16. életévéig írja elő a könyvtári és számítástechnikai ismeretek oktatását. A használóképzés fontosságáról s a képzés folyamatába illesztéséről már 1958-ban készült egy tervezet, melyet a debreceni egyetemi könyvtár munkatársa, Módis László dolgozott ki. Módis javaslatának lényege az volt, hogy tervszerűen és intézményesen kell tanítani a könyv- és könyvtárhasználatot. A feladatot a képzőintézményekben és a tanárok közreműködésével kívánta megoldani. Ezt a ,,könyvtári szakképzés”-t nem azonosította a könyvtárosok szakképzésével, mert a könyvtárosok számára szerin te további speciális technikai ismeretek szükségesek. Elméletének vitatható pontja, hogy az általános képzést nem a könyvtárosok bevonásával tervezte, hanem önként vállalkozó tanárokra építette volna. A képzés mindhárom (alsó, közép és felsőfok) szintjére kiterjedően részletes tantervet állított össze, melyet a tanulmány rövidítve bemutat. Módis képzési szintenként heti egy órás, könyvtári gyakorlattal összekapcsolt foglalkozást javasolt. Bár a tervezet a nem valósult meg a színvonalas iskolai könyvtárak és a fogadókészség hiánya miatt, de hasznos tanulságokkal szolgál napjainkban is.

A „könyvtári informatika” egyetemi oktatásának fontossága

ZSIDAI József

A társadalom egyre szélesebb rétegei számára válik fontossá különféle okok miatt (pl. egzisztenciális kényszerből vagy belső igénytől vezérelve) az élethosszig tartó tanulás. Sok embernek az egyetlen lehetőséget kínálja a tovább-, illetve átképzéseken való részvétel. A képzésben résztvevőknek színvonalas gyűjteménnyel és szolgáltatással rendelkező könyvtárakra és a könyvtárosok segítségére is szükségük van tanulmányaik során. A szerző a Miskolci Egyetemi Könyvtárban szerzett könyvtárosi és oktatói tapasztalatára építve foglalja össze elképzeléseit a könyvtári és informatikai ismeretek tanításáról. Fontos eldöntendő kérdés például, hogy kik és mit tanítsanak. Optimális, ha a tanszéki oktatók és a könyvtárosok közösen vennének részt a feladatban. Az elengedhetetlen elméleti és történeti ismeretek mellett az oktatás alapját az információkeresés és információhasználat kell képezze. Az információkeresés technikájának megismerésén túl, fontos hogy életszerű legyen a képzés más, általánosabb témák (pl. viselkedési, öltözködési, szereplési, disszertációírási, karrierépítési stb. kérdések) beiktatásával.

A miskolci egyetemi hallgatók könyvtárhasználati szokásai

STEINERNÉ SZŰCS Éva

A korábban nehézipari irányultságú egyetem a 80-as években jogi, bölcsészettudományi és közgazdasági karokkal kibővült universitas lett. Az egyetem központi könyvtárának nagy tehertételt, ugyanakkor nagy kihívást is jelentett az átállás a megemelkedett hallgatói létszám ellátására és az újonnan bekerült tudományterületek szakirodalmának beszerzésére és szolgáltatására. A kérdőíves felmérés a nappali tagozatos hallgatók 10%-át (218 főt) kérdezte meg a könyvtárhasználati és a szabadidős szokásairól. A megkérdezettek 97%-a volt tagja az egyetemi könyvtárnak, miközben párhuzamosan más könyvtárat is használt 55%-uk. A tanulmányokhoz szükséges tankönyveket, jegyzeteket az egyetemi könyvtárból szerzi be a megkérdezettek többsége (69%), ami azt is jelzi, hogy a lehetőségekhez képest a könyvtár felkészült a tudományegyetemi igények ellátására. A megkérdezettek leggyakrabban kölcsönözni szoktak (89%-ban), amit a napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása követ (79%). Tanulási célra 57%-uk veszi igénybe rendszeresen a könyvtárat. Az olvasótermi számítógépet 65% használja, s népszerűek a tanszéki számítógépek is. Kritikaként fogalmazódott meg: több kölcsönözhető szakkönyvre, több példányban elérhető egyetemi jegyzetre, hosszabb nyilvántartási időre, több terminálra lenne még szükség. A felmérés eredményei biztatóak a könyvtárhasználat szempontjából, s a hallgatók is többnyire elégedettek voltak a könyvtár szolgáltatásaival.

A könyvtár tevékenységének és szolgáltatásai minőségének értékelése az európai modell alapján

ZALAINÉ KOVÁCS Éva

Új irányzatnak számít a minőségfejlesztés területén az önértékelésen alapuló teljes körű minőségirányítás (TQM) megjelenése. Az új szemléletmód szerint a hangsúly a felhasználón van, az ő kimondott és látens igényeinek kielégítése érdekében működik a szervezet. A szervezetnek el kell köteleznie magát a napról napra történő továbbfejlesztés mellett. A szerző a TQM-et alkalmazó szervezetek elismerésére alapított európai minőség díjhoz kapcsolódó modellt (Európai Minőségirányítási Alapítvány EFQM kiválósági modellt) bemutatva szorgalmazza könyvtáraink csatlakozását ehhez a szemléletmódhoz. Bemutatja a PDCA ciklusra (tervezés, végrehajtás, ellenőrzés, beavatkozás) épülő RADAR logika lényegét, melynek cikluselemei (eredmények, megközelítés, alkalmazása, értékelés, átvilágítás) lefedik és tükrözik a szervezet eredményeit. Ezt az önértékelési modellt vezették be Nagy-Britanniában a közkönyvtárak és információs intézmények számára ún. LISIM könyvtári önértékelési modellként (LISIM – Loughborough University Information Sector Improvement Model), amelynek középpontjában a vevő/használó/központúság áll. A modell lényeges eleme a marketing stratégia kialakítása, az érintettek bevonása, s a cselekvésre ösztönzés.

Meddig lehet túlélő a könyvtár?

A könyvtárak visszaszorulásáról az információszolgáltatás terén

MIKULÁS Gábor

Míg a nyereségérdekelt vállalkozások sikeresen megélnek a hazai információs piacon, addig a könyvtárak visszahúzódnak a ráfizetéses vagy alig nyereséges szolgáltatási ágakba, holott az információkezelésben, – szolgáltatásban a könyvtárosok a legjártasabbak. A könyvtárak léte, társadalmi elfogadottsága veszélybe kerülhet, ha a szakma nem képes a piaci igények szerinti megújulásra. Ennek érdekében szükség lenne a marketing szemlélet elterjedésére, a könyvtárak piacának felkutatására. A használói igénykutatások is hasznos adatokkal segíthetnék a könyvtárakat, ha élnének ezzel a lehetőséggel. Az üzleti információ szolgáltatók erényei mint pl. a gyorsaság, az átfogó kínálat, az egyéni igények követése a könyvtárak számára is vonzók lehetnek. Bemutat egy statikus és egy dinamikus információszolgáltatási modellt, ahol a könyvtárosok mentalitását a statikus modell illusztrálja. Pl. az üzleti információs szolgáltatásokat naprakészen kínáló adatbázist nem könyvtárosok készítették, a nagy forgalmú internetes portálokat sem könyvtárak üzemeltetik, s nincsenek jelen a könyvtárak az internetes sajtófigyelő-szolgáltatásokban sem. Innovatív vállalkozásnak tartja viszont a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) szolgáltatásait, s azokat a könyvtári vállalkozásokat, melyekben a hagyományos könyvtári kínálatot kibővítették az elektronikus könyvtár lehetőségeivel. A könyvtáraknak újra kell fogalmazni magukat annak érdekében, hogy továbbra is jelen lehessenek az információs társadalomban.

 

Änderungen des ungarischen Urhebergesetzes, 2. Teil

KISS Zoltán

Nach der allgemeinen Darstellung des neuen ungarischen Urheberrechts (siehe Könyvtári Figyelo Nr. 1/2. 2000), das am 1. September 1999 (Gesetz Nr. 77/2000) in Kraft getreten ist, geht es um die rechtliche Änderung der elektronischen Formate im Internet.

Die Regelung der Herstellung und Nutzung von Software und Datenbanken weicht von den allgemeinen Regeln ab; sie schützt nicht die Basis und das Operationssystem der Programme, sondern das einheitliche System ihrer Bestandteile. Eine Software gilt bloß dann als Autorenwerk, wenn sie durch ihre Bestandteile (Quellenkode, Objektkode) ein einheitliches System darstellt. Der Benutzer, der für die Software ein Nutzungsrecht erworben hat, wird das Recht für die Multiplizierung, Modifizierung und Überarbeitung des Programms haben. Die freie Nutzung von Software ist für populärwissenschaftliche Zwecken auch untersagt; die Ausleihe von Software und Datenbanken ist in Bibliotheken ebenso verboten. Eine Datenbank ist urheberrechtlich geschützt, wenn sie inhaltlich und strukturell die eigene geistige Schöpfung ihres Autors darstellt; dies gilt auch für einen Teilbereich der Software, aber der Benutzer muß einen Nutzungsvertrag mit dem Autor abschließen.

Bei der Multimedia-CD-ROM-Benutzung besteht ein Problem der Beschaffung der Autorenrechte, die zur Herausgabe von CD-ROMs benötigt werden; deshalb ist es zwingend, nach westeuropäischem Vorbild eine zentrale Einrichtung (one-stop-shop) aufzubauen, die diese Rechte genehmigt.

Die meist ungelösten Fragen befinden sich auf dem Gebiet des Internets. Es muß hier die Definition von Multiplizierung und der Begriff der „öffentlichen Aufführung” erweitert werden. Dort, wo die rechtliche Lage schon geklärt ist, erstellte die Organisation ARTISJUS die Basis, die den Grund der mit den rechtsausübenden Vereinigungen abzuschließenden Verträge bildet. Die Frage der Verantwortlichkeit im Bereich der Autorenrechte und der Rechtverletzungen im Internet sind aber noch nicht geklärt worden.

 

Die Literaturhinweise steigen und die Veralterung sinkt. Gibt es einen Zusammenhang bei Untersuchungen von bibliographischen Hinweisen und bei Literaturangaben in Zeitschriften im Bereich “Life Science”?

MARTON János – RADÓ Rita – SRAMEK Réka

Die Studie befaßt sich bibliometrisch mit dem Thema “Veralterung” in der Fachliteratur. Sie beginnt mit dem theoretischen Hintergrund, es wird auf Autoren (wie Price, Griffith, Száva-Kovács, Marton) und auf Begriffe wie z.B. Neuigkeitseffekte, Impact-Faktoren, Halbwertzeiten, Price-Indices, Häufigkeiten von Zitaten usw. hingewiesen. Dann folgt die Darstellung der Analyse, die aufgrund von zwölf biologischen, neun biochemischen und neun kardiologischen Fachzeitschriften ausgeführt wurde. Es wird untersucht: 1) der Zusammenhang der zeitlichen Verteilung der bibliographischen Hinweise und die Anzahl der Literaturangaben pro Artikel; 2) der Zusammenhang zwischen Zitat pro Artikel-Qualität und dem Publikationsalter; 3) der Zusammenhang zwischen dem Publikationsalter und der Publikationsgattung; 4) die Rolle und die Anzahl der Zeitschriftenartikel und anderer Publikationsgattungen in Life Science.

Die Analyse erforscht in den biologischen Zeitschriften die Zeit der Zitatenangaben von 1 bis 5 Jahren, in anderen Zeitschriften aber auch die Angabe von 6 bis 10 oder noch älteren Zitatenangaben. Es konnte festgestellt werden, daß zwischen 1974 und 1998 die Zahlen von Zitaten pro Artikel gestiegen sind, aber gleichzeitig besteht eine umgekehrte Proportionalität zwischen der Änderung in der Zitatenanzahl und dem Price-Index (das Price-Index gibt den Prozentsatz der Zitaten aus den ersten fünf Jahren an). Die Anzahl der Literaturhinweise in Zeitschriftenbeiträgen stieg in den genannten Jahren in höherem Maß als bei anderen Publikationsgattungen. Die Analyse wies eindeutig auf eine Senkung des Price-Indexes hin. Also kann die Schlußfolgerung gezogen werden, daß eine starke Korrelation zwischen den Zitaten pro Artikel-Qualität und dem Price-Index besteht.

Der Entwurf der Benutzerschulung von László Módis

POGÁNY György

Der 1995 angenommene Nationale Grundlehrplan schreibt den Studenten bis ihrem 16. Lebensjahr den Unterricht von Bibliotheks- und EDV-Kenntnissen vor. Es gab schon einen Entwurf 1958 über die Benutzerschulung und über ihre Einsatz in der Bildung, der von dem Mitarbeiter der Universitätsbibliothek Debrecen, László Módis ausgearbeitet wurde. Das Wesen seines Vorschlags ist, jeden Mitglied der Gesellschaft in der Buch- und Bibliotheksnutzung auszubilden. Diese Aufgabe wollte Módis in den Schulen unter Mitwirkung von Lehrern verwirklichen. Diese “Schulung” ist nicht mit der Ausbildung der Bibliothekare identisch, weil für die letztere weitere Kenntnisse erforderlich sind. Die Benutzerschulung war ohne Mitwirkung der Bibliothekare geplant, freiwillige Lehrkräfte sollten den Unterricht durchführen. Er stellte für alle drei (Grund-, Mittel- und höhere) Stufen der Bildung einen detaillierten Lehrplan zusammen. Er schlug für jede Woche eine Bibliothekstunde vor, die mit der Praxis verbunden sein sollte. Die Studie enthält – gekürzt – die Thematik von Módis. Dieser Entwurf wurde doch nicht durchgeführt, da die Qualität der Schulbibliotheken nicht ausreichte.

Die Bedeutung des Unterrichts von “Bibliotheksinformatik” in der Universitätsausbildung

ZSIDAI József

Der Grundgedanke der Studie ist, daß lebenslanges Lernen heutzutage aus existenziellem Zwang oder wegen innerer Notwendigkeit in breiteren Schichten der Gesellschaft wichtig wurde; die Teilnahme an Fort- und Weiterbildungskursen ist die einzige Möglichkeit hierzu. Für Studenten ist die Nutzung der Bibliotheken mit reichen Sammlungen unentbehrlich. Die Studie weist auf die in- und ausländischen Erfahrungen in der Benutzerschulung bei der Ingeneurausbildung hin; dann faßt der Autor seine Erfahrungen und Ideen über die Ausbildung der Studenten in der Informationstechnik zusammen. Es ist wichtig zu klären: wer soll unterrichten und was soll unterrichtet werden. Er vertritt die Meinung, es sei optimal, wenn der Unterricht der Kenntnisse von Lehrstuhlpersonal und Bibliothekaren gemeinsam ausgeübt wird. Neben theoretischen und historischen Kenntnissen der Bibliothekspraxis soll der Schwerpunkt auf die Technik des Recherchierens und die Nutzung von Informationen gelegt werden. Dabei ist es wichtig, über Fragen der Kleidung, des Benehmens, des öffentlichen Auftritts, des Schreibens und Haltens eines Referates, des Aufbaus einer Karriere usw. zu sprechen.

Die Bibliotheksnutzung der Universitätsstudenten im Jahre 1998 in der Universitätsbibliothek Miskolc

STEINERNÉ SZŰCS Éva

Die Miskolcer Universität, die früher Fachleute für die Schwerindustrie ausbildete, ist in den 90-er Jahren eine Universität mit juristischer, wirtschaftwissenschaftlicher und philologischer Fakultät geworden. Für die UB bedeutete es eine große Last, aber auch eine Herausforderung infolge der höheren Studentenzahl und der neuen Wissenschaftsdisziplinen, deren Literatur neu erworben werden mußte. In der Erhebung 1998 wurden 218 Studenten (10%) über ihre Bibliotheksnutzungs- und Freizeitgewohnheiten befragt. Die meisten Befragten waren Nutzer der UB, 55% von ihnen besuchte auch andere Bibliotheken in der Stadt. Das nötige Studienmaterial wurde von der Mehrheit der Studenten (69%) aus der UB ausgeliehen: das bedeutet, die Literaturversorgung der Studenten ist verhältnismäßig gut. Die Mehrheit der Studenten nimmt die Bibliothek zur Ausleihe in Anspruch (89%), 79% las im Lesesaal Zeitungen und Zeitschriften. Zum Studieren nutzte 57% der Studenten die Bibliothek. Der einzige Computer im Lesesaal wurde von 65% der Studenten benutzt, aber auch PCs wurden stark benutzt. Als Mangel wurden genannt: wenig Exemplare von ausleihbarer Fachliteratur und Lehrbücher, kurze Öffnungszeiten, wenige PCs im Lesesaal. Die Befragten benutzten intensiv die Bibliothek, wegen ausgeliehener Pflichtlektüre besuchten sie auch andere Bibliotheken. Die Ergebnisse der Erhebung waren angemessen, die Studenten waren mit den Dienstleistungen der UB zufrieden. Die Mängel können durch finanzielle Eingriffe verbessert werden.

Die Auswertung der Qualität der Tätigkeit einer Bibliothek aufgrund eines europäischen Modells

ZALAINÉ KOVÁCS Éva

Das Total Quality Management (TQM) gilt als eine neue Richtung in Qualitätsförderung. Nach der TQM-Methode liegt der Schwerpunkt auf den Nutzern, die Bibliotheksorganisation ist im Interesse ihrer Wünsche tätig. Sie soll sich immer weiterentwickeln. Die Studie erfordert – das Modell vorstellend, das sich mit dem Europäischen Qualitäts-Preis (EFQM), der die Tätigkeit der TQM anwendenden Organisationen anerkennt, verknüpt – die Aneignung dieser Betrachtungsweise. Es wird die auf den PDCA-Zyklus (Planen, Ausführen, Kontrolle, Einsatz) fußende RADAR-Logik beschrieben, deren Zyklus-Elemente (Ergebnisse, Annäherung, Anwendung, Auswertung, Durchleuchtung) die Ergebnisse der Organisation decken und wiederspiegeln. Dieses Selbstbewertungsmodell wurde in Großbritannien in den öffentlichen Bibliotheken und Informationsstellen als LISIM-Modell (Loughborough University Information Sector Improvement Model) eingeführt, in dem die Nutzer im Mittelpunkt stehen. Wesentliche Elemente des Systems sind die Motivation zum Handeln, die Gestaltung der Marketing-Strategie und die Einbeziehung der Nutzer.

Wie lange kann eine Bibliothek überleben?

MIKULÁS Gábor

Bis Unternehmen auf dem einheimischen Informationsmarkt erfolgreich sind, ziehen sich Bibliotheken in Tätigkeitsbereiche mit wenig Profit oder sogar mit Verlust zurück, obwohl die Bibliotheken mehr Wissen über Informationen besitzen. Die Existenz und die gesellschaftliche Akzeptanz der Bibliotheken gerät in Gefahr, wenn sie und der Beruf nicht zur Erneuerung der Marktansprüchen fähig ist. Es wäre nötig, Marketingmethoden zu verbreiten und eigene Märkte der Bibliotheken zu erforschen. Auch die Nutzerbefragungen könnten mit nützlichen Informationen den Bibliotheken helfen, wenn sie die Möglichkeiten ausgenützt hätten. Die Tugenden der Informationsanbieter – wie z.B. die Schnelligkeit, ein breites Angebot, die Beachtung individueller Ansprüche – können auch durch Bibliotheken nachgeahmt werden. Die Studie zeigt ein statisches und ein dynamisches Modell für die Information, wo die Mentalität von Bibliothekaren durch das statische und nicht durch das dynamische Modell illustriert wird. Es wird erwähnt, daß viele kommerzielle Datenbanken existieren, die aktuelle Informationen anbieten, die nicht von Bibliothekaren hergestellt sind, und die am meisten gesuchten Internetportale auch nicht von Bibliotheken betrieben werden; die Bibliotheken nehmen auch nicht an Pressediensten im Internet teil. Als innovative Unternehmungen werden die Dienstleistungen der Ungarischen Digitalen Bibliothek (MEK) und der Neumann-János-Gemeinnützigen-Gesellschaft, bzw. jener Bibliothekunternehmen hervorgehoben, die ihre traditionellen Dienstleistungen mit einer digitalen Bibliothek erweitern. Die Bibliotheken sollten diese Wege erkennen, um sich neu zu definieren und im Besitz dieser Kenntnisse in der Informationsgesellschaft teilnehmen zu können.

A szerzői jogi törvény változásai 2. rész*

1999. szeptember 1-jén lépett hatályba az új szerzői jogi törvény (Szjt.). A korábbi törvény nagyobb részt megfelelt ugyan a nemzetközi elvárásoknak, és nem változott a szerzői jog lényege, tartalmi felfogása sem, a jelentős számú módosítás ennek ellenére új törvény megalkotását tette szükségessé (1999. évi LXXVII. tv.). Ebben az írásban az informatikával, illetve az internettel és a multimédiával összefüggő jogszabály-változásokat mutatjuk be.

Szoftverek mint programalkotások

Elöljáróban az Szjt. rögzíti, hogy a szoftver csatlakozási felületének alapját képező ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya szerzői védelemnek. A szoftver tehát csak abban az esetben minősül szerzői műnek, ha alkotórészei (forráskód, tárgyi kód, kísérő anyagok) révén egységes rendszert alkot.

A szerzői jog általános szabályai szerint a szerzői vagyoni jogok, azaz a mű anyagi és nem anyagi formában történő felhasználása, illetve a felhasználás engedélyezése főszabályként nem elidegeníthetők. A törvényalkotó azonban több helyen, így a szoftvernél is áttöri ezt a merev korlátot. A szoftver és az adattár esetében létrehozásuk és felhasználásuk körülményei alapozzák meg a kivételt, ugyanis itt többnyire tőkeerős cégek, vállalkozások a megrendelők, ezért indokolt, hogy az elkészült produktumok – ezek tulajdonába kerülve – szabadon átruházhatók legyenek.


Tovább…

Bevezetés

A tudomány információból állít elő információt. E szakadatlan, hol gyorsabb, hol lassúbb folyamatban a meglévő ismeretek kiegészülnek, megváltoznak, igazolást nyernek, vagy érvényüket vesztik. Kérdés, válasz, pontosítás, korrigálás, cáfolás, e mozzanatok képezik a tudományos viták folyamatát, amelyben az igazság körvonalazódik, alakot ölt, fejlődik, kiteljesedik.

Az előrehaladás következménye, hogy a tudományos eredmények előbb-utóbb közismertté, vagy meghaladottá válnak. Mindkét folyamat oda vezet, hogy az idő előrehaladtával csökken a valamely tudományos eredményről beszámoló közlemény felhasználása. Ismeretelméleti álláspontunk az, hogy az elavulás nem minősíti a tudományos eredményt, nem jelzi téves, vagy egyéb módon fogyatékos voltát. Éppenséggel a nagy felfedezések azok, amelyeknek kezdeti nagy visszhangja nemritkán gyorsan lecseng, azzal együtt, ahogy közismertté válnak. Idézik még őket, de korántsem a használat mértékében.

Az elavulás a bibliometria talán legbizonytalanabb szakterülete. Ma, 40 éves „fejlődés” után ott tart, hogy szinte semmit se lehet fenntartás nélkül kijelenteni, még a statisztikai vizsgálatokkal kapcsolatosan sem, nemhogy ismeretelméleti vonatkozásban, pontosabban szinte mindennek az ellentétét, illetve tagadását is kimutatták egyesek.

A kérdés azonban érdekesebb és fontosabb annál, semhogy félresöpörjék, vagy feladják kutatását a bibliometria művelői. Szinte minden jeles kutató végzett vizsgálatokat az elavulás területén, nem az érdeklődés hiányán múlt tehát az, hogy nem lehet végleges igazságokat felmutatni.

Az elavulás vizsgálatára a folyóiratcikk hivatkozásokat használják legkiterjedtebben. Hatalmas lökést adott ennek, amikor 1975-ben először kiadták a Science Citation Indexnek (SCI) a Journal Citation Reports (JCR) c. mellékletét, benne az összes referált folyóirat által adott hivatkozások és kapott idézetek év, és idézett/idéző folyóirat szerinti bontásával. Ezzel a korábban fáradságos és időtrabló kézi idézetelmezési vizsgálatok sokat vesztettek értékükből, különösen, ha csak olyan módszereket alkalmaztak, amiket az SCI JCR-ből is reprodukálni lehet.

Valószínűleg erősen hozzájárult az elavulási vizsgálatok népszerűségéhez az a párhuzam, amelyet Burton és Kebler fedezett fel 1960-ban: a valamely folyóiratévfolyam cikkeiben található hivatkozások koreloszlása időben visszafelé haladva exponenciálisan csökken, s ebből következően ugyanezt teszi valamely cikk/cikktömeg megjelenés utáni idézettsége is. Itt jegyezzük meg, hogy kétféle módon vizsgálható az idézettség időbeli alakulása: szinkron vizsgálatról beszélünk akkor, ha az idéző cikktömeg változatlan (pl. a jelen évből való), szemben a diakron módszerrel, amelyben az idézett cikktömeg azonos, s ennek idézettségét követik a későbbi években.


Tovább…

ekovacs@hoya.kee.hu

A minőség felértékelodése

Az 1990-es éveket a minőség felértékelődése jellemzi. Az elmúlt évtizedben lejátszódó politikai, gazdasági, technológiai és társadalmi változások alapvetően megváltoztatták a hatékony és sikeres működés feltételeit a termelő és szolgáltató szervezetek számára. A termékek és szolgáltatások minősége stratégiai tényezővé vált a non-profit szférában is.

A kilencvenes évek elején indult minőségbiztosítási rendszer (ISO 9000 szabványsorozat) bevezetési aránya még ma is magas. Néhány évvel ezelőtt azonban egy újabb irányzat indult meg a minőségfejlesztés területén, mégpedig a teljes körű minőségirányítás (TQM) bevezetése és az ezt segítő önértékelés.

  • Önértékelés

Az önértékelés egy adott szervezet rendszeres átvilágítása egy követelményrendszernek megfelelően. Ebben az esetben a vezetés, a szolgáltatáspolitika és stratégia, az emberi erőforrás és más erőforrások, a folyamatok menedzselése, a használói és dolgozói elégedettség, a társadalmi hatás és a szervezet eredményei szempontjából készít az intézmény önmagáról értékelést. Ennek során erősségeket és fejlesztendő területeket határoznak meg és ez a továbbfejlesztési terv alapját képezi.

  • TQM

A TQM nem más, mint az intézmény, a szervezet napról napra történő továbbfejlesztése annak érdekében, hogy termékei vagy szolgáltatásai a vevőt, használót egyre nagyobb mértékben kielégítsék.

Ez a szemléletmód nem hierarchikus, inkább innovatív, rugalmas szervezetet kíván, ahol a munkatársak és a külső partnerek jól tudnak együttműködni, csoportban dolgozni, a problémákat közösen megoldani.

A hangsúly a felhasználón van, akinek kimondott és látens igényeinek kielégítése érdekében működik a szervezet.

  • Európai Minőségi Díj

A teljes körű minőségirányítást alkalmazó szervezetek elismerésére 10 évvel ezelőtt alapítottak díjat az USA-ban (Malcolm Baldrige Díj) , 7 évvel ezelőtt Európában (Európai Minőségi Díj), s azóta a világ több mint 50 országában működik nemzeti minőségi díj. 1996-ban Magyarországon is megalapították ezt a díjat, amelyet a termelő és szolgáltató szervezetek számára írnak ki pályázat alapján minden évben.

  • Hazai helyzet

A magyar könyvtárakban is egyre inkább elterjedőben van a minőségi szemlélet, s az Informatikai és Könyvtári Szövetség is sokat tett ennek érdekében. A minőségbiztosítási tréningek szervezésében, vezetésében magam is részt vettem, tanulmányoztam a hazai és külföldi szakirodalmat és ilyen jellegű szemináriumokon, tanfolyamon is részt vettem. Így merült fel bennem az a gondolat, hogy a könyvtárak tevékenységének és szolgáltatásaik minőségének értékelésénél is alkalmazni lehetne a minőségi díjhoz kapcsolódó modellt.


Tovább…

 

mikulasg@matavnet.hu 

A nagy túlélő…

Néhány évvel ezelőtt egy vándorgyűlésen Lengyel László politológus nagy sikert aratott előadásában a könyvtárosokról, mint a rendszerváltás nagy túlélőiről emlékezett meg. Az utólagos könyvtárosi reagálásokból számomra az derült ki, hogy a szakma e kijelentést elismerésként könyvelte el, mert lám, mennyi minden megváltozott a könyvtárak körül, de maga a könyvtár továbbra is kitart. (Azt hiszem, azt senki nem kérdezte meg, hogy pontosan mi mellett is tart ki?. A válasz azért lenne fontos, mert tartalmazná a jövőről alkotott képünket, s a dolgok pontos megnevezése, tisztázása a fejlődés első lépcsője.)

Az előadó kijelentésének lehet azonban egy meg nem hallott olvasata is: minden megváltozott már körülötte, de önmaga képtelen a változásra. Sarkítottan mondva: kövület.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)