Névtér építése nemzeti könyvtári környezetben és a bibliográfiai metamorfózis

Hogyan építsünk szemantikus webet?

A korszerűség szellemének való megfelelés azt diktálná, hogy könyvtárszakmai értekezésünket olyan fogalmakból építsük fel, mint amilyen például a lassan elcsépeltté váló nyílt adat (open data), kapcsolt adat (linked data) vagy adatháló (web of data). Annál is inkább, mert ezek mentén jutunk el a szemantikus web közismert, Tim Berners-Lee által lefektetett definíciójához, ami így hangzik: „gépi úton közvetlenül és közvetve feldolgozható adatok hálója” (az eredetiben: „a web of data that can be processed directly and indirectly by machines”).¹
Ha nem is az adatkapcsolatok sűrű hálójának szövését tűzték ki közvetlen célul, a könyvtárosok mindig is törekedtek a visszakereshetőség megannyi ösvényének kitaposására; s a „szabványos gondolkodásban” való élenjárásuknak hála a szemantikus web építőelemei megszámlálhatatlan sokasággal vannak jelen a ma könyvtári rendszereiben. A besorolási rekordok – és rekordkapcsolatok – készítése a legtöbb gyűjtemény esetében a napi bibliográfiai feltáró tevékenység része, másutt, például Csehországban, központilag vezérelt, országos összefogás formájában valósul meg, de akárhogy is: a könyvtárosok folyamatosan, ezerszám gyártják az adatháló elemeit.

1. ábra
Az adatháló, mint a könyvtárosi alaptevékenységek egyik mellékterméke

A megfelelő szabványok alkalmazása mellett a szükséges technológia közbeiktatásával a besorolási rekordállományok szemantikus képességei is megelevenednek, ahogy az történik a Francia Nemzeti Könyvtár (Bibliothèque nationale de France, BnF) data.bnf.fr szolgáltatása esetén.
A „Hogyan építsünk szemantikus webet?” kérdésre tehát a megnyugtató válasz az: tegyük továbbra is a dolgunkat, esetleg (a cseh példát követve) az eddiginél kicsit hatékonyabban, ugyanakkor nem feledkezve meg arról, hogy a könyvtári feladatok napi ellátását is megfelelő rendszertámogatásban részesítsük*.

A francia példa
A Bibliográfiai Átállás program

2014 novemberében a két franciaországi biblio­grá­fiai ügynökség, a Francia Nemzeti Könyvtár és a Fel­sőoktatási Bibliográfiai Ügynökség (Agence bibliographique de l’enseignement supérieur, ABES) közös nyilatkozatot² adott ki, amelyben állást foglaltak a Resource Description and Access (RDA) katalogizálási szabályzat franciaországi honosítása mellett. Érvelésük szerint a Functional Requirements for Bibliographic Records (FRBR) entitás-kapcsolat modell bevezetése révén az RDA jobban megfelel a felhasználói elvárásoknak, emellett fontos előnye az interoperabilitás támogatása. Az előbbi szervezetek egy további közleményt³ is megjelentettek, ezúttal a könyvtárosképzés regionális központjainak igazgatóival (Association des directeurs de CRFCB) közösen, amelyben felvázolták a bibliográfiai átállás (Transition bibliographique) programjának várható főbb állomásait. Fontos kijelentésük, hogy az RDA átültetéséért felelős csoport már a teljes francia verzió megjelentetése előtt publikálja a szabályzat elkészült részeit, méghozzá a felmerülő konkrét elvárások ütemében. Az átállás gyors levezénylése ugyanis valószínűleg túl költséges, egyben kontraproduktív volna.
Az online katalógusok FRBR-szerinti átalakítása Franciaországban elsődleges könyvtárszakmai cél.⁴ A megvalósítás első szakaszában kerítenek sort arra, hogy az egyes művekhez hozzárendeljék azok különféle kiadásait. Ezen dolgozik a már említett ABES a felsőoktatási könyvtárak közös katalógusa, a SUDOC esetében, illetve a BnF a data.bnf.fr szolgáltatás keretében. Úgy tervezik, hogy a mű – kiadás kapcsolatokat 2015 végétől vezetik vissza az általános elektronikus katalógusba.

A data.bnf.fr⁵ projekt

A projektről általában
A BnF egyik fő törekvése, hogy fokozza adatainak webes használhatóságát. A data.bnf.fr⁶ projekt megvalósításakor mindenekelőtt az alábbi célokat tartották szem előtt:

• az adatok webes láthatóságának növelése,
• a BnF adatainak összegyűjtése (a katalóguson belülről és kívülről egyaránt),
• az együttműködés és a metaadatcsere támogatása a strukturált és megbízható források közötti kapcsolatok létrehozásával,
• a metaadatok harmadik személy általi felhasználásának egyszerűsítése (nyílt licenc által).

A projekt kiterjedt a meglévő adatok átalakítására, bővítésére és az adathalmaz összekapcsolására belső és külső forrásokkal, valamint az eredmények html-oldalakon való publikálására a felhasználói böngészés és a keresőmotorok hatékonyságának elősegítése érdekében. A nyers adatot RDF-ben (Resource Description Framework, forrás-leíró keretrendszer) is elérhetővé tették a nyílt kapcsolt adatok (linked open data) architektúrájának elveit követve.
A szolgáltatás, amely 2011 óta érhető el (s azóta is folyamatosan növekszik), külön oldalakon gyűjti össze az egyes szerzőkről, művekről, illetve témákról szóló (külső és belső) forrásokat, lett légyen szó webtartalmakról, linkekről, a BnF különféle szolgáltatásairól. A data.bnf.fr ily módon kilép a könyvtári szolgáltatások megszokott kereteiből: a BnF által közreadott források közvetlenül egyetlen weboldalról válnak elérhetővé anélkül, hogy előzetes ismereteink volnának a könyvtár által nyújtott szolgáltatásokról. Míg az egyszeri felhasználó könnyedén ismeri ki magát a könyvtári források összetett rendszerében, addig – a szolgáltatáson belül maradva – arra is lehetősége nyílik, hogy releváns külső forrásokra bukkanjon. A projekt ezzel beteljesíti kettős célját: egyfelől a BnF gyűjteményeinek láthatóvá tételét, másfelől a forrásokat összekapcsoló ernyőszolgáltatás létrehozását. A fejlesztés illeszkedik a BnF stratégiájához, ami a web részévé válást és a szemantikus webes szabványok elsajátítását illeti.

Kiinduló probléma: hogy kerülnek a biblio­gráfiai adatok a webre?

A kiinduló problémát az jelentette, hogy a BnF forrásai és szolgáltatásai bár a könyvtári weboldalról elérhetők voltak, a keresőmotorok azonban nem indexelték azokat. Az egyébiránt szabadon elérhető digitális könyvek szintén nehezen voltak megtalálhatók. A data.bnf.fr elindítása a Gallica (a BnF elektronikus könyvtára) kitárását is jelenti a széles publikum felé.
Mivel a könyvtári katalógusok jórészt relációs adatbázisokban tárolódnak, ezért a webes keresőmotorok számára használhatatlanok. A BnF katalógusait a felhasználók csak a könyvtári portálokon keresztül érhetik el. Tehát kicsi a valószínűsége, hogy a felhasználó a könyvtári forrásokat egy webes keresőszolgáltatás felületéről indulva közvetlenül megtalálja, hacsak eleve nem ismerte azok elérési útvonalát. A data.bnf.fr megvalósításával létrejött egy olyan webes felület, mely a felhasználót azzal segíti a BnF forrásaiban fellelhető releváns információ megtalálásában, hogy egy helyre összegyűjti a teljes szövegű digitális dokumentumokat és a különféle katalógusokból származó leíró adatokat. (Mindez nem igényel mást, csak azt, hogy éljünk a strukturált adatok előnyeivel.)
A hatékony webes keresés alapja a tipizált, normalizált és címkézett adat. A könyvtárak a források egységes azonosítását és az adatok összekapcsolását (linkelését) végzik el a rekordazonosítók és címkék használatával. A műveket, szerzőket és témákat összekapcsoló linkek révén a könyvtárak már hosszú évek óta alkalmazzák a kapcsolódó adat (linking data) technológiát. A besorolási állományok hasznos és megbízható információkat tárolnak. A BnF katalógusai több mint 12 millió strukturált és összekapcsolt rekordot tartalmaznak. Ez az állomány mintegy kétmillió pontos és megbízható besorolási rekordra támaszkodik, amelyek szerzőket, testületeket, műveket és témákat azonosítanak, valamint permanens azonosítóval (URI) vannak ellátva. Az ún. ARK–azonosítók (Archival Resource Key Identifiers) révén válik lehetővé a források azonosítása, a rájuk történő hivatkozás, a forrásokhoz kapcsolódó egyéb hozzáférési pontok egybegyűjtése, illetve megvalósul a források rendezése az FRBR-modellnek megfelelően.
A legfőbb cél, hogy eszközt adjunk a keresőmo­to­rok­nak az egyes fogalmak köré szerveződő oldalakon (dokumentációs egységeken) található tartalmakhoz, linkekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférések indexeléséhez. Ebben a vonatkozásban a tartalom a következőkből áll: pontos és érvényes leíróadatok; linkek; navigáció a relevánsabb tartalmakhoz (különösen pl. egy mű digitális változatához); szolgáltatások (pl. a „Kérdezz egy könyvtárost” vagy letöltés/nyomtatás típusú szolgáltatások).
A széles nyilvánosságnak szánt webes felület tehát az egyes fogalmak (művek, szerzők) köré szerveződő forrásokat összegyűjtő HTML-oldalakból áll.
A bibliográfiai adat megfelelő artikulálása a weben szükségessé tette a megfelelő fogalmak kiválasztását, amire – az FRBR entitásait figyelembe véve – a modellel való kompatibilitás jegyében került sor. A webes interfész az adatokat a maguk szintje szerint (mű, kifejezés és megjelenési forma) gyűjti egybe. A szerzőkről szóló oldalak összegyűjtik az egyes releváns művekhez kapcsolódó linkeket, akár a szerző által írt, vagy a róla szóló műről van szó (természetesen elkülönítve). A művek oldaláról el lehet jutni a szerző oldalára és a megjelenési formákhoz egyaránt (a bibliográfiai leírásokhoz, illetve az online tartalmakhoz).
Az oldalak létrehozásához a BnF különböző adathalmazaiból kellett összegyűjteni az adatokat, melyek különféle formátumokban voltak:

• EAD (Encoded Archival Description) kéziratok és levéltári fondok,
• MARC (Intermarc) a fő katalógus,
• Dublin Core a digitalizált könyvek (Gallica) és a virtuális kiállítások esetében.

A kinyert és feldolgozott adatok összehangolása és kibővítése után az oldalakat különböző funkcionalitásokkal (PDF-export, exportálás és küldés, idézés a közösségi hálón stb.) és linkekkel látták el az egyéb szolgáltatásokhoz, amelyeknél a felhasználó nagy valószínűséggel találhat még releváns információt. Egyéb nyílt adathalmazokból (pl. Wikipedia) is nyertek ki adatokat, hogy növeljék a megtalálhatóságot, és további információkat is szolgáltassanak.

A tartalomszolgáltató könyvtár és az FRBR
A BnF tehát felismerte, hogy mielőbb szükséges adaptálódnia a megváltozott olvasói szokásokhoz, a konkurens információforrások uralta világhoz. Ez az információk újraszervezését igényelte úgy, hogy a könyvtár több milliónyi dokumentumából, és a mintegy 11 millió bibliográfiai leírásból minél több váljon a weben láthatóvá és egyszersmind – lehetőség szerint – felhasználhatóvá.
Azok a leginkább látogatott információs oldalak (pl. a Wikipédián), amelyek – többek közt – irodalmi vagy művészeti alkotásokkal kapcsolatos információkat gyűjtenek egybe, a fogalmak szintjén egy oldalnak egy művet feleltetnek meg, amely köré összegyűjtik annak különböző változatait. Az információknak ez az egyszerű és intuitív szervezése ösztönözte az FRBR–modell hasonló célú implementálását. Szakmánkban az efféle csoportosítás különösen indokolt, mivel a könyvtárak egyaránt őrzik az egyes művek kéziratait, nyomtatott kiadásait és digitális változatait, amelyek leírásai különböző katalógusokban találhatók. E csoportosítás alkalmazása révén e katalógustartalmak egyszerűen válnak áttekinthetővé.
Külön hangsúlyozást igényel, hogy amint felmerül a nagyszámú digitális tartalomhoz való hozzáférés problémája, a bibliográfiai leírás minősége elsőrendű fontosságúvá válik, mindenekelőtt két célból: 1) hogy a felhasználó meglelje, amit keres, illetve 2) hogy elkerüljük a duplán digitalizálást. A data.bnf.fr tehát e minőségi adatokat gyűjti össze a különböző katalógusokból (lett légyen szó könyvről, kéziratról vagy levéltári anyagról), s ezek alapján hozza létre a szerzőkről, művekről és témákról szóló oldalakat úgy, hogy közvetlen elérést kínál a Gallicaban található primer forrásokhoz, valamint minden egyéb, a BnF-ben megtalálható releváns információhoz. A Francia Nemzeti Könyvtár az FRBR-modell alkalmazásával valósítja meg a szakma alaptevékenységeit: tartalmat szolgáltat, dokumentumokhoz irányít el, és mindezekkel együtt egy könnyen használható szolgáltatást nyújt.
A könyvtárak által használt eszközök és formátumok megfelelnek a W3C (The World Wide Web Consortium) szabványainak. Nem elég azonban, ha a könyvtár rajta van a weben: benne is kell lennie a webben. Más szóval: ha a katalógus és a digitális könyvtár már online van, gondoskodni kell róla, hogy integrálódjon a web ökoszisztémájába. A data.bnf.fr az adatokat gépek által felhasználhatóvá teszi, melynek az a következménye, hogy a felhasználónak nem kell eleve ismernie a BnF kereshető adatbázisait, mert közvetlenül is megtalálhatja a helyes forrásokat a weben, hála a keresőmotoroknak. Másrészt a szemantikus weben közzétett adatok birtokba vehetők, összekapcsolhatók, újra hasznosíthatók, mivel a BnF a data.bnf.fr adatait nyílt licenc alatt teszi közzé azzal az egyedüli kikötéssel, hogy a BnF forrásmegjelölésként kerüljön említésre. A könyvtár tehát ilyen módon konkurens környezetbe kerül, főleg a digitális tartalmak esetében.

Megvalósítás
A data.bnf.fr mögött álló szoftver (Cubic-Web) kinyeri a különböző nyilvántartásokból (BnF általános katalógusa, levéltári anyagok és kéziratok adatbázisa, Gallica) az adatokat, hogy ezután különböző fogalmak (művek, szerzők, témák) köré szervezze azokat. Az alkalmazott algoritmus elrendezi és összegyűjti az adatokat, különböző nézeteket hozva létre: a gépek számára olvasható és felhasználható nyersadatként szolgáltatva az adatokat vagy a klasszikus nézetet támogató HTML-oldalakba ágyazva őket.
A projekt megvalósulásának alapja az a hosszú távú politika, amely a besorolási állományok létrehozására és adataik jól strukturáltságára épít. A besorolási rekordok és a bibliográfiai leírások közötti, a könyvtári katalogizáló által létesített kapcsolat teszi lehetővé, hogy pl. az egyes szerzők oldalán automatikusan megtalálhatóvá váljon minden kapcsolódó leíró adat. A források jóhiszemű újrahasznosítását támogatja a BnF azon eljárása, hogy egyedi (permanens) azonosítókkal látja el a Gallica dokumentumait és az elektronikus katalógusa rekordjait.
A webes katalógus létrejöttével a katalógus új koncepciója jött létre: az adatok fölösleges ismétlését kiváltják a hipertextuális kapcsolatok, illetve a metaadatokba ágyazott permanens azonosítók lehetővé teszik az információk hatékony szervezését és gazdagítását. A tény, hogy munkájának eredménye látványos felhasználást nyer, visszahat magának a katalogizálónak is a tevékenységére: munkája felértékelődik, legitimitása megerősödik (amely a megszorítások időszakában nem lényegtelen szempont). A kapcsolt adatok, illetve az adatháló a munka racionalizálását, a redundanciák felszámolását jelenti. Hamarosan elkerülhetetlenné válik, hogy egy városi könyvtár a saját katalógusa építésekor hipertext-utalások alkalmazásával mutasson rá a data.bnf.fr forrásaira, amelyek így kiegészülnek lokális adatokkal.

Perspektívák

A jövőben érdemes a digitális tartalmak elérhetőségére koncentrálni. Ugyanakkor a statisztikák azt mutatják, hogy a felhasználók sok oldalra látogatnak el, de egyik oldalnak sem jelentős a látogatottsága. A forrástanulmányozások ilyen szétaprózódása a szűk piaci igényt kielégítő, ún. „niche” tudás („réstudás”) jelenségéhez tartozik, amely a „hosszú farok” (long tail) elvét jellemzi.
A data.bnf.fr adatait több projekt is újrahasznosítja, pl. a Francia Intézet If Verso platformja, amely könyvfordításokat tartalmaz, és az FRBR-modellnek megfeleltetett adatokat használja, hogy a művek leírása alatt összegyűjtse azok fordításait. Egyes projektek a tárgyszó adatbázis SKOS (Simple Knowledge Organization System, egyszerű tudás-szervezési rendszer) változatát használják fel (Isidore és AbulEdu), emellett külön mobilalkalmazás (CatBNF) is készült a data.bnf.fr számára. A BnF ösztönzi adatainak újrahasznosítását, jóllehet problémát jelent az újra használat követése és kiértékelése, mivel a nyílt adat alapelve: „Vidd az adatainkat, és csinálj velük, amit akarsz!”
A data.bnf.fr-ben alkalmazott technológiák a BnF egyéb alkalmazásaiban is felhasználhatók. Az RDA adoptálásának időszakában a rendszer eszközként szolgál a Francia Nemzeti Könyvtár katalógusainak FRBR-esítéséhez. Másrészt a data.bnf.fr által használt – már említett – CubicWeb szoftver infrastruktúrája alkalmas különböző természetű adatok összekapcsolására, az oldalak különféle, a webes szabványokhoz igazodó formátumban való publikálására, a szemantikus web felé való közvetítésére. Ezt a szoftvert választották a ritka könyvek könyvkötészeti adatbázisának létrehozására, hogy segítségével a leírásokat összekössék a digitális dokumentumokkal.

Közgyûjteményi együttmûködés cseh módra
A cseh Nemzeti Besorolási Adatbázis

A könyvtárak szintjén megvalósuló interoperabilitás kimagasló példája a besorolási rekordok készítésére és felhasználására irányuló cseh könyvtári együttműködés⁷, amely 1998-ban indult 48 000 besorolási rekordtétel publikálásával. A projektet 2001 óta a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárának egyik szervezeti egysége, a Nemzeti Név Típusú Besorolási Adatok Osztálya irányítja⁸, amelynek létszáma 9 fő. Mellettük működik még a Nemzeti Tárgyi Besorolási Adatok Osztálya és Tárgyi Feldolgozó Osztály⁹ 15 fővel, az ő feladatuk azonban a Nemzeti Besorolási Adatbázis tárgyi feltárást segítő elemeivel kapcsolatos tevékenységek koordinálásán túl magában foglalja a könyvtár állományába bekerülő dokumentumok tárgyi feldolgozását is. Igaz, tegyük hozzá, mivel Csehországban ez is egy olyan terület, amely több nagy könyvtárral együttműködésben valósul meg, a nemzeti könyvtárban a tárgyi feltárás nem terjed ki az összes kötelespéldányra.
A projektben mintegy száz könyvtár aktívan vesz részt, és ennek többszöröse a felhasználók száma. 2014-re összesen 833 274 tétel készült el, ebből személynév-típusú besorolási rekord 744 849, tárgyszó 66 234, földrajzi 26 900. Ugyancsak 2014-ben 52 402 tételt gyártottak (ebből 15 ezret maga a nemzeti könyvtár), ennek összetétele: személynév 47 839, tárgyszó 2122, földrajzi: 1334.¹⁰

Az együttműködés kiterjesztése a múzeumi szférára

Kiindulva abból az egyszerű és kézenfekvő tényből, hogy a személyi név típusú adatok minden közgyűjteményi adatbázisban jelen vannak, ha más funkció is kapcsolódik hozzájuk, a brnói Morva Múzeum (Moravské zemské muzeum) Múzeumi Információs Technológiai Módszertani Központjának (Metodické centrum pro informační technologie v muzejnictví, CITeM) munkatársaiban felmerült az ötlet, hogy kiterjeszthetnék a nemzeti besorolási állomány használatát a múzeumok és galériák körére is. A szervezet és a Nemzeti Név Típusú Besorolási Adatok Osztálya együttműködésének eredménye a cseh kulturális tárca által támogatott „Nemzeti besorolási rekordok a múzeumokban és galériákban – interoperabilitás a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtárával”¹¹ című projekt elindulása 2006-ban.
Az elméleti szakaszt, a különböző típusú adatbázisokat (tezauruszokat, taxonómiákat) számba vevő nemzetközi körkép kidolgozása jelentette, majd a projekt gyakorlati szakasza következett, amelynek célja a múzeumi besorolási adatbázis kiépítése volt az implementáláshoz és működtetéshez szükséges eszközök létrehozásával, beleértve a verifikáláshoz szükséges próbaüzemet. Ennek megvalósítása külön múzeumi besorolási adatbázis kialakítását foglalta magában, melynek rendszeralapja: a Cosmotron vállalat Advanced Rapid Library nevű rendszerének módosított változata. A projekt lényege a könyvtári rendszereken alapuló Nemzeti Besorolási Adatbázis (NBA) és a Múzeumi Besorolási Adatbázis (MBA) közötti kapcsolat megteremtése: az MBA rekordjai kapcsolódnak az NBA rekordjaihoz, és azokat újabb mezőkkel egészítik ki. Egy online szerkesztő segítségével a múzeumi dolgozók módosítani tudják egyfelől a múzeumi rekordok adatmezőit, és szükség esetén a könyvtári rekordokba is belenyúlhatnak: természetesen a munkájukat a múzeum revizorai, majd a nemzeti könyvtár „szuperrevizorai” is ellenőrzik. A két adatbázis rendszeresen szinkronizálódik. Ahogy az MNB weboldalán¹² megfogalmazzák: „A Múzeumi Besorolási Adatbázis közvetlenül kapcsolódik a könyvtárak által épített Nemzeti Besorolási Adatbázis rendszeréhez, annak kiterjesztése.” Ugyanitt további fontos információkat is találunk: „az adatbázis struktúrája az ISO 21127:2006 (CIDOC CRM fogalmi modell) szabványban megfogalmazott alapelvekre, az AACR2-ben (Anglo-American Cataloguing Rules) és a CCO-ban (Cataloguing Cultural Objects, Personal and Corporate Name Authority) lefektetett szabályokra épít, valamint követi a Nemzeti Besorolási Adatbázis építése során alkalmazott elveket.”
A CRM (Conceptual Reference Model) a fogalmak közötti kapcsolatok modellje. A CIDOC CRM¹³ speciálisan a múzeumi dokumentáció számára készült formális ontológia, amely osztályokból épül fel (pl. személyek és csoportok, fizikai alkotások, helyek, időszakok, események).
A besorolási tételek adatokkal való kiegészítésénél nagyobb jelentőséggel bír a rekordok közötti kapcsolatok létrehozása. Ilyen szempontból bizonyul hasznosnak a CIDOC CRM modell „esemény” osztályának alkalmazása. Az események (születés, tanulmányok, foglalkozás, tagság, halál) helyszínekhez, dátumokhoz, személyekhez és testületekhez, vagyis – a dátum kivételével – további besorolási tételekhez kapcsolódhatnak. És ezzel eljutottunk a technikai kivitelezés kérdéséig.

Technikai kivitelezés¹⁴

Mindenekelőtt fontos tényező, hogy a múzeumok besorolási adatbázisa külön fejlődött, mint a könyvtári nemzeti besorolási állomány. A besorolási tételek elsődleges célja az egyértelmű azonosításhoz szükséges elemek kiválasztása (személynév, életrajzi adatok), amely azután kiegészült további, kiegészítő információk hozzáadásával, egyfajta szócikké fejlesztve az eredeti rekordot. Csehországban a múzeumok és galériák már a besorolási tétel utóbbi, kiterjesztett funkciójából kiindulva kezdték építeni, megbízható forrásaikra alapozva, saját közös besorolási adatbázisukat. Ahogy azonban említettük, a gazdag tartalomnál is nagyobb jelentőséggel bír adott esetben a rekordokban található információk összekapcsolhatósága, ami a CIDOC CRM ontológiai modelljére alapozva került megvalósításra.
A Nemzeti Besorolási Adatbázis a MARC21/Autho­rity formátumát használja, ebből indult ki, illetve ezt bővítette ki a Múzeumi Besorolási Adatbázis a próbaüzem során. Az MBA által alkalmazott XML–alapú csereformátum a CIDOC CRM-re épül.

2. ábra
A múzeumi feldolgozás során keletkező rekord¹⁵

3. ábra
Az előző rekord MARC21 formátumban

A használt alkalmazás fontosabb paraméterei:

A rendszer része egy online kereső, amely minden regisztrált felhasználó számára elérhető, és lehetőséget biztosít az MBA adatbázisában való egyszerű vagy összetett keresésre. A találatok XML vagy MARC21 formátumban is megjeleníthetők. A webes interfész az MBA és az egyéb adatbázisok, alkalmazások közötti adatcserét szolgálja, a támogatott formátum mind a rekordok fogadása, mind az új rekordok vagy adatkorrekciók küldése esetén XML. Az interfész SOAP 1.2. alapú. További eleme a szoftvernek a rekordok bevitelére vagy módosítására szolgáló online szerkesztő. A szerkesztővel letölthetünk az NBA-ból származó rekordokat, a megjelenítés többféle lehet, MARC21 vagy XML is. A rendszergazdáknak van hozzáférése az adminisztrációs modulhoz, amelynek fő feladatai az MBA és NBA közötti adatbázis-szinkronizálás, a helyreállítás, statisztikák készítése.

Rekordműveletek

A rekordműveleteken keresztül kibontakozik az adat­bá­zis­építés munkafolyamata.¹⁶
Rekord letöltése az NA-ból: új rekordot hozhatunk létre pl. úgy, hogy letöltjük az NBA-ból a kiindulási pontot jelentő alaprekordot, amelynek egyes mezőit átvesszük, a többit üresen hagyjuk. Ez voltaképp egyszerű rekordmásolást jelent az egyik adatbázisból (NBA) a másikba (MBA), amelyhez a rendszer felhasználói közül a rekordok szerkesztőinek és a revizornak van joga.
Új rekord létrehozása: új rekordot hozhatunk létre az NBA-hoz való előzetes kapcsolódás nélkül is. Elég kitöltenünk legalább az alapvető szükséges mezőt, a nevet tartalmazót. A jóváhagyásig a rekord nem tekintendő érvényesnek, vagyis nem válik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé. A rekordok szerkesztőinek és a revizornak van joga új rekordot létrehozni.
Rekordegyeztetés: a rendszer az alapvető adatmezők tartalmát az MBA-val összekapcsolt NBA-ból veszi át. A jóváhagyatlan rekordokat a szerkesztők és a revizor, a jóváhagyottakat csak a revizor egyeztetheti. Emellett időközönként automatizált kötegelt adategyeztetés (adatfrissítés) is zajlik.
Jóváhagyás: az új vagy javított rekordok jóváhagyását csak a revizor végezheti el. Ha egy korábbi érvényes rekord cseréjéről van szó, a régi rekord az újabb publikálásával elérhetetlenné válik.
Elküldés: csak a revizornak van ahhoz joga, hogy az új vagy javított rekordokat felküldje a Nemzeti Besorolási Adatbázisba, ahova mindezek kérésként érkeznek be. A módosítási javaslatok ideiglenesen a 930-as segédmezőbe kerülnek.
Frissítés: az NBA heti rendszerességgel generál egy „változások” fájlt, amelybe kiírja az előző kiadás óta eltelt időszakban keletkezett változásokat, valamint az összes azóta keletkezett új rekordot. Az MBA rendszere ezeket a változásokat tükrözteti a múzeumi adatbázis vonatkozó rekordjain. (Azokról a rekordokról, amelyeknek nincs megfelelője az MBA-ban, a rendszer nem vesz tudomást.) A periodikus frissítésnek hála az MBA tartalma – maximum egyhetes késéssel – követi az NBA-ét.

Bibliográfiai metamorfózis

Zárásképpen érdemes néhány számunkra is irányadó történésről megemlékeznünk a közgyűjteményi együttműködések és a javában zajló bibliográfiai forradalom világából.
Az IFLA berkeiből származó hír az objektum-orientált FRBR (FRBRoo) modell megjelenése¹⁷, amely a CIDOC-CRM-et fejlesztő múzeumi közösséggel való több éves közös munka végterméke. Az FRBRoo¹⁸ az interoperabilitást támogató formális ontológia RDF-alapokon¹⁹, amely nagyban megkönnyíti a bibliográfiai és múzeumi információs rendszerek közötti adatcserét. Nem csoda hát, hogy kivívta az RDA fejlesztéséért felelős szervezet, az RDA Steering Committee (RSC)²⁰ érdeklődését, amelynek munkacsoportjai már alkalmazzák.
Iránymutató lehet ugyancsak, hogy 2015-ben Ausztria, Németország és végül Svájc könyvtárai is áttértek az RDA alapján történő katalogizálásra, elkészítve és rendelkezésre bocsátva az RDA Toolkit alkalmazás német nyelvű (D-A-CH) profilját.²¹
Ausztriában 2015. augusztus 17-én készült el az első RDA szerinti bibliográfiai leírás, stílszerűen Franz Kafka Az átváltozás című művének egyik angol nyelvű kiadásáról, ami finom célzás volt arra, hogy szakmánkban ma egy alapvető átalakulásnak, metamorfózisnak vagyunk a tanúi.
Az Országos Széchényi Könyvtár azzal, hogy a 2015-ös év végén létrehozta az Országos Könyvtári Szabványosítási Bizottságot, és ezzel új fejezetet nyitott a magyarországi könyvtári szabványosítás történetében, egyszersmind kifejezte abbéli szándékát, hogy az átalakulás aktív tényezője kíván lenni mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban.

Jegyzetek
Valamennyi webes hivatkozás utolsó megtekintése: 2016. január 7.
 1.     https://en.wikipedia.org/wiki/Semantic_Web
 2.     http://transition-bibliographique.fr/wp-content/uploads/2015/ 05/communique201411_transition_bibliographique.pdf
 3.     http://transition-bibliographique.fr/wp-content/uploads/2015/ 05/communique201505_transition_bibliographique_eta pes_2015.pdf
 4.     http://transition-bibliographique.fr/enjeux/position-francaise-rda/
 5.     Felhasznált források: http://data.bnf.fr/docs/databnf-presen tation-en.pdf, http://data.bnf.fr/about, http://data.bnf.fr/en/semanticweb, http://bbf.enssib.fr/consulter/bbf-2012-05-0039-008
 6.     http://data.bnf.fr/
 7.     A projekt formájában megvalósuló együttműködés cseh neve: „Kooperativní tvorba a využívání souborů národních autorit“, a megvalósulásról magyar nyelven bővebben: DANCS Szabolcs: Hogyan építsünk nemzeti névteret? Egy működő példa: a cseh Nemzeti Besorolási Adatbázis, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 22. 2013. 7. pp. 22-29. – http://ki.oszk.hu/3k/2013/07/hogyan-epitsunk-nemzeti-nevteret-egy-mukodo-pelda-a-cseh-nemzeti-besorolasi-adatbazis1/
 8.     Národní knihovna ČR, Oddělení národních jmenných autorit
 9.     Národní knihovna ČR, Oddělení národních věcných autorit a věcného zpracování
10.     Az adatok forrása: Zpráva o realizaci projektu „Kooperativní tvorba a využívání souborů národních autorit“ v českých knihovnách za rok 2014 – http://visk.nkp.cz/VISK_9_zprava_2014.pdf
11.     Národní autority v prostředí muzeí a galerií – interoperabilita s NK ČR, a projektről bővebben: http://itlib.cvtisr.sk/archiv/2007/1/narodni-autority-v-prostredi-muzei-a-galerii-interoperabilita-s-nk-cr.html?page_id=1420, ill.: http://www.citem.cz/projekty/narodni-autority/
12.     https://vega.nkp.cz/i2/i2.entry.cls
13.     http://www.cidoc-crm.org/
14.     Forrás: Tvorba autoritních záznamů pro potřeby muzeí a galerií: Certifikovaná metodika, p. 23-24. – http://www.citem.cz/wp-content/plugins/downloads-manager/upload/MetodikaMA.pdf
15.     Forrása: http://www.citem.cz/wp-content/plugins/downloads-manager/upload/04-priklady.pdf
16.     A munkafolyamatról bővebben: DANCS Szabolcs: Hogyan építsünk nemzeti névteret? egy működő példa: a cseh Nemzeti Besorolási Adatbázis, Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 22(7). 2013. pp. 22-29. – http://ki.oszk.hu/3k/2013/07/hogyan-epitsunk-nemzeti-nevteret-egy-mukodo-pelda-a-cseh-nemzeti-besorolasi-adatbazis1/
17.     http://transition-bibliographique.fr/2015-08-07-ifla-2015-modelisation-frbr/
18.     http://www.cidoc-crm.org/frbr_inro.html
19.     http://www.w3.org/RDF/
20.     http://www.rda-rsc.org/
21.     http://transition-bibliographique.fr/2015-10-28-rda-pays-germanophones/
Beérkezett: 2016. január 7.