Tanulmányok
A kulturális örökség digitalizálása az Európai Unióban az ENUMERATE projekt eredményeinek tükrében
TÓTH Máté
2014 tavaszán zárult az Európai Bizottság által finanszírozott ENUMERATE projekt, mely azért jött létre, hogy megbízható és összehasonlítható statisztikai adatokat gyűjtsön az európai országok digitalizálási és digitális megőrzési tevékenységéről. A projekt három éve alatt két kvantitatív és egy kvalitatív felmérés készült a kulturális örökség digitalizálásáért felelős európai közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák, filmintézetek, irattárak, műemlékvédelmi hivatalok) körében.
A kvantitatív felmérésre a projekt elején és a záró évében került sor. Az eredmények azt mutatták, hogy az intézmények döntő többségében, 83%-ában folynak digitalizálási munkák; digitalizálnak valamennyi nemzeti könyvtárban, a felsőoktatási könyvtárak 81%-ában és a közkönyvtárak 75%-ában. Lemaradás a digitalizált dokumentumok mennyiségében mutatkozott. A kulturális örökség, illetve annak dokumentumtípusok szerinti digitalizálásában a filmintézetek, múzeumok és levéltárak állnak a legjobban, legkevésbé pedig a könyvtárak. Digitalizálási stratégiával az intézményeknek mindössze 34%-a rendelkezik.
A tematikus vizsgálat három részkérdés (költségek, hozzáférés, gyűjteményméret) áttekintésére irányult. A digitalizálásra fordított összegek létszámra vetítve a könyvtárak és levéltárak estében a legalacsonyabbak.
A projekt az összehasonlítható statisztikai adatok mellett egyéb eredményeket is hozott: megindult az intézmények közötti párbeszéd, a kialakított kutatásmódszertan alapján lehetővé vált nemzetközi összehasonlító elemzések kidolgozása és megvalósulhat az azonos terminológia használata.Az árva művek szabad felhasználása a nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakban
AMBERG Eszter
A tanulmány az árva művek felhasználását, a kedvezményezett intézmények részére biztosított új szabad felhasználás esetét ismerteti abból az alkalomból, hogy 2014. október 29-étől hatályba lépett a 2012/28/EU (2012. október 25.) európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően módosított hazai szerzői jogi törvény (Szjt.). Az irányelv egységesítette és megkönnyítette a kedvezményezett intézmények gyűjteményeibe tartozó árva művek digitalizálását és e művek jogszerű, határon átnyúló nyilvánossághoz közvetítését. Az irányelv kizárólag a digitalizáláshoz és a lehívásos, ún. on-demand típusú hozzáféréshez kapcsolódó felhasználást szabályozza.
A tanulmány az árva művek felhasználásának Szjt.-ben megjelenő új szabályait együtt tárgyalja az árva művek felhasználásának részletes szabályairól szóló 138/2014. (IV.30.) kormányrendelettel, és ismerteti az árva művek szolgáltatásával kapcsolatos terveket az országos elektronikus dokumentumküldő rendszerben, az ELDORADO-ban. Az ELDORADO a nemzeti könyvtáron és a partnerkönyvtárakon keresztül – egységes módon segítve a jogosultkutatást – biztosítani fogja a jogszerű hozzáférést nemcsak a közkincsekhez, hanem a szerzői jogi védelem alatt álló művekhez, így az árva művekhez is.
A magyar jogi szaktájékoztatás forrásai és eszközei
1. rész: A tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatás
VARGA Tímea
A szerző a jogi szaktájékoztatás magyar információs forrásait és eszközeit mutatja be a jogi információszolgáltatás három nagy területe, a tételes jogszabályanyagok, a jogalkalmazási gyakorlat, valamint az elméletre és a jogi szakirodalomra vonatkozó információszolgáltatások szerint.
A források ismertetését minden szakcsoportnál rövid bevezetővel egészítette ki, amelyben az adott kérdéskör elméleti és jogszabályi hátterét vázolja. A forrásokat – melyek között bár az elektronikusak szerepelnek hangsúlyosabban, de a hagyományos, nyomtatottat sem mellőzi – az országos jogi szakkönyvtárként működő Országgyűlési Könyvtár gyűjteményére támaszkodva mutatja be. Az ismertetett források a hazai tételes joganyagban, a magyar bírósági gyakorlatban, és a magyarországi jogi szakirodalomban való pontos eligazodást segítik.
A tanulmány első része a tételes jogszabályokra vonatkozó információszolgáltatásról szól a következők szerint: közzétételi források 1945-től napjainkig; elektronikus jogforrások és jogszabálygyűjtemények; történeti (1945 előtti) jogszabályanyag közzétételi forrásai; jogszabálymutatók.
Műhely
Hírlapok digitalizálása és szolgáltatása a világban és Magyarországon
A Délmagyarország című napilap digitalizálása és szolgáltatása
NAGY Gyula
A szerző először a fontosabb külföldi hírlap-digitalizálási projekteket és hírlaparchívumokat mutatja be (két hazai példával kiegészítve), majd saját vállalkozásukat, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár hírlap-digitalizálási projektjét ismerteti. A 2012-ben indult program célja a Délmagyarország (1910–2014) című napilap 105 évfolyamának digitalizálása és a DélmagyArchív nevű hírlaparchívum felállítása.
A munkát a szegedi Somogyi-könyvtárral együttműködve végzik, de az állományhiányok pótlásában más hazai nagykönyvtárak is besegítettek. Tervezéskor úgy becsülték, hogy 300 és 500 ezer közötti oldal digitalizálását és feldolgozását kell elvégezniük 2014 végéig. Az írás ismerteti az előforduló típushibákat (pl. laphiány, elszámozás), ezek javítási megoldásait és az eddig elért eredményeket. A teljes betöltés után kb. 150 ezer rekord lesz a rendszerben. A repozitórium a lapszámok digitális verzióját kétrétegű PDF formátumban tartalmazza. Keresni a dokumentumok adataiban és a dokumentumok teljes szövegében lehet, továbbá lehetőség van Web 2.0-ás megoldások igénybevételére is.
Hátrányos helyzetű középiskolások biblioterápiája
BÉRES Judit – SÓRON Ildikó – TEGZES Tünde – ZSIDAI Borbála
A tanulmány három középiskola típus (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) hátrányos helyzetű tanulóival folytatott biblioterápiás foglalkozások tapasztalatait foglalja össze. Sóron Ildikó és Tegzes Tünde a Magyar Irodalomterápiás Társaság által két egymást követő évben elnyert támogatás segítségével egy budapesti műszaki szakközépiskola és kollégium hátrányos helyzetű diákjai között folytatott, Béres Judit egy pécsi gimnázium szociálisan vagy. mentálisan hátrányos helyzetű diákjai körében végzett, Zsidai Borbála pedig egy várpalotai szakiskola sajátos nevelési igényű tanulóival megvalósított biblioterápiás munkáját ismerteti.
Konkrét példákon keresztül mutatják be a munka kereteit, módszereit, a személyiségfejlesztést támogató olvasmányok kiválasztását, a ráhangolódást elősegítő fejlesztő játékokat stb. Áttekintést adnak a felhasznált művekről, ezek népszerűségéről a diákok között, és hogy a szövegek milyen terápiás hatást váltottak ki a gyakorlatban.
Az eltérő adottságú és motivációjú diákokkal folytatott programok útmutatást és ötleteket adhatnak középiskolásokkal foglalkozást tervező könyvtárosoknak, pedagógusoknak, mentálhigiénés szakembereknek. A terápiás munkához szükség lenne annotált, tematikus bibliográfiákra, irodalmi kalauzokra. Nagy előrelépés lenne, ha az iskolák felismernék a biblioterápia jelentőségét és nevelési programjaikba beiktatnák az irodalom- vagy művészetterápiát.
Ketten ugyanarról
E-olvasásról a tagadás tükrében. Egy bölcsészkari vita tanulságai
FODOR János
E könyvekről sokszemközt. Az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szakmai napja
NÉMETH Márton
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (ELTE BTK) Könyvtár- és Információtudományi Intézete által az e-könyvekről és az e-olvasásról szervezett kerekasztal-beszélgetésen könyvtárosok, elektronikus kiadásban érintett lap-és könyvkiadók, egy e-book ellenes nézeteiről ismert kutató, valamint a tanszék munkatársai vettek részt. A közös pontokat kereső szakemberek egymás gondolatait kiegészítve fogalmazták meg pro és kontra érveiket.
Fodor János a vita résztvevőjeként a megfogalmazható tanulságokra koncentrál, Németh Márton pedig a beszélgetés hallgatójaként az elhangzott véleményeket ismerteti és kommentálja.
Múltunkból
A Könyvtári Figyelő hatvan évfolyama
2. rész (1969–2014)
POGÁNY György
A folyóirat történetét a közölt írások tartalmi elemzésével és a számszerűsíthető adatokból a szerkesztési gyakorlatra levonható következtetések kombinált alkalmazásával mutatja be a szerző. A tanulmány első részében (ld. Könyvtári Figyelő, 2014. 3. sz. 331–344. pp.) a folyóirat történetét négy szakaszra tagolva, az 1955-től 1968-ig tartó első két szakaszt mutatta be. A folytatásban az 1969 és 1990 közötti harmadik időszakot elemzi, és az 1991-től 2013-ig tartó szakasz publikációi alapján vázolja a szakmai közgondolkozás alakulását. Bár a gazdasági nehézségek végig kísérték a folyóirat életét, az ezredfordulóra sikerült kialakítani a folyóirat webes felületét és a lap archívuma is 1990-ig visszamenően teljes szöveggel elérhetővé, kereshetővé vált. Napjainkban a támogatási források további szűkülése nehezíti a folyóirat hagyományos, nyomtatott megjelenését, új stratégia kialakítására ösztönözve a szerkesztőséget.
Kovács Máté akadémiai könyvtári tevékenysége
HAY Diana
A könyvtárosi köztudatban az a kép él, hogy 1953-ban az Akadémiai Könyvtár „megmentésére”és a könyvtár fejlesztési koncepciójának kidolgozására hívták meg Kovács Mátét a könyvtár élére, aki akkor a Debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója volt.
A cikk – publikálatlan levéltári források alapján – az előzmények részletes kibontásával mutatja be, miért kellett „megmenteni” a könyvtárat, és ebben milyen szerepe volt Kovács Máténak.
Az 1949-ben újjászervezett Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöksége elégedetlen volt az MTA Könyvtár akkori igazgatójának, Scher Tibornak a munkájával, ezért 1952-ben eltávolították a posztjáról. Mivel a szóba jöhető igazgatójelöltek máshol voltak lekötve, arra az időre, amíg megtalálják a megfelelő személyt a könyvtár élére, felállítottak egy háromtagú bizottságot, Kovács Máté vezetésével. A másik két bizottsági tag Haraszthy Gyula, a Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtárának vezetője és Mátrai László, az ELTE Egyetemi Könyvtár vezetője volt. A bizottság 1952–1953-ban kidolgozta a könyvtár új gyűjtőkörét és megkezdte a könyvtári munka korszerűsítését. Az Akadémia vezetői elégedettek voltak a változásokkal, és a bizottsági munka lezárultával Haraszthy Gyulát kérték fel az Akadémiai Könyvtár vezetésére.
Kitekintés
Hol tart ma a webarchiválás? Szakirodalmi szemle
HEGYKÖZI Ilona
A digitális kultúra megőrzése, a hálózati források archiválása – nemzeti webarchívumok működtetése – sok országban általában a nemzeti könyvtárak esetenként kötelespéldány-szolgáltatással összefüggő rendszeres feladata. Van ahol már kidolgozták a webarchiválás jogi kereteit. A 2003-ban létejött IIPC (International Internet Preservation Consortium) a webarciválás jogi és technikai vonatkozásaival foglalkozik. Magyarországon Drótos László dolgozta ki 2006-ban a Magyar Internet Archívum (MIA) tervét, de a program még nem valósult meg. Tény, hogy a nemzeti webarchiválás olyan hatalmas feladat, hogy összefogás nélkül nem valósítható meg. A szemlében áttekintést kapunk Ausztrália, Ausztria, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Németország és az USA nemzeti webarchívumairól a honlapok, valamint a hazai, illetve külföldi szakirodalom áttekintése alapján.
Könyvszemle
A nemzeti szocializmus és a fasizmus könyvtárügyéről: újabb elemzések
Das deutsche und italienische Bibliothekswesen im Nationalsozialismus und Faschismus. Versuch einer vegleichender Bilanz. Hrsg. Von K. Kempf, S. Kuttner. Wiesbaden, Harrasowitz, 2013. ; BABENDREIER, J.: Nationalsozialismus und bibliothekarische Erinnerungskultur. Wiesbaden, Harrasowitz, 2013. (Ism.: Sonnevend Péter)
Az információtudomány kézikönyve
STOCK, Wolfgang G. – STOCK, Mechtild: Handbook of information science. Berlin, de Gruyter Saur, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)
(Legyen) Az olvasás mindenkié!
Kié az olvasás? Tanulmányok az olvasóvá nevelésről. Szerk. Gombos Péter, Bp. Magyar Olvasástárs. 2014.) (Ism.: Pogányné Rózsa Gabriella)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok) e*
*Csak elektronikusan (http://ki.oszk.hu/kf)