TANULMÁNYOK

Metaadat-kultúra életre keltése: az Irodalomtörténeti Közlemények EPA tartalomjegyzéke
DUDÁS Anikó

Az 1891-től megjelenő Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) az egyik legrégebbi magyar irodalomtudományi magfolyóirat, melynek kiadója jelenleg a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. A közelmúltban kezdődött el az ItK 1891 és 2003 között megjelent számai tartalomjegyzékének digitalizálása. A digitalizált állomány az Országos Széchényi Könyvtár folyóirat-archívumában, az Elektronikus Periodika Archívumban (EPA) mindenki számára hozzáférhető lesz. Az EPA tartalomjegyzékei áttekinthetővé teszik a számok tartalmát és a cikkek szövegét, s lehetőséget adnak arra, hogy az adatok – az alkalmazott adatszerkezetet más formára konvertálva – újrahasznosíthatók legyenek más, cikk-szintű adatbázisokban is. Az ItK digitalizált tartalomjegyzék-készítési munkálataiba három egyetem hallgatói (Szegedi Tudományegyetem BTK, Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK és Nyugat-Magyarországi Egyetem könyvtár szakosai) kapcsolódtak be a kurzusok tananyagába illesztett gyakorlatukon. A cikk erről a kísérleti együttműködésről, a munkálatok során szerzett tapasztalatokról és az elkészült metaadatok újrahasznosulásának lehetőségéről számol be, áttekinti az ItK kutathatóságának segédeszközeit (repertóriumokat, bibliográfiákat, adatbázisokat), és bemutatja, milyen hozadékkal járt a diákok számára ez a tevékenység.

FerSML szurkolói avatárok a könyvtárban
BÁTFAI Norbert – BÁTFAI Mária

A szerzők a FerSML (Footballer and Football Simulation Markup Language = Labdarúgó és Labdarúgás Szimulációs Jelölőnyelv) platform szurkolói avatár adatbázisának megvalósítási lehetőségeit vizsgálták. A szurkolói avatárok kis XML-állományok, melyek a szurkolók szempontjából jellemzik a csapatokat és az edzőket. A szurkolói avatár-gyűjtemény feladata a szurkolók által készült avatár fájloknak a gondozása, azaz egyfajta szurkolói futball adatbázis létrehozása. A tanulmány megvizsgálja az adatbázis létrehozásának lehetőségeit, és felveti a szurkolói avatárok összekapcsolt nyílt adatokként való publikálását a szemantikus weben.

Régi ETO – új ETO
MÁNDY Gábor

A szerző a gyakorló osztályozó szemszögéből elemzi a régi ETO hibáit (prekoordináció, tárgyszó jelleg, kevert tartalom, komplikált analógiák, különleges alosztásfajták, hiányzó jelzetek, az ETO-nyelv nehézkessége), majd példákkal mutatja be az új kiadás lényeges változásait. Gazdag példaanyaggal illusztrálja azt is, mely területeken lett jobb az új ETO, illetve hol lett a réginél nehezebben használható. A használat megkönnyítése érdekében javaslatot tesz a leíró katalogizálás és a tartalmi feltárás eredményeinek összekapcsolására, valamint a teljes posztkoordináció bevezetésére, végül pedig az új ETO hazai könyvtári bevezetéséhez ad ötleteket. (A régi ETO-n az UDC 1989-es kiadásából 1990-ben készült magyar rövidített kiadás értendő, amelyet a magyar könyvtárak többségében ma is használnak, az újon pedig az UDC Publ. No. P057 nyomán készült magyar fordítás.)

Észrevételek Mándy Gábor tanulmányához (Prokné Palik Mária és Ungváry Rudolf)

Prokné Palik Mária szerint a számítógépes adatbázisokban lehetőség van az összetett jelzetek önálló jelentésű jelzetrészeinek keresésére; az egyértelmű jelzetkezelés kialakításához besorolási adatállomány létrehozását javasolja, míg Ungváry Rudolf tévesnek tartja Mándy témakezelését, mert összemossa a szerkezet és a használat kérdéseit. Az ETO-nak nem feladata az alosztások vagy a viszonyítások elemei szerinti keresés, amit Mándy számon kér a rendszertől., továbbá hiányolta, hogy említés nélkül maradt, hogy az új magyar kiadásból hiányzik az irodalom és történelem nemzeti részletezettsége. Szükség volna a teljes ETO digitalizálására és az ETO-kiadások karbantartására is.

MŰHELY

Egy korszerű sajtóbibliográfia tervezésének szempontjai
VASS Johanna

A tanulmány az Országos Széchényi Könyvtár Sajtótörténeti osztályán folyó retrospektív bibliográfiai munkát ismerteti; a Magyarország területén, illetve magyar nyelven bárhol megjelent hírlapok és folyóiratok bibliográfiai adatbázisa 1705–1985 című tervezet 2006-os elfogadása után megkezdődött a sajtóbibliográfiai adatbázis építése. A munka nagyságrendje meghaladja a szokványos könyvtári tevékenység idő- és munkaigényét, ugyanis a dokumentumtípus természetéből fakadóan nagy a variabilitás, esetleges a megőrzés, és a leírási szabványok változásai is zavart okozhatnak. A cikk bemutatja, milyen problémákkal kellett szembesülniük a munka során, és milyen mások számára is hasznosítható tapasztalatokat szereztek. A szerző összefoglalja a mai könyvtári környezetnek megfelelő, korszerű tervezés – mint pl. az adatbázis kialakításának követelményei, az adatcsere-szabvány megválasztását befolyásoló elvek – szempontjait és az alkalmazott leírási szabvány által felvetett kérdéseket. A függelékben példák illusztrálják a teljes leírás különféle megoldásait.

Sajtótörténeti kérdések tisztázása a bibliográfiai újrafeldolgozás során
KÜRTI Afrodité

A szerző három folyóirat példáján illusztrálja az autopszia fontosságát, és felhívja a figyelmet arra, hogy egy könyvtári katalógusba bekerült leírás egy más szemléletű feldolgozás vagy tényadat megismerése, felhasználása révén jelentősen módosulhat, és hogy a kiadványok ismételt kézbevétele sokszor új eredményekkel jár. Példaként a Neues ungrisches Magazin, a Der Rothmantel és a Wegweiser und Anzeigeblatt című lapok feldolgozása során felvetődött nehézségeket mutatja be. Az első esetében a korábbi bibliográfiák ellentmondásait tisztázva sikerült megállapítani a lap teljes élettartamát, a másodiknál a megjelenés helyét tudták pontosítani, a harmadiknál pedig sikerült új állományadatokat felderíteni.

KITEKINTÉS

Új generációk, új média, új írástudások
KOLTAY Tibor

Az új nemzedék tanulási, könyvtár- és médiahasználati szokásai mások, mint a korábbi nemzedékeké. A tanulmány azt elemzi, mekkora a szakadék a kilencvenes években (és utána) születettek, az ún. digitális bennszülöttek, akik a digitális környezetben szocializálódtak, és az idősebb nemzedék, az ún. digitális bevándorlók, akik viszont e technika kifejlesztői voltak, között, és hogy mennyire tekinthetők valósnak a digitális bennszülöttekkel kapcsolatos feltevések. A hazai felmérések szerint a két generáció közötti különbségek terén árnyaltabban kell fogalmazni. A fiatal generáció számítógép-használata az intenzív jelentétben nyilvánul meg, film- és zeneletöltésre, kapcsolatteremtésre irányul, és a közösségi oldalakon mutatott aktivitásban merül ki. A fiatalok többsége passzívabb (pl. kevesen szerkesztenek, „csinálnak” saját tartalmat), mint ahogy azt a róluk szóló vélekedés sugallja. Ha információt keresnek, a lehető legegyszerűbb megoldást választják, kis időt fordítanak az információ elolvasására, kevés információ alapján döntenek, és nem ellenőrzik az adatokat. Ugyanakkor vannak közöttük, akik elvi alapon ellenállnak az új technikáknak, és nem élnek a Web2.0-s technológiákkal. A szerző a továbbiakban a Web 2.0-nak és a Könyvtár 2.0-nak az információs kultúra és a digitális műveltség alakulásában játszott szerepét elemzi. Fontosnak tartja, hogy megmaradjon a műveltségre is alapozó írástudás.

A közkönyvtárak mérése, rangsorolása, paramétereik összehasonlítása. Kísérletek és eredmények (amerikai és európai példák)
SOMOGYI József

Amerikában a HAPLR (Hennen’s American Public Library Ratings) indexet és a Library Journal (LJ) indexét használják a közkönyvtári teljesítménymérés és összehasonlítás eszközeként. Németországban a BIX-index tölt be hasonló szerepet, míg Nagy-Britanniában az Audit Commission jelentései minősítik a könyvtárakat. A Hennen-index az ellátandó népességszám alapján sorolja osztályokba a könyvtárakat, míg az LJ-index a könyvtári kiadások nagyságán alapul. A szerző részletesen ismerteti e két index mutatóit, számítási módszereit, majd összefoglalja azt a vitát, amely e két index használhatósága körül bontakozott ki. A német BIX-index önkéntes adatszolgáltatásra épül, de struktúrája alkalmas diakrón vizsgálatra is. (Az index aszerint súlyoz, hogy az egyes indikátorok mennyire fontosak a használók számára.) A brit teljesítménymérés logikája eltér az amerikaitól; Nagy-Britanniában a mérés központi feladat, célja nem a rangsorolás, hanem egyedi vizsgálatok végzése, ezért a mutatókat mintául szolgáló standardokká fejlesztették. A szerző véleménye szerint a rendelkezésre álló összehasonlító statisztikák közül a leghatásosabb a HAPLR-index.

KÖNYVSZEMLE

Leletmentés. Fülöp Géza posztumusz könyvéről
FÜLÖP Géza: Olvasás, kultúra és könyvkiadás Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban, 1772–1848. (Budapest, Hatágú Síp, 2010. 249 p.) (Ism. Pogány György)

Két kiadvány az olvasáskultúra fejlesztéséről

Az olvasás védelmében. Olvasáskutatási tanulmányok. Szerk. Szávai Ilona. (Budapest, Pont, 2010. 185 p.) ; Az olvasáskultúra fejlesztése. Koncepciók, programok és kampányok. (Budapest : Könyvtári Intézet, 2009. 143 p.) (Ism. Stumpf-Benedek Anna)

A Köztelektől a Tündérpalotáig
DROPPÁNNÉ DEBRECZENI Éva: Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum története, különös tekintettel a könyvtári gyűjtemény alakulására. 1. köt. 1877–1933. 2003. 145 p. (2. jav. kiad. 2005. 147 p.) ; 2. köt. 1958–1990. (2010. 526 p.) (Ism. Murányi Lajos)