CD-ROM : Usage and prospects / Catherina Royce, John Akeroyd and Liz May. Ed. British Library Research and Development Department. – London : BLRDD,1989. – 84 p.
Több mint tíz éve vannak forgalomban a digitális információt optikai lemezen (optical disc, OD) tároló termékek. A 120 mm-es optikai lemez ma már széles fogyasztói körben elterjedt a szórakoztató elektronika termékeként. Az ára jelentősen csökkent. Az utóbbi négy évben az OD technika jelentős változásokat eredményezett a számítógépi adattárolás területén. A nagy tárolási kapacitású CD-ROM (Compact-Disc Read Only Memory) viszonylag alacsony másolási költségével ideális hordozónak bizonyult nagy mennyiségű információ könnyen kezelhető formában történő forgalmazására, legyen az kép, hang, szöveg, vagy multi-media formában mindhárom. Mindezeken túl a CD és a hozzá kapcsolódó számítógép a rendelkezésre álló információt új és innovatív módon képes a felhasználók rendelkezésére bocsátani az adatok helyi fájlokba történő letöltésétől az interaktív tanulásig.
A CD-ROM ipar területén az utóbbi négy év során óriási növekedés tapasztalható. 1989-ben – a Knowledge Research adatai szerint – az Egyesült Királyságban 6400, Európa egészében 47 200 CD lejátszó működött. (Selvin adatai szerint 1989 elején az Egyesült Királyságban még csak néhány száz CD lejátszó működött, s többségükhöz mindössze 1-2 lemez állt rendelkezésre.)
A növekedésnek ez a szakasza párhuzamosan ment végbe egy jelentős technológiai változással. Megjelent a WORM lemez (Write Once Read Many Times = írd egyszer, olvasd sokszor), mely már alkalmas különböző archiválási feladatok elvégzésére is. A British Library Research and Development Department helyzetfeltáró értékelése a könyvtárak és információs központok optikai lemezekkel kapcsolatos lehetőségeit elemzi mennyiségi mutatók és egyéni interjúk alapján. A vizsgálat kiterjed:
- a CD adatbázisok és hasonló optikai lemez technikák WORM használatának mértékére és sajátosságaira, beleértve a kivitelezés és szabványosítás problémáit.
- a következő 3-5 évben várható változásokra, az új és várható CD-ROM termékek bemutatására
- az új technika integrációs lehetőségére az intézmények számítástechnikai és információs szolgáltatásaiba
- a CD-ROM hatására az egyéb információhordozókra vonatkozóan (online adatbázisok, nyomtatott bibliográfiák és indexek), valamint ezek relatív előállítási költségére.
A felmérés eredményei
A CD technika használatával kapcsolatosan elkészített, s az Egyesült Királyság könyvtáraiba és információs intézményeibe kiküldött kérdőívek 48%-a érkezett vissza. A válaszadási arány legjobb az akadémiai, legrosszabb az iparvállalati könyvtáraknál. A válaszadók közül azok kerültek a további mintába (30%) 94 felhasználó, amelyek a CD-ROM-ot adatbázis lekérdezésre használják. Ezek fele akadémiai könyvtár, 31 %-a közkönyvtár, így e két könyvtártípusban találjuk a felhasználók több mint 80%-át.
A 29 használt adatbázis közül kiemelkedik a Whitaker’s BOOKBANK 43%-os arányával. A 40 előfizető könyvtár közül 16 akadémiai és 24 közkönyvtár.
Az alkalmazott mikroszámítógépek négy típusát vizsgálva kiemelkednek az IBM termékek (25 felhasználó). Egyes csoportokon belül is különböző géptípusokat találunk (pl.: 8 Tandon felhasználó 3 különböző modellt alkalmaz). A CD meghajtó piacot monopolizáltnak tekinthetjük (51 Hitachi, 22 Philips és 4 Sony berendezés).
A CD-ROM vagy WORM berendezések hozzáférhetősége az olvasók számára különböző. 49 könyvtár legalább a számítógépet szabadon engedi használni, 29 ezek közül a lemezeket is. A tapasztalatok szerint kevésbé igényelnek biztonsági intézkedéseket, mint az egyéb könyvtári anyagok. A másik 20 könyvtár a lemezeket valamilyen ellenőrzés mellett bocsátja rendelkezésre (jegyváltás, regisztráció, mely rövidebb-hosszabb oktatáshoz kötött). Néhány könyvtár berendezéseinek egy részét szabadon, más részét zárt rendben működteti, s közülük néhányban egyáltalán nem hozzáférhető a használók részére. Néhány példa van arra, hogy “klub” formában, 25-50 font éves tagdíjért kínálják oktatással együtt a CD-ROM használatát.
A válaszolók közül mindössze 11 könyvtár nem költ folyamatosan CD-ROM hardver és szoftver beszerzésekre. A többi esetben 450 és 120 000 font közötti összeget fordítanak évente e célra. A CD technikára fordított éves kiadások jelenlegi szintjét az intézmények többsége nem tartja elegendőnek és 800-10 000 font közötti összeggel szeretné növelni azt. Az elérhető megtakarítások tekintetében két ellentétes nézet alakult ki: az egyik szerint az új technikának megtakarításokat kell eredményeznie, a másik szerint nem a költségek csökkentésében, hanem a szolgáltatások színvonalának emelkedésében kell a beruházásnak megtérülnie.
CD-ROM hálózatot jelenleg egyetlen könyvtár sem üzemeltet, bár néhány gyártó forgalmaz hálózati szoftvert. Az intézmények előnyben részesítik a több felhasználót kiszolgáló (multi-user) berendezéseket. Az üzemeltetés során leggyakrabban előforduló hardver és szoftver problémák a lejátszók elakadása, megrongálódása, a szállító által átadott nem megfelelő dokumentáció, valamint a különböző adatbázisok szoftverei közötti inkompatibilitás.
Felhasználóképzés
A munkatársak oktatása mind a CD-ROM, mind a WORM rendszer használatára több módon történt. A könyvtárak többségében egy vezető munkatárs elsajátította az új technika kezelését, s kollégáinak átadta ismereteit. Csak négy könyvtár (közülük kettőnél rendkívül drága WORM rendszer van) szervezett a gyártó által tartott oktatást. Több könyvtárban a képzés eseti, tájékoztatás jellegű volt. Néhány esetben a rendszer használatánál az útmutató elegendőnek bizonyult, s csak információkeresés és -visszakeresés témakörben tartottak konzultációkat. A könyvtárhasználók oktatása olvasó-típustól függően különböző volt. A jól szervezett szemináriumok, a közvetlen személyre szóló tájékoztatás, a néhány oldalas nyomtatott útmutató, a hetenként egy alkalommal rendezett egyórás konzultáció egyaránt előfordultak. (Mindössze két könyvtár ítélte meg úgy, hogy nincs szükség semmiféle segítségre a rendszer használatánál.)
A fejlődés iránya
A könyvtári igények trendje a teljes szövegű, valamint a statisztikai adatbázisok felé mutat. Ezeket rangsorban várhatóan az oktatási programok fogják követni.
CD-ROM vagy optikai lemez előállításának tervével – adatbázisok vagy más információ tárolójaként – egyelőre mindössze 28 könyvtár foglalkozik. Az intézmények többsége örömmel támogatná egy központi szolgáltató iroda felállítását, mely a könyvtárak saját katalógusainak CD-ROM változatát állítaná elő.
A költségtényezők vizsgálata a beruházási költségek gyors megtérülését jelzi (az ERIC adatbázis 88 alkalommal történő lekérdezése már többe kerül, mint ugyanennek az adatbázisnak az éves előfizetési díja CD lemezen).
Következtetések
A felhasználók és gyártók észrevételei az optikai lemezek felhasználására vonatkozóan az alábbi trendeket jelzik:
- A megkérdezettek egyharmada rendelkezik CD-ROM technikával, további egyharmada 1-3 éven belül tervezi annak bevezetését. Várakozásaikban munkaidő- és pénzmegtakarítás, a könyvtárkép és a szolgáltatások javítása szerepel.
- A CD-ROM-ot “végfelhasználó”-i terméknek tekintik, melynél nincs szükség könyvtárosi közvetítésre (ellentétben az online adatbázisokkal).
- A gyártók hiányolják a több felhasználói ponttal rendelkező intézményeknél a CD-ROM hálózatokat. A könyvtárak csekély megtakarítás reményében (másolati díj) elavult lemezt adnak kézről-kézre, remélve, hogy akad olvasó, aki az inkurrens információt még használni tudja. (Ezért kötik ki az előállítók, hogy az új lemez megérkezésekor a régit vissza kell küldeni.)
- Az igények egyre inkább a dokumentumbeszerzést és könyvtárközi kölcsönzést is kiváltó teljes szövegű (full-text) adatbázisok, valamint a CD-ROM minden előnyét megtestesítő, de “házon belül” előállítható WORM rendszer felé irányulnak.