Szakmai berkekben az ún. folyosói beszélgetések kedvelt tárgya volt – valamikor gyakrabban, mostanság már ritkábban – azoknak a jeles magyar értelmiségieknek, köztük kiváló kutatóknak, egyetemi tanároknak a személye és sorsa, akiket az 1918–19-es forradalmak után, majd a második világháborút követő években, aztán 1957–58-ban az államhatalom politikai-ideológiai okokból eltérített eredeti foglalkozásuktól, átmenetileg (olykor végleg) félreállított, netán bebörtönzött, jó esetben egyik vagy másik könyvtárba száműzött. (Vagy éppen fordítva: Fitz Józsefet az OSZK éléről, Kálnoky Lászlót a Belügyminisztérium könyvtárából távolították el).
Tovább…