TANULMÁNYOK
Bibliometriai tükörkép a könyvtár és a könyvtártudomány interdiszciplináris kapcsolatairól
SIPOS Anna Magdolna
A Neumann-galaxis létrejötte, a digitális forradalom kibontakozása lényeges változásokat hozott a tudományos kutatásban, a kutatási módszerek fejlődésében és az eredményeket közlő tudományos közlemények terén, továbbá az utóbbiak biblio- és tudománymetriai módszereken alapuló vizsgálatában is. Írásunk szempontjából fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a biblio- és tudománymetriai módszerek, adatok informatikai eszközökkel ma már hatékonyan támogatható vizsgálata nem csupán a kvantitatív adatok korábbinál jóval részletezőbb bemutatására, elemzésére adnak lehetőséget, hanem megnyitják az utat olyan, kvalitatív szempontok kiszélesítésére és érvényesítésére, amelyekre a korábbiakban nem, vagy csak igen fáradságos és időigényes, monoton munkával volt lehetőség. A kitágult kutatási lehetőségek eredményeként olyan inter- és multidiszciplináris kapcsolódások bemutatására is lehetőség nyílik, amelyek korábban kényszerűen mellőzöttek voltak.
Az informatika, a számítástechnikai eszközök megjelenése és elterjedése más kutatási szakterületeknél is dominánsabb változásokat hozott a könyvtártudományban a könyvtártudomány vizsgálati szempontjaiban és módszereiben. Ennek talán legkifejezőbb jele a könyvtár- és információtudomány (máshol információ- és könyvtártudomány) fogalmának megjelenése és széles körű elterjedése. Hasonlóan jellemző, hogy a könyvtártudomány tudományrendszertani meghatározására az újabb nemzetközi szakirodalomban egyre inkább a metadiszciplináris kifejezést használják. A könyvtár és a könyvtártudomány hagyományos tudományrendszertani definiálását, gazdag interdiszciplináris kapcsolatait döntően a humán- és a társadalomtudományok jellemezték. Dolgozatunkban azt vizsgáljuk, hogy ez a megállapítás érvényes-e napjainkban, vagy az informatika térhódítása és más tényezők eredményeként megváltoztak diszciplináris kapcsolódások. Kutatásunkat az utóbbi ötven év (1970-2019) releváns szakirodalmának bibliometriai adataira, azok összegyűjtésére, analízisére, komparatív elemzésére alapoztuk. A kutatás alapjául szolgáló, mintegy másfélmillió releváns rekordot két nagy multidiszciplináris szakirodalmi adatbázisból gyűjtöttük össze: a Web of Science (WoS) és a Scopus által feldolgozott tételek releváns rekordjaival dolgoztunk. Írásunkban kvantitatív és kvalitatív elemzéseket, komparatív értékeléseket végeztünk, amelyek szemléletesebbé tétele érdekében a változásokat és az azokhoz vezető folyamatokat reprezentáló diagramokat alkalmaztunk.
A hazai holokausztkutatás könyvtári tájékoztatási forrásai és az USC SOÁ Alapítvány Vizuális Történelmi Archívum az EISZ Nemzeti Programban
BITTNERNÉ TEMESI Zsuzsanna – LENCSÉS Ákos
A holokauszt jelenti a 20. századi Európa egyik legnagyobb társadalmi és etikai válságát. Ennek megfelelően a holokausztkutatás szakirodalma és elsődleges forrásai olykor már áttekinthetetlen gazdagságban állnak a kutatók rendelkezésére. A tanulmány megkísérli bemutatni a holokausztkutatás legfontosabb könyvtári és levéltári forrásait, illetve a témával foglalkozó kiemelkedő hazai és nemzetközi intézmények tevékenységét. A szerzők részletesen ismertetik a Holokauszt Emlékközpont kutatásait, adatbázisait és könyvtári szolgáltatásait.A tanulmány bemutatja az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program (EISZ) projektjét, amely 40 intézmény számára teszi elérhetővé az USC SOÁ Alapítvány Vizuális Történelmi Archívum adatbázist. A szolgáltatás 54 ezer oral history felvételt tartalmaz, amelyek közül több ezer kapcsolódik Magyarországhoz. Az EISZ-en keresztül hozzáférhető szolgáltatás részletes ismertetése mellett további oral history adatbázisok is bemutatásra kerülnek a dolgozatban.
Hogyan lépjünk egyről a kettőre? A K2 műhely múltja és jelene
BÉKÉSINÉ BOGNÁR Noémi Erika – NÉMETH Márton
A Könyvtári Intézet K2 műhelysorozata 2010-ben indult, azzal a céllal, hogy teret adjon a könyvtári digitalizálási folyamatok kapcsán, illetve más szakmai területeken felmerülő új ötleteknek, megoldásoknak, kipróbált módszereknek – a Könyvtár 2.0 szemlélet elterjesztésének. A könyvtárak jövőjének feltárása, megértése, a digitális technológiák alkalmazásának népszerűsítése, továbbá az innovatív megoldások bemutatása végigkíséri a K2 történetét. A szervezőcsapat mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a szakmai napokon külsős szakértők segítségével vegye számba azokat a kurrens technológiákat és trendeket, amelyek a könyvtári és közgyűjteményi terület számára is hasznosíthatók. A szakmai napok résztvevőivel való párbeszéd, a felvetett témák megvitatása a sorozat fontos eleme. A tanulmány a K2 sorozat kereteit, történetét és eredményeit mutatja be.
A középiskolai tanárok viszonya az információs műveltséghez Magyarországon, Lengyelországban és Litvániában
TOMORI Tímea – KOLTAY Tibor – Vincas GRIGAS
2019-ben felmérés készült Magyarország, Lengyelország és Litvánia középiskolai tanárainak az információs műveltséggel kapcsolatos ismereteiről és attitűdjeiről. Az eredmények azt mutatják, hogy a három érintett országban nem eléggé kapcsolódik egymáshoz az információs műveltség elmélete és az iskola pedagógiai valósága. A tanároknak csak kis része ismeri, hogy mit takar ez a fogalom és melyek oktatásának módszerei. Oktatása terén sincs egységes gyakorlat és a tanárok többsége túlbecsüli vele kapcsolatos ismereteit. Miközben a könyvtárosokkal közös tervezés és bevonásuk az tanításba fontos volna, sok tanár érzi úgy, hogy ő maga is képes az információs műveltség oktatására.
A Nemzeti Színház XIX. századi szövegkönyvei az Országos Széchényi Könyvtárban. A színházi szövegkönyv mint egyedi dokumentum katalogizálása
BESSENYEI Ágnes
A tanulmány a Nemzeti Színház XIX. századi szövegkönyveinek példáján keresztül mutatja be az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti és Zeneműtárának színháztörténeti gyűjteményében található szövegkönyvek katalogizálásának speciális követelményeit és folyamatát. Ezek a szövegkönyvek mind színház-, mind könyvtörténeti szempontból egyedi dokumentumok, ezért a hagyományos könyvekre és könyvsorozatokra készült katalogizálási szabványok alapján nem leírhatóak. A tanulmány megmutatja, hogyan birkóztak meg ezzel a problémával először a Nemzeti Színház, majd az OSZK könyvtárosai, és végül az integrált könyvtári rendszer bevezetésével hogyan sikerült egységes katalogizálási szabványt létrehozni színházi szövegkönyvek feldolgozásához. A szövegkönyvekben található kéziratos bejegyzések külön figyelmet érdemelnek a katalogizálást végző könyvtárosok és a kutatók szemszögéből egyaránt. A tanulmány hangsúlyozza ezeknek a bejegyzéseknek a jelentőségét nemcsak a kutatás, hanem a katalogizálás szempontjából is, és igyekszik meghúzni a határt a bibliográfiai leírás és a könyvtörténeti kutatómunka között.
MŰHELY
Szubjektív mozaikok a Networkshop 2020 konferenciáról
NÉMETH Márton
KÖNYVSZEMLE
„Az iskolai könyvtár mint információs kapu belépést biztosít az ismeretek világába, elvezet az emberiség fölhalmozott tudásához.”
CSÍK Tibor: Könyvtár és iskola. Tanulmányok. Budapest, ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézet, 2020. (Ism. Németh Réka Valentina)
GEREBEN Ferenc: Boldogult olvasókoromban : Írások a magyar olvasáskultúráról. Budapest, L’Harmattan – TIT Kossuth Klub, 2019. Ars Sociologia sorozat (Ism. Bartos Éva)