Tanulmányok
Digitális tartalmak azonosítása, hitelesítése, hiteles tartalomszolgáltatás
SÜTHEŐ Péter
A digitális dokumentumok szolgáltatása számos kihívást és lehetőséget nyújt a könyvtárak számára. Az egyik, hogy a digitális dokumentumok sok tekintetben más szolgáltatási modellt igényelnek, mint a nyomtatottak, új értelmet nyernek olyan fogalmak, mint pl. dokumentumpéldány. Ezzel összefüggésben megváltozik a könyvtárak mint szolgáltatók felelőssége is: nemcsak őrzői, hitelesnek tekintett forrásai is az információknak. Jelen tanulmány a szolgáltatások referenciamodelljein keresztül bemutatja a példányosítás új fogalmát a digitális térben, vizsgálja az így keletkezett példányok azonosításával szemben támasztott igényeket és megoldásokat, valamint bemutat egy fejlesztést, amelyet az Országos Széchényi Könyvtár OKR projektje során valósítottak meg. A bemutatásra kerülő Loca Credibilia rendszer magyar szakemberek szabadalmaztatott eljárásán alapul.
A neveléstudomány és oktatásügy magyar szakirodalmi adatbázisa (PAD)
CSÍK Tibor
A tanulmány az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) neveléstudomány és oktatásügy magyar szakirodalmi adatbázisának, a Pedagógiai Adatbázisnak (PAD) a történetét tekinti át. A PAD a könyvtár állománya alapján készül, tartalmazza a magyar neveléstudomány bibliográfiáját és a szakirodalom hivatkozta szerzőket. Az 1960-as években politikai döntés született tudományos kutatások számbavételéről, ellenőrzéséről, s egy támogató információs rendszer kiépítéséről. Az 1970-es években az Országos Pedagógiai Információs Rendszer megtervezésére az OPKM kapott megbízást. Az 1980-as évek közepére elkészült rendszertervet a Magyar Tudományos Akadémia, a Művelődésügyi Minisztérium és az érintett tudományos és szolgáltató intézmények elfogadták. Az OPKM fő feladatainak egyike volt a szakirodalmi bibliográfiai adatbázis kiépítése. Az információs rendszer és az adatbázis mintája a UNESCO, illetve az International Bureau of Education (IBE) rendszere és adatbázisai voltak. Az OPKM tárgyszójegyzéket dolgozott ki, és bevezette a Preserved Contex Index System (PRECIS) indexelési eljárást. Az 1990-es években a rendszert alkotó intézmények az OPKM kivételével megszűntek, a könyvtári fejlesztések pedig nem az összefogás, az egységes információs rendszerré szerveződés útjára léptek; az OPKM egyedül fejlesztette tovább a PAD szakirodalmi adatbázist: pl. a tárgyszójegyzék szavai és az ERIC, Psychological Abstracts tezauruszának deszkriptorai között konkordanciát alakított ki. A 2000-es évektől a PAD fejlesztési irányát az ERIC adatbázisának fejlesztései határozzák meg.
Műhely
1964: a helyismereti szolgálat jogi megerősítése
BÉNYEI Miklós
Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének XXI. országos konferenciáján (Szeged, 2019. augusztus 1.) elhangzott előadás a könyvtárak helyismereti munkájáról intézkedő 146/1964-es miniszteri utasítás hátterét vizsgálva megállapítja, hogy összefüggés áll fenn az utasítás megjelenése és az 1961-es gödöllői első országos bibliográfiai munkaértekezlet helyismereti munkára vonatkozó állásfoglalásai között. Az értekezleten az ajánló és a helyismereti bibliográfiákról tanácskozó munkabizottság vetette fel a helyismereti munka jogi szabályozásának szükségességét. Az elkészült rendelet értelmében a helyismereti gyűjtő- és bibliográfiai munka a megyei könyvtárakra épül. A helyismereti szolgálatot mind a megyei, mind a városi könyvtárakban az akkoriban megszervezett tájékoztató részleghez kapcsolták. A hetvenes években kibővült gyűjtőkörrel és a nem hagyományos dokumentumokra is kiterjedőn gyűjtötték a helyi vonatkozású dokumentumokat, és a kisebb könyvtárakban is megindult a helyismereti, helytörténeti munka. A könyvtárak gondozásában sokféle helyismereti kiadvány (bibliográfia) született. A számítógépesítés megindulásával megkezdődött a bibliográfiai és cikk-adatbázisok építése, később a szövegek digitalizálása. 1994-ben alakult meg a helyismereti könyvtárosok országos szervezete is. Az 1997-es CXL., a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény az önkormányzati könyvtárak egyik alapfeladataként jelölte meg a helyismereti dokumentumok gyűjtését.
FODOR János: Útra kelt helyek – a könyvtár mint állomás. Helyismereti gyűjtemények a mobilitás és élménymegosztás tükrében
A könyvtárak, gyűjtemények korszerű webes jelenléte az Internet kezdeteitől foglalkoztatja szakmánkat. Az intézményi honlapok, az OPAC-ok és intézményközi webes adatbázisok fejlesztése mellett reagálnunk kellett a blogoszféra kialakulására, a WEB 2.0 interaktivitására, majd a mobil eszközök megjelenésére is. Az elmúlt évtizedben a közösségi média formálta át feladatainkat. A lehetséges stratégiák megtervezése során kiemelt figyelmet fordítottunk a helyismereti gyűjtemények, kor- és helytörténeti dokumentumtárak lehetőségeire, hiszen sokakat vonzó gyűjtőkörükkel, vizuális tartalmakban gazdag gyűjteményükkel mintapéldaként szolgálhattak a sikeres megosztási gyakorlat kialakításához. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy a közösségi média szerepe és megítélése napjainkra jelentősen megváltozott, s a korábbi ajánlások érvényességét más, aktuális jelenségek is módosították. A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a helyismereti gyűjtemények közösségimédia-stratégiája kapcsán korábban tett megállapításokat revízió alá vonja a közösségi médiával kapcsolatban napjainkra felerősödött aggályok fényében. A gyűjtemények tartalommegosztási gyakorlata, közösségi oldalakon kialakítható jelenléte szempontjából az alábbi tényezőket elemzi az írás: szubjektivizálódó, differenciálódó közösségi média; hitel- és bizalomválság, a véleménybuborékok és a technológiai fejlődés hatása; a világszerte zajló digitalizálás következtében szaporodó források, új és új adalékok megjelenése; a növekvő társadalmi és földrajzi mobilitás hatásai.
Kertész Gyula (1935–2002), a helyismereti bibliográfus
KÉGLI Ferenc
Az MKE Helyismereti Könyvtárosok Szervezete XXI. országos konferenciáján (Szeged, 2019. augusztus 1.) elhangzott előadás Kertész Gyulára (1935–2002), a Helyismereti Könyvtárosok Szervezetének egyik alapító tagjára emlékezett, mozaikokat felvillantva bibliográfiai, oktatói és írói munkásságából. Kertész Gyula, aki az OSZK Retrospektív bibliográfiai osztályának vezetőjeként vonult nyugdíjba, a helyismereti bibliográfiák elméletének és módszertanának kutatója, kidolgozója volt, fontos bibliográfiák, módszertani segédletek, tankönyvek, repertóriumok, bibliográfiai kalauzok készítője. Fontosabb művei: Általános tájékoztatás. 1975., A magyar sajtó repertóriumainak annotált bibliográfiája. 1977.; A magyar időszaki kiadványok egyedi repertóriumai. Annotált bibliográfia. 1990.; Magyar helységnévtárak, helynévlexikonok és szótárak. Történeti tipológiai áttekintés. 2000. Az előadás Prezi-prezentációja a https://prezi.com/2mtfqmslfqbh/dr-kertesz-gyula/, PowerPoint változata pedig a https://www.slideshare.net/csmke/hksz-25 címen tekinthető meg:
A közös történetek ereje. „A népmese napja” 2005–2019
NAGY Attila
A népmese napját Benedek Elek (1859–1929) születésnapjához kötve ünneplik 2005 szeptembere óta a könyvtárosok, pedagógusok, óvónők, mesével foglalkozó szakemberek. A százhalombattai városi könyvtár munkatársainak ötletét a Magyar Olvasástársaság karolta fel, a helyi kezdeményezés napjainkra országos eseménnyé szélesedett. Az írás számvetést ad az elmúlt 15 év alatt szervezett programokról, helyszínekről. Örvendetes, hogy az elmúlt években a meseterápia is egyre népszerűbbé vált (Boldizsár Ildikó és Kádár Annamária munkásságának köszönhetően). A közös mesehallgatás pozitív szerepe, a mesék útmutató, eligazító hatása vitathatatlan. A mesét rendszeresen hallgató gyerekekből nagyobb valószínűséggel lesznek olvasó, empatikus, gondolkozó felnőttek.
Múltunkból
Egy tanfolyam emlékei – egyházi könyvtárosok továbbképző tanfolyama 1973-ban
KÖVÉCS Ildikó
A tanulmány a Könyvtártudományi és Módszertani Központ (KMK) által 1973-ban, az egyházi könyvtárosoknak szervezett továbbképző tanfolyam történetét tárja fel felkutatott levéltári anyagok és a sajtóban megjelent közlemények alapján. A tanfolyam elsősorban a középkori kéziratok, régi könyvek és újkori kéziratok könyvtári kezelésére fókuszált, a képzés célja, hogy a résztvevők (a felekezetek által kijelölt, különféle egyházi könyvtárakban, levéltárakban dolgozó szakemberek) szakszerű ismereteket szerezzenek a muzeális állományok kezeléséről, feltárásáról és védelméről. A tanfolyam előadói az adott szakterület jeles képviselői voltak. Az előadások mellett a hallgatók három alkalommal tanulmányi kiránduláson is részt vettek, melyek keretében meglátogatták a nagy egyházi gyűjteményeket, így is gyarapítva szakmai ismereteiket. Az elhangzott előadások anyaga, tanulmányokkal kiegészítve kötetben is megjelent (Régi könyvek és nyomtatványok. Szerk. Pintér Márta. Bp. 1974). A tanfolyam azért volt fontos, mert a képzés konkrétan és szorosan az egyházi muzeális állományok gondozásával, feltárásával kapcsolatos ismeretekre képezte a hallgatókat.
Újabb ismeretlen XVIII. századi magyarországi nyomtatványok
KNAPP Éva
A tanulmányban a retrospektív magyar nemzeti bibliográfiában nem szereplő, a közelmúltban azonosított öt régi magyarországi nyomtatványt ismertetése olvasható. Számos, változatos tartalmú, néhány lapos XVIII. századi kisnyomtatvány maradt fenn más könyvekben elhelyezve, melyek feltárása, azonosítása folyamatos kutatási feladatot jelent a könyvtörténészeknek. A szerző megjelenésük sorrendjében mutatja be a pozsonyi, nagyszebeni, győri nyomdákban készült, általa azonosított kiadványokat.
Nekrológ
Péter László (1926–2019) emlékezete (Gyuris György)
Péter László könyvtáros, bibliográfus, egyetemi tanár, irodalomtörténész, várostörténész 1961–től a szegedi Somogyi Könyvtárban dolgozott, 1986-tól az MTA Irodalomtudományok Intézetének tudományos főmunkatársa, 1990–1995 között a JATE egyetemi tanáraként működött.
Lakatos András
Könyvtáros, szerkesztő, irodalmár. 1977 óta dolgozott az OSZK-ban, előbb a KMK Hálózatfejlesztési osztályán, majd az Új Könyvek szerkesztőségében. Az OSZK Tájékoztató osztályára kerülve nyugdíjazásáig (és utána is évekig) ott dolgozott. A könyvtár legnépszerűbb tájékoztató könyvtárosa volt.
Komáromi Sándor
Könyvtáros, bibliográfus, fordító. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár (OIK) ny. osztályvezetője. Az OIK-ban többek között a gyűjteményfejlesztés irányításával, az időszaki kiadványok részdokumentumait feltáró nemzetiségi és műfordítási adatbázissal foglalkozott. Érdeklődése elsősorban a német nyelvű irodalom felé fordult: tanulmányokat írt és fordított.
Kitekintés
Áttekintés a dán könyvtárosok adattudományt érintő kompetenciáiról és gyakorlati tevékenységeiről
STOICESCU, Alina: An overview of data science practices and experiences of Danish librarians (Töm.: Németh Márton)
A tanulmány a dán felsőoktatási könyvtárak adattudományi területekkel kapcsolatos tevékenységeit tekinti át. Az adattudomány megoldásokat kínál a világban rohamosan növekvő adatmennyiség kezelésére. A könyvtárosok képzettségi hátterüknél és az információhoz, valamint a tudáshoz kötődő tevékenységeiknél fogva nagyon jó helyzetben vannak, hogy az adattudományt művelni tudják munkájuk során. Felmerül azonban a kérdés, hogy mennyire vannak erre felkészülve? A tanulmányban terítékre kerülnek az adattudományi kompetenciák, azok könyvtári alkalmazhatósága, illetve az adatkönyvtárosság mint új szakmai terület.
Az írás a szerző mesterszakos szakdolgozatán alapul. Áttekint számos, a dán tudományos könyvtárakban már létező, adattudományhoz kötődő kezdeményezést. Ráirányítja a figyelmet a tudományos könyvtárakban dolgozók adattudományi tevékenységeire a saját intézményeiken belül. Előkerül a növekvő igény is, mely az adattudományi könyvtáros kompetenciák növelésére irányul. Az adattudomány egyfajta új könyvtáros identitás forrásaként jelenik meg, feltárva az adattudományosság Dániában tapasztalható technológia- és társadalomfejlődési környezetét.
Könyvszemle
Színes körkép egy összetett könyvtári területről. Szakkönyvtár a holnap határán
Rózsa Dávid: Szakkönyvtár a holnap határán. Budapest, KSH, 2018. 236 p. (Ism.: Németh Márton)
Miskolci Csulyak István (1575–1645) peregrinációs albumának hasonmás kiadása
Kísérő tanulmányok Miskolci Csulyak István peregrinációs albumához. Sárospatak–Debrecen, Hernád Kiadó-TTRE Nagykönyvtára, 2018. 63 p. (Ism.: Bánfi Szilvia)
Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)