Tanulmányok

Tudományos örökség és gyorsuló fejlődés – könyvtárosképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
KISZL Péter

A tanulmány a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézetének 2011 júliusától 2015 szeptemberéig elért eredményeit, valamint rövid- és középtávú terveit mutatja be. Az országban 1949-ben elsőként alapított egyetemi könyvtártanszék 2003-ban alakult Intézetté. 2012-ben a korábbi Informatikai Tanszék Információtudományi Tanszékké szerveződött, feladata a modern információszervezési ismeretek oktatása és kutatása lett. A mellette működő Könyvtártudományi Tanszék az informatikus könyvtáros alap- és mesterszak törzstárgyaiért, a hagyományos könyvtáros szakterületek kutatásáért és a specializációkért felelős. Az Intézetben informatikus könyvtáros BA- és MA-képzés folyik nappali és levelező tagozaton, ami kiegészül könyvtártudományi doktori programmal. Akkreditálás alatt áll a könyvtáros-tanár osztatlan tanárszak indítása. A képzésben az elméleti és gyakorlati tárgyak egyensúlyára törekednek, és modellértékű együttműködést építettek ki a szakmai szervezetek mellett az ország vezető nagykönyvtáraival is, ahol a hallgatók a szakmai gyakorlatukat tölthetik. A hallgatói létszám stabil: 2015 őszén kétszáz informatikus könyvtáros szakos hallgatója volt az intézetnek, a doktori képzésben 16-an vesznek részt. A Diplomás Pályakövető Rendszer révén visszacsatolást kapnak a hallgatók elhelyezkedéséről, ami jónak mondható.

Az Intézetben folyó tudományos kutatói munkára építve folyamatosan szerveznek országos szakmai konferenciákat, emléküléseket, kiállításokat, továbbá tankönyveket, oktatási segédleteket korszerűsítenek és dolgoznak ki, melyeket nyomtatott és/vagy elektronikus formában adnak közre. Az írás részletesen ismerteti a tanszékek sokoldalú tudományos munkáját, a dinamikusan bővülő nemzetközi kapcsolatokat (jelenleg csaknem húsz az ERASMUS partner), kitér az intézet működtetéséhez szükséges forrásokra és pályázati lehetőségekre, bemutatja az Intézet tehetséggondozásban betöltött szerepét és hangsúlyozza az intézeti könyvtár fontosságát is.

A hálózat vonzásában. A „linked data” szétfeszíti a könyvtári katalógusok kereteit
HORVÁTH Zoltánné

Az írás áttekinti a linked data (kapcsolt adatok) és a szemantikus web jelentőségét a könyvtári információkezelés gyakorlatában. A webtechnológiának köszönhetően az objektumok jellemzőit kapcsolataikkal is azonosíthatjuk, ami a bibliográfiai leíráshoz képest tágabb és folyamatosan bővülő információs tartalmat jelent. A linked data lényegében a weben lévő különböző források szerteágazó adatait kapcsolja össze. Az információ hálózati és globális jellege miatt a nyílt hozzáférés irányzat szellemében minden információszolgáltatás legfontosabb alapköve a felismerhető, visszafejthető adatkapcsolat, amelyekre a könyvtári szolgáltatások épülnek. A könyvtárakban megjelentek olyan használói igények, amelyek a korábbi módszerekkel nem teljesíthetők. A könyvtári munkafolyamatok újratervezésével és a globális rendszerek és technikák könyvtári beépítésével lehetne a használókat a könyvtár jelentőségére ráébreszteni. Sem a digitalizálás, sem a tartalomszolgáltatás nem működhet a könyvtárak nélkül, és a könyvtárak a jó metaadatok előállításában is kiemelt szerepet töltenek be. A szerző a könyvtári adatkezelés fejlődési irányait elsősorban az OCLC 2012-ben bejelentett fejlődési irányzataira épülő tevékenységeinek bemutatásával illusztrálja.

A jogvédett művek közös jogkezelésének, digitalizálásának és legális szolgáltatásának aktuális kérdései
DANCS Szabolcs

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) munkatársai 2015 nyarán nyilvános vitára bocsátották a 2014/26EU irányelv átdolgozására épülő javaslatukat a kereskedelmi forgalomban nem kapható (out of commerce, OOC) művek speciális közös jogkezeléséről.

Az írás ismerteti a koncepció vonatkozó (8.) fejezetének szöveghű közlése után az OSZK véleményét, illetve javaslatait a megvalósítással kapcsolatban. Az OSZK egyetért a Hivatal törekvésével és a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek közös jogkezelésére építő hazai modell kidolgozásával, de a megvalósítást támogató infrastruktúra létrehozásában elengedhetetlennek tartja a nemzeti könyvtár szerepét. Átfogó tartalmú OOC-nyilvántartás felállítására lesz szükség, amelyben az OSZK feladata lehetne a kereskedelmi forgalomban nem kapható művek nyilvántartásának szakmai koordinálása. Ezt a szerepet várja el a könyvtártól a 30/2014. IV. 10. EMMI rendelet is, mely a nemzeti könyvtár kiemelt feladatai között írja elő a könyvtár részvételét a könyvtári dokumentumok digitalizálásának koordinálásában, a digitalizált dokumentumok nyilvántartásában, archiválásában és szolgáltatásában. Az OSZK-javaslat kitér az OOC-nyilvántartást tartalmazó adatbázis tartalmára és a nyilvántartás forrásaira. Az adatbázis minőségét, átjárhatóságát és a közös jogkezelést a könyvtári katalogizálás új szabványa, az RDA- és az entitás-modell kapcsolatra épülő FRBR-séma támogatja. A valamennyi hazai résztvevő számára optimális megoldás kiválasztása további konzultációkat és egyeztetéseket igényel.

Könyvtári szereplehetőségek a közösségi médiában
FODOR János

A könyvtárak kezdettől fogva jelen vannak a weben, digitalizált tartalmaik és intézményi működésük hírei megjelennek webtartalomként, így közvetlen kapcsolatot tudnak tartani olvasóikkal. Az utóbbi tíz évben a web használatában jelentős változás következett be: a webtartalmakat olvasó felhasználók aktivitási lehetőségeket kaptak, az interaktivitásra épülő közösségi alkalmazások magukhoz vonzották figyelmüket. Ha a felhasználók a közösségi médián keresztül találkoznak a webtartalmakkal, logikusnak látszik, hogy a könyvtáraknak is meg kell jelennie a közösségi média szereplőiként. A valóságos személyek interakciójára épülő közösségi hálózatban azonban az intézmények nem viselkedhetnek személyként. A kereskedelmi oldalak, brandek, kampányok hatékony jelenlétéhez megfogalmazott ajánlások, kidolgozott stratégiák, tanfolyamok és kurzusok kevés segítséget jelentenek a könyvtárak számára. Az írás a könyvtárak közösségi médiában betölthető szereplehetőségeit kutatva két lehetőséget ajánl. A könyvtár identitásának teljes és sikeres megjelenítésének feltételeit vizsgálva kimutatja, miért nehéz és rendkívül munkaigényes a feladat. Alternatívaként olyan tartalom-megosztási stratégiát ajánl, amely a felhasználók szokásaira, érdeklődésére építve egy-egy megosztásban ad teljes képet a könyvtár identitásáról. A felhasználók motivációinak elemzéséből levezetve mutatja be sikeres példaként a kortörténeti és helytörténeti információk megosztását.

Műhely

Az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) díjnyertes pályaművei 2.
A többnyelvű tezauruszok kialakításának lehetőségei
DULA Marina

Bár a tezauruszalapú keresőrendszereket a legjobb pontossági arány jellemzi, jelenleg nem áll rendelkezésünkre a többnyelvű tezauruszok kialakításával foglalkozó magyar szabvány. A szerző szakirodalmi elemzéssel vázolja fel a többnyelvű tezauruszok kialakításának lehetőségeit, a két lehetséges végpont, a szimmetrikus és a nem szimmetrikus tezauruszok jellemzőit, részletezi az alulról felfelé építkezés (ab initio construction), az összeolvasztás (linking), az összekapcsolás (mapping/merging) és a fordítás felmerülő problémáit. Bemutatja a fordításnál alkalmazható statisztikai eljárásokat, a társszó elemzést (co-word analysis), a szótársítási módszert (word association method) és a szemantikus alkotórész analízis (semantic component analysis) jellemzőit. Tárgyalja a szerkezet kérdésének és az ekvivalencia típusainak, illetve ezzel kapcsolatban a homonimák, a szintagma kapcsolatok és a neologizmusok eseteit a kialakítási eljárásokban. Bemutatja a többnyelvű tezauruszok modern nyelvi és kulturális aspektusait az InfoDEFT és az EXPO 2000 többnyelvű tezauruszok segítségével, végül az ellenőrzött többnyelvű terminológiai szótárak szerepével és az interoperabilitással foglalkozik.

Filmelőzetes és kötelező olvasmányok. Lehetőség a Z generáció olvasóvá nevelésére?
GIRHINY Eszter

Az Y és Z generáció tagjai – utóbbiak az 1995 után születettek – már belenőttek a globális információs világba, készség szinten naponta használják a mobiltechnikai eszközöket, s jobban értenek hozzájuk, mint szüleik, tanáraik. Az információt nem sorokban, hanem képekben értelmezik, nem az ismeret tartalmát tartják fontosnak, hanem a megszerzéséhez vezető utat. Gyorsan fókuszálnak a különböző témákra, és gyorsan reagálnak, de kevésbé tudnak módszeresen és rendszerben gondolkodni. A Z generáció tagjai másként viszonyulnak a szöveges információkhoz, a könyvekhez és az olvasáshoz is. A tanulmány azt mutatja be, miként lehetne felhasználni az információtechnika kínálta előnyöket az iskolások olvasás iránti érdeklődésének felkeltésére és a kötelező olvasmányok elfogadtatására. Szóba jöhetnek a kötelező olvasmányok filmes, ill. hangos könyv változatai is, de ezek szerepe már a múlté. A szerző szerint a mozifilmek népszerűsítésében használt, a film hangulatának felidézésére alkalmas filmelőzetesek, melyek ha kötelező olvasmányokról készülnek, olvasásra ösztönzőek is lehetnek; elkészítésükhöz nem feltétlenül szükséges professzionális háttér, média vagy tanár szakos egyetemisták is elkészíthetik, sőt maguk az érintett diákok is. Ahogy a Harry Potter és A gyűrűk ura c. film olvasási lázat keltett a fiatalok körében, a filmelőzetesek is motiválhatják őket a szépirodalmi alapmű megismerésére. A lényeg, hogy a tanárok és a szülők új módszerekkel, a fiatalok által kedvelt közeg segítségével próbálják olvasásra ösztönözni őket.

Múltunkból

Igazolóbizottsági eljárás és B-listázás az Országos Széchényi Könyvtárban 2. rész
POGÁNY György

A tanulmány első része a Könyvtári Figyelő 2015. 3. számában (339–353. p.) jelent meg.

Fitz József könyvtárigazgató méltánytalan igazolóbizottsági határozata (ld. 1. rész) után a bizottság más Országos Széchényi Könyvtári dolgozó, például Bartoniek Emma főkönyvtáros ügyében is elmarasztaló döntést hozott. Fitzhez hasonlóan Bartonieket is közismert németbarát beállítottsága miatt nyugdíjazták. Kampisné Dedinszky Izabellát nyilas párttagsága miatt vonták felelősségre, de feddéssel megúszta. Elmarasztaltak még egy I. osztályú segédtisztet szélsőjobboldali, és egy könyvtári segédőrt németbarát kijelentései miatt. Bejelentés érkezett Mokcsay Júlia németországi ösztöndíjas útja és Goriupp Alisz jobboldali beállítódása miatt is. A munkatársak igazolását elfogadva mindkettőjüket felmentették. Hunyadi Józsefet még 1938-ban megszüntetett, rövid ideig tartó jobboldali párttagságáért vonták eljárás alá. Ő 1948-ban a B-listázásnál veszítette el az állását. Az igazolást végző bizottság elé ekkor már más intézmények munkatársainak ügye is bekerült. A magyar könyvtárakat 1945–1946-ban nemcsak politikai jellegű személyi tisztogatások érték; kormányrendeletek születtek a könyvállományok fasisztának, szovjetellenesnek, antiszemitának tekintett részeinek a kivonásáról és megsemmisítéséről. Mindkét intézkedés a könyvtárak folyamatos működését nehezítette és a szovjetizálás egyik állomása volt.

A gyulai olvasókörök és közönségük
NAGY Balázs

A 19. század második fele és a 20. század első fele között Gyulán tizenkét különböző olvasókör működéséről van tudomásunk. Az olvasókörökkel kapcsolatos forrásokon, a körök elnevezésein, a tagok számán foglalkozásán, etnikai, felekezeti és lakóhelyi viszonyain keresztül megismerhetjük nemcsak a körök hétköznapi, hanem rendkívüli tevékenységeit is, és a város, illetve a helyi közösség életében játszott szerepük jelentőségét. A tanulmányban közölt adatok lehetőséget kínálnak a témában a további kutatásokra.

Könyvszemle
A bibliográfiai információk és a szemantikus web

WILLER, Mirna – DUNSIRE, Gordon: Bibliographic information organization in the semantic web. Oxford – Cambridge – New Delhi, Chandos Publishing, 2013. (Ism.: Dudás Anikó)

Könyvtári jövőkép – optimista szemmel
SIPOS Anna Magdolna: Könyvtári reneszánsz. Könyvtárak az információs társadalomban 2.0

[elektronikus dokumentum] Bp., Kossuth K., 2015. (NÉRO 13–14.) (Ism.: Hegyközi Ilona)

„A könyvtár nem az, aminek elsőnek látszik”
TÓTH Máté: Könyvtár és közösség. Bp., Argumentum, 2015. (Ism.: Tóth Béla)

Külföldi folyóirat-figyelő (Referátumok)