Gondolatok a folyóirat-repertóriumokról
KOLTAY Klára
A folyóirat-repertóriumok sorsáról és az egységesedés irányába ható szolgáltatás kialakításáról gondolkodva a szerző először bemutatja, hogy a használók milyen célra és hogyan használják ezeket az adatbázisokat, s egyáltalán mit várnak el egy ilyen adatbázistól.
Egyetemi könyvtári környezetben például a használók nem tesznek különbséget a repertóriumokat, szakbibliográfiákat, tartalomjegyzék-szolgáltatást tartalmazó tájékoztatási eszközök között. A tipikus keresés egy adott szerző műveire, ill. egy adott témához kacsolódó cikkek keresésére irányul. A jól használható adatbázisnak megbízhatónak és, pontosnak kell lennie, de fontos, hogy legyen részletesen megadott gyűjtőköre, tételes folyóiratjegyzéke, a feldolgozás pedig legyen folyamatos és naprakész és tájékoztasson a lemaradásról. Gyakori, hogy a használó egy konkrét cikk keresése közben, ha a használt adatbázisban nem teljes a regisztráltság, egy másik, esetleg eltérő struktúrájú adatbázist is kénytelen használni. A könyvtárosok feladata, hogy tájékoztassanak a rendelkezésre álló folyóirat-gyűjtemények használatáról, ill. on-line katalógusaikban összegyűjtsék egy-egy folyóirat leírásához a kapcsolódó tartalomjegyzék- és teljes szöveges szolgáltatásokat. A helyi adatbázisokon átívelő tárgyi és szerzői keresési lehetőség kialakításához széles körű könyvtári együttműködésre van szükség. Az együttműködésnek több formája képzelhető el:
a helyi katalógusban a folyóiratok leírását kiegészítik a folyóirathoz kapcsolódó elektronikus információkra, tartalomjegyzékekre, összefoglalókra, a teljes szövegek meglétére és elérésére vonatkozó információkkal, ill. ezeket a közös katalogizálási adatbázis tartalmazza, kiegészítve a lelőhely-adatokkal.
közös keresőfelület létrehozása, lehetővé téve az adatbázisok együttes keresését.
a Magyar Országos Közös Katalógus (MOKKA) és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerhez (ODR) hasonló, de nem a monográfiákra, hanem a cikkre vonatkozó közös cikk-adatbázis létrehozása a helyi rendszerekben készülő feltárásokból.
a 2002 év végén lezárt Időszaki Kiadványok Repertórium Adatbázis (IKER) folytatása, kibővített gyűjtőkörrel és kapacitással.
Az együttműködés alapja mindegyik modell esetében a MARC vagy MARC-kompatibilis adatcsere-formátum használata.
Hírlap-és folyóiratcikkek a megyei könyvtárak helyismereti gyűjteményeiben. Egy vizsgálat tapasztalatai
TAKÁTS Béla
A szerző kérdőíves felmérést végzett a 19 megyei könyvtárban annak tisztázásra, hogy ezek az intézmények milyen módszerrel, milyen mennyiségben és mélységben, milyen eszközökkel dolgozzák fel napi tevékenységük során az időszaki kiadványokat, s erre épülve, milyen szolgáltatásokat kínálnak olvasóiknak. Megállapítható, hogy a megyei könyvtárak helyismereti könyvtárosai megfelelő munkát végeznek, de mellettük még a megye kisebb könyvtáraiban – a feltárást megismételve – is folyik helyismereti feltáró munka; a feltárás mindenhol számítógépes adatbázisban történik, de szükséges az integrált rendszerek továbbfejlesztése és egymáshoz illesztése, ami önerőből nem valósítható meg; a Köztauruszt érdemes lenne használni a tartalmi feltáráshoz, de szükséges a rekordok átvételének megoldása. Az írás függeléke a kérdőív szövegét tartalmazza.
Cikkfeldolgozás a hazai felsőoktatási és szakkönyvtárakban. Kérdőíves felmérés elemzése
BERKE Barnabásné
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Bibliográfiai Szekciója, majd az Informatikai és Könyvtári Szövetség Megyei Könyvtári Tagozatának ülése is tárgyalta az OSZK-ban szerkesztett sajtórepertórium 2003-as lezárásából következően kialakult helyzetet. A résztvevők egyetértettek abban, hogy nem szabad lemondani egy teljes országos cikkrepertóriumról, meg kell oldani a létrehozott rekordok közös adatbázisban való kereshetőségét, s a cikkek teljes szövegéhez való hozzáférést, s hogy ebben a munkában az OSZK-nak mint nemzeti bibliográfiai központnak vezető szerepe legyen. A Takáts Béla (ld. előző összefoglalónkat) által kidolgozott kérdőív kisebb átdolgozásával a szerző egy gyors elektronikus felmérést végzett a szak-és felsőoktatási könyvtárakban folyó sajtórepertorizálásról. A felmérés kimutatta , hogy a többszörös párhuzamos feldolgozások mellett, hol vannak a feltáratlan területek. Megállapítható még, hogy az együttműködés kialakítását nehezíti az alkalmazott szoftverek sokfélesége, s a nem szabványos feltárás. A gyorsfelmérés igazolta, hogy pályázati támogatásból minél gyorsabban el kell végezni egy alapos szakértői elemzést, melyre építve ki kell dolgozni egy megvalósíthatósági tanulmányt.
A hátrányos helyzet megítélése és társadalmi elfogadottságának változása
BOBOKNÉ BELÁNYI Beáta
Társadalomtörténeti eszmefuttatás a hátrányos helyzet fogalmáról az életvezetés, a gondolati rendszerek és a beállítódás kérdéseinek tárgyalásával, visszapillantva a nagyobb történelmi korszakokra (ókor, középkor). Bemutatja az egyenlőség megteremtésére irányuló újkori kísérleteket, rámutat a napjainkra kialakult helyzetre. Hangsúlyozza a hátrányos helyzet viszonylagosságát, s hogy a hátrányok kompenzálása helyett az esélyegyenlőség megteremtése és a szolidaritás felismerése segíthet a kérdés megértésében.
Információs szükségletek, információs hátrányok, esélyegyenlőség
PÉTERFI Rita – VIDRA Szabó Ferenc
2002-ben az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete (MTA SZTAKI), az OSZK Könyvtári Intézet és a törökbálinti Volf György Könyvtár konzorciumot hozott létre és sikeresen pályázott “Közérdekű tartalomszolgáltatás kistelepülési könyvtárak számára” témában. A SZTAKI a települési könyvtárak rendelkezésére bocsátott egy honlapszerkesztő programot is, a Könyvtári Intézet munkatársai pedig háttértanulmányt készítettek, amely a SZTAKI számítógépes fejlesztő munkájának kiindulását képezi. Magyarországon 1998 és 2000 között 300 ezerről 715 ezerre nőtt az internethasználók száma, és 2002-ben a számítógéppel rendelkező háztartások egyharmadának volt internet-hozzáférése, de mindez az összes magyar háztartásnak mindössze 9%-át érinti. Az internethasználók 50%-a lakik Budapesten, 30%-a nagyvárosokban, megyeszékhelyeken. A lakosságnak mintegy 10%-a él ezer főnél kisebb településen, 30%-a pedig 1000–10 000 fős településen. A kistelepülésen élők hátrányait tehát tovább erősíti az információtechnológiai eszközökkel való ellátottság hiánya is. 2001-ben 169 magyarországi település könyvtára jutott a pályázat útján számítógépes hozzáférési lehetőséghez, ill. internethasználathoz. A könyvtárakat a pályázat keretében a felhasználóképzésre is kötelezték: olyan szolgáltatható tartalmat kell kialakítaniuk, amellyel a helyi, sajátos igényeket kielégíthetik.
A kutatás célja: 1) a felhasználók valós igényeinek felderítése; 2) a hátrányos helyzetű, mintegy 2200 településen élő állampolgárok sajátos ismereteire alapozó szolgáltatás kialakítása volt.
A tervezési szakaszban irányított, véletlenszerű mintavétellel kiválasztották az alapkutatásba bevonni kívánt településeket, majd interjúkat készítettek. A mintákat négy alcsoportra bontották: tanulók, aktívak, hivatásos kultúraközvetítők és inaktívak csoportjára. Az elkészült tanulmány összegezte az érintett csoportok által leggyakrabban megfogalmazott és a mindennapi eligazodáshoz szükségesnek mondott igényeket, majd készítettek egy tematikus linkajánlót a fontosabb internetes honlapokról. A válaszok igazolták, hogy a kistelepülésen élőknek speciális információs szükségleteik vannak. A kistelepülésen élő, és ott dolgozó személyek (beleértve a hivatásos kultúraközvetítőket is) esetében erősen szórt a mezőny (volt olyan művelődési szakember, aki munkaideje felét az internet mellett tölti, de volt olyan pedagógus és könyvtáros is, aki bekapcsolni sem tudta a számítógépet). Utóbbiak esetében a munkahelyi továbbképzés segíthet. Az inaktívak csoportjában meg kell változtatni a számítógéppel kapcsolatos attitűdöt, rá kell ébreszteni őket a számítógép és az internet hasznosságára. Fontos egy támogató, együttműködő környezet (pl. család, segítők) szerepe is. Segítő szerepet tölt be a könyvtáros, aki az ott élőket támogatja az információk megszerzésében, ezáltal a hátrányos helyzet csökkentésében.
Számítógép-ellátottság és internethasználat Magyarországon az ezredfordulón
PÉTERFI Rita
Szakirodalmi áttekintés a magyar internetes szaksajtó és közvélemény-kutatási adatok alapján az internethasználatról és a felhasználók típusairól, rövid külföldi helyzetképpel kiegészítve. Nemzetközi viszonylatban minden második háztartásban található számítógép, otthoni internet-hozzáféréssel, Magyarországon viszont csak minden hatodik háztartásban; az internethasználat inkább a munkahelyeken és oktatási intézményekben történik; települések szerinti megoszlásban pedig a nagyvárosokra koncentrálódik.
Kísérleti hivatkozási index összeállítása egy jogi könyvtárban
VIDA Ildikó
Az ELTE Állam-és Jogtudományi Kar vezetése erejéhez mérten ösztönzi a tanszéki tudományos kiadványok, különböző sorozatok és ünnepi tanulmánykötetek megjelentetését. Keretet ad az oktatók és kutatók tudományos tevékenységének és egy hivatkozási index összeállításával segítette az oktatók, kutatók munkáját.
Ma már a hivatkozási indexek a tudományos munka nélkülözhetetlen eszközeinek számítanak. Az állam – és jogtudományok területén mindezidáig nem létezett hivatkozási index, ezért 2001-ben a jogi kar elkészítette a kari könyvtár segítségével a hivatkozási index kísérleti változatát. A kísérleti adatbázis az 1998–2001 közötti időszakot ölelte fel, de a pozitív visszajelzések hatására 1990-ig visszamenőleg is elékészítik a mutatókat. Az ELTE Állam – és Jogtudományi Kar és a könyvtár e kötettel dokumentálta a kar oktatóinak, kutatóinak, munkatársainak tudományos kvalitását, eredményességét, elkötelezettségét és tudományszeretetét.
Kétszázezer dokumentum és a Neumann-ház kitárt kapuja
BOROS Andrea
A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 1998-óta épülő internetes katalógusában a hazai internetforrások feltárását végzik. Az adatbázisba a magyar szerzők, magyar nyelvű és magyarországi szervereken elérhető dokumentumaiból válogatnak, feltárásuk analitikusan is megtörténik, s a dokumentumok szövege is elérhető. A WebKat.hu indulásakor kb. 20 ezer rekorddal rendelkezett, mára a feltárt internetforrások száma megtízszereződött, kibővült a gyűjtőköre a külföldi szerzők magyarra fordított műveivel, és a határon túli szerverekről származó válogatott forrásokkal. A cikket néhány egyszerű keresés bemutatása egészíti ki.
Multikulturalizmus és közkönyvtár a nemzetközi eszmecserében.
COGNINI, Cecilia (Töm.: Mohor Jenő)
A írás fő témái: a multikulturális könyvtár; az interkulturalizmus kezelése és a közkönyvtár küldetése; ezek megjelenése az Unesco és az IFLA dokumentumaiban (pl. The public library service: IFLA/Unesco guidelines for development, valamint az IFLA Multikulturális közösségek: irányelvek a könyvtári szolgáltatásokhoz c. dokumentumai); a multikulturális lakosság könyvtári szolgálatával foglalkozó IFLA szekció munkájának bemutatása (Section on Library Services to Multicultural Populations) ; stratégiai aspektusok: a külföldi tapasztalatok áttekintése.
EU-programok, melyek a nemzeti információs politikát formálják: példák Litvániából, Szlovéniából és az Egyesült Királyságból.
PETUCHOVAITE, Ramune, VILAR Polona, BAWDEN, David országelemzései. (Ford.: Murányi Lajos)
Az országismertetések a 2003-as toruni BOBCATSSS konferencia egyik munkacsoportjában hangzottak el. A helyzetelemzések célja az volt, hogy bemutassák, miképpen hatottak az EU programjai az egyes országok nemzeti információs politikájának fejlődésére. Három ország összehasonlítására került sor: Litvánia, Szlovénia és a már uniós tagország, Nagy-Britannia. Az ismertetések először bemutatják, mit jelent az adott ország számára az információs politika, majd számba veszi, hogy melyik EU-programban vettek részt. Értékelik az ismertetett programok hatását a nemzeti információs politika fejlődése szempontjából, hogy rávilágítsanak a három ország közötti eltérésekre és vázolják a jövőben várható fejleményeket.
Vitairatok a tudásmenedzsment lehetetlenségéről (Szemle)
KOLTAY Tibor
Két provokatív írásról számol be a szemléző, aki Tom Wilson és F. J. Miller cikkei alapján a tudásmenedzsment kérdéseit elemzi. Tekinthető „hóbort”-nak, ill. divatjelenségnek is, melyet sokan a fogalmakat összemosva, az információmenedzsmenttel azonos értelemben használnak, másrészt azt hiszik, hogy az információs folyamatok hatékonyan menedzselhetők. A kétkedők nem azt vonják kétségbe, hogy az emberek nem tudnának hatékonyan hozzájárulni a szervezetek vezetéséhez, hanem úgy látják, nem célszerű túlságosan leegyszerűsítve kezelni a kérdést. Inkább az a fontos, hogy olyan feltételeket teremtsenek és kezeljenek, amelyek a tudás átvételét és használatát támogatják.