A tanulmány 120 Szegeden tanuló  egyetemista és főiskolás véleményének felhasználásával készült 2001 decemberében. A felmérést a szerző azóta újabb hallgatók bevonásával folytatta, de a kép jelentősen nem változott.

A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ on-line katalógusa – a webkat.hu – az interneten megjelenő, s a magyar kultúra szempontjából fontos dokumentumokról ad tájékoztatást. A katalógus használatáról alkotott vélemény azért fontos, hogy a szerkesztők további módosításoknál figyelembe vehessék az olvasók, használók véleményét. Nos, éppen ezért Urbanik Tímea egyetemista tanítványom segítségével 2001 decemberében 120 szegedi főiskolást és egyetemistát kérdeztünk meg gyorskérdőíves formában. Urbanik Tímea feladata – magyar szakos PhD-hallgatóként – a magyar szakos egyetemisták felmérése volt (kb. 30 fő), mivel kíváncsi voltam, hogy az oktatásban, a tanulásban és a magyar irodalomból történő felkészülés során mennyien használják a Digitális Irodalmi Akadémiát (DIA) és a Neumann-ház által nyújtott egyéb lehetőségeket.1

2001 év végéig 80 viszonylag értékelhető és 12 értékelhetetlen (mindenre vagy csak nemmel vagy csak igennel válaszolt) kérdőív érkezett vissza. A továbbiakban ezek eredményéről kívánok beszámolni, kiegészítve a magam véleményével. Először azonban néhány általános gondolatot szeretnék megfogalmazni:

  • mind az eredményeket, mind a kérdőívet, mind a hallgatók hozzáállását tekintve, úgy gondolom, hogy a felmérést összeszedettebben, tudatosabban, érdemes lenne később megismételni, mivel
  • a mintaválasztás nem a szociológiai szempontok és elvárások alapján készült, hanem attól függött, hogy kiket tanítok és kik hajlandók ebben még részt venni, hiszen a szorgalmi időszak második fele már igencsak túlzsúfolt a házi feladatokkal és egyéb zárthelyikre való készülésekkel;
  • akik vállalták a véleményadást, azok is csak rövid időt kívántak (max. fél órát) eltölteni a kérdőív kitöltésével, ezért ebben mindössze hét kérdés szerepelt. A maximálisan fél órából azonban jóval több lett, mert a 120 főből mindössze
  • 10 fő volt olyan, aki tudta, hogy a webkat.hu mit takar és használta már vagy a DIA-t, vagy a Neumann-ház egyéb szolgáltatásait;
  • kb. 10–15 hallgató volt olyan, aki hallott már a webkat.hu-ról, de csak egyszer-kétszer használta;
  • és kb. 95–100 hallgató „soha nem is hallott” a Neumann-házról és annak szolgáltatásairól, katalógusáról. Ez utóbbi azért megdöbbentő, mert a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) és a Neumann-ház külön-külön önálló vizsgatétel nálam évek óta könyvtári tájékoztatásból, órán pedig időt fordítok arra, hogy a számítógépes teremben mindkét könyvtárral megismerkedjünk, megtanuljunk letöltéseket, kereséseket stb. ;
  • A válaszolók: 1 fő fiatal egyetemi oktató, 1 fő főiskolai oktató, mindketten magyar szakosok is a könyvtár mellett; továbbá egyetemista és főiskolás fiúk, lányok vegyesen, elsősorban magyar-könyvtár, történelem-könyvtár, magyar- idegen nyelv, könyvtár, könyvtár-informatika, magyar-hittantanár szakosok. Arányukat nem tudom, mert nemüket zömében elfelejtették/nem kívánták felírni és amint jeleztem, nem teljes csoportokat, évfolyamokat kérdeztünk meg, hanem, olyanokat, akik hajlandóak voltak a válaszadásra.

Most pedig lássuk a webkat.hu általános jellemzőit, pozitívumait, problematikáját, a kérdőívet, a magam és hallgatóim2 összesített véleményét, a metaadatok, indexálás, multiprotokoll támogatással kapcsolatos észrevételeket, javaslatainkat a rendszer további finomításával kapcsolatban, összefoglalást arról, hogy a Neumann-ház megfelel-e a virtuális könyvtár követelményeinek, végül pedig appendixben magát a kérdőívet és néhányat a „legérdekesebb” válaszok közül, amelyek nagyjából jellemzik az egyes válaszadó csoportokat.

A webkat.hu  http://www.neumannhaz.hu

Mi ez?

  • A Neumann-ház által vállalt webkat.hu project egyik része, nevezetesen katalógusállománya, amely a magyar kulturális örökség körébe tartozó bármely típusú (elektronikus, szöveges, nyomtatott, kép, hangzó anyag stb.) dokumentumok katalogizálását vállalta magára,
  • kiemelt feladata a magyar internetforrások katalogizálása,
  • valamint a magyar szerzők, magyar nyelvű műveinek feldolgozása részben a katalógus teljes szövegben, számos keresési funkcióval pedig a Digitális Akadémia számára.

A katalógus jellemzői

Formai megjelenítése

  • a frames-szerkezet új átalakítása áttekinthető, világos szerkezetű grafikus interfészt eredményezett;
  • a hideg-meleg színekkel ábrázolt oldalak együttese kellemes színhatású;
  • a Neumann-ház logójából ismert „templomkövek” és azonos színhatás visszaköszönése a találatoknál és egyéb oldalaknál egyértelmű bizonyítékai a tudatos építésű webdesign-nak;

Javaslat:

  • A katalógus megnyitásánál automatikusan írtam be a http://www.webkat.hu  címet, majd amikor nem működött, kipróbáltam a http://webkat.hu-t  is. Mint kiderült, mások is többször így keresik. Nem lehetne megvenni ezt a domain nevet és a későbbiekben így használni?
  • A nyitólapon az adatbázis körülbelüli méretének feltüntetése és példákkal szemléltetett bővebb magyarázat arról, hogy mit is érdemes itt keresni –, azaz, mikor keressen itt az olvasó és mikor pl. a MEK-ben – szintén hasznos lenne.
  • Érdemes lenne még a külföldi gyakorlatban sokszor látott FAQ – gyakran feltett kérdéseket – számba venni és a nyitólapon helyet biztosítani nekik. Ahogy a frankofon területek digitális könyvtárainak, valamint a legutóbb e célból megnézett Internet Public Library3 nyitólapján is látható, igen hasznosnak és fontosnak tartják ezeket az olvasók.
  • Összességében elmondható, hogy az átalakított nyitólap és a rendszer struktúrája, egyes ikonjai, elemei egységes stílushatásról és világosabb, könnyebben értelmezhető oldalakról adnak tanúbizonyságot. Az új külalak az előzőekhez képest jóval egyszerűbbé és gyorsabbá tette a használatot.

Keresés

1. Kulcsszavak alapján

Pozitívumok:

  • teljes vagy nagy a releváns találatok száma;
  • a kérdést leginkább lefedő találatok a lista elején (pl. integrált könyvtári rendszer 15 találat, de az első 13 a legrelevánsabb)
  • a részletes megjelenítésnél a Megjegyzés rovat közli, hogy kibontásához/elolvasásához milyen szoftverre van szükség. Ez nagyon hasznos, hiszen a digitális könyvtár a dokumentumtípusai miatt számos megjelenítési formátumot tartalmaz a feldolgozott dokumentumtól függően (.pdf, .txt., .html, .doc stb.)
  • a keresés típusait részletesen elmagyarázzák;
  • kis és nagybetű különbsége nem számít pl. Olib/olib;
  • a magyarban igen fontos hosszú és rövid ékezeteket azonosan kezeli a rendszer pl. művészet/müvészet;
  • a teljesen ékezet nélkülieket viszont megkülönbözteti;
  • a Boole-operátorok, a csonkolás stb. felkínált lehetőségével jól pontosíthatók a kérdések

pl.     digitalizálás 120 találat

digitális % 132

%digitális% 168

%digitális 133

digitális and könyvtár 6

digitális% and könyvtár% 30 találat

Nehézségek

  • a találatok kibontásánál vagy megjelenítésénél rendszeresen problémák jelentkeznek: vagy lefagy a rendszer, vagy inaktív és nem lép tovább;
  • Amennyiben azonban megjelenik, a táblázatos szerkezet áttekinthetővé teszi az egyes tételeket, a részletes adatok listaszerű megjelenítése pedig közkedvelt, hiszen így is tovább lehet lépni a dokumentum teljes szövegének kibontásához;
  • „Tovább lehetne még táblázatosítani…” írja az egyik válaszoló;
  • névre sokkal jobb és biztosabb a Szempontok szerinti keresésnél vállalkozni;
  • kár, hogy dokumentumtípusra és idő/évre pl. az utolsó öt év szerint nem lehet szűkíteni;
  • nem ellenőrzi a helyesírást.

2. Szempontok szerint

Pozitívumok

  • Professzionális keresési felület a Boole-algebra minden lehetőségével, valamint a ritkábban alkalmazott zárójelvariációkkal;
  • Jó, hogy az egyes szerzők műveinél nem maradnak meg a szigorúan vett könyveknél és a könyvekben megjelent tanulmányoknál, hanem mindenféle egyéb dokumentumtípusban megjelent írásokat is közlik (pl. Péter László 8 találat, könyvek, folyóiratok, hetilapok stb.)

Nehézségek

  • Éppen a professzionálisan kidolgozott keresési lehetőség „félemlítheti” meg a felhasználót és – tapasztalatom szerint –, általában nem is használja ki a felkínált lehetőségeket;
  • A csonkolás szükségszerűsége nem derül ki egyértelműen. Erre jobban fel kéne hívni a figyelmet, mert jelentősen befolyásolja a találati arányt;
  • A feldolgozott folyóirat-, újságneveket stb. sajnos nem lehet összegyűjteni. Pl. nem derül ki, hogy milyen régészeti folyóiratok léteznek az adatbázisban. Ha konkrétan keresünk rá egy-egy régészre vagy témára, akkor fáradtságosan magunk állíthatjuk össze.

3. Témák szerint

  • Az általam megkérdezettek általában ezzel a résszel kezdik a katalógussal való ismerkedést, mert ahogy írták, „itt látjuk meg, hogy milyen témakörök vannak”;
  • A böngészés funkció tehát lehetőséget ad arra, hogy az olvasó megnézze a katalogizáló által használt tárgyszavakat.

Pozitívumok

  • A kezdő felhasználók számára a legtöbb segítséget adó lehetőség. Az olvasó ugyanis témakört, maga alkotta tárgyszót keres, ami nem azonos a katalogizáló által használt rendszerekkel, hiszen a TO-n és az ETO-n alapuló tárgyszószerkezetek és az elkészült tezauruszok használata megadja a szükséges kompabilitást és az új változások, szakszavak bevezetésének lehetőségét, de a nem könyvtár szakos olvasó nem ismeri a tezaurusz és a tárgyszó könyvtári/osztályozáselméleti fogalmát. Ha neki az alkoholizmusról kell anyag, ő ezt a szót írja be, nem az addikciót mint tárgyszót, vagy deszkriptort.
  • A webkat.hu-n alkalmazott frames szerkezetben megmutatott hierarchikus elrendezés azonban mégis rávezeti ennek használatára, az utalások pedig elvezetik a keresett tárgyszó logikai/felettes/ mellérendelő stb. kapcsolataihoz.

pl.     alkohol 18 találat

alkoholizmus (F) ld. addikció

addikció 42 találat

Az olvasó szubjektív tárgyszava és a katalogizáló szubjektív tárgyszava tehát így terelődik közös mederbe.

A rendszeres könyvtárhasználó ennek használatával beletanul a keresés logikájába.

4. Internetcímek alapján

Sokszor előfordul, hogy igen jónak ítélt internet helyünket nem jegyezzük meg és a Kedvencek közé sem tesszük be. Hosszú URL-cím esetén pedig csak egy-egy részcímre emlékszünk.

Pozitívumok

  • Valószínűleg ezen a tapasztalaton nyugszik a Neumann-ház munkatársainak ez az elképzelése, hogy elég részcímeket, kiterjesztést, szótagot, szót beírni és a katalógusból előjönnek a kérésünkhöz kapcsolható internetes helyek. Ismereteim szerint az OLIB Web View modulja alkalmas is arra, hogy az adott dokumentumot csatolt objektumként hozzáfűzzék az adott, analitikusan feltárt rekordhoz és így annak címére kattintva a képernyőn elvileg azonnal meg is nyílik az általunk kiválasztott mű.

Nehézség

  • Jórészt elvileg, mert a részcím beadása alapján megtalált cím kitűnően működik, de valószínűleg túl sok URL került már kézi erővel feldolgozásra és ezek helyváltozásainak nyomon követése lehetetlen feladat. Próbaképpen 25 keresést végeztünk (.edu, Moszkva, digit, drotos, .com, Brüsszel, Bruxelles, cd stb.) a részcímek alapján mindig kaptunk találatot. De a kibontáskor az esetek 40–50%-ánál a rendszer a „File not found”, vagy a cím áthelyezésére vonatkozó üzenetet küldte.
  • A DOI (Digital Object Identifier) vagy az URN (Uniform Resource Names) kódok és szerver létét nem tudom kitalálni. Gyanítom, hogy nincs, mert bizonyos URL-címek már változtak és a rendszer nem követi nyomon ezeket. Márpedig mind a DOI-t, mind az URN-t erre a célra fejlesztették ki.

Javaslatok

  • Amennyiben valóban kézi feldolgozás és nyomon követés történik, mielőbb szükséges lenne egy DOI szerver beállítása,4 hogy a befektetett értékes munka ne váljon használhatatlanná.
  • Jó lenne, ha a megjelenő cím alatt egy-egy tárgyszó jelezné az adott internetes hely tartalmát.
  • Nincsenek ismereteim arról, hogy az URL-címek kiválasztása hogyan működik. Tudom, hogy a magyar szerzők, magyar nyelvű és lehetőleg magyar szolgáltatók által közreadott internetes dokumentumokat katalogizálják, de ezek közül milyen kritériumai vannak a kiválasztásnak? Hiszen naponta jóval több dokumentum kerül fel, mint ami bekerül ebbe az adatbázisba.
  • A kiválasztás megkönnyítésére el tudnám képzelni a brüsszeliek gyakorlatát. A Brüsszeli Egyetemi Könyvtár informatikus munkatársai alapértelmezett böngészőjüket kiegészítették két további navigációs gombbal.5 Az egyikre a Youpie!, vagyis Hurrá, releváns oldalt találtam! feliratot tették, a másikra a Beurk! Felirat került, aminek körülbelül az a jelentése, hogy nem, ez az oldal érdektelen számomra.
  • A feldolgozó munkatársak egy ideig tanítják a böngészőjüket, úgy, hogy az alapértelemezésben mindent érdektelennek nyilvánító böngészőnek megmutatják, hogy mi az, ami érdekes az ő számukra. A rendszer csak azokat az oldalakat raktározza el, amelyek a Youpie! véleményt kapták. A gép ezután már saját maga dolgozik tovább. Nemcsak megjegyzi, hanem tartalmi szempontból elemzi is ezeket az oldalakat, ezután pedig egy sajátos algoritmus segítségével már maga is felismeri, hogy a beadott keresőkérdésre az eddigi elemzések alapján mit is tart jónak, a könyvtáros/olvasó személyiségéhez, érdeklődéséhez illőnek.6

Úgy gondolom, egy ehhez hasonló fejlesztés a DOI szerver mellett óriási segítség lenne és sokszorosára emelné a munka eredményességét.

5. Közgyűjtemények címei alapján

Pozitívumok

  • Hasznos a könyvtárközi kölcsönzésben használt könyvtári kódjelek megadása az egyes könyvtáraknál, mert sokszor nincs kéznél a Gyűjtőköri tájékoztató vagy a kódtáblázat;
  • Hasznos, hogy tárgyszavakkal is jellemzik az egyes intézményeket.

Nehézségek

  • Nincs szükség szerzői mezőre, hiszen ha a közintézményről keresünk cikket, akkor arra megvannak a megfelelő adatbázisok, repertóriumok stb. Itt az intézményhez kíván a felhasználó eljutni.

A kérdőív

A hét kérdés és néhány érdekesebb válasz7:

1. Írj le egy-két konkrét keresést, amelyet a webkat-on végeztél!

  • Témakörök: „informatika és történelem témakörben kerestem, E. T. A. Hoffmann és a metafora, Erdély címerábrázolásának gasztronómiai szimbolikája, ikonográfia, tanatológiához irodalom, irodalomkeresés a héber írásról”;
  • Szerzőktől és róluk ill. műveikről: „Vörösmarty, Petőfi, Esterházy, Karinthy, Juhász Gy., Örkény I., Elie Wiesel, Darvasi László, Grecsó Krisztián”;
  • Adott mű: „Arisztotelész: Poétika, Arisztotelész: Lehetséges világok, Catullus összes, Magyar szólások és közmondások”;
  • Fogalmak: „irodalomtudományon belül a metaforát kerestem, ill. tudatábrázolás, perspektíva, modem, gregorián, korális ”.

2. Kielégítő volt-e számodra a találatok mennyisége és minősége? Voltak-e irreleváns találatok, ha igen, milyen jellegűek?

  • Az értékelhető válaszok közül a megkérdezettek kb. 50–55%-a elégedett volt. Íme néhány közülük (ld. még a mellékletben közölt kérdőíveket!):

Pozitív válaszok

  • „csak egy konkrét találatom volt, az viszont teljesen megfelelt keresési szempontjaimnak”;
  • „Jók voltak”;
  • „Nem voltak irrelevánsak, mind az íróra vonatkoztak”;
  • „Nem volt irreleváns találat”;
  • „Kevés találat volt, de adataik pontosak”;
  • „Kevés találat volt, de mindegyik jó volt, nem voltak irrelevánsak”;
  • „A minősége jó volt, a mennyisége elég kevés. Irreleváns anyagok nem voltak”.

Az értékelhető válaszok közül a megkérdezettek kb. 30%-a részben elégedett volt, de nagyon kevésnek találta a kapott találatot. Kb. 15–20% nem volt elégedett. Íme néhány a válaszok közül:

Negatív válaszok

  • „Mindössze egyetlen találatom volt, amit nagyon kevésnek tartottam, mert másutt ebben a témában sokkal több irodalmat találtam”;
  • „Kevés volt a találat”;
  • „Viszonylag kevés találat volt és voltak közöttük irrelevánsak is [adott szerző, adott mű]”;
  • „Viszonylag kevés és a találatok közül nem mind a megadott témáról szólt”;
  • „Nem találtam semmit”.

3. Könnyen használható-e a keresési felület, illetve a találati lista? Elég segítséget kapsz az eligazodáshoz?

Az általában értékelhető válaszok közül a megkérdezettek kb. 60%-a csak igennel, vagy nemmel válaszolt erre a kérdésre és nem fejtette ki bővebben mondandóját. A maradék 40%-nak kb. 20–25%-a elégedett volt. Íme néhány vélemény közülük (ld. még a mellékletben közölt kérdőíveket is!):
Pozitív válaszok

  • „Nagyon jónak tartom a különböző keresőkérdések fő választékát…”;
  • „Mivel keretben vannak a találatok, ezért áttekinthetőbbek”;
  • „Igen, elég segítséget kaptam, nem feltétlenül nehezen találtam meg a keresőfelületet”;
  • „Igen, elég segítséget kaptam, áttekinthetőbb a találatok táblázata”;
  • „Elegendő a segítség, könnyen kezelhető, áttekinthető”.

A maradék 10–15% nem igazán tudott eligazodni a keresőfelületen, vagy egyéb problémája adódott. Órán és az egyéni használat során szintén – amint az alábbiakban is kitűnik –, a gondok egyik fő forrását a találati lista megjelenítése okozta. A gépeink rendszeresen lefagytak, vagy egyszerűen nem jelenítettek meg a találati halmazt. Íme néhány konkrét válasz:

Negatív válaszok

  • „A sokféle keresési lehetőség megkeresése elbizonytalanított…”;
  • „Nem sikerült megvizsgálnom a találati listát, mert nem jött ki, amikor használtam”;
  • „Nagy csalódás volt, amikor hiába próbáltam megjeleníteni azt az egy találatot, egyszerűen nem sikerült”;
  • „A keresőfelület nem egyértelmű”.

4. Találtál-e új on-line forrást a kutatásaidhoz a webkat segítségével? Ha igen, akkor miket?

A megkérdezettek kb. 80%-a értékelhetetlen választ adott. Vagy kihagyta e kérdést és semmit sem írt rá, vagy az alábbiakat: „Nem figyeltem; nem találtam; nem kerestem; nem emlékszem rá.” A néhány értékelhető válasz jellemzőbbjei:

Pozitív válaszok

  • „Igen, több olyan művet, amelynek eddig csak a nyomtatott változatát ismertem”;
  • „Igen, folyóiratokat”
  • „Igen, a közgyűjteményi adattárból tudtam eljutni a kiskunhalasi könyvtárhoz”.

Negatív válaszok

Bővebb kifejtés nélkül: „Nincs”

5. Összehasonlítva más internetes keresőkkel mutatott-e jelentősebb eltérést a webkat adatbázisa? Milyen tekintetben?

Összességében igen pozitív az értékelhető válaszokból kialakított kép. A Neumann-ház által is hirdetett drákói szigorú munkastílus és pontos adatbevitel meghozta az eredményt. A megkérdezettek majd 80%-ának az alábbi a véleménye8:

Pozitív válaszok

  • „Sokkal összetettebb, pontosabb találati halmazt ad”;
  • „Nem voltak irreleváns találatok, viszont jóval kevesebb a találatok száma”;
  • „Sokkal teljesebb, pontosabb, mint a többi”;
  • „Logikus, egyértelmű”;
  • „Jól le lehetett szűkíteni a keresést, így nem nagyon volt/vagy nem volt oda nem illő találat”;
  • „Egyszerűbb volt a keresés”;
  • „Jó volt, mert teljes cikkeket találtam”;
  • „Érdekesebb, hasznosabb”;

Negatív válaszok

  • „Kevesebb volt a találat”;
  • „Kevesebb információt tartalmazott”;
  • „Lényeges eltérés nem volt”;
  • „Nem hasonlítottam össze”;
  • „Igen, a webkat eltérő, más a formátuma”;
  • „Más keresőkkel ebben a témában 20–30 találatot is kaptam, míg a webkat adatbázisában csak egyet, pedig a keresőkérdésem egyértelmű volt” [a modemre kerestek].

6. Szerinted milyen on-line forrásokkal, tárgyszavakkal, személynevekkel lehetne bővíteni a webkat adatbázisát?

A megkérdezettek kb. 15%-a válaszolta az alábbiakat:

Pozitív válaszok

  • „Más keresőprogramokban való kereséssel”;
  • „Sok-sok irodalomtudománnyal”;
  • „Minél több irodalmi névvel és fogalommal, de ez – gondolom – folyamatban is van”;
  • „Talán évszámokkal”;
  • „Eddig mindent megtaláltam, ami kellett, úgyhogy, nem feltétlenül tartom bővítendőnek”.

A megkérdezettek nagyobbik része, több mint 70%-a pedig így:

Negatív válaszok

  • „Nincs ötletem, nem tudom, nem gondolkodtam rajta”;

vagy egyszerűen ki van húzva a válasz helye.
7. Használtad-e a teljes szövegű keresést a Digitális Irodalmi Akadémiában? Milyen eredménnyel?

A megkérdezettek több mint 90%-a a Digitális Irodalmi Akadémiát soha nem használta. Zömük nem is tudott róla, most ismerkedett meg vele és örömmel vette tudomásul, hogy korpusznyelvészethez, irodalmi stílusok elemzéséhez (pl. jelzők használatának szerepe stb.) milyen nagy segítségükre lesz, amikor szakdolgozataikat fogják írni.

A maradék kb. 10% válaszadásra képes személy az alábbiakat írta:

Pozitív válaszok

  • „Igen, Csukás István szöveget kerestem és találtam is”;
  • „Igen, próbaképpen, tetszett”.

Negatív válaszok

  • „Igen, használtam, de a böngészőm állandóan lefagy tőle”.

Ez a probléma sokunknál jelentkezett – tanórán is a legfejlettebb böngészők és különféle verziók esetén is;

  • „Versrészletre kerestem, de nem sikerült”.

Multiprotokoll támogatás

Az OLIB-ra jellemző a központi üzenetek vétele, az EDI implementálás és az IP, MIME protokollok, valamint a Z.39.50 szabvány támogatása.

A webkat.hu szempontjából a Z. 39.50 különösen jelentős. Mára már Internet-szabvánnyá is előlépett. Sikerének magyarázata az, hogy úgy könnyíti meg a különféle struktúrájú, különböző programnyelven írt és különféle lekérdezést követelő adatbázisokban való keresést, hogy a felhasználó nincs rákényszerítve ezek megtanulására. O a saját maga által megszokott interfészen megfogalmazza a saját keresőkérdését és ugyanezen az interfészen, a számára érthető nyelven megkapja akkor is a választ, ha az egészen más rendszerű adatbázisból érkezik. Mert a Z39.50 ott van a két adatbázis között. Ottléte úgy nyújt megoldást erre a problémára, hogy a különböző adatbázisok között hidat képez, vagyis a keresést szabványosítja. A rendszer az ún. kliens/szerver modell alapján működik. Ennek logisztikája jól ismert a szakirodalomból. A Z 39.50 szabvány terminológiája szerint a kliens oldalon van az ún. eredet, a szerver oldalon pedig az ún. cél. A kliens a felhasználó kérését a Z 39.50-re fordítja és elküldi a célnak. A szerver átalakítja a kérést/kérdést úgy, hogy az a fogadó adatbázis számára érhető legyen. Ezek után ennek az adatbázisnak az adatbáziskezelő rendszere a kérdést meg tudja érteni, feldolgozza, megadja a választ és visszaadja a célnak. A cél ezt továbbítja a kérést elküldő gépnek/az eredetnek, ahol, mivel ugyancsak van z program (z kliens) az értelmezi a visszaérkező választ, átfordítja a kérdező gépének nyelvére és az itteni alkalmazás számára érthető és megjeleníthető formában jeleníti meg a válaszokat az olvasó számára. A két gép között lezajló kommunikáció/üzenet tehát vagy kérés, vagy válasz.9

  • Vannak olyan Z 39.50-et alkalmazó rendszerek, ahol a felhasználóval közlik, hogy az imént említett fogalmakhoz tartozó paraméterek az adott rendszerben hogy vannak beállítva.
  • Itt, a Neumann-ház honlapján erre nem találtam utalást, de ez nem baj, hiszen a Z. 39.50 működéséről a felhasználónak nem is kell tudnia. A ház kialakítási koncepciójában viszont szerepel egy Z. 39.50-es szervergép megvásárlásának javaslata,10 ami valószínűleg meg is történt. Amennyiben még nem, mielőbb szükséges lenne, hogy megteremtse a majdani virtuális katalógusok közös lekérdezésének lehetőségét.

A Neumann-ház állománya és feltártsága alapján megfelel-e a digitális könyvtár követelményeinek?

Feltétlenül, mert

  • több erőforrás összekapcsolásnak a lehetősége megvan,
  • képes kezelni a különböző formátumokat és a protokollok különböző változatait, ezeket alkalmazza is,
  • anyaggyűjtése a nyomtatásban nem terjesztett dokumentumokra is kiterjed,
  • dokumentumtípusonként a szabványnak megfelelően alkalmazza a metaadatokat,
  • formai feltárása megfelel a nemzetközi adatcsere szabványának,
  • tartalmi feltárása igen mély, ezeknek köszönhetően adott a sokoldalú visszakeresés és a sokféle keresőszempont variációjának (13-féle) kombinációs lehetősége,
  • a leírásokhoz csatolt URL-ek tovább bővítik ezt,
  • mind az egyes, analitikusan feltárt dokumentumoknak a szabványos, teljes címleírása, mind magának a dokumentumnak a szövege megjeleníthető és le is tölthető.

Ez a digitális könyvtár mindezeket a feladatokat koplex, integrált adatbázisából magas színvonalon, pontosan, ugyanakkor a felhasználók számára értelmezhető felületekkel oldja meg.

Mellékletek

(néhány tipikus választ tartalmazó kérdőív bemutatása)

1. sz. Kérdőív

1. Írj le egy-két konkrét keresést, amelyet a webkaton végeztél!

Szakirodalom-keresés: Karinthy, Juhász Gy., Örkény I., Elie Wiesel,irodalomkeresés a héber írásról, Darvasi László és Grecsó Krisztián műveinek keresése olvasás céljából.

2. Kielégítő volt-e számodra a találatok mennyisége és minősége? Voltak-e irreleváns találatok, ha igen, milyen jellegűek?

Igen – kivéve a héber írást, mert erről nem találtam olyan anyagot, amilyet kerestem; azt gondolom, oka leginkább az, hogy még viszonylag tájékozatlan vagyok a keresésben.

3. Könnyen használható-e a keresési felület, illetve a találati lista? Elég segítséget kapsz az eligazodáshoz?

Jól tájékoztat, átlátható.

4. Találtál-e új on-line forrást a kutatásaidhoz a webkat segítségével? Ha igen, akkor miket?

Félév vége van, kevés az idő: mostanában nem volt módom kerestem vándorlásokba fogni.

5. Összehasonlítva más internetes keresőkkel mutatott-e jelentősebb eltérést a webkat adatbázisa? Milyen tekintetben?

Elsősorban az tetszik itt, hogy viszonylag egyszerű, könnyebben átlátható; a nem kimondottan számítógépes szakemberek is jobban hozzáférnek.

6. Szerinted milyen on-line forrásokkal, tárgyszavakkal, személynevekkel lehetne bővíteni a webkat adatbázisát?

Pl. az Új Magy. Irod. Lexikon adhat ötletet új nevekre

7. Használtad-e a teljes szövegű keresést a Digitális Irodalmi Akadémiában? Milyen eredménnyel?

Főleg szakirodalmi tájékozódásban segített.

JATE BTK oktató

2. sz . Kérdőív

1.  Írj le egy-két konkrét keresést, amelyet a webkat-on végeztél!

Szilágyi Istvánról írt tanulmányok, cikkek. Sz.I. munkái. (kulcsszavas kereséssel).

2. Kielégítő volt-e számodra a találatok mennyisége és minősége? Voltak-e irreleváns találatok, ha igen, milyen jellegűek?

Nem, a szerzőről nem találtam semmit. A névben egyező szerzőkről találtam anyagot.

3. Könnyen használható-e a keresési felület, illetve a találati lista? Elég segítséget kapsz az eligazodáshoz?

A keresési felület könnyen használható, esztétikus, a találati lista jól átlátható. A leírások (használati utasítások) könnyen érthetőek egy könyvtáros, gyakorlott kereső számára, de szerintem gondot okoz egy képzetlen olvasó számára.

4. Találtál-e új on-line forrást a kutatásaidhoz a webkat segítségével? Ha igen, akkor miket?

Nem.

5.  Összehasonlítva más internetes keresőkkel mutatott-e jelentősebb eltérést a webkat adatbázisa? Milyen tekintetben?

Jobb a felülete, jobban hasonlít egy könyvtári katalógusban megszokotthoz. Ha több találatom lett volna, valószínű, hogy használnám ezt a keresőt.

6.  Szerinted milyen on-line forrásokkal, tárgyszavakkal, személynevekkel lehetne bővíteni a webkat adatbázisát?

Szerintem még túl kevés anyag található az adatbázisban. Talán az olyan folyóiratok mutatóival is lehetne bővíteni, amelynek nincs elektronikus változatuk, ezáltal lerövidülne a keresés, és hatékonyabb lenne egy ilyen megoldás, mint az éves mutatók.

7.  Használtad-e a teljes szövegű keresést a Digitális Irodalmi Akadémiában? Milyen eredménnyel?

Igen, amit kerestem, azt megtaláltam. Sajnos, csak a kortárs magyar irodalom anyaga van fent.

Magyar-könyvtári informatika szakos lány

3. sz. Kérdőív

1. Írj le egy-két konkrét keresést, amelyet a webkat-on végeztél!

Én csak teszt jelleggel végeztem kereséseket, kedvenc magyar költőmre Radnótira kerestem, először vezetéknévvel, majd teljes névvel. Először Radnóti, majd próbáltam Radnóti M-et, végül Radnóti Miklóst.

2. Kielégítő volt-e számodra a találatok mennyisége és minősége? Voltak-e irreleváns találatok, ha igen, milyen jellegűek?

Többsége igen, de akadt egy-két kifogásom: a találatokat szerintem nem megfelelő sorrendben rendezi a rendszer, és érdekes módon nemcsak Radnóti által, vagy róla írt művek kerültek a találati listába (48 találatból 2 volt ilyen). Valamint nem tüntetik fel, hogy a beírt szavak között automatikusan AND kapcsolat áll fenn, bár erre hamar rájöttem.

3. Könnyen használható-e a keresési felület, illetve a találati lista? Elég segítséget kapsz az eligazodáshoz?

Igen, leszámítva azt, hogy a találati lista megjelenítésénél nem lehet újból keresni, netán szűkíteni a találatokat, ehhez vissza kell menni a keresőoldalra.

4. Találtál-e új on-line forrást a kutatásaidhoz a webkat segítségével? Ha igen, akkor miket?

A teszt jelleg miatt (na, meg én inkább történész vagyok) nem.

5. Összehasonlítva más internetes keresőkkel mutatott-e jelentősebb eltérést a webkat adatbázisa? Milyen tekintetben?

Igen, nagyon sokféleképpen lehet keresni, bár szerintem kár volt külön menüpontokat csinálni az egyes keresési fajtáknak. Nagyon hasznos, hogy az előző kereséseket megőrzi a rendszer, így az ember ha egyszer elakadt nem kell teljesen előlről kezdenie.

6. Szerinted milyen on-line forrásokkal, tárgyszavakkal, személynevekkel lehetne bővíteni a webkat adatbázisát?

Ez jó kérdés, nem tudom…(bocs)

7. Használtad-e a teljes szövegű keresést a Digitális Irodalmi Akadémiában? Milyen eredménnyel?

Ha a szövegrészre való keresésre gondolsz az egyszerű keresés alpont alatt, akkor igen; ha az összetett keresésében van ilyesmi, akkor nem , ui. az összetett keresését nem volt hajlandó behozni a böngésző.

Pilinszky négysorosának „ma ontják véremet” szövegrészére kerestem, 100% találati aránnyal, megtalálta a verset, valamint Nemes Nagy Ágnes műelemzését is megtalálta (ez egy nem várt találat volt, szóval inkább legyen 200%).

Történelem-könyvtári informatika szakos, fiú

4. sz. Kérdőív

1. Írj le egy-két konkrét keresést, amelyet a webkat-on végeztél!

Elég régen kerestem rajta. Legutóbb nyomtatószerverről kerestem benne szakirodalmat.

2. Kielégítő volt-e számodra a találatok mennyisége és minősége? Voltak-e irreleváns találatok, ha igen, milyen jellegűek?

Nem. Egyáltalán nem találtam használható adatokat benne.

3. Könnyen használható-e a keresési felület, illetve a találati lista? Elég segítséget kapsz az eligazodáshoz?

Nagyon összetett a felület. Sok idő kell az eligazodáshoz.

4. Találtál-e új on-line forrást a kutatásaidhoz a webkat segítségével? Ha igen, akkor miket?

Sajnos nem találtam semmit.

5. Összehasonlítva más internetes keresőkkel mutatott-e jelentősebb eltérést a webkat adatbázisa? Milyen tekintetben?

Igen. Csak speciális témákban lehet benne keresni. Az enyém nem ilyen volt.

6. Szerinted milyen on-line forrásokkal, tárgyszavakkal, személynevekkel lehetne bővíteni a webkat adatbázisát?

Informatikai alkalmazások témakörét lehetne bővíteni.

7. Használtad-e a teljes szövegű keresést a Digitális Irodalmi Akadémiában? Milyen eredménnyel?

Nem, de a DIA-t nagyon jónak tartom.

Könyvtári informatika szakos, lány

——————————————————————————–

Jegyzetek

Urbanik Tímea segítségét ezúton is köszönöm.

A hallgatóim véleményét  idézem majd szó szerint („…”) és ezek közül néhányat közre adok a függelékben.

URL címe: http://www.ipl.org

Drótos László szíves közléséből tudom,  hogy  erről már beszéltek a Neumann-ház vezetőjével Dr. Tószegi Zsuzsannával. Drótos László lektorálását ezúton is köszönöm. P.E.

A HyperPRISME project teljes neve: „Pilote Intelligent de Stucturation et de Recherche de l’Information en Mode Hypertexte”
URL címe: http://www.ulb.ac.be/project/hprisme

A rendszer tesztelésének 1999-ben az éppen belgiumi tanulmányúton lévő ifjú kollégám és tanítványom Kora András maga is részese volt.

Az appendixben közölt kérdőívek válaszait az átlagok körülbelüli  kiszámításánál figyelembe vettem, de itt nem idézem őket, mert szeretném elkerülni az  ismétléseket

A pozitív vagy a negatív válaszoknál felsorolt véleményeket gyakorisági sorrendbe rendeztem minden esetben. Az  legelöl álló válaszok vagy azok variánsai általában jóval többször fordultak elő, mint a sor végén állók.

Ezeket application data unit-nak (APDU) nevezi a protokoll és sajátos szintaktikával, az ún. ASN.1 (Abstract Syntax Notation One – ISO 8824)  írja le. Ez egy olyan adatstruktúrákat leíró nyelv, amelyik hasonlít a C, C++ programozási nyelvek típus deklarációjára. Az így leírt adatstruktúrákat a Basic Encoding Rules (BER) segítségével fordítja le a rendszer bitek/bytok sorozatára, és ez kerül TCP/IP kapcsolat segítségével átvitelre.
Az adatátvitel egységessége, vagyis az, hogy a kérő oldali adatok és a fogadó oldali adatok értelmezhetőek legyenek,  mindig attól függ, hogy mit tud a kliens és mit tud a szerver. A kettő működését, beállításait tehát össze kell hangolni.   Ezért a protokoll pontosan meghatározza az alábbi fogalmakat: keresés, visszaküldés, törlés, hozzáférés ellenőrzés, erőforrás ellenőrzés, rendezés, böngészés, kibővített szolgáltatások, tájékoztatás, befejezés.

Tószegi Zsuzsanna: Intézményünk koncepciója.  Kézirat. 1999. 5 07.  „Alaptevékenységek, 1.1 Online szolgáltatás ”A szolgáltató gép mellé venni kell egy 20-50 GB kapacitású háttértárat, működtetni kell egy Z39.50 szervert, valamint egy Web szerkesztő gépet a megfelelő szerkesztő szoftverrel.” 9. p.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek