2002. 1-2. szám

Abstracts

The state, aims and vision of the future of Hungarian church libraries

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond

The group of libraries maintained by various churches consists of institutions with very different state and features from the professional point of view. Their aim is to provide the educational, scientific, and information base of a given region. Belonging to churches, they share one feature: their main collection interest is theology. For a long time the state of these libraries was characterised by an insecurity of financing, the overload of librarians, the lack of technical background, and in many cases the lack of operating conditions altogether. Their situation has improved after 1989, the political change, but they did not manage to overcome their problems inherited from the past. At present the lack of personnel, professionals, and financial resources causes the greatest difficulties. Legal conditions have changed for the better, but there was no breakthrough in the development of these libraries.

The Union of Church Libraries was formed to enhance cooperation and to overcome common difficulties. Their aim is to improve the marketability of church libraries which are public collections, while preserving the values of church institutions closed for the public. Organisational revival could be enhanced by the development of the network of ecclesiastical public collections, in the framework of which resource sharing could be an answer to the difficulties of document provision. The member institutions could develop into telematical and methodological centres, offering easy to use information bases for all church libraries. In order to protect collections belonging to church libraries, and to modernise services, these libraries require support and protection in the same way as do government institutions.
Tovább…

Rezümé

A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond

Az egyházi fenntartás alá tartozó könyvtárak szakmai szempontból egymástól eltérő helyzetű és jellegű intézményekből állnak. Feladatuk egy adott területi egység oktatási, tudományos, információs bázisának szolgáltatása. Közös vonásuk – az egyházi jellegből következően – a teológiai szaktudományok gyarapítására épülő gyűjtőkörük. E könyvtárak helyzetét sokáig a finanszírozás bizonytalansága, a könyvtárosok túlterheltsége, a technikai felszereltség hiánya, sőt gyakran a működőképesség feltételeinek hiánya jellemezte. Helyzetük a rendszerváltozás után kedvezőbbé vált, de a múltból örökölt problémákon még nem sikerült túllépni. Jelenleg is a létszám- és szakemberhiány, valamint az anyagi feltételek hiánya okozza a legfőbb gondot. A jogi keretek ugyan kedvezően megváltoztak, de döntő fordulat még történt e könyvtárak fejlődésében.

Az összefogásra és a közös nehézségek megoldására jött létre az Egyházi Könyvtárak Egyesülése. Céljuk, hogy a közgyűjteményi helyzetű egyházi könyvtárak versenyképessége javuljon, de ugyanakkor megőrizhessék a nem nyilvános egyházi intézmények értékeit is.

A szervezeti megújulást az egyházi közgyűjtemények hálózatának kialakítása segítheti elő, melynek keretében gyűjtőköri együttműködéssel lehet majd enyhíteni a dokumentum-ellátás helyzetén. E hálózati tagintézmények telematikai és módszertani központokká fejlődhetnek, s valamennyi egyházi könyvtár számára jól használható információs bázissal. Az egyházi gyűjteményekben lévő állományok védelme és a szolgáltatások korszerűsítése érdekében az állami intézményekkel azonos támogatás és védettség illeti meg ezeket a könyvtárakat is.
Tovább…

Az egyházi könyvtárak típusai, helyzete és értékei1

Az „egyházi könyvtárak” elnevezés csupán a fenntartó jogállását fejezi ki, szakmai szempontból eltérő helyzetű és jellegű intézményekre utal. Az elnevezés tehát egészen általános, önmagában ugyanolyan keveset árul el, mintha egy felsőoktatási tanszéki könyvtárról vagy egy városi fiókkönyvtárról mindössze azt tudatnánk, hogy „állami”. Az egyházi könyvtárak között szintén vannak egyetemi, főiskolai, gimnáziumi illetve regionális szakkönyvtári feladatkört ellátóak, műemlék épületekben tevékenykedő, jelentős régi állománnyal rendelkező szerzetesi, egyházmegyei vagy egyházkerületi tudományos intézmények, vannak újonnan alapított modern szakkönyvtárak, nyilvános könyvtárak, korlátozottan nyilvánosak és olyan könyvgyűjtemények, amelyek feldolgozottság, személyzet és egyéb kritériumok hiányában inkább könyvraktárnak tekinthetőek csupán. (Igaz, ezek a raktárak olykor a nemzeti örökség részét alkotó kincsekkel zsúfoltak.) Nem ritkaság a közművelődési szerep vállalása sem. Ismert olyan intézmény is, amely évtizedek óta gyakorlatilag nyilvános és minden tekintetben megfelel a nyilvánosság követelményeinek, mégsem kérte felvételét a nyilvános könyvtárak jegyzékére.2  Néhány helyen tíznél több munkatárs dolgozik, olyan informatikai környezetben, amely a legtöbb állami könyvtárban megállná a helyét, máshol egyetlen személy, egyetlen számítógéppel próbál a hatalmas állomány követelte megoldhatatlan feladatokkal megküzdeni.
Tovább…

A német katalogizálási hagyományok a magyar könyvtártanokban

A XVIII–XIX. század fordulójától kezdődően (hazánkban kissé megkésve, inkább talán a XIX. század derekától) a könyvtárosság önálló hivatássá válása – tehát a legkülönfélébb szaktudományokat művelő tudós emberek mellékes szinekúra elfoglaltságából „főfoglalkozás”-sá alakulása – szükségszerűen magával hozta azon ismeretkör körülhatárolását, valamint értelemszerűen egységes logikai rendben való összefoglalását és közzétételét, amely „valamelly könyvgyűjtemény’ czélszerű felállítását és elrendezését, biztos el- és fenntartását, használata sebes, könnyű és biztos módját, ‘s minden részben helyes igazgatását”1 foglalja magába. Ezt az ismeretkört a könyvtárosság – és a könyvtári szakirodalom – története során többen és többféle megnevezéssel illették: a legmegtisztelőbb elnevezés Schrettingernél olvasható, aki híres művében (Versuch eines vollständigen Lehrbuches der Bibliotheks-Wissenschaft. 1–2. München, 1808–1829.) „könyvtártudomány névvel tisztelte meg e’ tanítmányt”2; de ezen kívül használatos volt még – a teljesség igénye nélkül – a könyvtudomány, bibliológia, a bibliotekonómia, a könyvtártechnika és könyvtártan3 kifejezés is.
Tovább…

A tanulmány 120 Szegeden tanuló  egyetemista és főiskolás véleményének felhasználásával készült 2001 decemberében. A felmérést a szerző azóta újabb hallgatók bevonásával folytatta, de a kép jelentősen nem változott.

A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ on-line katalógusa – a webkat.hu – az interneten megjelenő, s a magyar kultúra szempontjából fontos dokumentumokról ad tájékoztatást. A katalógus használatáról alkotott vélemény azért fontos, hogy a szerkesztők további módosításoknál figyelembe vehessék az olvasók, használók véleményét. Nos, éppen ezért Urbanik Tímea egyetemista tanítványom segítségével 2001 decemberében 120 szegedi főiskolást és egyetemistát kérdeztünk meg gyorskérdőíves formában. Urbanik Tímea feladata – magyar szakos PhD-hallgatóként – a magyar szakos egyetemisták felmérése volt (kb. 30 fő), mivel kíváncsi voltam, hogy az oktatásban, a tanulásban és a magyar irodalomból történő felkészülés során mennyien használják a Digitális Irodalmi Akadémiát (DIA) és a Neumann-ház által nyújtott egyéb lehetőségeket.1
Tovább…

Minőségszemlélet egy orvosi könyvtárban

Bevezetés

Hazánkban az egészségügy régóta nehéz helyzetben lévő ágazat. Kedvezőtlen társadalmi jelenségek hatására gyökeresen átalakult a gazdasági helyzet. A korlátozó gazdasági intézkedések következtében csökkentek a pénzügyi források. Az egészségügy könyvtáraival együtt évek óta küszködik az életben maradásért.

Az orvostudomány a világon az egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő diszciplina. A tudományág rohamos fejlődése, az információáradat megsokszorozta az orvostudományi szakkönyvtárak jelentőségét. A Semmelweis Egyetem területén működő sajátos gyűjtőkörrel rendelkező tanszéki könyvtárak meghatározó szerepet töltenek be a fenntartó intézmény oktató, gyógyító és kutató munkájában.
Tovább…

Könyvtárhasználók és a közkönyvtárak

1999 novemberében a holland Külügyminisztérium a „Társadalmi átalakulás Közép-és Kelet-Európában” c. programja részeként a Biblioservice Gelderland pályázatot készített a közkönyvtárak használatára irányuló országos szintű felmérésre. A felmérés kiterjedt a használat mértékére, jellegére, intenzitására és minőségére. A használat mértékét statisztikai adatok és mutatók segítségével vizsgálták, a használat jellegét, minőségét, intenzitását a helyszínen. A kutatási eredmények összefoglalásakor felmerült, hogy készüljön a magyar könyvtári rendszerről is országos felmérés. Hazánk a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma könyvtári osztálya, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség támogatásával vett részt ebben a nagyarányú felmérésben.
Tovább…

Az alábbi esszé a közelmúltban megjelent Egyetemes Könyv- és Könyvtártörténet 19-20.század c. szöveggyűjtemény bevezetője. A szöveggyűjtemény részletes válogatást ad az utóbbi 200 év jellemzőnek ítélt könyv- és könyvtártörténeti írásaiból, nyomon követve a könyv formaváltozásait, a technikai háttér fejlődését a könyvtárak működési feltételeinek változásait.  

Kétszáz esztendő a könyv és a könyvtár, tágabban az írásbeli közlésmód fejlődéstörténetében viszonylag rövid idő: a hosszú folyamatnak mindössze egyhuszonötöd részét (vagyis négy százalékát) teszi ki. Ugyanakkor e kurtának látszó szakaszban a rendkívül felgyorsult technikai, gazdasági, politikai és kulturális fejlődés következményeként vagy követelményeként a társadalmi mozgásnak ezen a szűkebb területén is mélyreható és nagy horderejű változások mentek végbe. Az információrögzítés és -közvetítés újabb és újabb eszközei jelentek meg; a nyomtatott könyv és az időszaki sajtó tömegessé vált és földrajzi hatóköre is kiterjedt; egyre több és többféle könyvtár létesült; megindult és kiteljesedett a könyvtárosképzés, a könyvtárosság önálló szakmává, külön hivatássá vált. A közelmúltban pedig a számítástechnika térhódításával valós közelbe került az emberiség régi álmának teljesülése: az információk szabad áramlása (a tér és az idő határainak legyőzése) és a könyvtári dokumentumok egyetemes hozzáférhetősége.
Tovább…

„A specialisták által összegyűjtött információtömeget … át kell gyúrni, az esszenciát ki kell vonni belőlük úgy, hogy semmi érték veszendőbe ne menjen, s mégis alkalmas legyen az átfogó szintézisre. A laboratóriumi munkapadnál görnyedő specialisták és az elképzelhetetlen elképzelésére törő szintézisalkotó kutatók mellé, a kultúra munkamegosztásában egy harmadik, egyenrangú partner zárkózik fel: az információfeldolgozók együttese.”

Ez a helyzetelemzés még a hetvenes évek elején keletkezett. Vajon Marx György1, a kiváló fizikus és tudománytörténész szerző a XXI. század elején is így fogalmazná meg az ideális információszerzést? Aligha. A harmadik egyenrangú partnernek már évek óta az internetet tekintik, különösen a természettudományokban és általában a kutatásban. Pontosabban: a specialisták, szakemberek, többnyire maguk is az információfeldolgozók együttesének szereplői.
Tovább…

Elhangzott a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Társadalomtudományi Szekciójának emlékülésén 2002. március 21-én, melyen a szekció fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte. A szakmai program keretében az IFLA 2001. évi bostoni konferenciáján részt vett kollégáink (Gazdag Tiborné, Dippold Péter és Haraszti Pálné) számoltak be tapasztalataikról, a szervezet működéséről és a magyar szakemberek közreműködéséről. Haraszti Pálné beszámolóját az ezévi IFLA közgyűlésről készülő összefoglalójával együtt következő számainkban adjuk közre.  

Az én történetem…

1998 novemberében az IFLA Időszaki Kiadványok Szekció állandó bizottságának akkori elnöke, Hartmut Walravens, a németországi ISBN Ügynökség vezetője, akivel az azonosító számrendszerek területén folytatott tevékenységünk kapcsán kötöttem ismeretséget, azzal a kéréssel keresett meg, hogy vegyek részt a szekció munkájában a bizottság tagjaként. Az állandó bizottsági tagság előfeltétele, hogy a jelölt által képviselt IFLA tag az illető szekcióhoz regisztrálva legyen, valamint a jelölt megfelelő ajánlással rendelkezzen és kötelezettségvállalásáról írásban nyilatkozatot tegyen. Intézményem, az Országos Széchényi Könyvtár, a kérdéses időszakban IFLA tagként a Menedzsment és Marketing, illetve a Megőrzés és Állományvédelem szekciókban volt regisztrálva, így az intézményvezetésnek nemcsak bizottsági tagként történő jelölésemhez kellett hozzájárulnia, és ezzel együtt rendszeres részvételem biztosításához egy négyéves időszak IFLA konferenciáin, de meg kellett változtatnia szekció-regisztrációját is. Mivel az állományvédelem területén éppen akkor fejezte be bizottsági tevékenységét Kastaly Beatrix, az Időszaki Kiadványok Szekcióba való átigazolás nem okozott problémát.
Tovább…

„Mi célt is szolgálna mindez a technikai felkészültség,
ha nem tenné számunkra lehetővé a történelem,
az irodalom vagy bármely tudomány jobb megismerését?”
(Jean-Pierre Angrémy)1

A Gallica program előzményei

1988. július 14-én a híresen kultúrált és olvasott Francois Mitterand elnök ünnepi beszédébe szőtte elgondolását a világ legnagyobb, legmodernebb és felépítésében teljesen eredeti könyvtáráról: „Ennek a nagy könyvtárnak az ismeretek minden területét le kell fednie, mindenki rendelkezésére kell állnia, a legmodernebb adatátviteli technikákkal kell rendelkeznie, lehetőséget kell adnia a távoli használatra és kapcsolatban kell állnia más európai nagykönyvtárakkal.”2 Ezzel vette kezdetét a XXI. század igényeit is kielégítő, fáraói léptékű francia nemzeti könyvtár megépítésének ötlete után az újabb nemzeti könyvtári „nagy project,” amelyet a franciák a szakirodalomban éppúgy, mint a köznyelvben sokáig csak „TGB programként” emlegettek.3 A virtuális könyvtár modelljét már évekkel korábban, az új nemzeti könyvtár felépítése és feladatai kapcsán Jacques Attali4 nemcsak felvetette, hanem meg is határozta kritériumait. Egy digitalizált könyvtár ugyanis nemcsak a tudományos ismeretek tárháza, hanem számos más technikai és tartalmi probléma forrása. Így a tartalmi feltárás szintjén az indexálási módszerek kiválasztása, hatékonysága, a metaadatok alkalmazása, a feltárási és szétsugárzási eszközök, az alkalmazott szoftver és hardver eszközök modernsége, teherbírása, az új olvasási szokások kialakítása, ezáltal a „Teaching Library” feladatkörének betörése, mind újabb és újabb megoldásra váró gondot vetítenek elénk. Mert ne feledjük, az új nemzeti könyvtár célul tűzte ki a nemzeti-tudományos és bizonyos mértékig a közművelődési könyvtár feladatkörének ellátását is úgy, hogy technikailag és módszertanilag semmiben se maradjon le az amerikai könyvtárak lehetőségeitől.
Tovább…

Olasz lépések a tárgyi feltárás új módja felé

Szemle
A szemletanulmány a Bollettino AIB. 2001. (vol. 44.) 3. számának következő írásai alapján készült: LUCARELLI, Anna: La Biblioteca nazionale centrale di Firenze e il rinnovamento dell’indicizzazione per soggetto; ROLLE, Massimo: Per un nuovo modello di linguaggio documentario; BUIZZA, Pino – GUERRINI, Mauro: Un modello concettuale per il nuovo Soggettario: L’indicizzazione per soggetto alla luce di FRBR. A szemlét Mohor Jenő készítette.

A – megújítandó – olasz tárgyszójegyzék

Az olasz könyvtári katalógusok tárgyszójegyzékét (Soggettario per i cataloghi delle biblioteche italiane) a Firenzei Központi Nemzeti Könyvtárban (BNCF) dolgozták ki, eredetileg az ötvenes években. Készítői mind az elvek, mind a megjelenítés szempontjából messzemenően figyelembe vették a kor legismertebb segédeszközét a tárgyi katalógusok készítéséhez: az USA Kongresszusi Könyvtárának tárgyszójegyzékét (Subject headings), míg a tárgyszavak legtöbbje a BNCF 1925 óta épülő tárgyi katalógusából származott. A Soggetario 1956-ban jelent meg, kontrollált szótár formájában. Noha nem tartalmazott meghatározott és kifejezett szintaktikai szabályokat, példákkal mutatta be a kifejezéseknek – a dokumentum által tárgyalt téma szemantikai terjedelmének pontosítása érdekében használható – lehetséges kombinációit. A Soggettario a példákkal és a hivatkozásokkal egy bővíthető lexikán alapuló nyelvezetet kínált. Használatában a tárgyszó-elemek megjelenítési sorrendjét a fő címszó/alosztás elv határozza meg. Egy kifejezésnek a lánc elejére helyezését általában nem befolyásolja, hogy milyen logikai relációban áll a többi fogalmakkal; inkább, mint főcímszó, az indexelt dokumentum komplex témáját szándékozik kifejezni. A sorrend inkább passzív konstrukciójú (az entitás, mely elszenvedi a cselekvést, megelőzi magát a cselekvést), de kivételekkel. A Soggettario nyelvezete nem mindig engedi meg a dokumentum fogalmi tartalmával azonos kiterjedésű láncok létrehozását.
Tovább…

Információs és digitális írástudás: a fogalmak áttekintése

Daniel Bawden: Information and digital literacies: a review of concepts (Journal of Documentation. vol. 57, no. 2, March 2001, 218-259.) tanulmányát Koltay Tibor ismerteti

A szakirodalomban (mindenekelőtt a könyvtári szakirodalomban) számos, az információs írástudással kapcsolatos kifejezéssel találkozunk.

Ilyenek:

  • az információs írástudás (information literacy);
  • a számítógépes írástudás (computer literacy, valamint szinonimái: IT/information technology/electronic/electronic information literacy);
  • a könyvtári írástudás (library literacy)
  • a média-írástudás (media literacy);
  • a hálózati írástudás (network literacy és szinonimái: Internet literacy, hyper-literacy)
  • a digitális írástudás (digital information literacy).
    Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (12) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (21) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (31) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (15) (6) (6) (11) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (26) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (51) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (4) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (14) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (4) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (3) (1) (3) (1) (2) (2) (1) (11) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (1) (2) (1) (1) (34) (2) (1) (26) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (37) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (37) (1) (59) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (5) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (8) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (9) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (59) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (8) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (19) (8) (9) (1) (1) (2) (4) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (6) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (2) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (19) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (32) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)