A Szabad Európa Rádió1 megalakulását a második világháborút követő nemzetközi politikai viszonyok indokolták. A Szovjetunió kiterjesztette hatalmát Kelet-Közép-Európára és ráerőltette saját társadalmi rendszerét a meghódított népekre. Ennek következményeként sokan hagyták el a térséget és kértek menedéket Nyugaton, leginkább az Egyesült Államokban. Az amerikai kormány miközben diplomáciai kapcsolatot tartott fenn a kelet-közép-európai kommunista kormányokkal, aközben nem lehetett közömbös ezen országok emigrációba kényszerült demokrata politikusaival szemben. Az Egyesült Államok kormánya a szovjet terjeszkedés feltartóztatása érdekében, a hidegháború megindulását követően (1947) egy olyan magánszervezet létrehozását kezdeményezte, amely a szovjet befolyás alá került kelet-közép-európai lakosság számára a polgári demokrácia értékeit kívánta közvetíteni. 1949. május 17-én New York Államban bejegyezték a Szabad Európa Bizottságot (Committee for a Free Europe), amelynek osztályaiként megalakultak a Nemzeti Bizottmányok (1949. július 21-én a Magyar Nemzeti Bizottmány) és 1949 decemberében a Szabad Európa Rádió. New Yorkban megkezdődött a Magyar Osztály megszervezése, munkatársainak kiválasztása. 1950. augusztus 4-én kísérleti jelleggel megindult a magyar nyelvű adás. A New Yorkból sugárzott műsor naponta kétszer jelentkezett, s főleg híreket közvetített. 1951. májusában a SZER európai központja München lett. 1951. október 6-án már Münchenből adta magyar nyelvű egész napos műsorprogramját a Szabad Európa Rádió. 42 éven át, 1993. október 31-i megszüntetéséig közvetítette a magyar hallgatók számára az emigrációban élők véleményét. A Szabad Európa Rádió megszűnését követően tárgyalások kezdődtek a rádió dokumentumainak megfelelő elhelyezéséről. Legfontosabb szempont az állomány megőrzése és az érdeklődők számára a minél szélesebb nyilvánosság biztosítása volt. Ennek megfelelően a magyar szerkesztőség dokumentumainak másolatát az Országos Széchényi Könyvtár, míg a SZER kutatóintézetének anyagát (benne a magyar anyaggal) a Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-Európai Egyetem kapta meg.

1997. május 22-én a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió (Delaware, USA) és az Országos Széchényi Könyvtár szerződést kötött az 1951-1993 között Münchenben működő rádió magyar nyelvű adásai és a kapcsolódó dokumentumok egy részének a nemzeti könyvtárba történő elhelyezéséről. Egy jövendő magyarországi SZER Archívum létrehozásáról. A különböző típusú hordozókon rögzített archív anyagokat az OSZK másolatban kapta meg. Az eredeti dokumentumok a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Intézetébe kerültek.

A Szabad Európa Rádió magyar adásainak dokumentumai a nemzeti könyvtárban az alábbi hordozókon találhatók:

Az 1951-1972 között készített műsorok forgatókönyveit rögzítő eredeti mikrofilmgyűjteményről az Országos Széchényi Könyvtárban készített mikrofilmmásolatok.
Az 1951-1993 között készített műsorok eredeti gépelt forgatókönyveiről, 1973-tól megmaradt adásnaplókról és egyéb a műsorokkal kapcsolatos dokumentumokról az Országos Széchényi Könyvtár által készített mikrofilmmásolatok.
Az egykori magyar adások hangszalagon rögzített másolata. Ez az állományrész a hazaszállításkor összekeveredett az ún. monitoring anyaggal, amely az 1956-os forradalom időszakában a magyarországi rádióállomások által sugárzott adásoknak a müncheni Szabad Európa Rádióban hangszalagra rögzített és archivált hangdokumentumait tartalmazza. A 4500 db-ot meghaladó hangszalag-gyűjteményből első lépésként ki kellett válogatni a SZER magyar adásainak hangzódokumentumait. Az eddig elvégzett kiválasztás és az integrált számítógépes rendszerben történő feltárásuk eredményeképpen 538 óra terjedelemben 1394 műsor hanganyaga áll a kutatók és az érdeklődök rendelkezésére a másolatban kapott stúdiószalagról átírt 165 db VHS kutatókazettán.
Cikkemben ez utóbbi dokumentumtípusnak az Országos Széchényi Könyvtár integrált adatbázisában történő számítógépes feldolgozásáról, kutathatóvá tételéről, valamint a feltárt állományrészről kívánok szólni.

Feldolgozás

A szerződés része volt a Szabad Európa Rádió dokumentumainak adatbázisban történő feldolgozása, a nyilvánosság számára biztosítva ezzel a SZER Archívum hozzáférését. Az immár VHS kutatókazettára átírt SZER hangzóanyagnak az OSZK integrált rendszerében történő számítógépes feldolgozásához elkészítettük a szabványos leírást rögzítő szabályzatot.2

A SZER dokumentumok főtételének első besorolási adata mindig az adott műsor címe. Gondolva a nemzetközi érdeklődésre – elsősorban az emigrációban született másod-, illetve harmad-generációs magyarokra, akik már nem beszélik szüleik anyanyelvét – fölvettük a műsorok angol nyelvű címváltozatát is. A bibliográfiai leírás kötelező melléktétele a műsor létrehozásában közreműködő munkatársak, a műsorban megszólalók, továbbá a műsor tárgyaként említett személyek, vagy testületek neve. A leírás tartalmazza az adásba kerülés időpontját, illetve, ha volt az ismétlés dátumát is. A földolgozói munka során az adatok kigyűjtéséhez nem volt elegendő csak a leírandó műsort teljes egészében meghallgatni, hanem szükségessé vált a mikrofilmre átmásolt, egykori műsorleírásnak (ún. scripteknek) a megismerése is. Éppen ezért a bibliográfiai tétel tartalmazza a hangzódokumentumhoz tartozó műsorleírás mikrofilmes jelzetét is. Itt kell megemlítenünk, hogy a földolgozás során kiderült, nem minden hangdokumentumhoz maradt meg a műsor leírását megörökítő mikrofilm, miközben a SZER adások többsége mikrofilmen rögzített dokumentumon kutatható. Találkoztunk olyan anyaggal,3 amikor többrészes adássorozat egy része csak mikrofilmen, folytatása pedig hangzódokumentumon őrződött meg. A nagyszámú mikrofilmes SZER dokumentum egységes feldolgozása érdekében – elkerülendő egy adott műsornak többféle, esetleg párhuzamos földolgozása, ha annak bibliográfiai számbavétele már elkészült – figyelembe kell venni a földolgozásnál leírt adatokat és tapasztalatokat. A földolgozás szempontjainak a dokumentumhordozótól függetlenül egységesnek kell lennie.

A színvonalas tájékoztatás és a kutatói munka könnyítése érdekében a SZER hangzódokumentumokat tartalmuk alapján tárgyszavaztuk, amely ugyancsak része a bibliográfiai rekordnak.

SZER hangzódokumentumok már föltárt állományáról

1999. áprilistól 2000 áprilisáig 1394 műsor bibliográfiai leírását rögzítettük az OSZK integrált adatbázisában. Bár a SZER hangdokumentumok között 1959-től4 kezdődően található rádióműsor, mégis döntő részét az 1986 és 1993 közötti időszakban sugárzott adások teszik ki.5

A SZER hangzódokumentumok évenkénti megoszlása

 

A táblázat adatai jól szemléltetik, hogy a hangszalagon megőrzött és eddig átmásolt műsorok döntő része – 68 %-a – az 1990-es esztendőkből való. Meglepő ugyanakkor, hogy a magyar történelem jelentős közelmúltjából, az ellenzéki mozgalmak kezdetének és kibontakozásának korszakából nem őrződött meg semmi. A SZER naprakészen követte a magyarországi szamizdat irodalom születését és fontos szerepe volt a „második nyilvánosság” politkai szereplői véleményének szélesebb magyarországi megismertetésében. Az 1986-1987-es időszakból megmaradt adások között azonban ilyen hanganyag nem található. A rendszerváltozás időszakból, az 1988-1989-es évek eseményeit dokumentáló műsorok a teljes SZER hangzódokumentum gyűjteménynek csupán 11%-át alkotják. Az 1988-as év műsorait tételesen megvizsgálva kiderül, közöttük egy olyan sem található, amely a születendő pártok valamelyikéről, az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalások eseményeiről, vagy a Magyar Köztársaság kikiáltásáról tudósítanának. Az 1989-es esztendőből nagyobb részt a magyar történelem középkori eseményeit népszerűsítő adássorozat, kisebb számban az 1956-os eseményeket értékelő, illetve az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat ismertető néhány műsor, valamint a karácsonyi ünnepkörrel kapcsolatos irodalmi összeállítás és szórakoztató műsor került gyűjteményünkbe. Ezen esztendőnek fontos eseményeit megörökítő kordokumentumként csupán az első szabadon megünnepelt március 15-i eseményről a helyszínen készített tudósítás, valamint Orbán Viktornak június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elmondott beszéde kapcsán az őt ért bírálatokra adott válasza maradt meg.

Az 1990-es első szabad parlamenti választással az 1990-es műsoroknak (0,16%) mindössze 0,02%-a foglalkozik. Az MDF és a Magyarországi Zöldek Pártjának választási progjamját ismertető adások mellett az SZDSZ-ről véleményt közvetítő műsor képviseli a rendszerváltásnak e fontos eseményét.

Az őszi helyhatósági választással kapcsolatban az önkormányzatiság fogalmát, működési modelljét ismertető többrészes sorozatnak a 2., 4. és 6. része, Antall Józsefnek a helyhatósági választások első fordulója után adott interjúja, valamint a piliscsabai önkormányzati választásról sugárzott helyszíni közvetítése került gyűjteményünkbe.

A 90-es évekből megmaradt műsorok jelentős része az ún. aktuális műsor, amelyek egy-egy időszerűnek tartott témát – oktatás, egészségügy, ifjúságpolitika, szociális kérdések stb. – jártak körül a nyugat-európai és kelet-európai, valamint a magyarországi gyakorlatot összehasonlítva.

A SZER hangzódokumentumok műfaj szerinti megoszlása

 

Műfaji megoszlás szerint vizsgálva a SZER adásokat megállapítható, hogy a legnagyobb csoportot az ismeretterjesztő műsorok alkotják. Közöttük is mennyiségben a legtöbb Held Józsefnek6 a magyar történelmi múltat az emigrációban született újabb nemzedékekkel megismertető adássorozata Történelmünk Útja címmel. Jelentős számban készült interjú neves közéleti személyiségekkel. A meginterjúvoltak között található: a rendszerváltozás folyamatában közreműködő politikus,7 vezető egyházi személy,8 a művészeti és tudományos élet jeles képviselője9, valamint a magyar sport hírnevét öregbítő sportoló és sportvezető.10 Az aktuális műsorok mellett említést kell tenni a fontos kor- és irodalomtörténeti dokumentumokat rejtő rádiójegyzetekről. Hazai Levél címen a 20. század végi magyar irodalom jeles képviselői olvasták föl saját írásaikat rendszeresen.11 Ugyanakkor utalnunk kell arra a sajnálatos tényre, hogy a SZER hangzódokumentumok közül hiányoznak a hírműsorok, a kommentárok. Az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége reméli, hogy a hiányt pótolni lehet a SZER egykori munkatársainak hagyatékából.

A SZER működésével kapcsolatos dokumentumok a nemzeti könyvtár mellett más hazai intézményekben is megtalálhatók. (Magyar Rádió, Nyílt Társadalom Alapítvány/Közép-Európai Egyetem, Magyar Országos Levéltár Petőfi Irodalmi Múzeum stb.). A magyar emigráció és az anyaország kapcsolatában fontos szerepet betöltő egykori véleményformáló rádió működésének pontos megismerése érdekében szükséges lenne ezen intézményeknek az együttműködése. Az Országos Széchényi Könyvtár AMICUS integrált számítógépes rendszere lehetőséget biztosítana a SZER dokumentumokat őrző intézményeknek arra, hogy közösen létrehozzák a „virtuális” SZER Archívumot.

Jegyzetek

BORBÁNDI Gyula: Magyarok az Angol Kertben. Bp. 1996. 601 p. című monográfiájában dolgozta fel a Szabad Európa Rádió részletes történetét.

A Szabad Európa Rádió hangzó anyagának katalogizálása. Házi szabályzat. Bp. OSZK 1999.

A SZER 1959-ben hét részes sorozatot készített Lazar Brankovval, a Rajk-perben megvádolt és elítélt egykori jugoszláv diplomatával. A Rákosi korszak törvénytelenségeit bemutató és dokumentáló sorozatból az 1., 2., 3. és a 7. rész hanganyaga maradt meg. A sorozat többi része csak mikrofilmen kutatható.

Az 1956-os eseményeket követően az Egyesült Államok és a német kormány vizsgálatot indított, amelynek tárgya a SZER magyar szerkesztőségének forradalom alatti tevékenysége volt. Ennek során az eredeti hangszalagokat Washingtonba, míg a központi adóteremben rögzített ún. 24 órás hangszalagokat Bonnba szállították. Ez utóbbi a Német Szövetségi Archívumban megmaradt. A SZER vezetősége el kívánta érni, hogy az Országos Széchényi Könyvtárban is kutathatóak legyenek a Szabad Európa Rádió eredeti 1956-os (október 23-november 4. közötti) adásai. A. Ross Johnson, a Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió washingtoni vezetője  lemásoltatta a SZER 1956-os forradalom alatt sugárzott hangzódokumentumait. 2000. október 5-6-án a Szabad Európa Rádió szerepéről rendezett konferencián ünnepélyesen adta át az 1956. október 23-i adást tartalmazó 15 db hangkazettát.

A SZER 42 éves működése alatt sugárzott műsoroknak csupán töredéke maradt meg. Ennek egyik oka az a szemlélet volt, amely a műsorkészítést fontosabbnak tartotta azok archiválásánál. Másik ok a helyhiány volt, amely miatt rendszeres selejtezés történt. Rajki László előadása alapján. Elhangzott: a Szabad Európa Rádió szerepéről a XX. századi magyar történelemben című konferencián (2000. október 5.)

Held József történész 1956-ot követően az Egyesült Államokban telepedett le. A Szabad Európa Rádió magyar történelmi sorozatának 1984-1991 között ő a szerzője. Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia. Bp. 1992: 153.

Antall József, Boros Péter, Demszky Gábor, Duray Miklós, Fodor Gábor, Fodor István, Göncz Árpád, Horn Gyula, Konrád György, Magyar Bálint, Pető Iván, Pozsgay Imre, Rácz Sándor, Surján László, Torgyán József stb.

Tempfli József, Tőkés László, Várszegi Asztrik stb.

Művészek: Béres Ferenc, Cseres Tibor, Csoóri Sándor, Durkó Zsolt, Határ Győző, Illés György, Kántor Lajos, Kátai Mihály, Király Tamás, Lator László, Legéndy Péter, Mensáros László, Szikora János, Sütő András, Tolnay Klári, Varga Imre stb. Tudósok: Balogh István, Csányi Vilmos, Fejtő Ferenc, Glatz Ferenc, Györffy György, Ormos Mária, Teller Ede, Újfalussy József stb.

Gál József, Grosics Gyula, Mezey György, Schmidt Pál stb.

Örömmel nyújtottunk segítséget Cseres Tibor műveinek kritikai kiadásához, amikor pótolni tudtuk a Szabad Európa Rádióban elhangzott jegyzetének dokumentumát.