1995 őszén a Tankönyv és Felsőoktatási Könyvtárak Fejlesztési {TFKF) program keretében 12 egyetemi és 3 országos tudományos könyvtárban került sor egy központilag szervezett és irányított állományértékelésre. A vizsgálat célja az volt, hogy néhány tudományterületen számot adjon a felsőfokú oktatáshoz szükséges idegen nyelvű szakirodalom meglétéről, a hiányok mértékéről.1
A munka két részből állt. Az egyikben az állományok minőségét vizsgálták: a könyvtárak gyűjtőkörüknek megfelelő alapjegyzékekkel hasonlították össze állományukat, felmérve, hogy az ott szereplő művek hány százalékával rendelkeztek.
A vizsgálat másik része az adott tudományterületről, bizonyos időszak alatt beszerzett könyvek mennyiségére vonatkozott.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat mint a szociológia országos szakkönyvtárát választották a vizsgálandó intézmények közé.
A szociológiai alapjegyzék behasonlítása a könyvtár állományával
A jegyzékről
A FSZEK Szociológiai dokumentációs osztálya 1995 elején kapott megbízást a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól a szociológia magirodalmának összeállítására.
Az állományelemzés alapját képező jegyzék elkészítése igen nehéz feladat a könyvek esetében. Míg a magfolyóiratok kijelöléséhez támpontot nyújtanak az idézettségi, indexelési mutatók, addig a könyvek esetében nincsenek ilyen fogódzók.
A magirodalom nem kereshető le gombnyomásra számítógépes adatbázisokból. Nem azonos a legfrissebb beszerzésre javasolt címekkel, sem referensz művek tömegével (jóllehet ez utóbbiak a szakterület irodalmának nélkülözhetetlen részét képezi k).
A Szociológiai dokumentációs osztály által összeállított, 2352 tételből álló gyűjtemény a legfrissebb szociológiai enciklopédia (The Encyclopedia of Sociology. Ed. Borgatta, E. – Borgatta,
NY., Macmillan, 1992.), a legfontosabb, új, általános szociológiai kézikönyvek és az egyes szakszociológiák átfogó kézikönyvei, szakirodalmi ismertetői, bibliográfiai utalásai felhasználásával készült. Az anyaggyűjtéshez az általános társadalomtudományi kézikönyvek (pl. lnternational Encyclopedia of Social Sciences. Ed. Sills, D.L. NY., Macmillan, Vol. 1 – 19. 1968 – 1991. j szociológiai címszavai, bibliográfiai hivatkozásai is segítséget nyújtottak. Ebből a hatalmas mennyiségű hivatkozás – anyagból mechanikusan a legtöbbet hivatkozott, illetve a legtöbb bibliográfiában szereplő adat – minimum két, de inkább több előfordulású – került fel a magirodalom jegyzékre.
Ezt a mechanikus elemzést volt hivatva korrigálni egy minőségi szempont. Kiemelten kezelték az anyaggyűjtésnél a szociológia klasszikusait és a ma élő legjelentősebb alkotók munkásságát. Meghatározó műveiket automatikusan a magirodalom részének tekintették. Ezeknek a szociológusoknak körét – kb. 50 – 80 név – és a jegyzékre felkerülő műveket az osztály munkatársai határozták meg.
Ugyancsak nagy hangsúlyt fektettek a szociológia legpontosabb általános kézikönyveire, bevezetőire, segédkönyveire, lexikonokra, szótárakra és enciklopédikus művekre. Ezeket a törzsanyagtól elválasztva, külön közlik.
Míg az összegyűjtött anyagban megfelelő arány alakult ki a klasszikus és mai irodalom között, nyelvi szempontból szembeötlő az amerikai: angolszász túlsúly.
„A szociológia magirodalma” c. jegyzék könyvekre vonatkozó részének nyelvi bontását fejezetenként bemutató táblázat első ránézésre alátámasztja indokukat, hogy ennek oka az Amerikai Egyesült Államoknak a szociológiai kutatásban és – az irodalomkutatás alapját képező – kézikönyv és referensz – mű kiadásban egyaránt elfoglalt nagyhatalmi szerepe.
Ugyanakkor fejezetenként – műfajonként vizsgálva a nyelvi arányokat, a „Segédkönyvek” 100% – s angolsága mellett két dolog is szembetűnő:
az „Általános kézikönyvek, bevezetők” nagy része (80% – a), illetve a „Lexikonok, szótárak, alapfogalmak” és az „Enciklopédikus művek” közel fele németül jelent meg (46,1 % és 50%);
a két utóbbi műfajban nem elhanyagolható a francia nyelvű irodalom aránya (13,5%, illetve 16,7%)
„A szociológia magirodalma” c. jegyzék könyvekre vonatkozó részének nyelvi bontása fejezetenként
A jegyzéken szereplő művek a könyvtár állományában
A könyvtár munkatársai az alapjegyzék behasonlításán ál nem példányokat, hanem műveket számoltak, azaz a művek bármely kiadását, bármely világnyelven. Ehhez hozzátennénk, hogy a FSZEK szerzeményezésében az eredeti nyelvet előnyben részesítjük, tehát egy ilyen nyelvű kiadást – pl. olasz, lengyel – is „találatnak” tekintettünk.
A következő táblázat az alapjegyzék bontásának megfelelően tartalmazza az egyes fejezetekben megadott művek számát, majd ebből a FSZEK -ben megtalálható művekét és megjegyzésként nyelvi megoszlását:
A könyvtár állományában az alapjegyzéken szereplő művek közül (2352) 1161, azaz az alapirodalomnak tekinthető címek 49,36%-a megtalálható.
A jegyzék fejezeti bontása szerinti megtalálhatóság (egy – egy fejezetben megadott címek száma 100%-nak véve):
– általános kézikönyvek, bevezetők
73,68%
– segédkönyvek
100,00%
– lexikonok, szótárak
82, 69%
– enciklopédikus művek
77,78%
– általános és szakszociológiák
47,47%
A meglévő 1161 mű nyelvi arányai a következők (ezt a számot 100%-nak véve):
– angol
788 mű
(67,87%)
– német
254 mű
(21,88%)
– francia
109 mű
( 9,39%)
– orosz
2 mű
( 0,17%)
– egyéb
8 mű
( 0,69%)
A jegyzék törzsét képező „általános és szakszociológiák” c. fejezetből az állományban lévő
1051 mű nyelvi aránya a következő (ezt a számot 100% – nak véve):
– angol
752 mű
(71,55%)
– német
194 mű
(18,46%)
– francia
101 mű
( 9,61 %)
– orosz
1 mű
( 0,09%)
– egyéb
3 mű
( 0,29%)
A témacsoportok szerinti, 1980 – 1995 között megjelent, idegen nyelvű szakirodalom a könyvtár állományában
A kiválasztott témák a következők voltak:
a szociológia módszertana
szociológiai elméletek
a szociológia története
a társadalom
szociálpszichológia
társadalmi rétegződés
társadalmi tudat
társadalmi kommunikáció
szakszociológiák
A munkatársak a vizsgálatot a szakkatalógus alapján végezték, természetesen kiszűrve a többszöröződésből eredő torzulásokat. A találatok számát a nyelvi bontást tartalmazó táblázat mutatja.
Ebből a szakszociológiák részletezve az alábbi táblázatban láthatók.
A vizsgálat eredményeként megállapíthatjuk, hogy a FSZEK állományában 4890 db, 1980 – 1995 között megjelent, idegen nyelvű szociológiai dokumentum van.
A 4890 dokumentum témacsoportok szerinti száma és aránya:
A témacsoportok sorrendje a találatok szerint: szakszociológiák; társadalom; szociológiai elméletek; szociálpszichológia; társadalmi tudat. Jelentősen háttérbe szorult a szociológia módszertana, története és a társadalmi kommunikáció.
A 4890 dokumentum nyelvi megoszlása a következő:
– angol
2629 db
(53,76%)
– német
1134 db
(23,19%)
– francia
498 db
(10,18%)
– orosz
440 db
( 9, 00%)
– egyéb
189 db
( 3, 87%)
Az angol nyelv aránya nem annyira domináns. A „második” nyelv a német, s mellette nem elhanyagolható sem a francia, sem az orosz (mindkettő 10% körül). A szakszociológiák – mint legjelentősebb témacsoport – nyelvi arányai a fentiekhez hasonlóak.
Összegzés
Az 1995. évi TFKF program keretében a szociológia szakirodalmi ellátottságának értékelésére a FSZEK-en kívül a szociológiai tanszékeket
működtető Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárában (BKE KK) és a B – szakos szociológusképzést folytató József Attila Tudományegyetem Központi Könyvtárában (JATE KK) került sor.
Míg a BKEKK-ban és a FSZEK-ben teljes körű vizsgálatot végeztek, addig Szegeden a felmérésnek csak az állomány statisztikai elemzésére vonatkozó része volt értékelhető. (Itt ugyanis a munkatársak az alapjegyzék egy korábbi, lényegesen bővebb változatának csak az „Általános rész” – ével hasonlították be állományukat, ezért ennek eredményét – szakterületi koordinátorként – az értékelésnél figyelmen kívül hagytam.)
Így is kimondhatjuk azonban, hogy mind az alapjegyzékben felsorolt művek megtalálhatósága (BKE KK – 10,88%, FSZEK – 49,36%), mind a 15 évre visszamenőlegesen elvégzett statisztikai elemzés tekintetében (BKE KK: 539 cím – növekvő tendencia; JATE: 888 cím – csökkenő tendencia; FSZEK: 4890 cím – egyenletes gyarapodás)2 könyvtárunk mutatja a legkedvezőbb képet.
Ez a kedvező kép azonban relatív. Teljesen egyetértek az állományértékelést összegzők véleményével, hogy „a kurrens állománygyarapítás mellett mindhárom könyvtárban visszamenőlegesen is igen erősen kell fejleszteni az állományt.’
Ehhez mindenképpen nagy segítséget nyújt a vizsgálathoz készült „A szociológia magirodalma” című összeállítás.4 A könyvtáraknak törekedniük kell arra, hogy a jegyzéken szereplő műveket minél nagyobb arányban szerezzék be és a domináns szerzők új művei is hozzáférhetővé váljanak a hazai könyvtárakban .
A vizsgálat nyilvánvalóvá tette, hogy bár a FSZEK nem felsőoktatási intézményhez tartozó könyvtár, mind az oktatásban, mind a kutatásban feltétlenül szükség van állományára.
A főváros közművelődési könyvtáraként jelenleg önkormányzati költségvetési keretből (kiegészítve pályázati és alapítványi pénzekkel) gyarapítja szociológiai állományát és látja el szakkönyvtári funkciójából adódó feladatait. Ahhoz, hogy ezeket a szolgáltatásait a jövőben ne legyen kénytelen visszafejleszteni, elengedhetetlen, hogy központi forrásból anyagi támogatást kapjon.
Jegyzetek
A vizsgálat összegzését DÖMÖTÖR Lajosné – SZENTIRMAI László: Állományértékelés az egyetemi oktatást szolgáló könyvtárakban c. cikkéből ismerhetjük meg. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1996. 11 – 12.sz. p. 419 – 426; illetve DÖMÖTÖR Lajosné: Állománybecslés magyar felsőoktatási könyvtárakban. Conspectus típusú állománybecslés végrehajtásának lehetősége. In: Könyvtári Figyelő, 1995. 5.(41.)évf. p.432 – 441.
A BKE KK és a JATE KK állományában lévő művek beszerzését két időszakra bontották: 1980 – 1989 és 1990 – 1995 közöttiek, míg a FSZEK csak a teljes időszakra vonatkozó összesített adatokat tudott szolgáltatni. Ennek ellenére a gyarapodás egyenletességének kimondása azért igaz, mert könyvtárunkban a mindenkori állománygyarapítási keret 25% – át fordítjuk idegen nyelvű, szociológiai irodalom vásárlására. Ez éves átlagban a folyóiratokon kívül 200 – 300 új beszerzett címet jelent.
id. cikk p.425.
Az alapjegyzék szakszociológiák szerint és szerzői betűrendben egyaránt hozzáférhető az osztályon.