1995 folyamán, amikor a FEFA program keretében, az MKM megbízására a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Szociológiai dokumentációs osztályán összeállítottuk a szociológiai magirodalom listáját, értelemszerűen foglalkoztunk a folyóiratokkal is.
Az MKM célja olyan állományelemzés volt, amely tükrözte volna az egyes felsőoktatási szempontból lényeges szakterületeken az országban meglévő könyvtári állományt, a legfontosabb dokumentumok meglétét, illetve hiányát.
A magfolyóiratok kiválasztása
Míg a könyvek esetében nehéz helyzetben voltunk a módszer kidolgozásakor, a folyóiratoknál látszólag kézenfekvőnek tűnt a szociológiai magfolyóiratok listájának átvétele a Social Sciences Citation Index – Journal Citation Report (SSCI – JCR) számainak tematikus listáiból. Sőt, az impact factorok segítségével a listán belüli rangsor is könnyen felállítható lett volna.
Mi – több okból – nem ezt az utat választottuk.
Szempontok a magfolyóiratok listájának kialakításához
Az említett index társadalomtudományi jellegű, tárgyát ezen belül csoportosítja. A mi tudományfelosztásunkat azonban az is befolyásolja, hogy ismerjük a hazai szakkönyvtári és tudományos intézményrendszert. Tudjuk, milyen felosztással működik, milyen kevéssé differenciált a társadalomtudományt illetően.
Mi az index felosztásánál sokkal szélesebb kört szerettünk volna bevonni vizsgálódásunk körébe. Jobbnak láttuk, ha több általános társadalomtudományi, több interdiszciplináris és több ágazati szociológiát reprezentál a magfolyóiratok listája, mint ami az SSCI – ben szerepelt. Nem felejthetjük el azt sem, hogy a vizsgálat célja nem valami általános tudományeszményhez való igazodás. Szerintünk akkor jó egy ilyen lista, ha tükrözi a mi sajátosan hazai igényeinket is.
Ezért például nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a környező országok, a volt szocialista országok vezető szociológiai lapjai akkor is felkerüljenek a listára, ha a matematikai módszer segítségével egyébként nem kerültek volna be. (Ez esetben annyi engedményt azért tettünk, hogy lehetőleg nem a nemzeti nyelvű, hanem, ahol van ilyen, ott az angol nyelvű folyóiratvariánst vettük föl a listára.)
A közismerten Amerika – centrikus index listáját Európa felé is igyekeztünk kiegyensúlyozni. Bevontuk a vizsgálatba az évkönyveket, a
referáló lapokat, az általános társadalomtudományi és ágazati indexeket, valamint a csak könyvismertetéseket közlő lapokat is.
A magfolyóiratok listájára csak jelenleg is élő – esetleg címváltozáson, vagy egyéb átalakuláson keresztülment – folyóiratok kerültek föl. A társadalomtudományok esetében ez nem tekinthető korrekt eljárásnak, de praktikus szempontból döntöttünk így.
A magfolyóíratok listájának forrásai
A lista végül is alapvetően három forrás segítségével állt össze.
A SSCI Journal Citation Reportjának 1992es és 1993 – as kiadása, a legnagyobb nemzetközi szociológiai adatbázis alapján készült Sociological Abstracts című referáló lap 1992 – 1994 – es köteteinek folyóiratindexe valamint egy, a szociológia magirodalmát közreadó német referenszkönyv alapján, amely az általa szociológiai magfolyóiratoknak tartott folyóiratokról is közöl egy eléggé bőséges összeállítást. (Buss, Eugen Fink, Ulrike – Schöps, Martina: Kompendium für das wissenschaftliche Arbeiten in der Soziologie. 4. überarb.Aufl. Heidelberg, Quelle und Meyer. 1994. 204 p.)
A SSCI – JCR alapján kb. 70 folyóiratot választottunk ki. Sokszor leírták már, hogy ezt az idézettségi indexet megfelelő kritikával kell kezelni, egyrészt a már említett, szembetűnő angolszász túlsúlya miatt, másrészt az idézettség mint szempont okozta egyéb torzítások miatt. (PI. az Annual T’ourism Research című évkönyv relatíve magas impact számmal szerepel az idézettségi listán több éven át, ám ettől még a listán nem szereplő European Sociological Review Európa egyik legrangosabb szociológiai folyóirata marad.)
A Sociological Abstracts (SA), a legátfogóbb nemzetközi szociológiai referáló lap köteteinek folyóirat mutatója a feldolgozott számokra lebontva közli a folyóiratok címét. Ezt az indexeltségi mutatót az egyes folyóiratok értékmérőjeként, a JCR adatainak korrigálására használtuk fel.
Az említett 1994 – es kiadású német referenszkönyv magfolyóirat – listáját összevetettük az SA listájával, és kiválogattuk azokat a címeket, amelyek megerősítették egymást, azaz a két forrásban egyaránt szereplő folyóiratokat vettük föl a JCR – ot kiegészítő címlistára.
Ezen kívül saját szakmai ismereteinket is felhasználva, a fentebb már említett szempontok érvényesítésével végeztünk egy minőségi kontrollt a lényegében matematikai – statisztikai alapon létrejött jegyzéken.
A magfolyóíratok tematíkus, nyelvi és származási hely szerinti megoszlása
A listára végül is 233 folyóiratcím került fel. Ezek közül 11 általános társadalomtudományi vagy átfogó szociológiai referáló lap, 10 ágazati szociológiai referáló lap, 3 csak könyvismertetéseket közlő folyóirat. A törzsanyagban 209 általános és szakszociológiai folyóirat szerepel. Ebből kb. 10 általános társadalomtudományi, 66 általános szociológiai és 134 szakszociológia i vagy határterületi folyóirat.
A folyóiratok tematikus megoszlását a kiválasztásnál nem akartuk befolyásolni, egyrészt, hogy túl sok önkényes szempontot ne vezessünk be, másrészt, a tematikai szempontú szelektálás végtelen folyamatot indított volna el.
A folyóiratok nyelvi megoszlása : 11 német, 13 francia, 6 egyéb, a többi pedig angol nyelvű. A lapok származási helyét tekintve sok a nemzetközi kiadású lap, de a legnagyobb számmal természetesen az Amerikai Egyesült Államokban kiadott folyóiratok szerepelnek a listán (143 lap, 60%), ezután következnek: Nagy – Britannia (39 lap), Németország (11 lap), Franciaország (10 lap), Hollandia (10 lap), a fennmaradó 20 cím 12 ország között oszlik meg.
A magfolyóiratok tematikus megoszlása nagy csoportokban:
A szociológia általános elméleti kérdései, struktúra, rétegződés
76
A szociológia módszerei
3
Társadalmi fejlődés, fejlődő országok, jövőkutatás
8
Politikatudomány, közigazgatás, jog
18
Regionális kérdések, falu – , város – környezetszociológia
9
Gazdaságszociológia, agrárszociológia, munkaszociológia
15
Demográfia. Család, nemek, nemzedékek
15
Életmód
4
Kultúláris antropológia, etnológia, etnikumok
7
Szociálpolitika. Egészségügy, szociális munka
13
Deviancia, bűnözés
7
Filozófia, társadalomfilozófia
3
Vallásszociológia
6
Szociálpszichológia
15
Oktatásszociológia
4
Művelődésszociológia, kommunikáció, tömegkommunikáció, közvélemény – kutatás
6
Hazai ellátottság a szociológiai magfolyóiratokkal
Nincs tudomásunk róla, hogy az MKM számára végzett állományelemzés kitért volna a külföldi magfolyóiratokkal való ellátottságra is.
Ezt a hiányt próbáljuk meg pótolni a jelenlegi gyorselemzéssel. (Ez alatt azt értjük, hogy most sem vállalkozunk túl nagy feladatokra, hiszen a 233 cím nyomon követése 15 év folyamán a lehetséges csaknem 100 könyvtárban, és az ebből eredő összes tanulság levonása meghaladja erőinket:)
Az ellátottság elemzését az 1981 – 1995 közötti időszakra végeztük el az OSZK NPA adatbázisának segítségével. Mivel ezt 1995 júniusában zárták le, sajnos az 1995 – re vonatkozó számsoraink nem valószínű, hogy megbízhatóak, hiszen a bejelentések késhettek, illetve éppen feldolgozás alatt voltak.
A magfolyóiratok előfordulása Magyarországon 15 év alatt
A listán szereplő 233 magfolyóiratból 33 egyáltalán nem járt Magyarországra az 1981 és 1995 közötti időszakban. Budapesten és vidéken összesen 173 cím fordult elő ebben a periódusban akár csak egy évig is. Ebből 134 járt a FSZEK – be (is). Ha azt vizsgáljuk, hogy a 15 év alatt akárcsak egy alkalommal is mely könyvtárak fizették elő vagy kapták ajándékba ezeket a folyóiratokat, a következő eredményre jutunk:
1 és 3 közötti előfordulást regisztráltunk 33 budapesti és 17 vidéki könyvtárban. Összesen tehát 50 különböző könyvtár között szóródik a magfolyóiratoknak egy kis töredéke. Ezek a folyóiratok lehetnek ajándékba kapott, vagy próbaképpen rendelt folyóiratok, melyeket azonnal le is mondtak. Valószínűleg még a legkisebb intézeti könyvtár törzsanyagához sem tartoznak.
4 és 10 előforduláson felül már egyre szűkül a rendelő könyvtárak köre.
4 – 10 közötti előfordulás B 327, B 14, B 220, B 36, B 1051, B 318, B 11, B 1, Szo 43, V 1, D 2, M 1, P 3*
10 – 20 közötti előfordulás B 300, B 733/6, B 785, B 675, B 4, B 2330, B 2202, P 2, P10
20 fölötti előfordulás B 2186, B 304
30 fölötti előfordulás B 323, B 8, B 12, D 1,P1
40 fölötti előfordulás B 3, Sz 1
50 fölötti előfordulás B 9
60 fölötti előfordulás B 2 (Az egyetemeknél a tanszéki könyvtárak lelőhely jelölését a központi könyvtárnál vettük figyelembe.)
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban a vizsgált 15 év alatt 128 folyóiratcímet regisztráltunk. Ez több mint kétszerese annak, ami az eddig említett könyvtárak közül a legtöbb magfolyóiratot birtokló könyvtárba járt. (Ha az MTA intézeti könyvtáraiba járó magfolyóiratok számát összevonjuk, és az MTA – t ugyanúgy egy egységnek tekintjük, mint az egyetemi könyvtárakat, akkor az is csak kevéssel, 154 előfordulással haladná meg ezt a számot.)
A 233 folyóiratcím közül 19 csak a FSZEK-ben fordult elő az elmúlt 15 évben.
A fentiek azt mutatják, hogy a legfontosabb szociológiai folyóiratok a 15 év átlagában a FSZEK – en kívül Budapesten az MTA Szociológiai Kutatóintézetének könyvtárában, az Országgyűlési Könyvtárban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem könyvtárában, az MTA Központi Könyvtárában, a KSH könyvtárában, valamint az ELTE könyvtáraiban koncentrálódnak, vidéken pedig a szegedi JATE, a pécsi Janus Pannonius, illetve a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtáraiban találhatók meg nagy biztonsággal.
Magfolyóiratok előfordulása éves bontásban
Az alábbiak szerint alakult a rendelés a budapesti és vidéki könyvtárakban a 233 magfolyóiratcím arányában:
Az adatok alapján azt kell mondanunk, hogy a társadalomtudományi területen dolgozó könyvtárosok jól dolgoztak a 15 év alatt, hiszen a lehetőségekhez mérten 80 – 90%-ában megrendelték ennek a szakterületnek a legfontosabb folyóiratait.
Az országba nem járó magfolyóíratok arányának alakulásából azt a következtetést lehet levonni, hogy a rendelés országos szinten a fontos folyóiratok egyre nagyobb lefedettségére törekszik. Azaz, ha nem is hagyományos értelemben vett rendelési kooperációról van szó, feltehetőleg természetes szempont lett a rendelésnél és a lemondásnál, hogy az illető folyóirat jár – e már vagy még az országban máshová is.
1985-ben és 1991 – 93 között az országból hiányzó magfolyóiratok csekély arányának okát (6 – 8 – 9%) egyrészt ebben, másrészt a 90-es évek elején rendszeresen kapott külföldi ajándékok és alapítványi előfizetésekben kereshetjük (SabreSoros, Melon).
A Budapest – vidék arány nagyjából egyenletes volt a rendelésben az évek során.
Az 1991 – 93 közötti szakaszban a vidéki könyvtárak ellátottságában itt is érzékelhető javulás, amely feltehetően a külső támogatásoknak köszönhető. A 80 – as évekre jellemző 80/20% – os arányt a legfontosabb szociológiai címek rendelésében kezdte felváltani a lelőhelyek országos megoszlást tekintve egészségesebb – 70/30%-os aránya.
A FSZEK ellátottsága magfolyóiratokkal a többi könyvtárhoz viszonyítva
Mivel a budapesti és az országos arányok a folyóiratcímek esetében csak elenyésző különbséget mutatnak, ezért a fenti Budapest – FSZEK hányadosok országos arányoknak is tekinthetők.
A FSZEK – re vonatkozó fenti adatsorokból az derül ki, hogy egyre növekvő számban, egyre tudatosabb rendelési stratégiával, egyre szélesebb körben tudta a legfontosabb folyóiratokat megszerezni .
Míg a 80 – as években az országos átlaghoz képest a magfolyóiratok 31 – 32% – át járattuk, a 90es években ez az arány 39 – 45% – ra nőtt. Köszönhető ez annak is, hogy a többi könyvtár az esetleges folyóirat – lemondásoknál a FSZEK – hez mint a szociológia országos szakkönyvtárához igazodik. Ez természetesen nagy teher is a számunkra, hiszen bizonyos folyóiratokat azért nem tudunk lemondani, mert már csak hozzánk járnak, és mert a több éves, esetleg évtizedes hagyományt nem akarjuk megtörni a lemondással.
A 80 – as években a Budapesten hozzáférhető magfolyóiratok 50% – a, a 90 – es években pedig több mint 70% – a a FSZEK – ben keresendő.
Az 1992 – es visszaeséstől eltekintve, 1994 – re majdnem kétszer annyi magfolyóiratot járattunk, mint a vidéki – elsősorban egyetemi – könyvtára k.
A magfolyóiratokkal való ellátottság (Az összes folyóirat példányszám arányai)
H a 15 év összes, az országban meglévő évfolyamait, folyóiratköteteit vesszük alapul, kb. 3500 kötetből több mint 10%, azaz 390 évfolyam/kötet csak a FSZEK-ben található.
*Mint már említettük az 1995-ös bejelentések nem teljesek, ezért az arányszámok sajnos nem irányadóak.
A fenti táblázatban nem a folyóiratcímeket, hanem a folyóiratok évfolyamait mint raktári egységet vettük figyelembe.
A Budapest – vidék és a FSZEK – más könyvtárak összevetése itt is az előzőekhez hasonló tapasztalatokkal zárulna. Ami azonban figyelemre méltó, az a folyóiratkötetek számának folyamatos csökkenése évente. Ez a tendencia vidéken nem, csak Budapesten érzékelhető. Az 1981-ben bejelentett 418 kötet/előfordulás 1994-re 318-ra olvadt, azaz éppen negyedével csökkent. A FSZEK – re ez a tendencia nem érvényes, sőt éppen ellentétes irányú! A magyarázat valószínűleg azonos a már elmondottakkal, azaz a budapesti könyvtárak zöme a lemondás során hozzánk igazodik, és mint szociológiai könyvtárra, ránk hagyja a rendelést.
Mint már említettük az 1995-ös bejelentések nem teljesek, ezért az arányszámok sajnos nem irányadóak.
Összegzés
A statisztikai adatok alapján a FSZEK szociológiai magfolyóiratokkal való ellátottságára, külföldi folyóirat – rendelésére vonatkozóan hízelgő eredményeket kaptunk.
A szomorú valóság azonban az, hogy ezt a folyóirat – állományt a külföldi könyvanyag rovására, vagy legalábbis nagyon kényes egyensúly kialakításával tudtuk eddig is megtartani.
A társadalomtudományok területén sokkal nehezebben mondhatunk le a dokumentumok beszerzéséről, mint a keményebb tudományokban. Nem helyettesíthetjük a szociológiai folyóiratokat cikk – küldő szolgáltatással, hiszen ezen a tudományterületen egy darabig biztosan nem lesz rá fizetőképes kereslet. A magfolyóiratok számát országos szinten nem lenne jó tovább csökkenteni.
Mi tehát a teendő?
A megoldás egyrészt az országos szakkönyvtárak fenntartási kérdéseinek megoldásában rejlik, másrészt egy kölcsönös érdekeken alapuló könyvtárközi együttműködés kialakításában . Jelenleg ezen munkálkodunk.
B 1
Országos Széchényi Könyvtár
B 2
Eötvös Loránd Tudományegyetem. Egyetemi Könyvtár
B 3
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára
B 4
Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár B 8 Országgyűlési Könyvtár
B 9
Központi Statisztikai Hivatal. Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat
B 11
Budapesti Műszaki Egyetem. Könyvtár és Tájékoztatási Központ
B 12
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára
B 14
Országos Idegennyelvű Könyvtár
B 36
Magyar Tudományos Akadémia. A Filozófiai Intézet Könyvtára
B 220
A Magyar Villamos Művek Tröszt Műszaki Könyvtára B 300 Magyar Tudományos Akadémia. A Pszichológiai Intézet Könyvtára
B 304
Magyar Tudományos Akadémia. A Közgazdaságtudományi Intézet Könyvtára
B 318
Magyar Tudományos Akadémia. A Történettudományi Intézet Könyvtára
B 323
Magyar Tudományos Akadémia. A Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontjának Könyvtára
B 327
Magyar Tudományos Akadémia. A Világgazdasági Kutatóintézet Tudományos Tájékoztató Szolgálata
B 675
Eötvös Loránd Tudományegyetem. Bölcsészet tudományi Kar. Központi Könyvtár
B 733/6
Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár. Szociális és Egészségügyi Könyvtár
B 785
A Néprajzi Múzeum Könyvtára
B 1051
Városépítési Tudományos és Tervező Intézet Könyvtára, I.
B 2186
Az Oktatáskutató Intézet Könyvtára
B 2202
Magyar Tudományos Akadémia. A Politikai Tudományok Intézetének Könyvtára
B 2330
Közép – Európai Egyetem, Budapest. Könyvtár
D 1
Kossuth Lajos Tudományegyetem. Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
D 2
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Központi Kenézy Könyvtára
M 1
A Miskolci Egyetem Központi Könyvtára
P 1
A Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára
P 2
Janus Pannonius Tudományegyetem. Bölcsészettudományi és Természettudományi Kari Könyvtár P 3 A Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Könyvtára
P 10
A Pécsi Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára
Sz 1
József Attila Tudományegyetem. Egyetemi Könyvtár
Szo 43
A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtára
V 1
A Veszprémi Egyetem Központi Könyvtára
A kódok feloldása a fenti adatoknak megfelelően történik