Lapunk tavalyi utolsó számában olvashatták Skaliczki Judit összeállítását néhány európai ország könyvtári törvénykezési gyakorlatáról. Most a francia könyvtárak számára készült, nem jogszabályi érvényű ajánlásokat ismerhetik meg. A Charte des bibliotheques (Ed. Conseil Supérieur des Bibliotheques. 1992. 14 p.) c. kiadványt Kovács Emőke és Fogarassy Miklós fordította.

A francia Könyvtárak Legfelső Tanácsa 1991. február 14-i ülésén határozta el, hogy kidolgozza a könyvtárak kartáját. Hármas igényt kívánt ezzel kielégíteni: a) megerősíteni a könyvtárak demokratikus működési elveit; b) a kulturális örökséghez tartozó és annak hasznosítása érdekében megteendő szükséges intézkedésekre ösztönözni; c) a könyvtárügyben az állam és a különböző fenntartó szervek közötti felelősségmegosztást javasolni. Ezek a pontok valójában rendelkezési és törvényhozási szabályozások tárgyát kell hogy képezzék. A francia könyvtáraknak – ellentétben a levéltárakkal és a műemléküggyel – nincs megfelelő könyvtári törvénye. A közkönytárakra vonatkozó törvényt az 1980-as években több bizottsági előterjesztés is szorgalmazta. A helyzetet bonyolítja, hogy a decentralizációra vonatkozó törvények a helyi hatóságoknak a közkönyvtári olvasás és a helyismereti művek megőrzése terén komoly felelősséget támasztottak. Az egyetemek autonómiájának növekedése ugyancsak szükségessé tette a könyvtárak területén őket érintő felelősséget.
Ez az előterjesztés azt célozza, hogy együttesen fogalmazza meg azokat az alapelveket, amelyek a bizottság számára szükségesnek látszanak a francia könyvtárak megfelelő működéséhez. Ezen elvek alapján az érintett minisztériumnak kell kidolgoznia azokat a törvényeket és rendelkezéseket, amelyekre szükség van. A bizottság örömmel venné, ha a karta ilyen jogdokumentumok megszületését sugalmazhatná.
A karta nem normatív szövegezésű és nem kötelező erejű – inkább ajánlás, amely elősegítheti a szakmai gondolkodást és a döntéseket. Ennek megfelelően a választott képviselőkhöz és a könyvtárakért felelős államigazgatási szervekben dolgozókhoz szól, ám nemkevésbé magukhoz a könyvtárosokhoz és szakmai szervezeteikhez. A karta címzettjei maguk az állampolgárok, akik ennek alapján megismerhetik jogaikat és képesek azokat érvényre juttatni.

Bevezető a kartához

1. cikkely
Ahhoz, hogy az alkotmányban garantált jog a folyamatos tanuláshoz, önképzéshez, az információhoz és kulturához való hozzáféréshez minden állampolgár számára biztosítva legyen, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az emberek egész életük folyamán szabadon hozzájuthassanak a könyvekhez és más dokumentációs forrásokhoz.
2. cikkely
Jelen karta azokat a feltételeket kívánja megfogalmazni, amelyek e jogok gyakorlásához szükségesek: a társadalmi közösségek által fenntartott könyvtárak feladatait, e közösségek kötelezettségét a jogszabályozás és -alkalmazás terén és a kulturális örökség megőrzését illető sajátos feltételeket.

I. fejezet: A könyvtárak feladata és hozzáférhetősége

3. cikkely
A könyvtár a demokrácia gyakorlásához szükséges közszolgálat. Általa jön létre mindenki számára egyenlő módon az olvasmányokhoz és dokumentációs forrásokhoz való hozzáférés, amely minden ember intellektuális függetlenségének záloga és a társadalmi haladás feltétele.
4. cikkely
A társadalmi közösségek által fenntartott könyvtárak mindenki számára hozzáférhetőek. Egyetlen állampolgár sem zárható ki a szolgáltatásokból, és ez nem függhet az illető személyes körülményeitől. Következésképpen a könyvtáraknak gyűjteményük hozzáférhetőségét minden lehetséges módon támogatni kell. Nevezetesen: könnyen megközelíthető telepítéssel, a közönség igényeihez igazodó nyitvatartási idővel, a távolságok áthidalását szolgáló szállítóeszközökkel és a telekommunikációs technika igénybe vételével.
5. cikkely
A társadalomnak az információhoz, az önképzéshez és a kultúrához való hozzáférését elsősorban a nyilvános közkönyvtári hálózaton keresztül kell biztosítani. Az iskolai könyvtárak a diákok és képzésükben résztvevők igényét szolgálják. Más használók előtt is nyitva állhatnak, amennyiben ez a törvényi szabályozással nem áll ellentétben. Az egyetemi és szakkönyvtárak a fenntartó intézmény munkatársainak és hallgatóinak szolgálatában állnak. Más használók számára is nyitottak lehetnek, ha a felelős vezetők által előírt feltételeket betartják.
Általában minden könyvtár valamilyen szervezett hálózat részeként működik, következésképpen a hálózatokon keresztül minden használói kérés kielégíthető.
A könyvtárak feladata az is, hogy a felhasználót megtanítsák az irodalomkutatás és a dokumentációs hálózat használatának módjára.
6. cikkely
A katalógusok és a könyvtári állomány helyben történő használata minden igénylő számára ingyenes.
A könyvtárak által nyújtott egyéb szolgálatatásokért csekély díjazás kérhető, nevezetesen azokért, amelyek bizonyos távolságra történnek, vagy amelyek esetében a felhasználó bizonyos dokumentum tulajdonosává válik (irodalomkutatás adatbázisból, másolatkészítés), illetőleg akkor, ha a szolgáltatás egyéni igényhez szabott. Kívánatos, hogy a kölcsönzés is ingyenes legyen, illetőleg, hogy a gyerekek és az ifjúság, valamint a hátrányos helyzetűek a lehető legnagyobb kedvezményben részesüljenek.
7. cikkely
A közkönyvtárak gyűjteménye mind színvonalában, mind az egyes szakterületeken jól kell hogy reprezentálja a tudás egyetemességét, a közvéleményt és a kiadványtermést.
Meg kell felelnie mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a szolgáltatásokat élvező közösség minden egyes tagja velük szemben támaszt, tiszteletben tartva az alkotmányban rögzített véleményszabadságot.
A könyvtári gyűjteményeket rendszeresen kell gyarapítani és felújítani. Az egyetemi és szakkönyvtárak gyűjteményének képesnek kell lenni az intézményi kutatómunkát kiszolgálni az ugyanazon intézményben működő, illetve a hasonló gyűjtőkörű könyvtárakkal együttműködésben.
Minden könyvtárnak ki kell dolgoznia gyűjtőköri szabályzatát, és a hasonló gyűjtőkörű könyvtárakkal meg kell ismertetnie azt.
8. cikkely
Minden közösségi fenntartású könyvtár felelős azokért a tulajdonában vagy használatában lévő dokumentumokért, amelyek a kulturális örökség részei. A kötelespéldány útján gyarapodó nemzeti gyűjtemények, valamint a régi, ritka, vagy értékes dokumentumok gyűjteményei együttesen alkotják a kulturális örökséget. Ezekre a gyűjteményekre külön szabályok érvényesek, amelyek megvédik őket az eredeti rendeltetéstől eltérő felhasználástól, illetve a csere útján történő elidegenítéstől.
A dokumentumok megfelelő őrzésének és használatának technikai feltételeit meg kell teremteni, és ezt az állam felügyeli.
A kulturális örökség részét képező gyűjteményeket azoknak a közösségeknek kell gondozniuk és megőrizniük, amelyeknek tulajdonát képezik, illetve amelyeknek a használatában vannak.
A közösségi fenntartású könyvtárak ezirányú kötelezettségüket együttműködés keretében teljesítik, nevezetesen központi katalógusok építésével, közös kezelési eljárásokkal, reprodukciós és állományvédelmi politika kidolgozásával.

II. fejezet: Az állam szerepe

9. cikkely
Az állam határozza meg az egyes szakterületeket érintő országos könyvtárpolitikát, következésképpen ő dolgozhatja ki a nemzeti érdekeknek megfelelő fejlesztési programot. Az államnak meg kell tennie a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az irodalomhoz és a dokumentációs forrásokhoz való hozzáférésben tapasztalt egyenlőtlenségek megszűnjenek, és a dokumentációs források területileg egyenlő elosztása megvalósuljon.
10. cikkely
Az állam különösen a kulturális örökséget őrző könyvtárakkal szemben visel felelősséget. Ellátja felügyeletüket, és ha a dokumentumok épségét veszélyeztetve látja, intézkedik.
Az államnak tanácsokat és ajánlásokat kell adnia az állomány megőrzése és hasznosítása érdekében.
Meg kell szerveznie a kötelespéldány-szolgáltatást.
Felelős a kulturális örökséghez tartozó anyag leltárba vételéért és e leltárak megismertetéséért. Támogatnia kell a nemzeti örökséget jelentő dokumentumok gyűjtése terén minden együttműködési programot.
11. cikkely
Az állam biztosítja az önkormányzati könyvtárak szakmai ellenőrzését.
12. cikkely
Az állam biztosítja a könyvtárak országos, központi szolgáltatásainak egységességét.
13. cikkely
Az államnak kell biztosítania a nemzeti könyvtár működését, amely felelős a kötelespéldány-szolgáltatás keretében beérkező dokumentumok gyűjtéséért, katalogizálásáért, megőrzéséért, rendelkezésre bocsátásáért és felhasználásáért.
A nemzeti könyvtár referensz állományt épít külföldi kiadványokból, valamint a Franciaországra vonatkozó, illetve francia nyelven megjelenő művekből.
Gyűjti és megőrzi a külföldi hivatalos kiadványokat, amelyekhez e kiadványok nemzetközi cseréje útján jut.
A nemzeti könyvtár országos kutatási programokat irányít.
Kötelezettségei közé tartozik a nemzeti bibliográfia készítése és hozzáférhetővé tétele.
Részt vesz az országos központi szolgáltatásokra vonatkozó programok kidolgozásában, a bibiliográfiai munka szabályzatainak kidolgozásában és megvalósításában.
Kapcsolatot tart fenn a bibliográfiai számbavétel nemzetközi szervezeteivel, és részt vesz a más országok nemzeti bibliográfiáival történő kooperációs programokban.
14. cikkely
Az állam az önkormányzati fenntartású könyvtárak munkájának mennyiségi és minőségi kiértékeléséhez szükséges valamennyi adatot begyűjti, és biztosítja azok nemzeti és nemzetközi felhasználását. Ennek érdekében napra készen tartja a francia könyvtárak adatlapjait.
15. cikkely
Az állam teljességre törekvően begyűjti a könyvtárak szakmai működését és együttműködését szolgáló tanulmányokat. Ilyen természetű alapkutatásokat kezdeményez. Ezeket más közösségek javára is hasznosítja: Az önkormányzatok fejlesztési terveikhez szaktanácsot és véleményt igényelhetnek. Ennek érdekében, az érintett szervezetekkel egyetértésben, adminisztratív és szakmai szolgáltatásokat nyújt, illetve mintakönyvtárak működését teszi lehetővé.
16. cikkely
Az állam részben vagy egészben biztosíthatja azoknak a könyvtáraknak a működési feltételeit, amelyek különleges érdeklődés kielégítését szolgáló anyagot gyűjtenek, vagy egy országos igényt kielégítő szolgáltatást tartanak fenn.
17. cikkely
Az állam minden szükséges kezdeményezést megtesz a könyvtárak közötti együttműködés elősegítésére, és ehhez szabályozott kereteket hoz létre.
Az állam koordinálja és támogatja a francia könyvtárak nemzetközi együttműködését és a francia hálózatok nemzetközi hálózatokhoz való kapcsolódását.
18. cikkely: francia könyvtárak külföldi országokban
Az állam könyvtári hálózatokat tart fenn idegen országokban, a francia kultúra jelenlétének és elterjesztésének biztosítására. Ennek érdekében valamennyi külföldön működő francia kulturális intézetnek könyvtári szolgálatot kell fenntartania, amely nemcsak az ott élő franciákat szolgálja, hanem az adott ország olvasóközönségét is.
19. cikkely: az államigazgatás könyvtárai
Az államigazgatásnak biztosítania kell valamennyi, általuk létrehozott információhoz való szabad hozzáférést. Ennek feltételeit az államigazgatási dokumentumok hozzáférhetőségét irányító bizottságnak kell meghatároznia, nevezetesen a nyilvános könyvtárak közvetítésével.
20. cikkely: könyvtárak és információs központok a középiskolákban és a kollégiumokban
A középfokú iskolák dokumentációs és információs központokkal látják el az intézményt, melynek irányítását végző szakképzett személyzetét az állam nevezi ki.
21. cikkely
Az állam biztosítja egy független legfelső könyvtári tanács működését, melynek feladata, hogy véleményt formáljon és javaslatokat készítsen minden, a könyvtárak és dokumentációs központok együttműködését és azok fejlesztési feltételeit érintő kérdésben.

III. fejezet: A közösségek felelőssége és illetékessége

22. cikkely
Minden nyilvános közösségnek biztosítania kell a polgárok számára a képzéshez, az információhoz és a kultúrához való hozzáférést közszolgálati intézmény fenntartásával.
23. cikkely
Egy önkormányzat által fenntartott könyvtárnak három feltételnek kell eleget tennie:
a) rendszeresen gyarapított állományt kell a közönség számára elérhetővé tenni.
b) képzett személyzetet kell kineveznie a közalkalmazotti státusznak megfelelően, illetőleg szükséges esetben – e személyzet által betanított, társadalmi munkát végző személyekből.
c) nyilvános tereket kell berendeznie és fenntartania a közhatalmi szervek hozzájárulásával.
24. cikkely. az önkormányzatok szerepe
Minden önkormányzatnak biztosítania kell a tulajdonában, illetve használatában lévő gyűjtemény fejlesztését, megőrzését és használhatóvá tételét.
A tízezernél több lakost számláló településeken az önkormányzatnak nyilvános vagy több települést kiszolgáló könyvtárat kell működtetnie.
Azokon a településeken, ahol a lakosság száma tízezer alatt van, feladatuk szabályos és jogszerű teljesítése érdekében megyei ellátószervezetektől kérhetik a szolgáltatást, illetve több települést ellátó könyvtártól igényelhetik a szolgáltatást.
Az önkormányzati vagy településközi könyvtáraknak a levéltári és múzeumi gyűjteménnyel összehangoltan egy helyismereti gyűjteményt kell létrehozniuk és fenntartaniuk.
Az önkormányzati vagy településközi könyvtáraknak hozzá kell járulniuk működési területükön a lakosság olvasásának és kulturális tevékenységének fejlesztéséhez a közösség egyéb szervezeteivel együttműködve.
A települési önkormányzat éberen felügyel arra, hogy a gyermekek könyvekhez jussanak iskolai könyvtárak,. könyvtári dokumentációs központok segítségével és azáltal, hogy az önkormányzati vagy településközi könyvtárak és az iskolák között kapcsolatokat létesít.
25. cikkely: A megyék feladatai
A megyének a tulajdonában és használatában lévő gyűjtemények fejlesztéséről, megőrzéséről és nyilvános használatáról gondoskodnia kell a megyei szolgáltatás keretében, illetőleg a tízezer lakosnál kisebb települések ellátása révén.
A megyei könyvtári szolgálat elősegíti az önkormányzati és településközi könyvtárak létesítését és fejlesztését, különösképpen a képzés és a szakmai tanácsadás által.
A megyei szolgálat szervezi az általa ellátott könyvtárak együttműködését, különösképpen a folyamatos továbbképzés, a helyismereti anyag őrzése és hasznosítása, a dokumentációs együttműködés és a kulturális rendezvények terén.
A társadalmi szolidaritást érintő hivatásának jegyében a megyei szolgálatnak – minden olyan létesítményben, amely a területén van – ügyelnie kell arra, hogy a sajátos feltételek között működő helyeken is biztosítva legyen az emberek olvasása. A megye területén a szolgálatnak hozzá kell járulnia az olvasás ügyének fejlesztéséhez, és segítenie kell a megye egyéb szervezeteivel összhangban a művelődési rendezvényeket.
A megye részt vesz a középiskolai kollégiumok könyvtári dokumentációs gyűjteményeinek és tájékoztatási-dokumentációs központjainak létesítésében és kifejlesztésében, elsősorban a nekik nyújtott működési szubvenciók révén. Ez a szubvenció az állam által adott oktatási kiadásokat egészíti ki.
26. cikkely: a régiók szerepe
A régió támogatja a regionális fontosságú, dokumentációs jellegű gyűjtemények létesítését, fejlesztését, megőrzését, hozzáférhetőségét és hasznosítását.
A régió könyvtárai által szervezett, megyei jellegű vállalkozásokat támogatja.
Közös eszközrendszert dolgozhat ki annak érdekében, hogy a régió könyvtárai a fenti feladatokat elláthassák.
A régió részt vesz a középiskolák könyvtári-dokumentációs gyűjteményeinek és tájékoztatási-dokumentációs központjainak létesítésében, gyűjteményfejlesztésében, elsősorban a nekik nyújtott működési szubvenciók révén. Ez a szubvenció az állam által nyújtott oktatási kiadásokat egészíti ki.
27. cikkely: az egyetemek szerepe
A szakemberképzés és továbbképzés, a tudományos és műszaki kutatás, a művelődési és tudományos tájékoztatási javak terjesztése, valamint a nemzetközi együttműködés terén képviselt hivatásuk megvalósítása érdekében minden egyetem közös dokumentációs szolgálatot vagy könyvtárat hoz létre.
A könyvtárak az őrzésükre bízott gyűjtemények védelmét és fejlesztését biztosítják.
Az egyetem közös dokumentációs szolgáltatása számára biztosítja a feladatuk teljesítéséhez szükséges eszközöket, a személyzetet, a helyiségek terén egyrészt állami hitelek, másrészt helyi közösségektől kapott hitelek, továbbá az önmaguk által hatásosnak látszó eszközök révén.
Elősegíti a könyvtárak és a dokumentációs központok együttműködését és integrációját közös (pl. egyetemközi) dokumentációs szolgáltatásokká.
Elősegíti az egyetemi könyvtárak és a régió más dokumentációs szervezeteinek együttműködési vállalkozásainak megvalósítását.