Ez az írás bizonyos fokig folytatása annak a korábbi cikknek1, amelyben a gyakorló osztályozó szemszögéből elemeztem a könyvtárosok által röviden régi2, illetve új ETO-nak3 nevezett kiadás sajátosságait, és felvetettem annak lehetőségét, hogy az alapvetően prekoordinált ETO posztkoordinációs vonásait erősítsük. Az előző cikkre érkezett néhány megjegyzésre4 külön webhelyen válaszolok, itt csak utalok rájuk, most pedig megvizsgálom a posztkoordináció esélyeit. Meggyőződésem, hogy az ETO egy külön eljárással a jelenleginél alkalmasabbá tehető a posztkoordinált visszakeresésre, mégpedig az eredeti jelzetek számait alkalmazva. Áttekintem az ezzel kapcsolatos problémák főbb típusait, mindegyikre javaslok egy-egy algoritmust, ezeket konkrét példákkal és BASIC kódrészletekkel illusztrálom, és megmutatom, hogyan lehetne ezt a megközelítést számítógépes programok láncolatával megvalósítani, a jelenlegi online katalógusok átalakítása nélkül, külső segédlet formájában. (A példaprogramok az interneten is kipróbálhatók, illetve onnan letölthetők.)

Lehetséges-e posztkoordináció az ETO-ban?

Az előző cikkemhez fűzött megjegyzésében Prokné Palik Mária felhívta a figyelmemet arra, hogy most is lehetséges az önálló jelentéssel bíró jelzetrészek szerinti keresés. Persze, de kérdés, hogy mit tekintünk szemantikailag önállónak. Álláspontom szerint mindaz önálló elemnek tekinthető, amelyet az osztályozás folyamatában a könyvtáros elemként felhasznál a komplex jelzetek összerakásához (így a „nem önálló” speciális alosztások is).
Tovább…