A könyvtári munka számítógépesítése a dokumentumok formai feltárása terén eleinte nem jelentette a munkafolyamat szó szerinti automatizálását, amennyiben a manuális adatbevitel továbbra is megkerülhetetlen maradt. A könyvtárak közötti rekordáttöltést lehetővé tevő Z39.50-es protokoll elvi haszna, hogy egy könyvről elegendő a világban egyetlen leírásnak készülnie, ami azután átemelhető bármely más könyvtári katalógusba. Az elv megvalósítása természetesen a nemzetközi szabványok következetes alkalmazását igényli. A nem latin karakteres adatok terén a probléma ennél is sokrétűbb. Jelen cikkemben a cirill betűs adatok gépi transzliterálása kapcsán felmerülő kérdésekkel kívánok foglalkozni.

1. Nemzeti és intézményi szabványok versus nemzetközi szabvány

2006 novemberében Efrosina Angelova, a szófiai Szent Cirill és Metód Nemzeti Könyvtár (továbbiakban: BNK) illetékes munkatársa egy beszélgetés során beszámolt arról, hogy a bolgár nemzeti könyvtár a 2007-es esztendő második felére tervezi a COBISS integrált könyvtári rendszerre való átállást, és az új rendszerre való áttérés keretében sort kerítenek a cirill betűs adatok gépi transzliterálására, amelynek köszönhetően cirill betűs dokumentumok esetén mind a cirill, mind a latin betűs keresés megvalósíthatóvá válik, ami jelenleg nem lehetséges. A kérdésre, hogy a transzliterálást milyen szabvány alapján végzik, Angelova asszony úgy válaszolt, hogy a Bălgarski dăržaven standart-ot (Bolgár nemzeti szabvány, BDS) veszik alapul1, de a rendszeren belül lehetőség van arra, hogy a Z39.50-es protokoll használatakor a rekordimportálást végző intézményben használatos szabvány szerint történjen a transzliterálás. A washingtoni Kongresszusi Könyvtár (LOC) például a BNK munkatársai által eszközölt beállításoknak köszönhetően a saját transzliterálási táblázata alapján átkódolt rekordadatokhoz jut.
Tovább…