1997. 4. szám

On the road of Don Quijotes. On the profession in three tones

HORVÁTH Tibor

The question „Is library science a science proper?” is answered in three kinds of tones, or approaches examining, from Schrettinger to Soergel, how far our profession lives up to the criteria of being a science. According to Popper, there are three conditions a field of knowledge must fulfil to be a science: it must have an independent subject, research methods, and explicit laws.

Enumerating the laws of librarianship the first was Bradford’s law scattering regarding the content of documents. The Soergel postulate is a general rule that may serve as the basis of the majority of our knowledge and its organisation. Surrogates; representing documents, must reflect the same conceptual relationships as the original documents. Deschatelets considered this process of transfer the subject of information science. That is, librarianship deals with contents, knowledge and information. The five laws of Ranganathan as adapted by Gorman also refer to knowledge and society. The systematic storage of documents is a precondition of the work of libraries, however, the essence is the transfer of texts disregarding the media carrying them. Society needs institutions that acquire, organise and manage knowledge, and this role must be performed by libraries on a high level. (pp. 665 – 674)
Tovább…

Inhaltsangaben

Auf den Wegen von Don Quijoten. Über den Beruf in drei Stimmen

HORVÁTH Tibor

Der Verfasser behandelt in Zusammenhang mit der Frage „Ist die Bibliothekswissenschaft eigentlich eine Wissenschaft?” in drei gedanklichen und stilistischen Annäherungen von Schrettinger bis Soergel das Thema, wie unser Fachgebiet den Kriterien der Wissenschaft entspricht. Popper meint, dass die Kenntnisse dadurch Wissenschaft werden, dass sie einen selbständigen Gegenstand, eigene Forschungsmethoden und festzustellende Gesetzmässigkeiten haben. Betrachtet man die bibliothekarischen Gesetze, betrifft das erste, das Verstreuungsgesetz von Bradford, den Inhalt von Dokumenten. Das Soergelsche Postulat ist ein allgemeingültiges Gesetz, das als Grund zum grössten Teil unseren Wissens und zu dessen Systematisierung dienen kann. Die Repräsentation, die das Dokument vertritt, soll dieselben konzeptuellen Beziehungen spiegeln, wie das originale Dokument. Dieser Transfer – Prozess wurde von Deschatelets für Gegenstand der Informationswissenschaft gehalten. Zum Gegenstand der Bibliotheksarbeit gehören deshalb: Inhalte, Wissen und Kenntnisse. Auch die fünf Gesetze von Ranganathan, überarbeitet von Gorman, haben Wissen und Gesellschaft zum Gegenstand. Die organisierte Speicherung von Dokumenten ist eine Voraussetzung der Bibliotheksarbeit, das Wesentliche ist aber die Vermittlung vom Text unabhängig vom Kenntnisträger. Die Gesellschaft benötigt die Institutionen, die das Wissen erwerben, organisieren und mit ihm wirtschaften können, und diese Aufgabe soll von Bibliotheken auf hohem Niveau erfüllt werden. (S. 665 – 674)
Tovább…

Don Quijoték útjain. A szakmáról három szólamban

Lazán

„Tudomány-e a könyvtártudomány”? Ezzel a kérdéssel küszködött valamennyi könyvtár szakos hallgató, főként a 60-as és 70-es években.
Mátrai Lászlónak – aki akkor akadémikusként vezette az Egyetemi Könyvtárat, szakmánkat részleteiben is kiválóan ismerte – nevezetes mondása híresült el erről a kérdésről: „nincs kórháztudomány” – mondta analógiaként. És igaza is volt. Talán tréfálkozott H. Kunze akkor elterjedt kinyilatkoztatásával, amely szerint a könyvtártudomány tárgya a könyvtár. Képzett filozófus lévén zavarhatta az effajta meghatározások enyhén tautologikus volta. Ám, Mátrai szellemes és a párhuzam erős volta miatt – meggyőző mondatának folytatását el szokták hallgatni: „orvostudomány viszont van!” Mátrai is így gondolta, mert íme – tanúként – közreadom másik mondatát is. „Az Isten se menti meg a könyvtári ismereteket attól, hogy tudomány legyen.” Nem volt ő el lensége a könyvtártudománynak, csak igényesen lépett fel vele szemben.1
Tovább…

A UNICODE használata a bibliográfiai adatcserében

Bevezetés

A bibliográfiai adatcsere formátuma valamilyen MARC formátum. A különféle MARC kézikönyvek részletesen szabályozzák, hogy a bibliográfiai adatokat milyen mezőkben, hogyan kell elhelyezni. Tartalmaznak pusztán számítástechnikai jellegű előírásokat is, például a mezők sorrendjéről a MARC rekordok mutató részében. Nem írják azonban elő, hogy az adatokat milyen kódkészletben kell szolgáltatni. Az alkalmazott kódkészletet a MARC állományokat kísérő szöveges dokumentációban kell közölni a cserepartnerrel.
Tovább…

A téma indoklása, aktualitása

Az újkorig a könyvtárak önállóan vállalkozhattak használóik könyvellátására, az emberi tudás (viszonylagos) birtoklásával önellátásra rendezked(het)tek be. Ezek – igaz: viszonylag kevesen – korukhoz képest zömmel nagy könyvtárak voltak. Amióta viszont (részben már a 18., de különösen a 19. században – szerte a világon, s jórészt Magyarországon is) – a szűkebb-tágabb lakóközösség, illetve különböző csoportjai (egyletek, egyesületek stb.), vagy a település, vagy az állam feladatának érezte a könyvtári ellátás megszervezését, nos azóta a sokféle elnevezésű, számos formában megjelenő könyvtárak közös jellemzője, hogy – kiskönyvtárak. Kiskönyvtárak, mert vagy rétegkönyvtárak és egy településen akár több is létezett belőlük, vagy mert kis településen jöttek létre, illetve kis intézményt szolgáltak. A könyvtárügy paradoxona ezért a 18-19. századtól, hogy miközben számos tényező (így alapvetően a tudásanyag soha nem látott bővülése, a dokumentum-előállítás forradalmasítása, iskoláztatás stb.) következtében – az ókorhoz hasonlóan, de azt messze meghaladóan – százezres és milliós óriáskönyvtárak keletkeztek, a másik oldalról a könyvtárhasználók körének és igényeinek bővülése következtében, a szolgáltatásoknak közelebbvitele célzatával, gombamód elszaporodtak a gyakran kérészéletű kiskönyvtárak. Ez utóbbiak miatt egy azóta örökzöldnek bizonyult dilemma keletkezett: mekkora használói kör vállalkozhat, illetve képes könyvtárfenntartásra, mekkora az a minimális gyűjtemény, amely még viszonylagos önállóságra képes?
Tovább…

BLISS Bibliográfiai Osztályozása

  A következő tanulmány az ELTE BTK 1997. évi díjnyertes TDK dolgozata. Sok hallgató igényét elégítjük ki azzal, hogy BLISS magyarul ilyen részletességgel eddig nem ismertetett rendszerét bemutatjuk. (A szerk.)

Bevezetés

Henry Evelyn Bliss (1870-1955) a College of the City of New York munkatársaként dolgozta ki osztályozási rendszerét. A főiskola könyvtárában 1891-től egészen 1940-ig dogozott. 1908-ban felkérték a kb. 50 000 kötetes könyvtár rendezésére. Korábban az összes használatban lévő osztályozási módszer korlátozó tényezőit megismerte, tapasztalatait könyvtári szaklapokban publikálta. A problémákat a század húszas-harmincas éveiben kialakult „nyelvészeti iskola” osztályozási rendszerét megelőlegező tárgyszó-szabályzat megalkotójával is megvitatta. Bliss nem a Cutterféle úgynevezett Expansive Classification-t vette alapul saját rendszerének kidolgozásakor, hanem teljesen új osztályozást alakított ki. Osztályozási elveit 1910-ben ismertette először a Library Journal hasábján.
Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (3) (1) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)