A hűség és a kiemelkedő szakmai teljesítmények jutalmazási formái és alkalmai
A jutalmak
Az OSZK intézményi kitüntetéseit és adományozásuk szabályait – alapító irataikon kívül – a könyvtár mindenkori kollektív szerződése rendezi.
A „Bibliothecarius emeritus” cím
A könyvtár legfiatalabb elismerési formája: Monok István 1999-ben, főigazgatói kinevezésének évében javasolta, hogy a nemzeti könyvtár – a felsőoktatási intézményekben szokásos „professor emeritus” címhez hasonló – cím adományozásával honorálja az életpálya jelleggel végzett könyvtári munkát, a kiválasztott nyugdíjas kollégánknak az OSZK-t gazdagító tevékenységét1.
A cím alapításáról és adományozásának szabályairól szóló főigazgatói javaslatot az OSZK főigazgatói kollégiuma 1999. december 15-i ülésén fogadta el. Ugyanez a testület (ma: vezetői értekezlet) dönt a díjazott személyéről – a munkatársak előterjesztése alapján, figyelembe véve a tudományos bizottság állásfoglalását is.
A díjjal felruházott személy csak nyugdíjas lehet. Az oklevéllel tanúsított címhez rendszeres összegű – a mindenkori minimálbérrel azonos nagyságú – havi juttatás párosul, amelyet a könyvtár a kitüntetett egész élete során folyósít a számára. Ezen felül a cím birtokosa ingyen látogathatja a könyvtárat és rendezvényeit, egyéni kutatásaihoz igénybe veheti a könyvtár szolgáltatásait és infrastruktúráját, rendszeres tájékoztatást kap a könyvtár rendezvényeiről, kiállításairól. A kitüntetett tanácsadó jelleggel részt vehet volt munkahelye, az ott működő bizottságok munkájában.
A címet egyidejűleg legfeljebb három nyugdíjas munkatársunk viselheti.
A díj alapításának évében a könyvtár két címet ítélt oda.
Az első két kitüntetett 2000-ben dr. Berlász Jenő, a Kézirattár és dr. Fazakas József, a Régi Nyomtatványok Tára volt munkatársa lett. Berlász Jenő történész, könyvtáros, levéltáros nevéhez fűződik a nemzeti könyvtár első hatvanöt éves történetéről írott nagyszabású munka, Fazakas József bibliográfus az 1711 előtti régi magyar és magyar vonatkozású nyomtatványok könyvészeti feldolgozásában szerzett jelentős érdemeket.
A harmadik címet és vele járó juttatást 2001-ben Berczeli A. Károlyné, a Színháztörténeti Tár ny. vezetője kapta meg. Ugyanekkor a könyvtár negyedikként egy tiszteleti címet is kiosztott, a szokásos havi díjazás nélkül: a kitüntetett Vekerdi József, a Nemzetközi Csereszolgálat ny. vezetője volt.
Hasonló tiszteleti cím odaítélésére azóta nem került sor, de az élet rendje szerint a juttatással együtt járó bibliothecarius emeritus, ill. bibliothecaria emerita címet az alapítás óta már többen viselték:
| 2000–2015 között: | Berlász Jenő (1911–2015) |
| 2000–2005 között: | Fazakas József (1910–2005) |
| 2001–2012 között: | Berczeli A. Károlyné Monori Erzsébet (1921–2012) |
| 2006–2009 között: | Busa Margit (1914–2009) |
| 2009–2013 között: | Somkuti Gabriella (1929–2013) |
| 2012–től: | Borsa Gedeon (1923–) |
| 2013–2014 között: | Lakatos Éva (1931–2014) |
| 2014-től: | Dörnyei Sándor (1926–) |
| 2016-tól: | Ferenczy Endréné Wendelin Lídia (1933–) |
Bibliothecaria emerita: Ferenczy Endréné Wendelin Lídia
Bensőséges ünnepségre került sort az Országos Széchényi Könyvtárban 2016. április 29-én: a Bibliothecaria emerita díjat adta át Tüske László főigazgató. Az elismerést Ferenczy Endréné Wendelin Lídia kapta, aki egész szakmai pályáját pályakezdésétől, 1955-től nyugdíjba vonulásáig, 1995-ig a nemzeti könyvtárban töltötte, és nyugdíjas éveiben is aktívan részt vett a könyvtár életében.2
Egyetemi tanulmányait könyvtár- és kínai nyelv szakon 1955-ben fejezte be az ELTE Bölcsészettudományi Karán, majd gyakorló évének helyszíne lett az OSZK, ahol könyvtárosi oklevelének kézhez vétele után, 1956 júliusától végleges kinevezést kapott.
Pályáját bibliográfusként kezdte3 és egy nagyszabású bibliográfiai munkával, a retrospektív nemzeti bibliográfia hiánypótló kötetével, a Horthy-korszak sajtóbibliográfiájával4 fejezte be.
Az olvasószolgálattal és a tájékoztató munkával, az OSZK-ban kialakítandó szakreferatúra kérdéseivel is fiatalon, 1958-tól került közeli kapcsolatba, és gyakorlati tapasztalatait is felhasználva számottevő elméleti és történeti munkásságot fejtett ki ezen a téren. A nemzeti könyvtár olvasószolgálatának 1802–1944 közötti történetét két nagy tanulmányban, az OSZK évkönyvében5 foglalta össze. Még szinte pályakezdőként nyert első díjat a „Nemzeti könyvtárunk a Várban” címmel, a vári épület tervezésének korai szakaszában kiírt pályázaton Albert Gáborral közösen írt, Szempontok az OSZK új olvasótermi hálózata kiépítéséhez c. dolgozatával.6 Részt vett a várbeli olvasótermi állomány kialakításában, majd később rendkívül sok feladatot vállalt magára az állomány költöztetésének megtervezésében, megszervezésében és lebonyolításában7. Az 1970-es évektől főosztályvezetőként irányította a gyarapítás, a feldolgozás, a raktározás teendőivel foglalkozó szervezeti egységeket, majd 1988-tól gyűjteményfejlesztési igazgatóként főigazgatói tanácsadó szerepkört látott el.
Közben a nemzeti könyvtár mint könyvtártípus kérdéseit8, az OSZK történetét, és ehhez kapcsolódóan a hungarikakutatás9 s a retrospektív nemzeti bibliográfia kérdéskörét10 is vizsgálta. Boka Lászlóval közösen szerkesztett Gyűjtők és gyűjtemények c. kötete11 reprezentatív bemutatása a Nemzeti Könyvtár kincseinek, amelyet a Szép magyar könyv 2009-es versenyén a Tudományos művek, szakkönyvek, felsőoktatási kiadványok kategóriában oklevéllel díjaztak.
Ezek mellett a könyvtárosképzésben is részt vett: a Könyvtártudományi és Módszertani Központ középfokú könyvtárosképző tanfolyamának oktatója volt, majd egyetemi adjunktusként az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének mellékfoglalkozású munkatársaként tevékenykedett. 1988-ban, a felsőfokú könyvtárosképzést segítő tankönyvpályázat egyik nyertes munkája lett a Gyűjteményszervezés c. kötete12, amely a témának azóta is a legjobb összefoglalása.
A Széchényi Ferenc-emlékérem
Juhász Gyula főigazgató javaslatára az OSZK vezetősége Széchényi Ferenc-emlékérem nevű kitüntetést alapított 1989-ben, amelynek átadására az egyidejűleg bevezetett Széchényi Ferenc-emléknapon került sor.
A kitüntetést évente egy aktív munkatárs kaphatja. A díj adományozásának feltétele az életpálya jelleggel a könyvtárban eltöltött hosszú szolgálati idő, kimagasló munkateljesítmény vagy jelentős tudományos tevékenység.
A kitüntetés az alapító képmását ábrázoló, művészi kivitelű éremmel és pénzjutalommal jár. Az érmet Osváth Mária készítette.
Az emlékérem adományozására minden munkatárs javaslatot tehet. A megadott határidőig összegyűlt javaslatokat megvitatja a könyvtár tudományos bizottsága, és javaslatot tesz a főigazgatónak a kiválasztandó személyre. A jelölt személyéről szavazással a vezetői értekezlet dönt, szavazategyenlőség esetén a főigazgató választja ki a kitüntetendő munkatársat.
A kitüntetés átadásának sajátos rituáléja alakult ki: az ünnepségen a kitüntetés bejelentése után egy közelebbi kollégája méltatja a kitüntetett munkásságát, és a főigazgató átnyújtja a kitüntetést. A kitüntetett ezután köszönő szavakat mond, majd általában az OSZK Énekkara köszönti őt egy kis műsorral.
A kitüntetett „kötelezettsége”, hogy a következő évi ünnepségen szabadon választott témából előadást tart. Ez az előadás az esetek többségében a szűkebb szakterületéhez vagy kutatási témájához kapcsolódik, de volt már olyan kitüntetett is, aki szokatlan, nem várt témával lepte meg a hallgatóságot.
Az első emlékérem átadásának napja 1989. május 3. volt, a kitüntetett pedig Soltész Zoltánné, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője. A laudációt Salgó Ágnes tartotta.
A kitüntetettek időrendben:
| 1989: | Soltész Zoltánné, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője |
| 1990: | Tóth Lajos, a Kötelespéldány Szolgálat osztályvezetője |
| 1991: | Ferenczy Endréné gyűjteményfejlesztési igazgató |
| 1992: | Beöthyné Kozocsa Ildikó, a Restauráló Laboratórium vezetője |
| 1993: | Szűcs Jenőné, a Fejlesztési Osztály vezetője |
| 1993 posztumusz: | Juhász Gyula főigazgató (az emlékérmet özvegye vette át) |
| 1994: | Kovács Ilona, a Hungarika Dokumentációs Osztály vezetője |
| 1995: | Kertész Gyula, a Retrospektív Bibliográfiai Osztály vezetője |
| 1996: | Berlász Piroska, a Színháztörténeti Tár munkatársa |
| 1997: | Patayné Balogh Éva, a Magyar Nemzeti Biblbiográfia. Könyvek Bibliográfiája felelős szerkesztője |
| 1998: | Ungváry Rudolf, a Fejlesztési Osztály munkatársa |
| 1999: | Pojjakné Vásárhelyi Judit, a Régi Nyomtatványok Bibliográfiai Szerkesztősége osztályvezetője |
| 2000: | Berke Barnabásné, a Gyarapító és Feldolgozó Főosztály vezetője |
| 2001: | Győri Erzsébet, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ mb. igazgatója, a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros c. folyóirat szerkesztője |
| 2002: | Nagy Attila, a Könyvtári Intézet tudományos munkatársa |
| 2003: | Baczoni Tamásné, a Könyvfeldolgozó Osztály vezetője |
| 2004: | Samkóné Patyi Julianna, a Kötészet vezetője |
| 2005: | Sipos Márta, az Informatikai Igazgatóság főosztályvezető-helyettese |
| 2006: | Kastaly Beatrix, a Restauráló Osztály vezetője |
| 2007: | Wojtilla Gyuláné Salgó Ágnes, a Régi Nyomtatványok Tárának vezetője |
| 2008: | Tóth Józsefné, a Gyarapítási Osztály vezetője |
| 2009: | Plihál Katalin, a Térképtár vezetője |
| 2010: | Pusztai Istvánné, az Állományvédelmi Digitalizáló Osztály vezetője |
| 2011: | Németh Gábor, a zirci műemlékkönyvtár vezetője |
| 2012: | Kónyáné Csúcs Dalma, a Kurrens Feldolgozó Osztály munkatársa |
| 2013: | Rácz Ágnes főigazgatói tanácsadó |
| 2014: | Mikusi Balázs, a Zeneműtár vezetője |
| 2015: | Hegyközi Ilona, a Könyvtártudományi Szakkönyvtár vezetője |
A könyvtári „törzsgárda” jutalmazása
Az elismerés 1970 óta létezik a nemzeti könyvtárban: a szakszervezeti bizottság javaslatára 1970. április 23-án határozta el a főosztályvezetői értekezlet, hogy – csatlakozva a törzsgárda-mozgalomhoz13 – a szolgálatban eltöltött idő megbecsülésére úgy alakítanak ki jutalmazási formát, hogy a könyvtárhoz való hűség mellett a kiemelkedő színvonalú munkát is figyelembe veszik az elismerés adományozásánál.
Az első évben a 10, 20 és 30 éve megszakítás nélkül az OSZK-ban dolgozókat jutalmazták törzsgárda-jelvénnyel, emléklappal és jutalomszabadsággal. A jelvény fokozatai: 10 éves munkaviszony esetén bronz fokozat 6 nap jutalomszabadsággal, 20 éves munkaviszony esetén ezüst fokozat 9 nap jutalomszabadsággal, 30 éves munkaviszony esetén arany fokozat 12 nap jutalomszabadsággal. Az első évben visszamenőlegesen azok is megkapták a kitüntetést, akik szolgálati idejükkel 1969. december 31-ig jogosultságot szereztek rá. A főigazgató és a szakszervezeti titkár által aláírt törzsgárda-emléklapok kiosztására első ízben az 1970. augusztus 19-én tartott alkotmánynapi ünnepség keretében került sor, majd 1989-ig minden évben ehhez az állami ünnephez kötődött.
Később a jelvény elmaradt, és a jutalomszabadság helyett – néhány évben mellette – különböző összegű pénzjutalmak vagy könyvvásárlási utalványok jártak a törzsgárda-fokozatok mellé. A fokozatok is bővültek az idők során: bevezettük a 25, a 35 és a 40 éves folyamatos munkaviszony elismerését, így jelenleg hat fokozata van az OSZK-s törzsgárdatagságnak.
A kitüntetéshez járó pénzjutalom vagy vásárlási utalvány léte, illetve nagysága mindig a könyvtár anyagi helyzetétől függ. A pénzjutalmak bevezetésével együtt csökkent a jutalomszabadság ideje. Jelenleg az első fokozathoz 3 nap, a másodikhoz 4 nap, a többi fokozathoz pedig 5 nap rendkívüli fizetett szabadság jár.
A megfelelő törzsgárda-fokozatba felvehető munkatársak névsorát a humánpolitikai előadó előterjesztése alapján az illetékes szakmai igazgató javasolja, mérlegelve a hosszú szolgálati idő mellett a kitüntetés adományozásának egyéb feltételeit (kifogástalan munkavégzés és a munkahelynek megfelelő magatartás) is.
Az ünnepek
Az elsőként bevezetett házi elismerés, a törzsgárda-tagság adományozása, mint már korábban említettük, létének első 18 évében állami ünnephez, az augusztus 20-i alkotmánynaphoz kapcsolódott. 1989 volt az első év, amikor ettől eltérve az újonnan bevezetett házi ünnep lett a kitüntetések átadási alkalma, a kiváló munkatársak köszöntésének és ünneplésének ideje.
Széchényi Ferenc-emléknap
Juhász Gyula főigazgató javaslatára 1989-ben az OSZK vezetősége az intézményalapító születésnapját Széchényi Ferenc-emléknappá nyilvánította. Hivatalosan április 29-ét14 jelölték meg az emléknap dátumául, de megtartására minden évben az e körüli napok valamelyikén került sor.
Ezen az emléknapon kerül átadásra a Széchényi Ferenc-emlékérem és a törzsgárda-tagságért járó elismerés. Ez a nap volt az ideje az ún. „Keresztury-jutalom” kiosztásának15 is 1979 és 2004 között.
Az ünnepségen általában részt vesz az OSZK kórusa is, amelynek vezetésével a Himnusz és a Szózat eléneklése vonja keretbe az ünnepi alkalmat. A főigazgatói köszöntő után első „műsorszámként” a Széchényi Ferenc-emlékéremmel előző évben kitüntetett munkatárs előadását hallgatja meg a közönség, majd a tárgyévi kitüntetett köszöntése és ünneplése következik.
Ezt követően a törzsgárda-tagság jutalmazására kerül sor, az okleveleket a főigazgató és a szakszervezeti titkár közösen adják át.
Tudományos ülésszak
Széchényi Ferenc halálának 175. évfordulóját a könyvtár tudományos ülésszak megrendezésével ünnepelte 1995. december 13-án. Megnyitó beszédében Poprády Géza főigazgató bejelentette, hogy – Széchényi Ferencnek az alapító levélben kifejezett kívánsága szerint, az ő szövegezésével, latin és magyar nyelven – elkészült az a két tábla, amely hirdeti, hogy II. Ferenc császár és József nádor idejében, 1802-ben a Széchényi család Magyar Könyvtárát a hazának ajándékozta. A két táblát ugyanúgy Rátonyi József szobrászművész alkotta, mint ahogy Széchényi Ferenc mellszobrát is, amely mellett ezen az ünnepen a két táblát elhelyezték.
Ettől kezdve, egy éves kihagyás után, az alapító halálának évfordulójához kötődően, decemberi időpontokban rendezte meg a könyvtár a fokozatosan hagyományossá váló tudományos ülésszakot.
A következő, 1997. évi ülésszakon születésének 200. évfordulóját ünnepelve Mátray Gáborról, a zenetudósról és könyvtárosról tartottak előadásokat16, az 1998. évi ülésszakot pedig – a Könyvtártudományi és Módszertani Központ rendezésében – az iskolán kívüli könyvtárosképzés 100 éves évfordulójának megünneplésére szánták17.
1999-től kezdve (és az 1997-es ülésszak második részében is) nem valamilyen ünnepi megemlékezés, hanem a könyvtár munkatársai kutatási eredményeinek bemutatása lett a tudományos ülésszak „profilja”. Évente változó számban, rövid, 20–25 perces időkeretben, több szekcióba rendezve tartották-tartják meg előadásaikat a munkatársak.
2009-től kezdve az előadások nagy száma miatt a tudományos ülésszakot két részletben rendezték meg, az elsőt decemberben, a másodikat pedig januárban, rendszerint a Magyar Kultúra Napján tartott rendezvények keretében.
A tudományos ülésszak előadásaiból válogatott kötetek közreadását is megkezdte az OSZK a Bibliotheca scientiae & artis c., a Gondolat Kiadóval közös sorozatban, elsőként a 2009/2010-es ülésszak anyagából összeállított kötettel18.
Nyílt nap
2010. január 21-én az OSZK – az 1989-től kezdve ünnepelt Magyar Kultúra Napjához (jan. 22.) kapcsolódóan – nyílt napot tartott, amelyen a 2009. október 29. óta nyitva tartó, nagysikerű „Látjátok feleim…” című nyelvemlék-kiállítást ingyenesen lehetett megtekinteni, kedvezményes áron árusították a kiállítás katalógusát és mappáját, valamint fél áron lehetett beiratkozni a könyvtárba.
Ugyanebben az évben, november 25-én a könyvtár újabb nyílt nappal ünnepelte alapításának 208. évfordulóját: az ingyenesen látogatható rendezvények között kiállítási tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, könyvtári körséták szerepeltek.
A nyílt napon került sor a Nemzedékek kézfogása c. rendezvénysorozat19 hatodik visszaemlékező összejövetelére, valamint egy különleges kitüntetés átadására is: Az Országos Széchényi Könyvtár Örökös Tagja címet20 adományozták Eckhardt Máriának, az OSZK Kórus karnagyának a könyvtárt segítő több évtizedes tevékenységéért.
Hasonló nyílt napokat később évente kétszer rendezett a könyvtár.
Alapítási ünnep – a Széchényi Ferenc-emléknap áthelyezése
A könyvtár alapításáról korábban csak kerek évfordulók alkalmából emlékeztünk meg. Még a 200. évfordulót ünneplő, 2002. évi nagyszabású rendezvénysorozat után is csak 2005-ben volt a következő, az alapítás emlékéhez kötött ünnepi esemény november 25-én: a 203. évfordulón adtuk át „Az Országos Széchényi Könyvtár Örökös Tagja” címet az első kitüntetettnek, Kosáry Domokos professzornak.
2006-ban a „Kék vér – fekete tinta. Arisztokrata könyvgyűjtemények 1500–1700” c., nemzetközi együttműködéssel létrehozott vándorkiállítás november 24-re tett magyarországi megnyitója, valamint a 2002 óta már hagyományossá vált „Nemzedékek kézfogása” c., eredetileg november 20-ára tervezett, de végül november 28-án tartott újabb találkozó kapcsolódott – kimondatlanul – az alapítás évfordulójához.
2007. november 26-án a Nyugat-centenáriumi évet bevezető egész napos program inkább csak az időpontja miatt kötődött az alapításhoz, meg azért, mert ekkor került sor „Az OSZK Örökös Tagja” cím átadására a második kitüntetettnek, Bakonyi Péternek, az Országos Könyvtári Kuratórium akkori elnökének, az MTA SZTAKI főigazgató-helyettesének, az IIF-NIIF-program kifejlesztőjének. Ekkor mutattuk be az OSZK történetének honlapját is (http://tortenet.oszk.hu).
2008-ban a Biblia éve alkalmából „Biblia Sacra Hungarica – a könyv „mely örök életet ád” címmel rendezett nagy kiállítás november 21-én tartott megnyitója kötődött némiképp az alapítási évfordulóhoz, de „célirányos” ünnepi rendezvényt nem szervezett a könyvtár.
Ez 2009-ben is elmaradt, november 25-én a Kossuth Kiadóval közösen megrendezett sajtótájékoztató, illetve a bemutatott kötetek – képes albumok és az Amor Librorum sorozatban megjelent hasonmások – alapján lehetett némi ünnepi hangulatunk.
2010. november 25-én már hangsúlyozottan a 208. évfordulót ünnepelte a könyvtár nyílt nappal; ekkor vált ez a rendezvény – hagyományteremtő szándékkal – alapítási ünneppé.
2010. április 14-én a vezetői értekezlet úgy határozott, hogy a következő évtől kezdve a Széchényi Ferenc-emléknapot április 29-ről áthelyezi november 25-re, az alapítás idejére. Erre a napra vonták össze az alapítási évforduló megünneplését, a munkatársak házi kitüntetéseinek (Széchényi Ferenc-emlékérem, törzsgárda-tagság) átadását, illetve a külső támogatóknak szóló elismerések (pl. örökös tagság) átadását is. Ekkorra hozták előre a hagyományos decemberi tudományos ülésszakot, és nyílt napot hirdettek a látogatóknak.
Az első, új rendszerű, Széchényi-emléknap elnevezésű alapítási ünnep 2011 novemberében volt. Az emléknap forgatókönyve szerint zártkörű programmal indult, majd déltől kezdve sorjáztak a nagyközönségnek szánt programok nyílt nap keretében: kiállítás-megnyitók, tárlatvezetések, múzeumpedagógiai foglalkozások, könyvtári körséta, valamint a decemberről előrehozott tudományos ülésszak. A sok rendezvény és látni-hallani való miatt egyes vélemények szerint zsúfolttá vált az ünnepnap.
2012-ben, az alapítás 210. évfordulóján a Széchényi-család is képviseltette magát a Patriae Sacrata Anno 1802–1802-ben a hazának szentelve. Széchényi Emléknap 2012 címmel megrendezett ünnepségen. Ekkor avatta fel Széchenyi István ükunokája, Hoyos Imre gróf az ún. Széchényi-emlékfalat a főigazgatói folyosón.
Az eredeti ünnepnapok visszaállítása
Mivel az alapító születési és halálozási évfordulójához kötődő házi ünnepnapok az utóbbi néhány évben eltűntek, és az alapítási ünnepre túl sok program zsúfolódik össze, a könyvtár szándékában áll a tavaszi ünnep visszaállítása.
Tüske László főigazgató javaslatára első lépésként 2016. április 29-én, alapítónk születésnapján került sor a cikk elején leírt eseményre, a bibliothecarius emeritus cím ünnepélyes átadására – nemcsak az időpont, hanem a nyilvános átadás hagyományának a visszaállítására is. Az átadás ünnepélyessége ugyanis a cím alapításának idején még hozzá tartozott a kitüntetési aktushoz, később azonban többször elmaradt a díjazott nyilvános ünneplése.
Az idén még novemberben tartjuk az egyéb házi kitüntetések átadását, de szándékaink szerint 2017-től a jutalmazási alkalom újra az április 29-re visszahelyezendő Széchényi Ferenc-emléknapon lesz.
Az alapítási ünnep és az eredetileg az alapító halálának évfordulójához kötött tudományos ülésszak összevonásának fenntartásáról vagy szétválasztásáról még nem született döntés.
Jegyzetek
1. Bibliothecarius Emeritus-címmel kitüntetett kollégáink / Ekler Péter == Mercurius. – 2003 {2003}, p. 39–41.
2. Az életutat itt csak elnagyoltan mutatjuk be, az ünnepségen elhangzott köszöntő szövege olvasható az OSZK honlapján: http://www.oszk.hu/sites/default/files/Laudacio_Ferenczy-Endrene.pdf
3. Másokkal együtt állította össze A magyar bibliográfiák bibliográfiája c. másodfokú nemzeti bibliográfia első két kötetét: 1956/1957 (1960), 1958/1960 (1963); a Mozart Magyarországon c. összeállítása 1958-ban, a Kínai–magyar bibliográfia 1959-ben jelent meg; később még egy jelentős bibliográfiát jegyez egyik összeállítóként, az 1988-ban megjelent Juhász Ferenc-bibliográfiát.
4, A magyarországi hírlapok és folyóiratok bibliográfiája 1921–1944. 1–3. köt. (2010)
5. Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története, 1802–1919 == Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. – 1963/1964 (1966), p. 210–234.; Az Országos Széchényi Könyvtár olvasószolgálatának története, 1920–1944 == Az Országos Széchényi Könyvtár évkönyve. – 1965/1966. (1967), p. 491–499.
6. A pályaműveket fakszimile kiadásban az OSZK Szakszervezeti Bizottsága adta közre 1961-ben, Tombor Tibor szerkesztésében, Nemzeti könyvtárunk a Várban címmel.
7. A vári olvasószolgálat terveiről == OSZK híradó. – 24. évf. 6/7. sz. (1981), p. 125–127.; A vári felkészülés és működés szakmai (könyvtári) feladatterve == OSZK híradó. – 25. évf. 11/12. sz. (1982), p. 210–222.; Olvasószolgálat a Nemzeti Könyvtár új épületében == Könyvtári figyelő. – 29. évf. 4. sz. (1983), p. 384–394.
8. A nemzeti könyvtár == Könyvtárosok kézikönyve. 3., A könyvtárak rendszere. – Budapest : Osiris, 2001. – p. 41–65.
9. A nemzeti könyvtár hungarikagyűjteménye és gyűjtési programja == Nyelvünk és kultúránk. – 1986. 3. sz., p. 18–25.; A hungarikakutatás alakulása a nemzeti könyvtár tevékenységében == Könyvtáros. – 41. évf. 2. sz. (1991), p. 69–75.
10. Az általános nemzeti retrospektív bibliográfia : eredmények, feladatok, módszerek == Könyvtári figyelő. – 36. évf. 5/6. sz. (1990), p. 453–464.; „Nincs új a nap alatt” avagy Gondolatok sokadszor a retrospektív magyar nemzeti sajtóbibliográfiáról == Emlékkötet Szabó Sándor 70. születésnapjára. – Budapest : ELTE BTK IKI Főiskolai Kvt. Informatika Közp., 2005. – p. 47–56.
11. Gyűjtők és gyűjtemények : a Nemzeti Könyvtár gyűjteményes kincsei és történetük / [szerk. Boka László és Ferenczyné Wendelin Lídia]. – [Budapest] : Kossuth : OSZK, cop. 2009. – 231 p. : ill. – ISBN 978-963-09-6038-0
12. Gyűjteményszervezés. – Budapest : OSZK, 1998. – 155 p. – ISBN 963-200-392-6 (digitalizált változata elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban: http://www.mek.oszk.hu/01700/01743/01743.pdf ; 2. kiadása 2000-ben jelent meg)
13. A szakszervezetek által kezdeményezett törzsgárda-mozgalom az 1960-as évek elejétől kezdve bontakozott ki Magyarországon, főként a vállalati-üzemi szférában, de később a szolgáltatások (pl. egészségügy) körében, valamint az oktatási – közművelődési – közgyűjteményi területen is több helyen bevezették. Könyvtári elismerésként az elsők között az Országgyűlési Könyvtárban alkalmazták: a Népszava 1962. május 15-i számában adott hírt arról, hogy az OGYK nyilvános könyvtárkénti működésének tizedik évfordulóján Vértes György igazgató „törzsgárda-jelvényt nyújtott át azoknak a munkatársaknak, akik az elmúlt tíz esztendő alatt működésükkel segítették a könyvtár munkáját”.
14. Maga a hivatalos dátum is „bizonytalan” kissé, hiszen a különböző források Széchényi Ferenc születésnapját hol ápr. 28-ra, hol 29-re teszik: a családi levéltár adatai szerint ugyanis a gróf április 28-án született, ápr. 29. a keresztlevél kiállításának a napja. Ebben a kérdésben a két nagy életrajzíró sem egyezik: Bártfai Szabó László – és vele együtt Berlász Jenő, valamint egyebek mellett a Magyar életrajzi lexikon – az ápr. 28-át, Fraknói Vilmos – és a Révai, ill. Pallas lexikonok, valamint Szinnyei József is – az ápr. 29-ét jelöli meg születésnapként.
15. Keresztury Dezső állami díjas akadémikus, az OSZK ny. főosztályvezetője a kéziratainak és levelezésének a nemzeti könyvtár számára történt eladásából származó vételárat „alapítványi” tőkeként kötötte le a könyvtár javára, s ezzel 1977-ben anyagi alapot teremtett arra, hogy az OSZK dolgozóinak legkiemelkedőbb tudományos eredményeit bemutató munkákat pályázat formájában jutalmazni lehessen. A pályázatot évente hirdette meg a könyvtár, és a beérkezett pályaműveket a tudományos bizottság véleményezte, szükség esetén felkért szakértő értékelését kérve. A díjazottról és a díj összegéről a tudományos bizottság javaslata alapján a könyvtár főigazgatója döntött. Kezdetben több munkatársat jutalmaztak évente, I-III. fokozat kialakításával, majd 2000-től a könyvtár úgy határozott, hogy az ezentúl bruttó százezer forintos díjat évente egy pályamű kaphatja meg. A jutalom elnyerésére először 1978-ban hirdetett pályázatot a könyvtár, az első díjazottak Gyurján Istvánné („Romániai magyar írók és költők bibliográfiája 1919–1944”), Miklóssy János („Vajda János hírlapírói és szerkesztői pályakezdése”) és Somkuti Gabriella („A Teleki-téka pere. A marosvásárhelyi Teleki-könyvtár a múlt században”) voltak. Utolsóként a pályadíjat Török Enikő vehette át 2004-ben, a pályaműként is beadott, „Mikoviny Sámuel rézmetszetű megyetérképei” c. doktori disszertációjáért.
16. Kétszáz éve született Mátray Gábor : 1797–1875. – Az évfordulóra rendezett tudományos ülésszak anyagából Szerző Katalin „A muzsikus Mátray Gábor” c. írásának közlése == OSZK híradó. – 40. évf. 11/12. sz. (1997), p. 22–24.
17. Száz éves a magyar könyvtárosképzés a nemzeti könyvtárban : emlékülés az Országos Széchényi Könyvtárban, 1998. XII. 7. / Csapó Edit == OSZK híradó. – 41. évf. 11/12. sz. (1998), p. 5–6.
18. A Bibliotheca scientiae & artis c. sorozat eddig megjelent kötetei: Érték és értelmezés (2010); Szöveg, emlék, kép (2011); Az identitás forrásai. Hangok, szövegek, gyűjtemények (2012); Esemény és narratíva. Történetiség, elbeszélés(ek), interpretáció (2013); Források és hagyományképek (2014); Tér(v)iszonyok és tér-kép(zet)ek (2014); Interpretációk interpretációja. Tudós bibliothecariusok, tudós elődök (2015); Hatalmi diskurzusok. A hatalom reprezentációi a tudományokban és a művészetekben (2016).
19. A Nemzedékek kézfogása c. rendezvényt először alapításának 200. évfordulóján, 2002. november 27-én rendezte meg a könyvtár, hagyományteremtő szándékkal. A rendezvényen a könyvtár volt és akkori munkatársai találkoztak, a régiek tartottak visszaemlékező előadásokat, majd ez után személyes emlékek hangzottak el kötetlen beszélgetés formájában. – Ez lett a megemlékezés-sorozat forgatókönyve a következő években: az előadásokat beszélgetés követte, a megrendezése azonban, eleinte legalábbis, nem kötődött szigorúan az alapítás évfordulójához. – E cikk megírásának idejéig tizenegy alkalommal rendeztünk „kézfogást”: 2002-ben, 2003-ban kétszer, 2004-ben, 2006-ban, majd hosszabb kihagyás után, 2010-től évente.
20. Az Országos Széchényi Könyvtár Örökös Tagja könyvtári kitüntetést 2005-ben alapította a könyvtár a tudományos vagy művészeti életben kimagasló teljesítményt nyújtó személyek és közéleti szereplők számára, akik tevékenységükkel vagy anyagi áldozatvállalásukkal elősegítették a nemzeti könyvtár működését. A kitüntetés eseti jellegű: kivételes alkalmakkor, kiemelkedő érdemekért, a könyvtár munkatársainak ajánlása alapján a főigazgató adományozza. – Az örökös tagság címét 2005-ben Kosáry Domokos, 2007-ben Bakonyi Péter, 2010-ben Párkainé Eckhardt Mária, 2011-ben – 100. születésnapja alkalmából – Berlász Jenő, 2015-ben Käfer István kapta.
Beérkezett: 2016. június 6.