Tartalmi összefoglalók

A könyvtár sokkal több. Bevezető a különszám elé
FEHÉR Miklós

A könyvtár sokkal több, mint „interne­te­sített” tartalmak összessége, ugyanis a személyesség, a kötődés és az iden­titás olyan faktorok, amelyeket az internet nem tud biztosítani, de a könyvtárak, a könyvtárosok igen. Ebben a különszámban az OSZK Könyvtári Intézet projektcsapata a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) projektben végzett munkája bemutatásával illusztrálja azt a többletet, amit kizárólag a fizikai valóságában élő könyvtár tud nyújtani használóinak, mely e projekt keretében elsősorban az esélyegyenlőség, a közösségépítés, a társadalmi szerepvállalás és a társadalmiasított, azaz a kötődés- és érzelemvezérelt intézményi működés területén valósult meg.

Tanulmányok
A kulturális alapellátás szélesítése, erősödő közösségek, cselekvő könyvtár
SÁGHI Ilona

Összefoglaló tanulmány az OSZK projektcsapata által a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) projekt 36 hónapja alatt teljesített fejlesztési munkákról. A projekt elsődleges célja volt, hogy a kormány két fontos fejlesztési programjához (EFOP és TOP) kapcsolódva, a kulturális intézmények a maguk egyedi eszközeivel biztosítsanak szakmai-módszertani támogatást a települések kulturális intézményei és/vagy civil szervezetei számára a társadalmi kohéziót erősítő, közösségfejlesztési folyamatok megvalósításához. A projekt e szerteágazó közösségfejlesztési programok megvalósításához átfogó módszertani segédle­teket dolgozott ki, megtervezte a közösségfejlesztési beavatkozások egységes módszertani alapját, a működtetéshez kulturális közösségfejlesztő mentorhálózatot épített ki. A módszertani fejlesztéseket kiadványokban, képzéseken, szakmai rendezvényeken és kommunikációs felületeken is ismertették a közösségfejlesztések sikeres megvalósulása érdekében. A projekt esedékes, 2019. szeptemberi lezárása szükségessé teszi a visszatekintést, az elért eredmények bemutatását, a tervezett indikátorok teljesülésének áttekintését és az elvégzett feladatok részletes ismertetését.

Közösségben, a közösségért.
A közösségi részvételen alapuló könyvtári működés lehetőségeiről
a regionális szakmai napok és egy kutatás tapasztalatai alapján
BÓDOG András

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt módszertani fejlesztési tevékenységének kiemelt területe a közösségi részvételen alapuló működés (társadalmiasítás) szemléletének megismertetése a hazai közgyűjteményekkel. E feladathoz kapcsolódva 2019 tavaszán elkészült A kulturális intézmények társadalmiasított működési módja című módszertani útmutató, és a konzorcium tagjai hat alkalommal szakmai napokat is szerveztek saját szakterületük képviselői számára. A könyvtári szaknapokon résztvevő könyvtárak kitölthettek egy online kérdőívet saját intézményük társadalmiasítás téren végzett működéséről. A kérdőívet összesen 68 intézmény, fele részben városi könyvtárak munkatársai töltötték ki. Bár a minta nem volt reprezentatív, a kapott válaszok iránymutatónak tekinthetőek: a könyvtárak nagy részének mindennapi gyakorlatát jelenti a közösségi részvételen alapuló működés.

A közkönyvtárak, múzeumok és levéltárak társadalmi szerepei a szakmabeliek önértékelése tükrében
TÓTH Máté

A 2016 és 2019 között megvalósuló ALMPUB projekt (The ALM Field Digitalisation and the Public Sphere) nemzetközi összehasonlításban vizsgálta a könyvtárak, levéltárak és múzeumok működését a digitális korszak kihívásainak tükrében. A szerző ebben az írásában a hazai közkönyvtárak, levéltárak és múzeumok szakmai munkatársai körében végzett kérdőíves felmérés eredményeiből azokat a válaszokat elemzi, amelyekben a három különböző közgyűjteményi rendszer (könyvtár, levéltár, múzeum) munkatársai saját intézményük társadalmi szerepvállalásáról mondtak véleményt. A kérdések mindhárom terület munkatársai esetében a következőkre irányultak: intézményük milyen – nem hagyományos – szolgáltatásokat kínál és ezek közül melyeket tartanak kiemelkedően fontosnak; milyen motívumokat tartanak kiemelten jelentősnek saját intézményrendszerük (könyvtári, levéltári, múzeumi) fenntarthatósága szempontjából és mit gondolnak a használók bevonásának fontosságáról?

Összességében megállapítható, hogy a közgyűjte­ményi szektor demokratikus felelősségvállalása túl­mutat az információhoz való szabad hozzáférés biz­tosításán. A kulturális intézmények vállalják, hogy olyan interaktív közösségi térként is funkcionálnak, amelyekben a használó nem pusztán passzív fogyasztója, hanem előállítója is a tartalmaknak. Ez a szerep annak ellenére, hogy a szektorban dolgozók lehetőségeik szerint igyekeznek eleget tenni az igényeknek, még nem tudatosult kellőképpen a szakmabeliekben.

Közösségfejlesztő könyvtár: chicagói történetek a könyvtárak közösségépítő szerepéről

(The engaged library. Chicago stories of com­munity building. Underwriting Jody Kreutzmann, Susan Rans, Ed. Danielle Milam) (Töm.: Bódog András és Kovács Katalin)

Az összeállítás a könyvtárak közösségépítésben betölthető szerepét illusztrálja a Chicagói Városi Könyvtár tagkönyvtárainak vezetőivel készült interjúk alapján. A készítők a könyvtár körül kiépülő helyi közösségek megszervezését és e kapcsolati háló működését kísérték figyelemmel a változó infrastruktúrájú és szociális összetételű fiókkönyvtári környezetben. Az írás melléklete jól használható gyakorlati útmutatót ad a közösségi források, a saját belső és külső lehetőségek és a társadalmi, politikai támogatók felméréséhez, egy jól használható kapcsolati térkép kiépítéséhez.

Kapaszkodók és korlátok. Körkép a hazai könyvtárak esélyegyenlőségi  helyzetéről
BÓDOG András

A Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP 1.3.1-15-2016-00001) projekt a közösségfejlesztés mellett módszertan kidolgozásával és átadásával támogatja a kulturális intézmények, köztük a könyvtáraknak az esélyegyenlőség biztosítása érdekében végzett munkáját. A projekt keretében 2017 júniusa és szeptembere között nagyszabású kutatás zajlott Magyarországi múzeumok, könyvtárak és közművelődési intézmények reprezentatív felmérése címen. A felmérés célja az volt, hogy átfogó képet szerezzenek a könyvtári, múzeumi és közgyűjteményi terület társadalmi beágyazottságáról. A kérdőíves felmérés érintette az esélyegyenlőség témáját a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés és a hátrányos társadalmi helyzetű csoportok esélyegyenlőségét támogató kérdéskörök tekintetében. Annak ellenére, hogy az esélyegyenlőség biztosítása a könyvtárakra nézve is jogszabályi kötelezettség, a kisebb közkönyvtárak nagy részében minimális figyelem irányul a hátrányos helyzetű csoportokat segítő programokra, főleg anyagi vagy infrastrukturális okok következményeképpen. Ugyanakkor a megyei hatókörű városi könyvtárak és a városi könyvtárak többsége tervezetett esélyegyenlőségi politikával rendelkezett. A kutatás megállapításai rámutattak a fejlesztendő területekre.