Bevezetés

Európa egyik legnagyobb könyvszakmai eseményére évente szeptemberben kerül sor a svédországi Göteborgban. A rendezvény hivatalos elnevezése Bok och Bibliotek (Könyv és Könyvtár): egyszerre állítja középpontba az irodalom és a könyvpiac szereplőit, illetve a közgyűjtemények világát.

A szakmai közönség előtt (meg az iskolai csoportok számára) a rendezvény csütörtökön egész nap, pénteken pedig délután kettőig látogatható, péntek délutántól a vasárnapi zárásig minden belépővel rendelkező előtt nyilvános. A fesztivál négy napja alatt százezer körüli az érdeklődők száma. Mivel a Svéd Királyságban 250 évvel ezelőtt adták ki az első cenzúrát korlátozó rendeletet, ezért a rendezvény központi mottója a szólásszabadság eszméje volt.

A könyvvásár komoly értékkel bír a svéd irodalom külhoni, illetve a világirodalom svédországi terjesztésének kapcsán is. A kiadók elkülönített térben tárgyalhatnak egymással az általuk gondozott művekhez kötődő jogok értékesítéséről. A svéd irodalom terjesztésében érdekelt külföldi fordítók és irodalmi szakemberek számára a Svéd Intézet (Svenska Institutet) minden évben programsorozatot szervez, mely már a könyvvásár hivatalos programját megelőzően elkezdődik. Ennek révén a résztvevők átfogó tájékoztatást kapnak a svéd könyvpiac újdonságairól, nehézségeiről és üzleti lehetőségeiről. A szerzőkkel és a kiadók képviselőivel közvetlenül lehet tárgyalni. A fordítókat szakmai szemináriumok és egyéb kulturális programok segítik az őket érintő szakmai, kulturális kérdések megvitatásában és a fordítói munkához szükséges látókörük további szélesítésében.

A könyvfesztivál helyszíne a Svenska Mässan épületegyüttese volt, mely egybeépült Skandinávia legnagyobb szállodájával (2010-ben itt rendezték meg az IFLA kongresszusát is).

http://events.nationalgeographic.com/locations/center/svenska-massan/

A hatalmas rendezvénytér két szintet foglal el. Mindkét szinten hatalmas kiállítóterek találhatók, beépítve standokkal és színpadokkal. A színpadok tematikus elrendezésűek (például nemzetközi tér, könyvtári tér, gyermekirodalom tere, felsőoktatási és kutatóintézmények tere, idegenforgalmi és gasztronómiai tér, digitális fejlesztések tere). Idén az egyik színpad csütörtökön és pénteken időszerű társadalmi, nemzetközi politikai és kultúrpolitikai kérdésekhez kapcsolódó vitáknak adott teret, majd a hétvégére átalakult a krimi műfajának tematikus színpadává. A nemzetközi nagyszínpadon és kisszínpadon mind a négy nap tájékozódni lehetett a főbb nemzetközi, világpolitikai, illetve a skandináv társadalmi, politikai kihívásokról.

A szemináriumi előadótermek többsége a felső szinten található. A szemináriumokra az általános sajtóbelépők érvényesek, a sajtó munkatársain kívül mindenki másnak kiegészítő belépőjegyet kell váltania (a vásári belépő csupán a zárónapon foglalta magában a szemináriumokon való részvételt is). A szemináriumi programok kb. fél órásak, és néhány frontális előadáson túl, általában kerekasztal-beszélgetések vagy interjúk. A kiállító térben elhelyezkedő tematikus színpadok rendezvényei az összes látogató számára nyitottak. Külön fogadótér áll rendelkezésre a tengernyi program résztvevőinek, hogy nyugodtan felkészülhessenek az előadásokra, beszélgetésekre.

A kiállításon mintegy háromezer programból lehetett válogatni. Érdeklődési körünk szerint nem csupán a könyves piac, a svéd és a nemzetközi irodalmi élet, valamint a közgyűjtemények világáról kaphatunk időszerű áttekintést, hanem élvonalbeli elemzőgárda segítségével megismerhetők napjaink legfontosabb nemzetközi és svéd vonatkozású társadalmi kihívásai is. Nagy sikere volt a pszichológiai színpadnak is, melyen az emberi lélek világába lehetett számtalan szempontból betekintést nyerni. Népszerű volt az idegenforgalmi és konyhaművészeti kiállítói tér is, ahol Svédország és számos már terület, illetve ország látnivalóival, attrakcióival és konyhaművészetével lehetett megismerkedni.

2015-ben Magyarország Izlanddal együtt a rendezvény díszvendége volt. A Balassi Intézet szervezésében színpaddal egybeépült kiemelt standon jelent meg a magyar könyves kultúra, melyet a magyar irodalommal foglalkozó tematikus szemináriumok egészítettek ki. A kiállítótérben irodalmi és politikai jellegű témákat taglaló színpadokon is folytak magyar vonatkozású beszélgetések. A Balassi Intézet hivatalos vendégein kívül jó néhány svéd szervezet is élt a meghívás lehetőségével, és számos magyarországi vendéget vonultatott fel. Az idegenforgalmi térben a Balatont modellezték, és ennek kapcsán sikerrel mutatták be a térség kultúráját, gasztronómiáját és turisztikai látványosságait.

Áttekintésemben elsősorban a könyvtárszakmai eseményekre összpontosítok, emellett azonban kitérek néhány magyar vonatkozású eseményre is.

Könyvtári témák

A svéd könyvtárügy főszereplői közül a Svéd Nemzeti Könyvtár és a Svéd Könyvtáros Egyesület önálló kiállítótérrel és kis színpaddal jelentkezett. Az első két nap a könyvtári nagyszínpadon is bemutatkozott számos intézmény, a stockholmi nemzeti könyvtár kvízjátékokat is szervezett, az első napon például a magyar kultúra témakörében.

A Svéd Nemzeti Könyvtár tematikailag rendkívül változatos előadásokkal volt jelen a könyvvásáron. A gazdag kínálatból csupán szemezgetek: szó esett a mostanában formálódó új svéd könyvtári stratégiáról. Ennek kapcsán Gunilla Herdenberg a Nemzeti Könyvtár főigazgatója és Erik Fichtelius minisztériumi főtanácsos rámutattak arra, hogy a könyvtáraknak egyre fontosabb társadalmi funkcióik vannak a fizikai és a digitális térben. A könyvtári rendszer mindenkit szolgál, nyelvtől, kortól, etnikumtól, anyagi helyzettől függetlenül. A bevándorlók társadalmi beilleszkedésének segítésében kulcsszerep juthat a közkönyvtáraknak, mert közhasznú információszolgáltatásaik biztosíthatják az információhoz való hozzájutást és az esélyek kiegyenlítődését. A tudományos könyvtárak esetében viszont a kutatók munkájához való hozzájárulásnak van központi szerepe. A kutatás-fejlesztés társadalmi szempontból is fontos versenyképessége nem képzelhető el könyvtári, információs háttér nélkül. A könyvtár fórum és találkozóhely is egyben a helyi közösségek számára (legyen az lakóhelyi közösség a közkönyvtárak vagy kutatói, hallgatói közösség a tudományos könyvtárak esetében). A nyílt hozzáférés gyakorlatának terjesztésében is fontos társadalmi lobbierővel bírhatnak a könyvtárak. Társadalmi missziójuk kiterjesztéséhez szervesen hozzátartozik a költséghatékony és az adott közösség igényeit leginkább kiszolgáló hozzáférési formák támogatása.

Gyakorlati példával is szolgál a szolgáltatások fejlesztéséhez az a 2015 júniusában indult kísérleti projekt, melynek keretében a CopySwede szerzői jogkezelő szervezet, valamint az umeai és lundi egyetemek támogatásával az audiovizuális nemzeti könyvtári gyűjtemények használatát könnyítenék meg. A kutatóknak nem kellene minden egyes alkalommal Stockholmba utazniuk, hanem külön hálózati szolgáltatásokon keresztül streaming megoldás segítségével férhetnének hozzá a gyűjtemény egy-egy részéhez. Például a svéd közszolgálati média teljes archívumának elérését oldanák meg ennek keretében (egészen az 1960-as évekig visszamenőleg).

A felhasználóbarát könyvtári szolgáltatásokat online szemszögből vizsgálták a malmöi városi könyvtár munkatársai. Statisztikák alapján rámutattak arra, hogy Svédország egyike a Google által leginkább behálózott országoknak (a népesség mintegy 95%-a keres a világhálón információkat a segítségükkel, illetve használja különféle szolgáltatásaikat). Az információkeresés tevékenysége egyre inkább a mobil eszközökre helyeződik át. Ezeket a tendenciákat figyelembe véve alakították ki Malmőben a közhasznú, kulturális tudakozó, illetve online információkalauz szolgáltatások kísérleti kereteit. A fő cél az, hogy nemzeti szinten nyújtson a közkönyvtári hálózat testreszabott releváns információkat a felhasználók számára, kellő módon hasznosítva a könyvtárosi szakértelmet. Nem a Google-lal akarnak versenyezni, hanem rá szeretnének mutatni arra, hogy van élet azon túl is. Számtalan területen sokkal igényesebb, testreszabott információkkal szolgálhatnak a könyvtárak, mint a Google keresőmotorja. Mindezt látványos módon szeretnék tálalni, a felhasználók által leginkább kedvelt hardver és szoftverkörnyezetbe ágyazva.

A hangoskönyvekhez való hozzáférést is online alapra szeretnék helyezni a különféle kifejezetten rászoruló társadalmi csoportok számára, illetve a szerzői jogvédelem alá nem tartozó anyagok esetében a szélesebb közönség számára is. Rengeteg olyan felvétel válna hozzáférhetővé, melyeket különféle típusú hanglemezekre rögzítettek a huszadik században, s ezek digitalizálása egyre teljesebb körűvé válik.

Bemutatkozott az északi országok közös angol nyelvű könyvtári folyóirata, az itthon is ismert Scandinavian Library Quarterly (SLQ). Az északi térség közkönyvtári fejlesztéseiről, híreiről tudósító folyóirat története 1968-ig nyúlik vissza. Az utóbbi években már magában foglalja a felsőoktatási és tudományos könyvtárak munkájáról szóló beszámolókat is. A szerkesztők a könyvtárügyért felelős állami (minisztériumi) hatóságok munkatársai közül kerülnek ki Svédországban, Finnországban, Dániában, Norvégiában és Izlandon. A főszerkesztői poszt ötévente cserélődik az országok között, most éppen svéd főszerkesztője van a folyóiratnak. A szerkesztők évente kétszer igyekeznek személyesen is találkozni, ilyenkor egyeztetik az egyes számok fő témáit. Világszerte mintegy 650 könyvtár fizeti elő a papíralapú változatot (ezek mintegy fele kerül ki az északi térségen belülről). A http://slq.nu webhelyen is hozzáférhetőek a teljes számok, a webhely mintegy havi háromezres látogatottsággal bír. A cikkek kommentálhatóak a folyóirat Facebook oldalán is.

Kerekasztal-beszélgetésen tárgyalták meg a Koha nyílt forráskódú könyvtári rendszer alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. Bár egyre több könyvtár tér át a használatára, a svéd nyelvű felhasználói közösség együttműködése a termék támogatása terén még további fejlesztésre szorul. A költséghatékonyság csak az egyik tényező az átállásban. A könyvtári integrált rendszerek kiválasztását általában komoly felhasználói igényfelmérés és a könyvtárosok szakmai véleményének összegzése előzi meg. Az átállás folyamata során amúgy sem lehet komoly megtakarítással számolni, annak hatása inkább közép, illetve hosszabb távon jelentkezhet. Igen számottevő a világszintű angol nyelvű felhasználói közösség tagjainak tudásmegosztása is, ami jótékonyan járul hozzá a magas színvonalú, és felhasználói központú rendszerfejlesztéshez.

Szó esett a divat különféle irányzatairól a nemzeti könyvtár gyűjteményeinek tükrében. A svéd és az európai divatirányzatok fejlődését, kölcsönhatását kísérhettük figyelemmel. A képpel, hanggal, zenével ábrázolt előadás jó például szolgált a komoly történeti értékű anyagot bemutató, de egyben szórakoztatóan kreatív online tartalomszolgáltatás terén.

Bemutatták a Svéd Filmintézettel közösen fejlesztett filmarchívumi online portált is. Itt a fő cél a nyilvános hozzáférésűvé tett, illetve a szerzői jogvédelem alá nem eső svéd filmek bemutatása a némafilmek korától egészen az 1980-as 90-es évek reklámfilmjeiig. Filmtörténeti értéke van például a családi videóknak is, amelyeket Svédországban előszeretettel rögzítettek super8-as kamerákkal. A könyvtár és a filmintézet segítséget tud nyújtani ezen anyagok digitális archiválásában. A szolgáltatási nyilvánosság szintjét (teljesen zárt, kutatási célra engedélyezett, teljesen nyilvános vagy ezen alapfeltételek különféle testreszabott változatai) a jogtulajdonosokkal egyeztetve alakítják ki.

A nemzeti könyvtári előadások közül szinte valamennyit rögzítették, megtekinthetők a könyvtár Youtube csatornáján tematikus listába rendezve (https://w ww.youtube.com/playlist?list=PLZVkEICvA5-H7J8 8s28ZT8HlCBqxoB60F).

A Svéd Könyvtáros Egyesület standján lezajlott beszélgetések a mindennapi könyvtári gyakorlat és munkakörülmények körül forogtak. A legizgalmasabb talán az a kerekasztal-beszélgetés volt, melynek résztvevői Gunilla Herdenberg, a Svéd Nemzeti Könyvtár főigazgatója, Staffan Forssell, a Svéd Kulturális Tanács képviselője, Roland Esaiasson, a svéd médiaszolgáltatókat felügyelő hatóság képviselője, Ewa Thorslund, az állam audiovizuális szakpolitikáját alakító Médiatanács képviselője és Calle Nathanson, a Svéd Könyvtáros Egyesület főtitkára voltak. Itt ízelítőt kaphattunk abból a kultúrpolitikai erőtérből, a költségvetési alkufolyamatok különféle állomásaiból, ahogyan a kulturális terület költségvetése, a különféle szakpolitikai feladatok prioritása formálódik. Betekintést kaphattunk továbbá abba a sokrétű szakmai lobbi tevékenységbe, ahogyan a Svéd Könyvtáros Egyesület próbálja ráirányítani a figyelmet a könyvtárak szolgáltatásainak társadalmi hasznosságára, amelyet maguk a felhasználók igazolnak. A könyvvásáron idén a százéves fennállását ünneplő egyesület tekintélyes könyvtári szakértői csapattal állt fel, akik egymást erősítve bizonygatták különféle példákon keresztül a könyvtári szolgáltatások társadalmi dimenziójának fontosságát, a könyvtáraknak a szólásszabadság biztosítása érdekében tett erőfeszítéseit.

A centenáriumra az egyesület különleges évkönyvet jelentetett meg. Társadalmi felelősségvállalásuk részeként a kiadvány értékesítéséből tervezett bevételük terhére tízezer koronával fogják támogatni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának Katasztrófavédelmi Alapját.

A digitális világ fejlôdésének új fejleményei és kihívásai

Az első nap könyvtáros szakmai eseményei közül kiemelkedtek az e-könyv kultúrával kapcsolatos előadások. A W3C konzorcium svéd képviselője, Olle Olsson technikai oldalról közelítette meg a témát, ám szoros összefüggésben a piaci gazdasági háttérrel. Nagyrészt a piac szereplőin múlik ugyanis, hogy a zárt digitális ökoszisztémák fejlődésének leszünk továbbra is szemtanúi, vagy kialakulnak olyan kompatibilis megoldások, melyek az e-könyv olvasásra használt hardverek lehető legszélesebb körén teszik lehetővé a szolgáltatások elérését. Annál is égetőbb kérdés ez, mert a nyomtatott könyvek digitalizált másolatain és a nyomtatott formát követő digitálisan létrehozott műveken túl megjelennek az olyan digitális művek is, melyek kiterjesztett lehetőségeket nyújtanak a vázoltakhoz képest (például 3D-ben szemléltető illusztrációk segítségével).

Tom Wilson és Elena Maceviciute, a borasi könyv­tárosképző intézmény oktatói az e-könyv fogyasztás társadalmi oldalára fókuszáltak. A svéd könyvfogyasztási szokások taglalása mellett égető kérdésként merült fel, hogy piaci értelemben mekkora fogyasztói méret az, amelyre szolgáltatásokat lehet tervezni. Egyre nyílik az olló az angolszász e-könyvkultúra kínálata, eszközei, fogyasztási volumene és a skandináv országok megfelelő mutatói között is. A kis nyelvi kultúrák fokozottan küzdenek azzal, hogy megtalálják helyüket az e-könyv univerzumban.

A könyvvásáron élénk érdeklődést keltettek a digitális technológia, s az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások legújabb fejleményeiről szóló előadások is. Bemutatták a digitális mesekönyvekhez kapcsolódó interaktív illusztrációkat, a fiatalok olvasáskultúrájának sajátosságait és a programozással kapcsolatos fejlesztési lehetőségeket. Szóba került az e-könyv technikai formátumok fejlődése és az azt övező piaci környezet elemzése is. Hallhattunk a Svéd Digitális Nemzeti Könyvtár koncepciójáról (a fizikai és a virtuális könyvtárhasználat összefüggéseiről, a különböző terekben nyújtott kiegyensúlyozott szolgáltatásokról). Megemlítették, hogy a digitális térben a fiatalok élményszerűbben fedezhetik fel a klasszikus irodalmárok, tudósok életművét (mondjuk August Strindbergét vagy Nikola Tesláét). Megvitatták a saját digitális kiadásban megjelenő művek gondozásának, terjesztésének kérdéseit, majd bemutatták az internet közelmúltbeli fejlődésének főbb technikai és társadalmi következményeit is. Végül az online számítógépes játékok fejlődése is szóba került.

A digitális témákkal foglalkozó színpad svéd és angol nyelvű előadásainak videofelvételei naponkénti bontásban a Youtube-on is elérhetőek (csütörtök: https://youtu.be/dUk1YRmeq_8; péntek: https://youtu.be/j7rHLC86pCA; szombat: https://youtu.be/LuTRZoVdWzg; vasárnap: https://youtu.be/T TIAGdiqyj8)

Magyar vonatkozású programok

Magyarország díszvendégsége kapcsán a szerző benyomásai alapvetően pozitívak. Itthon a média a könyvvásár kapcsán szinte csak a politikai felhan­gok­kal volt tele. Arról kevesebb szó esett, hogy számos igen érdekes beszélgetés segített bepillantást nyerni a magyar irodalmi élet, s általában a hétköznapok világába. Kukorelly Endre, Tóth Krisztina, Nádasdy Ádám, Szécsi Noémi és Török András Budapest legjobb arcát mutatták meg a beszélgetések és könyvbemutatók keretében. Hangsúlyos szerepet kapott a könyvvásári programban a magyar gyermekirodalom is, melynek népszerűsítése érdekében sokat tett a Békés megyei születésű, magyarországi szlovák származásúként Pozsonyban diplomázott, majd Magyarországról Svédországba férjhez ment, és népszerű magyar nyelvű irodalmi blogot működtető Maria Larsson és az általa alapított Felis Kiadó. Neki köszönhetően sok magyar gyermekkönyv svéd nyelvű fordításban is elérhetővé vált. Számos gyermekkönyvíró és illusztrátor is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt (például Berg Judit, Németh Eszter, Paulovkin Boglárka, Szegedi Katalin, Varró Dániel). Ők nem csupán a könyvvásár közönségének mutatkoztak be, hanem a gyermekkönyvtárosként dolgozó Maria segítségével a göteborgi közkönyvtári hálózat néhány gyermekkönyvtári fiókjába is ellátogattak. Maria könyvtárosként főszerepet vállalt a göteborgi közkönyvtári hálózat magyar állományának gyarapításában (beleértve a felnőtteknek szóló irodalmat is).

A szerző egyik legnagyobb élménye volt, hogy figyelemmel kísérhette a Göteborgi Városi Könyvtár Központi Könyvtárának gyermekrészlegében Németh Eszter találkozóját a főként helyi magyar gyerekekből összeálló csoporttal, akikkel Dudás Eszter magyartanárnő foglalkozik heti rendszerességgel a tanórai kereteken túl is. A könyvtári program során egy speciálisan kialakított kör alakú térben felolvasást tartottak és egy készülő új meseregényről beszélgettek. A történet kapcsán a svéd gyermekek hétköznapjait jellemző érdekességekre is fény derült. Nagyon jó volt megtapasztalni a gyermekek élménybeszámolóin keresztül, hogy az eltérő kulturális háttértől függetlenül milyen jól megtalálják a közös hangot, együtt játszanak, barátkoznak egymással a magyar és svéd fiatalok a színes etnikai összetételű, a világ minden tájáról érkezett társaikkal együtt. A világra sokkal nyitottabb, az értékes interkulturális kommunikációs kompetenciákat szinte észrevétlenül elsajátító generáció nőhet így fel a svéd nagyvárosokban, akik természetesen tisztában vannak saját gyökereikkel és identitásukkal is, és ez a kettő szerves egységben épül be a személyiségükbe. A bevándorlók beilleszkedése a svéd társadalom keretei közé persze ott sem egyértelmű sikertörténet. A problémákról is hallhattunk elég sokat a különféle rendezvényeken. Egyre több program működik azonban egyre eredményesebben az állam és a civil társadalom összefogásában különböző nemzedékeket megcélozva, s ebben fontos szerep jut a könyvtáraknak is!

A könyvvásár vendégeinek egy külső, mindenki számára nyitott rendezvény keretében lehetőségük volt találkozni a helyi magyarság képviselőivel. Régi barátokkal való találkozás mellett, új ismerősökre is szert lehetett tenni így. A találkozónak külön színezetet adott, hogy a helyszínt a belváros felől hajóval közelítettük meg.

A Balassi Intézet standján érdekes beszélgetés zajlott le a magyar gazdaság helyzetéről magyarországi résztvevők, a Magyarországon befektető svéd cégeket képviselő gazdasági kamara, valamint a Magyarországra akkreditált svéd nagykövet részvételével. A résztvevők érzékletesen reális képet adtak a magyar gazdaságpolitikát és gazdasági életet jellemző sikerekről és kihívásokról a résztvevők által megjelenített számos nézőpont szerint.

Jó néhány magyar vonatkozású rendezvényre került még sor a hivatalos programokon túl is. A gazdag kínálatból csupán néhány elemet emelek ki. Svéd civil szervezetek adtak teret a magyar emberi jogi helyzetet tárgyaló Amnesty International itthoni vezetőjének. A magyar sajtó helyzete kapcsán Mong Attila és Stumpf András a Norsteds Kiadó szerkesztőjével az anyai ágon magyar származású Peter Karlssonnal beszélgetett. Heller Ágnes meghívást kapott svéd filozófusoktól a könyvfesztiváli beszélgetésen túl külső rendezvényre is.

Külön csemegét jelentett a magyar emigránsok gyermekeként már Svédországban felnőtt Kovács Gellért könyvbemutatója. Ő svéd kutatási ösztöndíjjal kutatott itthon a Magyar Nemzeti Levéltárban és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában a magyar antifasiszta ellenállás történetéről, s ennek kapcsán a nyugati hírszerző szolgálatok, valamint Raoul Wallenberg szerepéről. Könyvében a svéd olvasók számára újszerű nézőpontból jelenik meg a második világháborús magyar ellenálló hősök és külföldi segítőik tevékenysége. A levéltári alapkutatások eredményei igen relevánsak a magyar közönség számára is, hiszen számos új ténnyel gazdagítják eddigi tudásunkat, s bővítik ki látókörünket erről az időszakról. Épp ezért különösen örvendetes, hogy késő ősz folyamán napvilágot látott a könyv magyar nyelvű kiadása is.

Említést érdemel még, hogy a rendezvény első napjának lezárásaként a stockholmi városi könyvtár munkatársai a magyar díszvendégséghez kapcsolódva a könyvtári színpadon sikeres svéd nyelvű kvízjátékot szerveztek a magyar történelem és kultúra tárgyköré­ben igen igényesen összeállított kérdésekkel, melyek között szerepeltek az irodalmi és történeti kérdéseken túl művészekhez és a magyar filmkultúrával kapcsolatos feladványok is. A szerencsés megfejtők értékes könyvjutalommal gazdagodtak. Szintén az első nap estéjéhez kapcsolódik, hogy az egyik legnagyobb belvárosi moziteremben a központi városi könyvtár szomszédságában sikeres koncertet adott a Budapest Bár zenekar, és a nap folyamán közreműködtek a központi megnyitóünnepségen, illetve a magyar stand megnyitásában is.

Összegzés

A rendezvény elképesztően széles és sokszínű program kavalkádjáról tényleg csak mozaikokkal tudok szolgálni. Komoly előzetes felkészülést igényelt a résztvevőktől, hogy a látnivalók és programok tömegében megtalálják a számukra érdekes helyszíneket. Nagy élmény volt a szerző számára, hogy egyszerre szerezhetett áttekintést a svéd irodalom és kultúra újdonságairól, a svéd könyvtári világ aktuális helyzetéről és fejlesztési terveiről. Ugyanakkor a magyar kulturális, irodalmi élet is nagy sikerrel mutatkozott be Göteborgban. A magyar irodalom és kultúra nem csupán a magyaroké maradt a rendezvényen, hanem a svéd közönség is élénk figyelemmel kísérte a magyar vonatkozású rendezvényeket. A nagyváradi származású, Göteborgban élő, aktív kultúra és közösségszervező Sall László szubjektív filmes összeállítását szeretném végezetül még az olvasók figyelmébe ajánlani a rendezvényről: https://www.youtube.com/watch?v=Fgz2lf29vgg.*