Előzmények

2008 novemberében a prágai Goethe Intézet – német partnerek bevonásával – Közös utak címmel konferenciát szervezett a csehországi Ostravában a visegrádi országok könyvtárosai számára. A tanácskozás témájául a kisebbségben lévők könyvtári ellátását választották, különös tekintettel a cigányság könyvtári ellátására. A visegrádi négyek országaiban hosszabb-rövidebb ideje folynak kísérletek a kisebbségek speciális könyvtári igényeinek kielégítésére; kiderült, hogy hazánk ezen a téren jóval megelőzte a szomszédos országokat. Ennek köszönhetően a budapesti Goethe Intézet felkérte az Országos Széchényi Könyvtárat, hogy a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával a Nemzeti téka sorozatban kiadott két tanulmánykötet, – amelynek Nagy Attila és jómagam voltunk a szerkesztői – és amelyben e régió országai közül elsőként vállalkoztunk a bevált módszerek bemutatására, a konferencia résztvevővel is megismertessük. A visszajelzésekből érzékelhető volt, hogy A feladatra készülni kell1 és a nemrégiben megjelent Hídszerepek2 című kötetekben leírt hazai példák a jelenlévő cseh, lengyel, szlovák és német kollégák számára kifejezetten tanulságosak voltak.

 

Az ostravai konferencián többször is elhangzott, hogy a Magyarországon folyó könyvtári tevékenységet sok szempontból mintának tekintették a cseh kollégák, ami konkrétan azt jelentette, hogy a pécsi Gandhi Gimnázium könyvtárának példája nyomán hozták létre Ostrava-Vitkovicében a cigány diákok ellátására szakosodott könyvtárukat. Az intézmény honlapján Magyar inspiráció menüpont alatt ismertetik a mi gyakorlatunkat.3

A minta: a pécsi Gandhi Gimnázium könyvtára

Az 1994-ben indult pécsi Gandhi Gimnázium ebben az évben ünnepli alapításának 15. évfordulóját, s éppen öt esztendeje annak, hogy átadták az intézmény új könyvtárát. A korábbi 120 m2-es könyvtár átépítésének gondolata az azóta elhunyt igazgatótól, Bogdán Jánostól származott. Ötletével megkereste a budapesti Goethe Intézet akkori könyvtárosát, Elisabeth Macant, aki a 2000-ben induló projekt támogatójává s koordinátorává vált. A 2001-re elkészült tervek egy olyan iskolai és szabadidős könyvtárról szóltak, amely egyben találkozóhelyként is szolgálni kívánta a hatosztályos gimnázium – többségében cigány származású, kollégista – tanulóit. A 460 m2-nyi alapterületű új könyvtár elsődleges használói az iskola diákjai lettek, akiknek jelentős része évről évre a környező megyékből, szegény családokból érkeznek.4
A könyvtár támogatói között – Elisabeth Macan kooordinátori tevékenységének köszönhetően – a Goethe Intézet mellett megtalálható volt az a kivitelező cég, amely a stuttgarti egyetemi könyvtár építését is végezte, valamint a düsseldorfi Hermann – Niermann Alapítvány, amely bútorokat, dokumentumok és számítógépeket adományozott az intézménynek.

Az ostravai megvalósítás

Ostrava Csehország harmadik legnagyobb városa. Az ország északkeleti részén, a lengyel határ közelében, Morvaország és Szilézia határán található. A 300 ezer lakosú várost az Ostravice folyó szeli ketté morva Ostravára és sziléziai Ostravára. A 18. század második felében a sziléziai városrészben gazdag feketeszén-lelőhelyre bukkantak, s a 19. század első felében már megépült a város első, acélgyártásra alkalmas hutája. Innen datálódik Ostrava-Vitkovice dinamikus fejlődése, s nem véletlen, hogy a 20. század második felére a várost már a köztársaság „acél szíveként” emlegetik. A feketeszén mellett jelentős mennyiségű földgázt is találtak a környéken. A rendszerváltozás éveiben azonban az itteni nehézipari üzemeket is elérte a válság, s 1994-ben először a szénbányászat állt le, majd 1998-ban – 162 év után – a vasgyártás is befejeződött a Vitkovicei Vasműben.
Ostravában található Csehország második legnépesebb cigány közössége. A rendszerváltás utáni 2001-es népszámláláskor, amikor nemzeti és etnikai hovatartozásukról nyilatkozhattak az állampolgárok, elhanyagolható számban találtak olyanokat, akik cigánynak vallották magukat.5 A teljes Morva-Sziléziai Körzetben az ott élő 35.000 – 50.000 cigány 0,2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő cigány. Az Ostrava-Vitkovicéban élők esetében is hasonló volt a helyzet, ugyanis a becslések szerint ott élő 2000 cigány személyből mindössze 8 fő vállalta etnikai hovatartozását.
Mit tudhatunk iskolai végzettségükről? Az itt élő emberek zöme a kínálkozó munkalehetőség miatt – az acélgyártás fénykorában – Szlovákiából érkezett a városba. Az Ostravai Munkaügyi Hivatal statisztikai adatai szerint a munkanélküliek aránya a cigány népességen belül 90%-os, míg a teljes népességen belül 18,4%-ot tesz ki.
A Statisztikai Hivatal által kiadott „Jelentés a cigány közösségek helyzetéről a Morva-Sziléziai vidéken” címet viselő dokumentum szerint az itt élő cigány kisebbség mindössze 35%-a fejezte be szakiskolai tanulmányait, 55% idő előtt abbahagyta azt, 7,3%-uk szerzett valamilyen szakmát és 1% rendelkezik érettségivel vagy főiskolai diplomával. Általánosságban elmondható, hogy a munkaképes korúak döntő többsége képzetlen, és ezért nagy valószínűséggel nem is igen van esélyük a foglalkoztatásra.

A Romani Kereka, azaz Cigánykör elnevezésû projekt filozófiája

A témával foglalkozó cseh és külföldi szakértők – a cigány közösség képviselőihez hasonlóan – egyetértenek abban, hogy a cigányság helyzetének megoldása a képzés folyamatos támogatásán, illetve a cigány identitás tudatosításán alapszik, mivel tapasztalataik szerint a helyi cigányság alig van tisztában saját etnikai identitásával.
A hatóságok, a szociális munkások és cigány asszisztensek, ún. speciális nevelők bevonásával igyekeznek változtatni ezen a helyzeten. Tevékenységük alapvető terepét képezik azok az általános és szakiskolák, melyekből tizennyolc Ostravában és három Vitkovicében található.
2004-ben az ekkor már a prágai Goethe Intézetben tevékenykedő Elisabeth Macan olyan csehországi helyszín után kutatott, ahol magyarországi tapasztalatai felhasználásával létrehozhatnának egy közkönyvtárat, amely a helyi – pl. lakhatási, szociális, oktatási, foglalkoztatási szempontból – hátrányos helyzetben lévő közösséget szolgálhatná. A Cseh Nemzeti Könyvtár segítségével így esett a választás Ostravára, annak is Vitkovice nevű városrészére. A helyszínválasztás fontos szempontja volt a városrész stratégiailag kedvező elhelyezkedése. Vitkovice egy olyan, Ostrava központjához közel található városrész, mely – mint korábban említettük – a Szlovákiából bevándorolt cigány lakosok által sűrűn lakott. Ráadásul szomszédos az Ostrava – Mariánské Hory városrésszel, mely sok szempontból hasonlóságot mutat Vitkovicével. Ez azért bír különös jelentőséggel, mert a projekt nem korlátozódott csupán a vitkovicei városrészre és lakóira. A kiválasztott városrészben mindaddig hiányzott egy olyan kulturális tér, amely menedéket jelenthetett volna a cigány gyerekek és fiatalok számára. Fontos szempont volt az is, hogy a könyvtár közelében található két iskolában 80–90% közötti a cigány tanulók aránya.
A projektben dolgozó szakemberek egybehangzó véleménye szerint a sokszorosan hátrányos helyzetben lévő helyi cigányságnak a többségi társadalomban betöltött jelenlegi rossz helyzetében egyedüli kitörési pontot az oktatás, az élethosszig tartó képzés, tanulás jelentheti. A tervek sikeres megvalósulása érdekében a terület intézményei új munkaformák és munkamódszerek kipróbálásába kezdtek.
A Romani Kereka képzési program legfőbb célja az olvasásfejlesztés és az olvasási kultúra általános fejlesztése a képzéshez és a továbbképzéshez szükséges alapok lerakásával. Az írás- és olvasási készség fejlesztését iskolán kívüli tevékenységek segítségével kívánják elérni, hogy felnőjön egy, a könyvkultúra iránt fogékony cigány generáció. A könyvtári állomány kialakításakor törekedtek arra, hogy egy-egy műből több példány is rendelkezésre álljon, mert csak így van lehetőség arra, hogy a foglalkozásokon használt könyveket mindenki kézbe is vehesse, dolgozhasson is belőle. A cigány otthonokban gyakorlatilag nincsenek könyvek, a családok csupán passzív befogadói a médiakultúrának – leginkább a silány tv-produkcióknak –, s, ami még rosszabb, sokan a játékautomaták rabjai.
A Romani Kereka – Cigánykör – elnevezésű projekt központi gondolata egy nyitott könyvtár létrehozása volt, melyet az ott élő cigány népesség bevonásával, a cigány látogatók tudatos megszólításával, sajátos szempontjainak figyelembe vételével kívánták megvalósítani. Szándékaik szerint nem csupán a cigány közösség által használt könyvtár létrehozását tervezték, sokkal inkább a más, speciális igényekkel rendelkező közösségek mellett a nem cigány, többségi társadalom tagjait is vonzó intézményben gondolkodtak. Egy olyan közösségi, találkozási lehetőséget biztosító tér kialakítása szerepelt a tervekben, ahol a kisebbségben lévők nem a többségtől elszeparálva érezhetik jól magukat, hanem az itt folyó tevékenységek alapját a multikulturális párbeszéd intenzív fejlesztése képezi.
Az óvodákkal, az általános és középiskolákkal intenzív együttmunkálkodást alakítottak ki, különösen az olyan ún. kisebbségi iskolák vagy monokulturájú intézmények esetében – mint amilyen a könyvtár tőszomszédságában található általános és középiskola is.
Az átalakításra szánt új könyvtárépület színének kiválasztásakor a narancssárgára esett a választás, amely ebben az ipari környezetben meglehetősen különösen hat. A számos elhagyatott, romos gyárépület szomszédságában egy ilyen élénk színfolt mellett nem mehet úgy el az ember, hogy ne figyeljen fel rá. A cél éppen ez volt. Kilógni a környezetből, megmutatni, hogy ez valami más, s legfőképp valami olyannal előállni, ami egy gyerek számára izgalmakat sejtet. S az egyértelműség kedvéért, hogy ez egy mindenki előtt nyitva álló középület, a homlokzaton többször ismételve olvasható a knihovna (könyvtár) felirat.

A célcsoport

A könyvtár és a projekt elsődleges célcsoportját az óvodás és a kisiskolás korú cigány gyerekek képezték, ezért bírt különös jelentőséggel az ő olvasásfejlesztésük. A projektben résztvevő szakemberek számára nyilvánvaló volt, hogy az érintett közösség gyerekei számára olyan iskolán kívüli tevékenységeket kell biztosítani, amelyeket azok kellően vonzónak találnak, s a helyett, hogy az idejüket az utcán töltenék, inkább a könyvtárat választják. Ebben a városrészben szép számmal találhatók mélyszegénységben élő családok. A gyerekek és fiatalok körében teljesen hétköznapi az iskolakerülés vagy a drogfogyasztás, de általában mindenféle kriminalizáció. A könyvtárnak fel kellett készülnie az ezekkel a problémákkal való napi konfrontálódásra. A könyvtár a saját eszközeivel kívánt hozzájárulni a gyerekeket érintő bűnözési statisztikák javításához, melyet a kellemes légkör biztosításán, valamint a különböző tevékenységi formák kínálatán keresztül kívántak elérni. A 2007-ben indított „Nyitott ajtó” című programsorozat foglalkozásait kifejezetten a délutánjaikat az utcán töltő gyerekeknek szánták.
A projekt másik célcsoportját a gyesen lévő cigány anyák jelentették. Szűkebb és tágabb környezetükben, saját családjukban ők azok a személyek, akiket megnyerve aztán a könyvtár eljuthat a családtagokhoz, a közösség más tagjaihoz. Kifejezetten a családanyáknak szánva jól láthatóan helyezték el a szakácskönyveket, melyek segítségével elkezdődhet a könyvkölcsönzés folyamata.
A könyvtár nem csupán olyan módszertani információs központtá kívánt válni, ahol az érdeklődők a cigánysággal kapcsolatos információhoz juthatnak, hanem az itt élő közösségért is tenni kívánt, ezért biztosít teret a képzésnek, a kultúrának és a különböző szabadidős tevékenységeknek.

A könyvtári szolgáltatások

Az ostrava – vitkovicei könyvtár két nagy területét határozta meg szolgáltatásainak. Az alapszolgáltatások között első helyen szerepelt a nyitott könyvtári és tájékoztatási intézményi tevékenység, amely ingyenes hozzáférést jelent az állomány minden egyes dokumentumához. Feladatuknak tartják, hogy látogatóikat ellássák az állam és az önkormányzat ügyeivel kapcsolatos információkkal, vagyis információközvetítőként legyenek jelen a felek között. Elengedhetetlen, hogy szabad hozzáférést biztosítanak a világhálóhoz, hogy olvasóik kapcsolatba léphessenek a valós és a virtuális könyvtárral egyaránt. Mivel a környéken élők saját háztartásában általában számítógép nem található, ezért igyekeztek minél több számítógépes munkaállomást kialakítani, amelyek iránt nagy igény mutatkozik. Hazai könyvtárakból ismert probléma – különösen azokban az intézményekben, ahol gyerekek is megfordulnak –, hogy kell-e a könyvtárosnak felügyelnie, kontrollálnia az olvasók által látogatott oldalakat. Az ostrava-vitkovicei könyvtárosok úgy döntöttek, hogy a számítógépek használatát nem korlátozzák, mind a gyerekek, mind a felnőttek arra használják, amire szeretnék.
A városrész sajátosságaira való tekintettel törekedtek a cigány kultúra és történelem ösztönző bemutatására és reklámozására, mely tevékenységet a különböző cigány szervezetekkel, intézetekkel és cigány tanácsadókkal együttműködve végeznek.
Az egyéb szolgáltatások körébe tartoznak azok a tevékenységek, melyek során csoportos és egyéni foglakozásokat tartanak, képző programokat szerveznek a gyerekek olvasásfejlesztése, valamint a számítógép-használat és az internetes keresés elsajátítása érdekében. A számítógépes tanfolyamokat úgy szervezik, hogy azokon a szülők és a gyerekek is részt vehessenek, így az egész család egyszerre lehet részese a tanulási folyamatnak.  Ezeket a foglalkozásokat egészítik ki a könyvtár által szervezett különböző kulturális, nevelési és képzési tevékenységek. Vagyis a viszonylag ingerszegény környezetből igyekeznek kimozdítni a gyerekeket: így jutottak el az itteni kisiskolások állatkertbe, ill. részt vehettek városnézésen. A kirándulásszervezés a legnehezebb feladatok közé tartozik, hiszen már a kirándulást megelőzően fel kell készíteni a gyerekeket egy ilyen útra. Vagyis a megfelelő ruhában való megjelenésre éppúgy meg kell tanítani a gyerekeket, mint az elfogadott viselkedési szabályokra. Nem egyszer a könyvtárosok maguk gondoskodtak arról, hogy legyen olyan ruhája a résztvevőknek, amiben kirándulni mehetnek (volt, hogy cipőjük, vagy enni- innivalójuk nem volt a kirándulásra érkezőknek). Már az is nagy sikernek számít, ha egy-egy alkalommal 15 résztvevőt sikerül toborozniuk, hiszen a szülők féltik, s nem szívesen engedik el gyermekeiket.
 A foglalkozások egy része kifejezetten a könyvtárba szoktatást szolgálja. Ezért – a művészeti szakközépiskolával közös projektben – olyan, kreativitást igénylő foglalkozásokat is tartanak, ahol garantált a sikerélmény. Mindezen szolgáltatások mellett a könyvtár a témával foglalkozó szakemberek számára folyamatosan tart továbbképzéseket, ahol eddigi tapasztalataikat osztják meg azokkal, akik hasonló projektbe kezdenének.
 A könyvtár adatai szerint az első évben több mint 950 résztvevője volt a különböző foglalkozásoknak, melyek közül az egyik legsikeresebb „A mese a te barátod” címet viseli.

A térszervezés

A projekt résztvevői a könyvtár tervezésekor, a terek kialakításakor és berendezésekor egy vissza-visszatérő motívum megjelenítésére törekedtek. Ez a visszatérő motívum a kör lett. Azért erre esett a választás, mert egyrészt a cigány zászlóban is megtalálható a kör forma, mint a vándorláshoz használt szekér kereke, másrészt szimbolizálja mind a cigányok egymás közti, mind a cigányok és nem cigányok közti összetartó erőt, valamint a felek közti párbeszéd fontosságát. S a könyvtár mindegyik értelmezésre támaszkodni kívánt. A párbeszéd fontosságát különösen fontosnak tartották, hiszen a könyvár olyan találkozóhellyé kívánt válni, ahol a cigány kisebbségnek és a nem cigány többségnek lehetősége nyílik arra, hogy pozitív benyomásokat szerezzen egymásról.

 

Fotó: Orsós József

Mint arról korábban már szó esett, a könyvtár mind külső megjelenésében, mind a belső terek kialakításakor valami nem szokványosat szeretett volna létrehozni. Ez igaz a színválasztásra, de ez jellemzi a berendezési tárgyak kiválasztását is. Olyan jó minőségű, szép, színes bútorokat vásároltak, amelyekben az idelátogatóknak otthon nincs részük. A terek kialakításának folyamatába egy tervezőt is bevontak. Ahogy az itteni könyvtárosok mondták: „egy könyvtárat berendezni, könyvet és bútort vásárolni, csak a kezdet; a munka utána kezdődik.”
A könyvtárban a következő módokon jelenik meg a kör mint forma:

Az információs kör

Az információs kör fogalma alatt olyan információszolgáltatást értenek, amely során általános és speciális tanácsadás zajlik, beleértve a multikulturális párbeszéd fejlesztését. E mellett mód nyílik szociális segítségadásra, gyermekmegőrzésre és információnyújtásra  lakásproblémák és munkanélküliség esetén. A könyvtár célja a cigányok és a hatóságok közti falak lebontása és a szükséges információk továbbítása kellemes légkörben. Mint azt korábban említettük, az intézmény vállalta a módszertani központként való működést a cigány kultúra, valamint a történelem és nyelv témakörökben.

Tanulókörök

Ide tartoznak azok a számítógép-használati tanfolyamok, melyeket csoportok és egyének számára kínálnak, idősebbek és fiatalabbak számára egyaránt, valamint azok a motivációs, szabadidős programok, melyek által javulhatnak a munkanélküli cigány fiatalok jövőbeli esélyei; tréningek, melyeken elsajátíthatják a munkaerőpiacon történő és a pályázatok közti eligazodást. Cél az együttműködés fejlesztése a munkaügyi hivatallal a szükséges információkhoz való hozzájutás érdekében, valamint az álláskeresőknek konkrét segítségnyújtás.

Olvasókör

A könyvtár mindezen tevékenységek mellett elsődleges feladatának tekinti a cigány és nem cigány könyvkultúra általános fejlesztését, az irodalom bemutatását, legyen szó akár szép- vagy szakirodalomról, napilapokról, folyóiratokról, képregényekről; de biztosítja a felnőttek és különböző korú gyerekek és fiatalok érdekképviseleti szervezetei információs anyagaihoz való hozzáférést is.

A könyvtár munkatársai

2006 – az intézmény átadása – óta négy szakembert alkalmaznak a vitkovicei könyvtárban. A projekt ötletgazdái törekedtek arra, hogy mindig legyen egy olyan alkalmazott, aki a következő három szempont mindegyikének megfelel: beszélje jól az érintett közösség nyelvét, ő maga is állandó jelleggel ebben a közösségben éljen, s legyen szociális munkás végzettsége. Mindhárom egyforma jelentőséggel bír, hiszen leginkább rá hárul a különböző kommunikációs akadályok áthidalásának, az ebből adódó problémák megoldásának feladata.

 

Fotó: Orsós József

 Utószó

2007-ben elmarasztalta a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága Csehországot a cigány gyermekek szegregált oktatása miatt. 18 ostravai cigány gyerek kilenc éve húzódó ügyében született a döntés, akiket a származásuk miatt irányítottak a szellemi fogyatékosok számára működtetett általános iskolákba. A strasbourgi bíróság arra kötelezte a cseh államot, hogy négyezer eurós kárpótlást fizessen az érintett cigány gyereknek.6
A cseh szakemberek szándéka szerint az ostrava-vitkovicei könyvtár megnyitása talán lehetőséget teremt, hogy az itt élő gyerekek és családok is hasonló könyvtári ellátáshoz juthassanak, mint nem cigány társaik.

Jegyzetek

1. NAGY Attila – PÉTERFI Rita (írta és szerk.): A feladatra készülni kell. A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Bp.: OSZK – Gondolat Kiadó, 2004.  http://mek.oszk.hu/04200/04209/
2. NAGY Attila – PÉTERFI Rita (szerk.): Hídszerepek. Cigány integrációs kérdések. Bp.: OSZK – Gondolat Kiadó, 2008.
3. http://66.249.91.102/translate_c?hl=en&sl=cs&u=http://www.kmo.cz/default.aspx% 3Fserver%3D1%26article%3D421&prev=/search%3Fq%3Dprojekt%2Bromani%2Bkereka% 2Bostrava%2Bvitkovice%26hl%3Den&usg=ALkJrhh0hwzuB8s7MCf90ZZOEu7JylyfrA#1n
4. http://www.ambedkar.hu/gandhi-gimnazium/#more-376
5. Az adatok a „Die Roma-Minderheit in Ostrava und ihre Beziehung zum Projekt Romani Kereka – der Roma-Kreis” és az „Ausführliche Projektbeschreibung der zu fördernden Masshahme(n) / Einrichtung(en) / Veranstaltung(en)” c. dokumentumokból származnak.
6. http://www.ciberom.hu/gss_ciberom/alpha?null&m7_doc=1042&pg=3&m6_curr=1
http://romove.radio.cz/en/article/21692