Törvényről, törvényre
SIPOS Anna Magdolna
Az elmúlt közel 50 év magyar könyvtári törvényeinek elemzése mellett részletes korrajzot kapunk a törvényi szabályozások keletkezésének társadalmi, politikai és kulturális hátteréről. Az első elemzett jogszabály a 204-3/1952. minisztertanácsi határozat a magyar könyvtárügy fejlesztéséről. A törvény egységes felügyeleti és irányítási rendszert vezetett be, s kimondta, hogy megyei és járási könyvtárakat kell szervezni (szovjet mintára, a közigazgatási szerkezethez igazítva alakították ki a könyvtári rendszert.). A követő jogszabályok a részletekről is rendelkeztek pl. a leltározásról, a személyzeti normákról stb. A könyvtárak elsősorban a napi politika kiszolgálói voltak, sokszor a szakszerű könyvtári munka rovására. A második nagy fontosságú szabályozás 1956-ban született. A törvényerejű rendelet fő érdeme, hogy az egységes könyvtári rendszer megteremtése érdekében hálózatok szervezéséről rendelkezett, s intézkedett az általános és a szakfelügyeleti ellátásáról. Az egymást átfedő hálózatok létrejöttével bonyolultabbá vált a könyvtári rendszer, s nehézséget okozott, hogy a kb. 18 ezer könyvtár kb. 20 minisztérium vagy országos hatóság felügyelete alá tartozott. A törvény a szakmai munka erősítését támogatta, de hibája volt, hogy túlzottan központosította a könyvtári rendszert. 1976-ban újabb könyvtári jogszabály és ehhez kapcsolódó végrehajtási utasítás született, melyet 1978-ban egy másik rendelet követett a könyvtári rendszer szervezetéről és működéséről. A könyvtári rendszer legfőbb eleme továbbra is a hálózat maradt, de létrehozták a területi és szakterületi együttműködési köröket is. Hibája, hogy a fenntartó vált az általános felügyelet felelősévé, továbbá, hogy nem rendelkeztek határozottan a könyvtárak működtetésével kapcsolatos anyagi felelősségről sem. A nyolcvanas évek végén, a politikai rendszerváltás után, a megváltozott olvasói igények és a könyvtárak megváltozott tevékenységi köre szükségessé tette a törvényi szabályozás újragondolását.
1992-ben elkészült egy tervezet, melyből akkor nem lett törvény, de 1995-ben újabb munkacsoport alakult a törvénykoncepció kidolgozására. 1997 decemberében fogadta el a parlament a CXL. kulturális törvényt, melynek része a könyvtári törvény is. A törvényben csak a nyilvános könyvtári ellátásról esik szó, az állampolgárok felől nézve az ellátás kérdését. A könyvtárak támogatását összekapcsolták a nyilvánossá minősítés kritériumainak elérésével. Értelmezési nehézségeket okozott a nyilvánosság fogalma, és a tudományos és szakkönyvtári ellátást szabályozó részek is ellentmondásosak.
“Public library”-csata a’la Pécs, anno 1975-1985
PINTÉR László
A Könyvtári Figyelő 1999.2. számában több tanulmány tárgyalta az angolszász közkönyvtári modell, a public libary magyarországi megjelenésének és elterjedésének történetét (ld. Futala Tibor, Tóth Gyula, Fogarassy Miklós, Sallai István írásait az előző számban). 1973-ban alapdokumentumnak számított A közművelődési könyvtári ellátás. Irányelvek a távlati tervezéshez c. OSZK-KMK kiadvány, melyet a könyvtárak arra is használhattak, hogy a fenntartójuktól nagyobb támogatást kérjenek a fejlesztésekhez. Pintér tanulmánya a Pécsi Városi Könyvtár hetvenes-nyolcvanas évekbeli helyzetén keresztül mutatja be az elmélet egy lehetséges megvalósulását. A Pécsi Városi Könyvtár és hálózatának fejlődése megrekedt, a gyűjtemények lerongyolódtak. A városi tanács mint fenntartó teljes körű vizsgálatot rendelt el a könyvtárban, annak megállapítására, mennyire felel meg a helyzet a könyvtárpolitikai célkitűzéseknek. Az 1973-ban folytatott szakfelügyeleti vizsgálat jelentéseiből vett idézetekből plasztikus kép rajzolódik ki a korabeli művelődési, politikai, szakmai viszonyokról, s a könyvtárra váró szakmai feladatokról. Ma már az is látható, hogy az akkori fejlesztési (bővítési, építési) tervekből viszonylag kevés valósult meg.
OMIKK – az első ISO 9002 szerint tanúsított, könyvtárra épülő szolgáltató intézmény Magyarországon
CSUBÁK Antoanetta
1999 májusában a TÜV Rhenland EUROQUA auditorai tanúsítási eljárást folytattak le az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtárban (OMIKK) és megállapították, hogy az intézmény négy alaptevékenységére (könyvtári-, informatikai-, műszaki-gazdasági kiadványok szerkesztői- és fordítási szolgáltatások) kiépített és bevezetett minőségbiztosítási rendszer megfelel az ISO 9002 sz. szabvány előírásainak. Ez alapján elmondható, hogy az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár az első olyan non-profit költségvetési intézmény Magyarországon, amely könyvtárra épülő szolgáltatásaira vonatkozó tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel rendelkezik.
Az ISO 9001, -9002 és ?9003 szabványok termelő vállalatokra vonatkoztak, de mára már átértelmezték szolgáltató cégekre is (ISO 9004-2. sz. szabvány). Az OMIKK külső tanácsadó cég segítségével készült fel. A felkészülés fázisai: helyzetfelmérés, ütemterv; minőségügyi szervezet létrehozása; képzés; minőségpolitika megfogalmazása; dokumentációs rendszer létrehozása; a rendszer bevezetése, működtetése; belső audit; javítások; TÜV-audit, javítások; vezetői nyilatkozat; TÜV-tanúsítás. Az OMIKK elvárásai a tanúsítástól: a használók bizalma, elégedettsége; egyenletesen jó minőségű szolgáltatások; a párhuzamosságok megszüntetése; áttekinthetőség; szemléletváltás; helyesbítő intézkedések révén, gazdaságos működés.