Amikor lehetőségem van egy adatbázis használatára, gyakran elfog a kíváncsiság, hogy megnézzem, mit találok benne országunkról vagy országunk nyelvén, jelen esetben Magyarországról és magyarul, illetve szakmánkkal kapcsolatosan. Így amikor tanszékünk, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtár-informatikai Tanszéke egyéb SilverPlatter CD-ROM-ok között az lnformation Science Plus 1993. szeptemberi lemezét megkapta, amely az Information Science Abstracts adatbázis 1966 és 1993 júniusa közti anyagát tartalmazza, (a címében lévő Plus arra utal, hogy mellette az ERIC-nek az információtudományhoz kapcsolódó anyaga is szerepel), megpróbáltam magyar szerzőket és magyar könyvtári folyóiratokat találni benne. Néhány érdekes jelenséggel találkoztam, amely miatt arra gondoltam, érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni az adatbázist.

Nem sokkal azelőtt olvastam Válas György 1992-es cikkét1, amely egyik központi könyvtári szaklapunk, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) jelenlétét vizsgálta az INSPEC CD-ROM változatában. A cikk végén a szerző azt ajánlotta, hogy hasonló vizsgálatot kellene végezni a Library and Information Science Abstracts (LISA) CD-ROM változatában, ha valahol megtalálható az országban. Később hallottam, hogy az OSZK-KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtár beszerezte ezt az adatbázist, ezért elhatároztam, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és a Könyvtári Figyelő (KF) cikkeinek előfordulását vizsgálom meg két könyvtár- és információtudományi adatbázisban, a LISA-ban és az ISA-ban (Information Science Abstracts).

Nem hiszem, hogy egy ország irodalmának feltártsága csak nekünk, magyaroknak jelent gondot. Ezt érzékeltette számomra két, Ausztráliához kapcsolódó cikk összefoglalása, amely a TMT-ben 1985-ben volt olvasható „Ausztrál-amerikai szópárbaj a kérdés körül” címen arról, hogy mellőzik-e és ha igen, miért az ausztráliai szakirodalmat (és más kisebb országok szakirodalmát) a nagy referáló vállalkozások?

Az első cikket egy ausztrál könyvtáros, A. Byren írta2, cikkének címe magyarul „Hogyan veszítsük el egy ország irodalmát? Az ausztrál irodalom feltártsága az adatbázisokban” volt. Véleménye szerint az ausztrál szakirodalmat mellőzik a vezető referáló folyóiratok. Úgy látja, hogy ennek egyik oka a nyelvben rejlik (amerikai vagy brit angol), a terminológia használatában. Válaszában C. L. Brown3, egy amerikai referáló folyóirat, a Paperchem szerkesztője visszautasította a vádat. (Mellékesen jegyzem meg, hogy az Information Science Abstractsben csak az első cikket találtam meg, a szerző neve pedig Byrne formában szerepelt.) Nem hiszem, hogy nekünk kellene döntenünk ebben a vitában, de ha még az ausztrálok is nyelvi korlátokat éreznek, mi a helyzet a kisebb nyelveken, többek között magyarul publikált irodalommal?

Esetünkben a kérdés most a következő: hogyan tárják fel a magyar könyvtári szakirodalmat a legfontosabb adatbázisok (amelyek nyomtatott formájukban referáló folyóiratok)? Elsősorban azon folyóiratok vizsgálata jöhet szóba, amelyek felsorolják a forrásokat, ahol referálják őket. A hazai könyvtártudománynak két ilyen folyóirata van, a már említett TMT és a Könyvtári Figyelő.

A két folyóiratot a következő lapok dokumentálják:

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás

  • Hungarian Library and Information Science Abstracts
  • Hungarian Research and Development Abstracts
  • Information Science Abstracts
  • Library and Information Science Abstracts
  • Pascal
  • Referativnyj Žurnal, Informatika
  • Science Abstracts series C. Computer and Control**

 

Könyvtári Figyelő

  • DOBI Dokumentationsdienst Bibliothekswesen
  • Referativnyj Žurnal, Informatika
  • Informatics Abstracts
  • HLISA (Hungarian Library and Information Science Abstracts)
  • LISA (Library and Information Science Abstracts)
  • Przegląd Biblioteczny
  • Sciences de I’information documentation

Bár a Könyvtári Figyelő nem említi az Information Science Abstracts c. referáló lapot, az ISA adatbázisban meg lehetett találni a folyóirat régebbi cikkeit. Ez azonban már a részletesebb elemzéshez tartozik.

A részletek előtt át kell tekintenünk a témával kapcsolatos magyar szakirodalmat. A Könyvtári Figyelő egyik 1974-es számában Sárdy Péter publikált egy cikket A nemzetkőzi könyvtári-informatikai szaksajtó képviselete a legnagyobb szakmai referáló kiadványokban és a hazai tanulságok címen4.

Sárdy P. Dansey 1973-ban publikált cikkének eredményeit tárgyalta. Ez a tanulmány négy referáló folyóiratot vizsgált meg, köztük a LISA-t és az ISA-t, továbbá a Bulletin Signaletique és a Referativnyj Žurnal megfelelő sorozatait.5

Most csak két részletet idézünk a cikkből:

„… a jegyzékekben egyetlen magyar szakfolyóirat címével találkozhattunk csak, az egyébként kétségkívül színvonalas Tudományos és Műszaki Tájékoztatással, ez is elsősorban a Referativnyj Žurnalnak köszönheti előfordulását.”

Valamint:

„úgy érezzük tehát – joggal vagy alaptalanul -, hogy szakirodalmunk nem jut be a nemzetközi információáramlásba. Ennek okait alighanem meg lehetne (és egyszer meg is kellene) határozni, alapos megfontolások és elemzések alapján.”

Könnyen lehet, hogy Sárdy Péter cikke hatással volt Bíró Tamásnéra és Terebessy Ákosra, akik egy évvel később, 1975-ben jelentették meg a TMT-ben egy felmérés eredményeit A „Tudományos és Műszaki Tájékoztatás” cikkei a külföldi referáló lapokban címmel6.

A TMT hat évfolyamát vizsgálták négy referáló folyóiratban, a Referativnyj Žurnal angol változatában, a LISA-ban, az ISA-ban és a Science Abstracts C. sorozatában (Ser. C. Computer and Control Abstracts.)

1990-ben Futala Tibor vizsgálta meg, hogyan dolgozza fel az Index című csehszlovák referáló és indexelő folyóirat a TMT-t7, Válas György reagált erre 1992-es cikkében, az INSPEC-et elemezve, ahogy arra már utaltunk.
A TMT és a Könyvtári Figyelő a LISA-ban és az Information Science Abstractsben

 
 
 
 

Zárójelben azoknak a cikkeknek a számát adtuk meg, amelyeket csak az adott referáló lapban dolgoztak fel.

Az ISA 1966, a LISA 1969 óta létezik, ezért csak néhány korábbi cikk található az adatbázisokban. A LISA-ban 1996 januárjában a TMT-ből az 1995. 3. száma volt az utolsó, amelyet feldolgoztak, a Könyvtári Figyelőből az 1994. 3.

Ahogyan a táblázatból leolvashatjuk, a LISA mindkét magyar folyóiratot a kezdetektől rendszeresen referálta. A Könyvtári Figyelő 1979 óta nem szerepelt az ISA-ban, a TMT 1989 óta. Már korábban is volt egy majdnem öt évig tartó szünet, az 1982. márciusi szám után az 1987. januári volt a következő feldolgozott.

Az ISA nem csak ennek a két magyar folyóiratnak a feldolgozását hagyta abba, 1989 óta semmilyen, magyarul publikált anyag nem szerepel ebben az adatbázisban, így Magyarország képviselete az angol nyelven kiadott Scientometricsre korlátozódik, továbbá azokra a cikkekre, amelyeket hazai szakemberek külföldi folyóiratokban publikáltak, például a World Patent Indexben vagy az IATUL Quarterlyben. Így, aki valóban érdeklődik a magyar szakirodalom iránt, annak a LISA-t kell használnia.
 

Összehasonlítások

Az általános áttekintés után hasonlítsuk össze a jelen felmérés eredményeit a korábban említett vizsgálatokkal. A fő szempont minden esetben az, hogy mennyi cikk jelent meg összesen, s abból mennyit referáltak.

Bíró és Terebessy adatai szerint az ISA-ban 1968 és 1972 között a TMT cikkeinek 39, 6%-át referálták (217-ből 86-ot), a LISA esetében ez az arány 33, 2% volt az 1968-1973-as anyagot tekintve (82 cikk 247-ből). A másik két referáló lapban az alábbiak voltak az arányok: Referativnyj Žurnal 1968-1973: 59, 6% (247-ből 138); Science Abstracts 1972-1973: 23, 1 % (98-ból 22). A szerzők ezeket az adatokat nagyon kedvezőnek találták. Megállapították, hogy elsősorban a nemzetközi szempontból érdekes témák (osztályozási rendszerek, tezauruszok, tájékoztatási rendszerek) anyaga került be a referáló lapokba.

A Futala Tibor és Válas György által írt cikkekkel elérkezünk a 80-as évekbe, ahol a TMT-nek a LISA-ban való feltártságát érdemes lesz összehasonlítani a két szerző által vizsgált referáló forrásokkal.

Kis különbség lehet néhol abból a szempontból, hogy mit soroltunk be a cikkek közé. Zárójelben szerepelnek az én számaim.

 

  

 

Futala Tibor „figyelemre és tiszteletre méltó”-nak találta, hogy a cikkek kétharmadát referálták az Indexben. Ugyanarra az időszakra vonatkozóan a LISA-ban még magasabb az arány, csaknem 314. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a LISA-nál csaknem minden esetben vagy az összes cikket referálták egy adott folyóiratszámból, vagy semmit sem. Ez azt valószínűsíti, hogy a LISA esetében a válogatás szempontja nem a cikk témája, míg az Indexben erről lehet szó. Ha esetenként egy szám teljesen kimaradt a LISA-ból, annak nem a cikkek tartalma lehetett az oka, hanem valami más: vagy nem kapták meg az adott számot, vagy a belső feldolgozásban volt valamilyen zavar.

Futala Tibor számításai az Index 1986 és 1988 közötti három évére vonatkoztak.

Két évvel később, 1992-ben Válas György használta az INSPEC CD-ROM változatát, amelyben a Science Abstracts c. referálólap-család egyik tagja, a Computer and Control Abstracts referálja az információtudományt és az információterjesztést. A vizsgált CD-ROM az 1989 és 1992 első negyedéve közti anyagot tartalmazta, a TMT-ből az első feldolgozott szám az 1988. 6-7-es, az utolsó az 1991. 9-10-es volt, így a vizsgálat pontosan azzal a számmal kezdődött, amely az Indexben már nem szerepelt. Válas négy kategóriába sorolta a cikkeket (itt kicsit leegyszerűsítve határozzuk meg őket): I: információtudomány, gépesítés, az INSPEC fő érdeklődési területe; M: menedzsment; K: hagyományos könyvtár; E: egyéb. 144 cikk közül 97 került be, de nagyon jelentős különbségek voltak az egyes kategóriák között.

I: 74 (77), M: 17 (26), K: 6 (34), E: 0 (6).

Az én számításaim szerint 135 cikk jelent meg ebben az időszakban a TMT-ben, s csaknem mindet, 127-et feldolgoztak a LISA-ban, összesen csak 8 maradt ki, 1990-ben egy sem. A 33 folyóiratszámból 26-ot teljes mértékben referáltak, hatszor egy, egyszer pedig két cikk maradt ki. Ez azt jelenti, hogy a LISA esetében nem alkalmazhatjuk Válas György szakterületi kategóriáit.
 

Az 1990-es évek

Az 1990-es évekre vonatkozóan nincs lehetőségünk további összehasonlításra, mivel az ISA által referált utolsó szám az 1989 decemberi volt. Így a továbbiakban csak a LISA-t tudjuk önmagában vizsgálni. Az eredmény egészen meglepő. 1990 januárja és 1995 márciusa között 206 cikk közül 192-őt referáltak, mindössze 14-et nem. (Négy tematikus szám jelent meg ebben az időszakban, ahol több cikk került be együttesen egy rekordba.) Mi lehetett a válogatás alapja? 1991-ben 3 cikk maradt ki, 1990-ben, 1992-ben, 1994ben és 1995-ben egy sem, míg 1993-ban 11. Újra nem a cikkek tartalma miatt, egyszerűen abban az évben három szám (a 2.; 3. és 8.) kimaradt. Összességében 50 folyóiratszám közül 45-öt teljes mértékben referáltak, kettőt egy-egy cikk kivételével, míg hármat egyáltalán nem. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a LISA teljes mértékben, válogatás nélkül referálja a TMT cikkeit, ha valami nem jön közbe.

A TMT feltártsága az ISA-ban és a LISA-ban

  

 

 

Könyvtári Figyelő

Az ISA-ban 1979-ig felvett 38 cikk nem igényel további elemzést. A LISA esetében (a TMT vizsgálatához hasonlóan) a jobb összehasonlíthatóság kedvéért az utóbbi 20 évet ötéves időszakokra bontottam.

A Könyvtári Figyelő cikkeinek referáltsága a LISA-ban

  
 

A cikkek mellett 1983-ig a Fórum, Kitekintés, Krónika, Magyar Panoráma rovatok egyes írásait is referálták. Ezeket külön adtam hozzá a cikkek számához.

 

 

Összesen 10 tétel maradt ki, 5 cikk, 3 rövid megjegyzés, 1 válasz és 1 jelentés. A cikkek mellett 3 könyvkritikát vettek fel, továbbá két tételt a Kitekintés rovatból.

 

Kimaradt számok: 1979. 2. (7 cikkel), 1983. 2., (6) 3., (6) 1984. 1. (7), 1985. 3. (7) 1987. 4. (8), összesen 6 folyóiratszám 41 cikkel.

Az 1980-as évek elejétől a Könyvtári Figyelő feldolgozottsága nagyon jónak mondható, az évtized második felében voltak kisebb kimaradások. Az 1990-es években (a TMT-hez hasonlóan) csaknem mindent cikket felvettek, 18 folyóiratszámból 12-őt teljes mértékben referáltak. Csak azt remélhetjük, hogy ezek a tendenciák a jövőben is folytatódnak.

 

Néhány megjegyzés a minőséggel kapcsolatban
 

Indexelés és referálás

Nem volt feladatom, hogy az adatbázisokban a referálás és az indexelés minőségét vizsgáljam. Az Online Review-ban jelent meg egy viszonylag új tanulmány8, amely három könyvtár és információtudományi adatbázist, a Library Literature-t, a LISA-t és a ISA-t vizsgálta az indexelés szempontjából, s a LISA-t találta a legjobbnak. Úgy gondolom, most elegendő, ha utalok erre a cikkre. Ha a referátumokról beszélünk, meg kell említeni, hogy néhány eset kivételével az eredeti rezüméket használták fel mindkét adatbázis esetében (néha kissé módosítva), így ezek megítélése sem az én feladatom.
 

A keresés lehetősége

Az Information Science Abstracts Plus SilverPlatter CD-ROM, a LISA Plus Bowker-szoftvert használ. Bár nem voltak jelentős nehézségek használatuk során, az összehasonlítás könnyebb lett volna, ha ugyanazt a rendszert alkalmazzák. Mivel a LISA és az ISA is megtalálható DIALOG adatbázisként (61. és 202. file), szívesebben használtam volna a DIALOG (ma KR) Ondisc változatot, ha lenne ilyen. (Mellesleg korábban a LISA is SiIverPlatter lemez volt.) Másrészt viszonylag korlátozott időm volt a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban a LISA használatára, ezért letöltött rekordokkal kellett dolgoznom az adatbázis elemzése során.
 

Magyar nevek és címek

Azok, akik Angliában vagy az Egyesült Államokban magyar nevekkel és címekkel dolgoznak, bizonyára nehézségekbe ütköznek. Sohasem láttam még olyan adatbázist, amelyben nincsenek elírások, s nem tudom, vannak-e vizsgálatok azzal kapcsolatban, milyen arány tekinthető elfogadhatónak. Nem akarom felsorolni az összes talált példát, de néhányat azért érdemes megemlíteni. Az ISA könnyebb helyzetben volt az eredeti címekkel kapcsolatban, mert azok csak 1980-ig találhatóak meg a rekordokban. Néhány példa addig a könyvtár szó és származékainak írásmódjára:

konvytaros, konytar, konytari, konytaros, konyutar, konyutarak, konyutarugy, konyvartudomanyi, konyvataros, konyvatri, konyvatros, konytarb, konyvtartumanyi, konyvtata, konyvtrar-tudomanyi.

Van néhány olyan szó, amelyeket mostani formájukban a magyarok is nehezen érthetnek meg. Ezek közül az alábbiak a kedvenceim: konyulciado, konyukaido, valamint a szocialists oragazokcan kifejezés. A nevek esetében az elírás nagyon megnehezítheti megtalálásukat:. (pl. Sandiori (Sandori), Tlcs (Telcs), de még nagyobb a gond, ha azt sem tudják megállapítani, hogy melyik a vezetéknév: e. g. Tamas,-S. (Szepesváry Tamás), Beata,-B. B. (Bobokné Belányi Beáta). Ez a jelenség a LISA-ban még gyakoribb: Tamas, Koltai; Janos, Marton; Lajosne, Domotor; Ottone, Belakovics; Pal, Tamas. A legújabb példa: Négyesi Pál a Pal, N. formában szerepel. Vannak mulatságos elírások itt is: Verkedi (Vekerdi), Fatula (Futala), Ropoz (Roboz). A rekordok nagy száma miatt szinte természetesnek tekinthető, hogy a folyóiratok címének több változatát is megtaláljuk, de egyes személyekkel is több, különböző formában találkozhatunk. Két személyre vonatkozó példákat hozok csak az ISA-ból: Bükyné Horváth Mária: Bukyne,-Maria, Buky Horvath,-Maria, Horvath-Buky,-Mrs.-Maria, Bukyne-Horvath,-Maria; Szepesiné Benda Mária: Benda-Maria, Szepesi-Benda-Maria, SzepesiMaria, Szepesine-Benda-Maria, SzepesineBrenda-Maria, Szepsi-Benda-Maria.
 

Következtetések

Örvendetes, hogy a két elemzett folyóiratot milyen jól tárják fel a LISA-ban. Ez azt is mutatja, hogy elismerik a TMT-ben és a Könyvtári Figyelőben megjelenő cikkek színvonalát. Számomra nagyon érdekes és tanulságos volt újra (vagy először) elolvasni azokat a cikkeket, amelyek egy vagy két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, megállapítható volt, hogy ezeket a folyóiratokat olvasva, követni lehetett a világban jelentkező tendenciákat, érvényesülő új módszereket. Nem kell mindent újra feltalálnunk, ha hasznosítjuk ezeket a forrásokat.

Másik oldalról, a magyar nyelvű anyag teljes kimaradása az ISA-ból elég elszomorító. (A TMT cikkeit leszámítva az utolsó magyar nyelvű anyag 1983-ból való ebben az adatbázisban.)

Ezt egy rövid, a DIALOG-ban lefolytatott online keresés is megerősítette. Jelenleg 636 rekord van az ISA-ban, amely magyar nyelvű cikkre vonatkozik, közülük 388 a TMT-ből, 38 a Könyvtári Figyelőből származik. (A számok nem teljesen pontosak, mert 4 TMT cikket cseh nyelvűnek minősítettek, így 224 származik más forrásból). A LISA-ban összesen 1545 magyar nyelvű tétel található, 604 a TMT-ből, 533 a Könyvtári Figyelőből, így összesen körülbelül 400 származik más forrásból, de az 1990-es években alig található olyan tétel, amely ne a két vizsgált folyóiratban jelent volna meg, a legutóbbi ilyenek 1993-asok (például az Orvosi Könyvtárosból).

(Ebben a szakaszban az adatok az 1996. januári állapotokra vonatkoznak.)
 

Magyar referáló folyóirat angol nyelven

Annak, hogy más lapokból is bekerüljenek cikkek az adatbázisokba, a legfőbb akadálya az idegen nyelvű rezümék hiánya lehet. Mivel van a szakterületen a magyar irodalomról kiadott, angol nyelvű referáló lap (HLISA, Hungarian Library and Information Science Abstracts), amely szélesebb áttekintést ad a magyarul megjelent szakirodalomról, szükséges és lehetséges lenne az, hogy ezt az eszközt valamiképp felhasználjuk, anyagunk jobb külföldi feltárására, s ne vesszen el egy ország irodalma sem.
 

Hivatkozások

VÁLAS György: Elkésett hozzászólás Futala Tibor cikkéhez: a TMT az INSPEC-ben. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 39. évf. 9, sz. pp. 398-399. (1992)

BYREN, A.: How to lose a nation’s literature. Database coverage of Australian research. In: Database, vol. 6. no. 3, pp. 10-17. (1983)

BR0WN, C. L.: How not to tose a nation’s literature. In: Database, vol. 6. no. 4. pp. 11-13. (1983) Brown és Byren cikkeit Kiss Edit tömörítette a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 32. évf. 6. sz. pp. 294-295. (1985) számában

SÁRDY, Péter: A nemzetközi-informatikai szaksajtó képviselete a legnagyobb szakmai referáló lapokban és a hazai tanulságok. In: Könyvtári Figyelő, 20. évf. 4. sz.  pp. 381-386. (1974)

DANSEY, P.: A bibliometric survey of primary and secondary information science literature. In: ASLIB Proceedings, no. 7. pp. 252-263. (1973)

BÍRÓ Tamásné – TEREBESSY Ákos: A „Tudományos és Műszaki Tájékoztatás” cikkei a külföldi referáló lapokban. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 22. évf. 5. sz. pp. 338-346. (1975)

FUTALA, Tibor: A TMT és a csehszlovákiai referáló lap, az Index. In: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 37. évf. 7. sz. pp. 290-291. (1990)

CHU, C. M. – AJIFERUKE, I: Quality of indexing in Library and information science databases. In: Online Review, vol. 13. no. 1. pp. 11-38. (1989)
 

 

 

*A cikk angol nyelvű változata az 1996 januárjában rendezett BOBCATSSS szemináriumon hangzott el.

** ennek CD-ROM változatát elemezte Válas György