1996. 4. szám

Abstracts

An outline of the history of Hungarian library journals. Part 1. (1876-1946)

POGÁNY György

The article surveys technical literature from the point of view of librarianship and library policy. Part 1. covers the period between 1876, the issue of Magyar Könyvszemle (Hungarian Book Review), and 1946. In other countries the issue, of a journal in the field of librarianship was usually followed by the foundation of the library association together with the start of the training of librarians. In Hungary the publication of journals came first, more or less in the same period as foreign periodicals, indicating the level of Hungarian science and librarianship as well. Múzeumi és Könyvtári Értesítő (Bulletin of Museums and Libraries) was started in the first years of the century, and was followed by Könyvtári Szemle (Library Review). The situation after the war and the revolutions was favourable neither for library journals, nor for librarianship. The lack of financial resources had constantly presented problems, and lead to the ceasing of journals. By the 1930s after a few years suspension – only Hungarian Book Review was left. The reorganised journal was bound to the Association of Hungarian Librarians and Archivists, formed in 1935. The traditional profile of Hungarian Book Review, focusing on the history of books and culture, was transformed, and new topics were involved (press history, documentation, classification, cataloguing, public libraries, local history collections, etc.). The successful period of the journal, starting in 1937, proved that Hungarian librarianship had become more articulate, and some important institutions emerged. In 1944-45 the journal existed still, but from 1947 on its chances of survival diminished with political changes and the lack of money. After the disappearance of Hungarian Book Review, Hungarian librarianship was left without an organ for some years.
(Pp. 585-596)

 
25 years of the English language-abstracting journal of Hungarian librarianship

FEIMER Ágnes – RÁCZ Ágnes

Documentation in librarianship, based on the collection of the Special Library of Librarianship was one of the most important tasks of the Centre for Library Science and Methodology founded in 1959. The threefold system of information on librarianship in Hungary had developed by the early 70s: it gave a complete coverage of Hungarian library literature (A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája = Bibliography of Hungarian Library Literature); it offered abstracts of a selection of foreign articles in librarianship (Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom = Library and Documentation Literature, today „From foreign journals” in Könyvtári Figyelő). The third branch was information on Hungarian librarianship for foreign experts. In the 1960s this role was performed by the bibliography entitled „Gyorstájékoztató a magyar könyvtártudományi irodalomról” with titles and annotations translated into English, German and Russian. Later more exhausting abstracts replaced annotations presenting Hungarian specialities for foreigners better. In 1972, a vivid year in international librarianship (IFLA conference in Budapest, FID congress, Hungarian-Soviet seminar in Budapest), the abstracting journal entitled Hungarian Library and Information Science Abstracts (HLISA) was started in order to inform foreign colleagues of Hungarian achievements. 2637 abstracts have been included in the journal for 25 years, about 10% of all the books and articles issued. Annually 100-120 journal articles and monographs were processed, and a selection of them was abstracted as well. Subject headings enhance retrieval. Once a year the issues are supplemented by an alphabetic and subject index. The publication has been edited electronically since 1990. The abstracting journal is an invaluable exchange material for the special library’s acquisition. It is sent to 220 institutions in 53 countries. It also contributes to the information supply of foreign librarians visiting the national library.
(Pp. 597-603)

 
Hungarian journals of librarianship in library and information science databases

MURÁNYI Péter

The author has analysed the occurrence of two Hungarian national journals Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT, Scientific and Technical Information) and Könyvtári Figyelő (KF, Library Review) in the databases ISA (Information Science Abstracts) and LISA (Library Information Science Abstracts). In the 1970s ISA used to cover the abstracts of these journals regularly. Articles of KF had been left our since 1979, and those of TMT have been neglected since

-1989. What is more, no Hungarian language article was included. The occurrence of the two journals is somewhat better in LISA. LISA contained 1545 Hungarian entries in the 1990s, of which 604 came from TMT, 533 from KF, and the rest from other resources. In the 1980s topics interesting at an international level were preferred (such as information science, automation, management). In the 1990s abstracts of the major articles were in fact included without selection.
(Pp. 604-510)

 
Possibilities of organisational development in county libraries

BARLAI Róbert – CSAPÓ Edit

The structure of the Hungarian public library system has followed the pattern established in the 1950s up till now. Libraries are lead by one manager with a deputy and an economic leader. Later in the integrated organisation, suggested to libraries by the Centre for Library Science and Methodology, professional duties were carried out by better-trained staff in a simultaneous system. Only those in leading positions could get higher salary, therefore the organisation was divided into subunits, groups with group leaders managing them. First these units comprised no more than 10°~ of the organisations. By now they represent 30%. As market economy emerged, existing structures had to be reviewed from the point of view of being economical and effective. The authors have carried out investigations with organisation developmental methods, revealing hidden human relations, the innovative capacity of the organisation, the involvement of staff, and the performance of the management in five county libraries. Conflicts within the organisation were analysed by the FITO-B test, and factors reducing the effectiveness of

work was discussed in small groups. There was not any library in which reforms had been initiated by the staff or middle management, and top managers induced changes only exceptionally. The survey has shown that managers do not implement the achievements of modern management theory, and the delegation of authority is only formal. Top managers are responsible for the establishment of organisational strategies, and are responsible not only for the maintenance of external relations but also for internal professional operation as well.
(Pp. 611-622)

 
Strategic plan of the Pécs University Library

SONNEVEND Péter

For the past ten years the number of students at Pécs University increased with 50%, that of university library staff decreased with 15-205, and the acquisition budget of the central library became half of what it had been. In such a situation it is important to reformulate the goals. Pécs University is determined to become one of the three leading universities of Hungary. It is impossible without the increase of the level of the university library. The library needs a modern integrated system in order to be able to perform its tasks as a major library collection of the Trans-Danube region. It would improve the book provision of faculties if a central storage library were organised. The library is dissected: of six units four perform independent processing. To speed up of retrospective cataloguing; the extension of the computer network, professional training and further training are indispensable. Foreign examples and relations help a lot in the development, however, it remains an illusion without financial support.
(Pp. 623-629)

 
Our libraries in the electronic and networked world

KOKAS Károly

Based on a survey of the computerisation of Hungarian libraries, possible developments are outlined, while the difficulties of automation emerging now are also mentioned. For the past 4-5 years integrated systems appreciated in the international market have appeared in Hungary. Support from the National Information Infrastructure program (among others) has also improved the conditions of computerisation of libraries. Difficulties: the internal structure of the library to be computerised has to be considered again, and the purchase of hardware and software has to be prepared in a manner different from former experiences. Integrated systems have to match the network structure of their wider environment as well. Cooperation may take the form of shared cataloguing, central record distribution, or a national union catalogue named „közelkat” being developed. (Today catalogues of Voyager can be searched.) A national CD-ROM network has to be developed. The Hungarian Electronic Library is working; INTERNET is used extensively. However, the support of the Hungarian Homepage required more attention from librarians. It is positive that there have been considerable developments in libraries so far as network installation and attachment to international systems are conshould be joined in a national information system in the future.
(Pp. 630-636)

 
Gutenberg on the superhighway

M. FÜLÖP Géza

Thinking of the future of books and libraries in the age of electronic data storage it can be assumed that the fate of paper-based, printed media will be varied. An increasing amount of information in sciences, technology and economics will appear in digitised form, however in the case of social sciences and literature it is difficult to imagine a piece of philosophy or a drama by Shakespeare to be read on a CD-ROM. Where the digitised form proves to be suitable, it will replace its printed ancestors. It is not to be worried about. What is frightening is the spread of illiteracy characterising highly developed countries. The more visual effects (such as television, video, computers) youngsters are exposed to, the less they read, thus reading will become more and more difficult for them, therefore they require stronger and stronger visual stimuli. The librarian, able to find her way through the bulk of computerised information, and capable of structuring these pieces of information, will always be needed.
(Pp. 637-642)

 
Contribution to the article of Miklós Bényei in the previous issue of Könyvtári Figyelő

HERMAN Ákos

(Pp. 643-645)

 
Abroad

BORGMAN, Christine: Will the global information infrastructure be the library of the future? Central and Eastern Europe as a case example

(Transl.: Hegyközi Ilona)

(Pp. 647-656.)

 

HORCHLER, Gabor: Reorganisation of cataloguing at the Library of Congress and the work of the Hungarian Swat team.

(Transl.: Mándy Gábor)

(Pp. 657-662.)

 

DEBRECZENI Zsuzsa: The New York Reference and Research Library Service (METRO)

(Pp. 663-665.)

 

KOLTAY Tibor: National library functions and university libraries in Denmark. Experiences of a study tour.

(Pp. 666-669.)

 

BÁNKESZI Lajosné: Donators in the digital age

(Pp. 670-671.)

 

 
Book reviews
Guidelines for legislation for national library services.

LOR, Peter: Guidelines for legislation for national library services. Provisional version.

(Rev.: Tóth Erzsébet)

(Pp. 673-674.)

 

A critical look on children’s books.

Evaluating children’s books: A critical look: Aesthetic, social and political aspects of analysing and using children’s books. Ed. Betsy Heame, Roger Sutton.

(Rev.: Kovács Katalin)

(Pp. 675-677.)

 

Books and their interpretations.

KAMARÁS István: Olvasatok

(Rev.: W. Péterfi Rita)

(Pp. 677-678.)

 

Selected accession list of the library Science Library

(Pp. 679-683.)

Inhaltsgaben

 

Kurze Geschichte der ungarischen bibliothekarischen Fachpresse. Teil 1

POGÁNY György

Dieser Beitrag gibt einen Überblick über die Geschichte der Fachpresse von 1876 (dem Erscheinungsjahr der Zeitschrift „Magyar Könyvszemle”) bis 1946, aus dem Gesichtspunkt des Bibliothekswesens und der Bibliothekspolitik. Es war charakteristisch für andere Länder, dass nach dem Erscheinen der ersten Fachzeitschrift der Bibliothekarverein gegründet, und danach mit der Ausbildung von Bibliothekaren begonnen wurde. Die erste ungarische bibliothekarische Fachzeitschrift erschien ungefähr zur gleichen Zeit als die ähnlichen Fachzeitschriften im Ausland. Das kennzeichnet das hohe Entwicklungsniveau des wissenschaftlichen Lebens und des Bibliothekswesens in Ungarn. In den ersten Jahren des 20. Jahrhunderts begann die „Múzeumi és Könyvtári Értesitő”, später die „Könyvtári Szemle” zu erscheinen. Nach dem Krieg und den Revolutionen war die Lage weder für die Bibliothekszeitschriften, noch für das Bibliothekswesen günstig. Finanzielle Schwierigkeiten haben fortlaufend Probleme verursacht und zum Einstellen der Zeitschriften geführt. Zu den 30-er Jahren – nach einer vorübergehenden Pause konnte nur die „Magyar Könyvszemle” bestehenbleiben. József Fitz, der Generaldirektor der Széchényi Nationalbibliothek hat die Zeitschrift erneut, und ihre Angelegenheiten mit dem 1935 gegründeten Verein Ungarischer Bibliothekare und Archivare verbunden. Das traditionelle buch- und kulturgeschichtliche Profil der „Magyar Könyvszemle” wurde mit den folgenden Themen erweitert: Pressegeschichte, Dokumentation, Klassifikation, Katalogisierung, Volksbibliotheken, ortskundliche Sammlungen usw. Von 1937 begann eine erfolgreiche Periode für die Zeitschrift, das ungarische Bibliothekswesen wurde nämlich übersichtlich, einige wichtige Institutionen wurden gegründet. In den Jahren 1944-45 konnte die Zeitschrift noch erscheinen, aber von 1947 haben die politischen Veränderungen und die Geldknappheit die Aussichten ihres Bestehenbleibens weiter verschlechtert. Nach der Verkümmerung der „Magyar Könyvszemle” blieb das ungarische Bibliothekswesen für einige Jahre ohne Fachpresse.

(S. 585-596)

 
Das englischsprachige Referateblatt des ungarischen Bibliothekswesens ist 25 Jahre alt

FEIMER Ágnes – RÁCZ Ágnes

Bibliothekswissenschaftliche Dokumentation – aufgrund der Sammlung der Fachbibliothek für Bibliothekswissenschaft war eine der wichtigsten Aufgaben der 1959 gegründeten Zentralstelle für Bibliothekswissenschaft und Methodik in Ungarn. Zu Beginn der 70-er Jahre hat sich das dreistufige System der Information zur bibliothekswissenschaftlichen Fachliteratur entfaltelt: 1. die ungarische Literatur zur Bibliothekswissenschaft wird völlig nachgewiesen („A Magyar Könyvtári Szakirodalom Bibliográfiája”), 2. eine Auswahl der Beiträge der ausländischen Zeitschriften wird referiert (früher im Referateblatt „Könyvtári és Dokumentációs Szakirodalom’°, heute: im Teil „Aus ausländischen Zeitschriften” der Zeitschrift „Könyvtári Figyelő”), 3. auch die ausländischen Kollegen bekommen Auskunft über das ungarische Bibliothekswesen. In den 60-er Jahren wurden die Titel in der ungarischen Fachbibliographie („Gyorstájékoztató a magyar könyvtári szakirodalomról”) ins Englische, Deutsche und Russische übersetzt und in diesen Fremdsprachen annotiert. Später wurden für diese Zwecke mehr ausführliche, die speziellen Züge des ungarischen Bibliothekswesens beleuchtende inhaltliche Auszüge zusammengestellt. im Jahre 1972, als in Ungarn viele internationale Fachkonferenzen gab (IFLAKonferenz, FID-Kongress, ungarisch-sowietisches Seminar), hat die Zentralstelle mit der Herausgabe eines Referateblattes unter dem Titel „Hungarian Library and Information Science Abstracts” (HLISA) begonnen, um die ausländischen Kollegen über die ungarischen Ergebnisse zu informieren. In den vergangenen 25 Jahren hat die Zeitschrift 2637 Referate veröffentlicht, über etwa 10°~6 der in Ungarn veröffentlichten Bücher und Zeitschriftenartikel zum Thema Bibliotheken, Dokumentation und Information. Pro Jahr enthält das Referateblatt etwa 100-120 Referate von Monographien und Zeitschriftenartikeln. Neben den Referaten finden die Leser

Schlagwörter für ihre Orientierung, und einmal im Jahr wird ein alphabetisches und Sachregister veröffentlicht. Von 1990 wird das Blatt computergestützt editiert. Das Referateblatt ist ein wertvolles Tauschmaterial in der Erwerbung der Fachbibliothek, es wird an 220 Tauschpartner in 53 Ländern zugeschickt. HLISA unterstützt mit Informationen auch die ausländischen Kollegen, die die Nationalbibliothek besuchen.

(S. 597-603)

 
Ungarische bibliothekswissenschaftliche Zeitschriften in den Datenbanken zu Bibliotheks- und Informationswissenschaft

MURÁNYI Péter

Der Verfasser hat es untersucht, wie oft die Artikel von den zwei zentralen ungarischen bibliothekswissenschaftlichen Fachzeitschriften, „Tudományos és Műszaki Tájékoztatás” (TMT) und „Könyvtári Figyelő” (KF) in den Datenbanken ISA (Information Science Abstracts) and LISA (Library and Information Science Abstracts) vorkommen. ISA hat in den 70-er Jahren die englischsprachigen Zusammenfassungen dieser Zeitschriften regelmässig übernommen. Von 1979 an enthält sie keine Artikel aus KF, von 1989 an keine Artikel aus TMT, sogar gar keine ungarischsprachige Artikel. Diese Zeitschrif ten figurieren aber öfter in LISA. In den 90-er Jahren hat LISA 1545 ungarische Einträge veröffentlicht, davon 604 stammen aus TMT, 533 aus KF, die anderen aus anderen Quellen. In den 80-er Jahren haben die Redakteure die auch international interessanten Themen bevorzugt (Informationswissenschaft, Automatisierung, Management), während in den 90-er Jahren haben sie die inhaltlichen Zusammenfassungen praktisch aller wichtigster Beiträge übernommen.

(S. 604-610)

 
Möglichkeiten der Organisationsentwicklung in den ungarischen Komitatsbibliotheken

BARLAI Róbert – CSAPÓ Edit

Das System der Öffentlichen Bibliotheken in Ungarn verfolgt auch heute das Schema der 50-er Jahre. Für ihre Leitung sind eine einzige Person, ihr Stellvertreter und ein Wirtschaftsfachmann verantwortlich. In der auf die Initiative der Zentralstelle für Bibliotheks- und Informationswissenschaft eingeführten integrierten Organisation wurden die mehr anspruchsvollen Arbeiten simultan, durch qualifizierte Mitarbeiter verrichtet. Da höhere Löhne nur für die leitenden Mitarbeiter bezahlt werden konnten, wurde die Organisation auf Gruppen mit Gruppenleiter weiteraufgeteilt. Am Anfang haben diese Einheiten weniger als 10% der Organisation ausgemacht, heute aber schon etwa 30%. Nach dem Erscheinen der Marktwirtschaft wurde es unvermeidbar, die bestehenden Strukturen aufgrund Wirtschaftlichkeit und Effizienz zu revidieren. Die Verfasser haben Untersuchungen mit Methoden der Organisationsentwicklung durchgeführt, und in fünf Komitatsbibliotheken die verborgenen menschlichen Beziehungen, die Innovationsfähigkeit der Organisation, die Mobilität der Mitarbeiter, die Arbeit der Management ausgewertet. Mit dem FIRO-B Test haben sie auch die Konflikte in der Organisation analysiert, und in kleinen Gruppen auchüber die Faktoren Fragen gestellt, die die Effizienz der Arbeit vermindern. Reforme wurden in keiner Bibliothek von den Mitarbeitern oder den mittleren Leitern initüert, die höheren Leiter haben Veränderungen nur als Ausnahme eingeführt. Die Untersuchung hat festgestellt, dass die Leiter die modemen leitungstheoretischen Kenntnisse nicht in Anspruch nehmen, und dass die Machtverteilung formell ist. Die Entwicklung der Organisationsstrategie gehört zu den Aufgaben des höheren Leiters, der neben den auswärtigen Beziehungen auch für die interne, berufliche Operation Verantwortung trägt.

(S. 611-622)

 
Strategischer Plan der Universitätsbibliothek zu Pécs

SONNEVEND Péter

Einige statistische Daten aus der Universität zu Pécs: in zehn Jahren hat sich die Zahl der Studenten 1,5-fach vergrössert, die Zahl der Bibliothekare in der Universitätsbibliothek um 15-20% vermindert, und das Erwerbungsetat der Zentralbibliothek ist zur Hälfte zurückgefallen. In dieser Lage ist es wichtig, die Ziele wiederzuformulieren. Die Universität zu Pécs bestrebt sich, zu den ersten drei Universitäten des Landes zu gehören. Dazu ist auch die Erhöhung des Niveaus der Universitätsbibliothek notwendig. Die Bibliothek benötigt ein modernes, integriertes EDV-System, um den Aufgaben der grössten bibliothekarischen Sammiung in Transdanubien gerecht werden zu können. Die Gestaltung einer gesamtuniversitären Speicherbibliothek würde die Buchversorgung der Fakultäten wesentlich verbessern. Die Bibliothek funktioniert zergliedert, aus ihren sechs Einheiten wird selbständige Katalogisierung und Sacherschliessung an vier Stellen geführt. Es wäre wichtig, die retrospektive Katalogisierung zu beschleunigen, das Computernetz zu erweitern, mit der beruflichen Aus- und Weiterbildung sogar an Ort und Stelle zu beginnen. Ausländische Beispiele und Beziehungen helfen viel in den Entwicklungen, aber ohne finanzielle Unterstützung bleiben alle Pläne nur Illusionen.

(S. 623-629)

 
Ungarische Bibliotheken in der Welt der Elektronisierung und der Netze

KOKAS Károly

Der Beitrag skizziert die Entwicklungsmöglichkeiten aus der Lage der Computerisierung von ungarischen Bibliotheken herausgehend, und erwähnt auch die Probleme der Automatisierung. In den letzten 4-5 Jahren erschienen in Ungarn die integrierten Systeme, die sich am internationalen Markt schon einen Namen geschaffen haben. Mit der Unterstützung des Nationalen Programms für die Entwicklung der Informationsinfrastruktur haben sich die Grundlagen der Automatisierung weiter verbessert. Die neuralgischen Punkte sind die folgenden: vor der Automatisierung soll die interne Struktur der Bibliothek überdacht werden, und der Kauf von Hardware und Software soll anders als früher vorbereitet werden. Die integrierten Systeme sollen sich auch an die Netzstruktur ihrer weiteren Umgebung anpassen. Die Zusammenarbeit kann als verteilte Katalogisierung oder zentrale Rekordversorgung erfolgen. Mit dem jetzt entwickelten nationalen Zentralkatalog „KözEIKat” können zur Zeit die Voyager-Kataloge abgefragt werden. Es wäre notwendig, ein nationales CD-ROM-Netz zu gestalten. Die Ungarische Elektronische Bibliothek arbeitet schon, Internet-Benutzung ist weit verbreitet, aber Bibliothekare sollten der Ungarischen Homepage mehr Unterstützung gewähren. Die einzelnen Bibliotheken haben bedeutende Entwicklungen im Netzausbau und im Anschluss an internationale Systeme durchgeführt. Aus den lokalen Systemen sollte man aber bald ein nationales Informationssystem ausbilden.

(S. 630-636)

 
Gutenberg auf der Datenautobahn

M. FÜLÖP Géza

Wenn man im Zeitalter der elektronischen Datenspeicherung über die Zukunft der Bücher und der Bsbliothek nachdenkt, kann man behaupten, dass sich das Schicksal der einzelnen, papierbasierten, gedruckten Informationsträger verschieden gestalten wird. Ein sich vergrössernder Anteil der naturwis-  senschaftlichen, technischen und wirtschaftlichen Informationen erscheint in digitalisierter Form, aber im Falle der Sozialwissenschaften und Belletristik ist es schwer, uns vorzustellen, dass jemand philosophische Werke oder Shakespeare auf CD-ROM lesen sollte. Wo sich die digitalisierte Form beweist, dort wird sie an die Stelle ihres gedruckten Vorgängers treten. Sorgen wird aber nicht das verursachen, sondern die Verbreitung des Analphabetentums, der in den entwickelten Länder schon charakteristisch ist. Um so mehr visuelie Einflüsse (Fernsehen, Udeo, Computer) die jungen Leute bekommen, desto weniger werden sie lesen. Dadurch wird für sie das Lesen noch schwerer werden, und sie werden noch mehr visuelle Reize brauchen. Bibliothekare werden immer benötigt werden, weil sie sich in der enormen Menge der computerisierten Informationen orientieren und diese systematisieren können.

(S. 637-642)

 
Anmerkungen zum Beitrag von Miklós Bényei in der vorherigen Nummer der Zeitschrift

HERMAN Ákos

(S. 643-645)

 
Ausblick
BORGMAN, Christine: Will the global information infrastructure be the library of the future? Central and Eastern Europe as a case example. (Wird die globale Informationsinfrastruktur als die Bibliothek der Zukunft dienen? Der Fall von Mittel- und Osteuropa als Beispiel

(Übers.: Hegyközi Ilona)

(S. 647-656)

 

HORCHLER, Gabor: Reorganization of cataloging at the Library of Congress and the work of the Hungarian Swat team. (Die Reorganisation von Katalogisierung in der Kongressbibliothek und die Arbeit des ungarischen „Katalogisierungskommandos”. )

(Übers.: Mándy Gábor)

(S. 657-662)

 

DEBRECZENI Zsuzsa: Das New Yorker Bibliotheksservice für Information und Forschung (METRO)

(S. 663-665)

 

KOLTAY Tibor: Die Funktionen der Nationalbibliothek und die Universitätsbibliotheken in Dänemark. Erfahrungen einer Studienreise

(S. 666-669)

 

BÁNKESZI Lajosné: Donatoren im digitalen Zeitalter

(S. 670-671)

 

 
Buchbesprechungen
Richtlinien zur rechtlichen Regelung der Dienstleistungen der Nationalbibliothek.
LOR, Peter Johan: Guidelines for legislation for national library services. Provisional version.

(Rez.: Tóth Erzsébet)

(S. 673-674)

 

Mit kritischen Augen über Kinderbücher. Evaluating children’s books: A critical look. Aesthetic, social and political aspects of analysing and using children’s books. Ed. Betsy Heame, Roger Sutton.

(Rez.: Kovács Katalin)

(S. 675-677)

 

Bücher und ihre Interpretationen. KAMARÁS István: Olvasatok.

(Rez.: W. Péterfi Rita)

(S. 677-678)

 

 Auswahl aus den ausländischen Neuerwerbungen der Fachbibliothek für Bibliothekswissenschaft

(S. 679-683)

 

 Aus ausländischen Zeitschriften (Referate)

(S. 685-767)

 

 

Bevezetés

Jelen írás a hazai könyvtári szaksajtó történetét kívánja vázlatosan bemutatni. A „vázlatos” jelző kettős megszorítást jelent. A szaksajtó múltjának feltárása elsősorban tudománytörténetírás, a szakirodalom zömmel – ha nem is kizárólagosan a folyóiratokban jelent (és jelenik) meg, így a historikusnak elsősorban azt kellene vizsgálnia, hogy a könyvtárak belső életét, munkáját meghatározó könyvtártudományi nézetek és a hazai könyvtárügy kereteit kijelölő művelődés- és könyvtárpolitikai koncepciók hogyan, mikor, milyen formában jelentek meg az egyes periodikumokban. Ez lenne az elvi cél, a gyakorlati megvalósítás azonban több nehézségbe ütközik. Hiányzik a hazai könyvtártudományi gondolkodás kritikai jellegű, a forrásokat is feltáró tudománytörténete, csupán résztanulmányok állnak rendelkezésre – azok sem nagy számban. Kétségtelenül bőségesebb a szakirodalom az egyes könyvtárak és a könyvtárügy történetére vonatkozóan, de főleg a XX. század – és különösen az utóbbi néhány évtized – könyvtárügyének megbízható és alapos történeti feldolgozása még várat magára. Ehhez kapcsolódó probléma a „könyvtártudomány” fogalmának értelmezése.

Nem lehet feladatom a hazai könyvtártudományi nézetek bemutatása, csupán jelezni kívánom, amit egy tudománytörténeti áttekintés előtt tisztázni szükséges. A „könyvtártudomány” szűkebb értelmezése esetén – vagyis, ha a diszciplínát úgy definiáljuk, mint azt az ismeretkört, amely a könyvtárak működésével, fejlődésével kapcsolatos különböző jelenségeket vizsgálja – kirekesztjük elemzésünk köréből a könyv- és nyomdászattörténeti szakirodalmat, általában a művelődéstörténeti kutatások tekintélyes részét. A könyvtártudomány tág (bibliológiai) értelmezésekor viszont a paleográfiától a kommunikációelméletig kellene vizsgálni a legkülönfélébb diszciplínákat (az utóbbi néhány évtizedben az informatikával kiegészítve) – szinte áttekinthetetlen szélességű területet. Vagyis: ahhoz, hogy tudománytörténeti szempontú áttekintés készüljön a magyar könyvtári szaksajtóról – és tágabban: a szakirodalomról – szükséges előtte definiálni a „könyvtártudomány” fogalmát, jelentését.

Amire tehát ebben az írásban kísérlet történik, az nem más, mint a könyvtárinak tekintett szaksajtó könyvtárügyi, könyvtárpolitikai szempontú áttekintése. Azt kívánja bemutatni, hogy az egyes korszakokban milyen kérdésekkel foglalkoztak elsősorban a lapok, milyen szervezetek, testületek, intézmények jelentették meg azokat, milyen hatások következtében differenciálódott a könyvtári szaksajtó. Ehhez kapcsolódik a második megszorítás. Az áttekintés a könyvtári szaksajtó egy részével foglalkozik csupán, azokkal a folyóiratokkal, amelyeket központinak vagy országosnak nevez a szakma. Az 1945 előtti résznél ez nem jelenti érezhető szűkítését a témának, utána viszont igen, ám a területi lapok és híradók bevonása a körbe szétfeszítené a cikk kereteit. Hasonló megfontolásokbóI nem térek ki az egyéb időszaki kiadványokra sem (évkönyvek, sorozatok).


Tovább…

25 éves a magyar könyvtárügy angol nyelvű referáló lapja

 

Szerény évfordulóhoz érkezett a Könyvtártudományi Szakkönyvtár: negyedszázada indítottuk a Hungarian Library and lnformation Science Abstracts című referáló lapot, amelynek célja a külföldi könyvtárosok, partnerintézmények tájékoztatása a magyar könyvtárügyről, a magyar szakirodalom válogatott, angol nyelvű referátumainak közreadásával.

Az 1959-ben megalakult Könyvtártudományi és Módszertani Központ a kezdetektől fogva egyik kiemelt feladatának tekintette a könyvtártudományi információs rendszer kiépítését, a könyvtártudományi dokumentációt. E tevékenység szakirodalmi bázisát az Országos Könyvtári Központtól örökölt nagy értékű és a lehetőségekhez képest egyenletesen gyarapított Könyvtártudományi Szakkönyvtár képezte és képezi. Már az 1950-es években, a KMK jogelőd-intézményeiben elkezdődött, majd 1965-től kiteljesedett, az 1970-es évek kezdetén pedig új alapokra helyeződött a dokumentációs tevékenység. Az új alapok kimunkálásában iránymutató volt az az 1967-ben lefolytatott felülvizsgálat, amelynek jelentésében megfogalmazták a könyvtártudományi dokumentáció hármas célját és a munka iránti szakmai elvárásokat.

Az 1970-ben megrendezett III. Könyvtárügyi konferencián Papp István, a KMK akkori igazgatója tömören így fogalmazta meg információs feladatainkat: „… felelősek vagyunk a magyar könyvtári szakirodalom feltárásáért s kötelezettséget vállalunk arra, hogy a nemzetkőzi könyvtárügy számára a lehetőséghez képest hozzáférhetővé tesszük szakirodalmunkat. … Ezen túlmenően a hazai szükségletek által meghatározott válogatási szempontok szerint nemzetközi anyagot tartalmazó referál ó lapot, valamint dokumentációs folyóiratot jelentetünk meg. . . ”


Tovább…

 Amikor lehetőségem van egy adatbázis használatára, gyakran elfog a kíváncsiság, hogy megnézzem, mit találok benne országunkról vagy országunk nyelvén, jelen esetben Magyarországról és magyarul, illetve szakmánkkal kapcsolatosan. Így amikor tanszékünk, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Könyvtár-informatikai Tanszéke egyéb SilverPlatter CD-ROM-ok között az lnformation Science Plus 1993. szeptemberi lemezét megkapta, amely az Information Science Abstracts adatbázis 1966 és 1993 júniusa közti anyagát tartalmazza, (a címében lévő Plus arra utal, hogy mellette az ERIC-nek az információtudományhoz kapcsolódó anyaga is szerepel), megpróbáltam magyar szerzőket és magyar könyvtári folyóiratokat találni benne. Néhány érdekes jelenséggel találkoztam, amely miatt arra gondoltam, érdemes lenne alaposabban is megvizsgálni az adatbázist.

Nem sokkal azelőtt olvastam Válas György 1992-es cikkét1, amely egyik központi könyvtári szaklapunk, a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) jelenlétét vizsgálta az INSPEC CD-ROM változatában. A cikk végén a szerző azt ajánlotta, hogy hasonló vizsgálatot kellene végezni a Library and Information Science Abstracts (LISA) CD-ROM változatában, ha valahol megtalálható az országban. Később hallottam, hogy az OSZK-KMK Könyvtártudományi Szakkönyvtár beszerezte ezt az adatbázist, ezért elhatároztam, hogy a Tudományos és Műszaki Tájékoztatás és a Könyvtári Figyelő (KF) cikkeinek előfordulását vizsgálom meg két könyvtár- és információtudományi adatbázisban, a LISA-ban és az ISA-ban (Information Science Abstracts).


Tovább…

Szervezetfejlesztési lehetőségek a megyei könyvtárakban

 

Magyarországon – hasonlóan más, kelet-közép-európai, szovjet érdekkörbe tartozó országokhoz – az ötvenes évek első felében alakult ki a lakóhelyi nyilvános könyvtárak szervezeti rendszere és a könyvtárakon belüli munkaszervezeti séma, amely kisebb-nagyobb korrekciókkal, lényegi változások nélkül túlélte a teljes korszakot. Ennek sémája emlékeztetőül:

  • olvasószolgálat: eredetileg a központi rendelkezések értelmében megszüntetett polgári városi könyvtár funkciójának és személyzetének átvételéből alakult;
  • szerzeményezés-feldolgozás: túlnyomórészt az új keletű körzeti könyvtár bázisán fejlődött ki, de – mert a formai előírások fontosságát a Népkönyvtári Központ állandóan hangsúlyozta –, hamarosan a szakmai igényesség képviselőjének szerepére formálhatott igényt;
  • hálózatgondozási-módszertani munka: sajátosan szocialista könyvtári jelenség volt, alkalmazása a szovjet minta alapján vált gyakorlattá. Szintúgy a körzeti könyvtár bázisán fejlődött ki, s a közigazgatási területhez tartozó városi, községi könyvtári szolgálati helyek létrehozására, kezdetben fenntartására is, később csak szakmai felügyeletére, módszertani segítségére volt rendelve. A szervezeti egységek (csoportok elnevezéssel) általában 23 fősek.

Az irányítást – beleértve a gazdálkodást is egy vezető látta el egy gazdasági munkatárssal. Ezt a szervezeti sémát követve, az ötvenes évek végére a megyei könyvtárak személyzete a duplájára növekedett, nőtt a munka színvonala és emelkedett a munka mennyisége is. Már akkor látható volt, hogy a további fejlődés nem fedezhető gazdaságosan a létszám egyszerű mennyiségi növelésével, szükség lett volna a szervezet racionalizálására és technikai fejlesztésére. Ez utóbbira akkoriban szinte semmiféle esély nem látszott.


Tovább…

A Pécsi Egyetemi Könyvtár stratégiai terve

 
Könyvtár és stratégia
 

Egy intézmény kétféle helyzetben veheti komolyan a követendő út meghatározásának feladatát. Szerencsésebben akkor, ha tényleges fejlődésre készülhet. A másik – nem csekélyebb mértékben – kényszeres helyzet akkor adódik, ha ellenkező tendenciák veszélyeztetnek: ha a környező világ inkább elvesz, mintsem ad az intézménynek.

A Pécsi Egyetemi Könyvtár (a továbbiakban: PEK) nem először kerül ilyen – kétes, kettős – állapotba. A nagy világválság idején Fitz József igazgató a könyvtári költségvetés zuhanásszerű csökkentésekor fogalmazta meg stratégiai tennivalóit. És négy év alatt korszerű könyvtárat gyúrt a heterogén elemekből.

Ma újabb nagy magyar válságot élünk át. Csökken a nemzeti termelés, vajúdnak az értékek, az oktatás és a kultúra a szép és biztató szavak ellenére egyre veszít korábbi relatív presztízséből. A felsőoktatás 1990 után komolyan reménykedett, volt is két-három ígéretes év. Most még körül sem kell nézni: mindenünnen főként a hiányról és lepusztulásról érkeznek üzenetek.

Nagyon objektíven: tíz év alatt legalább másfélszeresre nőtt a hallgatói létszám, legalább 1520°/p-kal csökkent az egyetemi könyvtárosok száma, legalább felére csökkent reálértékben a gyarapítási keret.

Mégis, ennek ellenére, vagy éppen ezért: e sorok írója azt gondolja, hogy most kell újrafogalmazni céljainkat, most kell világosabb, minden korábbinál célratörőbb prioritásokat megállapítani. Most kell minden eddiginél rugalmasabban bánni minden erőforrással. Most lenne jó igazán elhitetni, hogy az egyetemi, s nem csak az egyetemi könyvtár, mily sokra képes. Egy nálunk is keservesebb helyzetű ország: Oroszország egyik tudósa vélekedett a közelmúltban úgy, hogy még az egyetemek tönkremenetele esetén is menthető az értelmiség képzése, ha működnek a nagy egyetemi könyvtárak. Ennyire itt, nálunk, nem drámai a helyzet. Drámai ellenben: ha más irányban kezdünk összehasonlítani. Olyan országok olyan egyetemi könyvtáraival, melyek elismert színvonalon tevékenykednek.


Tovább…

Címkék

(1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (5) (11) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (18) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (3) (2) (12) (1) (2) (13) (30) (1) (8) (1) (27) (1) (1) (1) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (11) (6) (6) (9) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (7) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (24) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (48) (1) (1) (3) (1) (13) (1) (4) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (4) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (5) (1) (6) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (7) (15) (5) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (14) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (3) (12) (5) (6) (3) (2) (13) (5) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (6) (6) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (6) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (12) (2) (1) (1) (1) (13) (5) (1) (2) (1) (1) (18) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (2) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (20) (15) (2) (1) (3) (2) (1) (9) (2) (3) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (2) (2) (1) (1) (6) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (6) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (8) (7) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (2) (2) (10) (2) (1) (2) (2) (4) (12) (1) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (6) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (1) (2) (3) (2) (7) (4) (2) (1) (1) (1) (34) (2) (1) (25) (4) (1) (1) (5) (1) (9) (1) (3) (1) (20) (1) (7) (4) (2) (2) (4) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (36) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (35) (1) (59) (1) (2) (6) (1) (1) (2) (1) (5) (2) (1) (4) (1) (5) (6) (1) (1) (1) (26) (1) (1) (2) (2) (33) (1) (2) (2) (1) (7) (8) (4) (1) (2) (1) (5) (15) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (16) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (8) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (14) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (7) (1) (1) (5) (9) (1) (1) (16) (8) (1) (3) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (4) (1) (4) (1) (3) (2) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (17) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (5) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (33) (1) (2) (8) (1) (2) (1) (1) (14) (1) (1) (9) (1) (16) (1) (56) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (11) (1) (7) (1) (10) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (6) (18) (8) (8) (1) (1) (2) (3) (1) (10) (1) (1) (12) (8) (3) (4) (1) (4) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (5) (3) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (1) (3) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (5) (6) (1) (5) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (3) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (13) (2) (1) (1) (1) (4) (16) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (2) (5) (1) (1) (3) (1) (5) (1) (1) (1) (3) (3) (2) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (3) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (5) (1) (13) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (15) (1) (23) (1) (1) (3) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (18) (25) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (2) (2) (5) (6) (1) (2) (2) (3) (1) (2) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (13) (1) (2) (5) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (2) (2) (1) (3) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (12) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (2) (11) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (27) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (20) (1) (17) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (13) (1) (7) (2) (2) (3) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (31) (1) (1) (2) (1) (2) (12) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1)