A Cselekvő Közösségek Wiki
Bevezetés
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 20
1-ben 490 578 ember élt valamilyen testi vagy szellemi fogyatékossággal Magyarországon.1 A 2011. évi népszámlálás országos adatai szerint ez a szám a 9 985 722 fős2 teljes népesség 4,9%-a, tehát láthatjuk, hogy a társadalom egy jelentősebb rétege érintett, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül, sőt, törekednünk kell arra, hogy a fogyatékkal élők is egyenlő eséllyel élhessék mindennapjaikat.
Amikor akadálymentesítést hajtunk végre egy épületen vagy egy elektronikus szolgáltatás kialakításán, akkor nemcsak a tartós fogyatékkal élők számára hozunk létre kényelmes környezetet, hanem az ideiglenesen megváltozott képességű emberek számára is, ezért amikor akadálymentesítést végzünk, akkor valójában az említett 4,9 százaléknál lényegesen több ember életét könnyítjük meg.
A fizikai akadálymentesítés lehetőségeiről az emberek többségének határozott elképzelései vannak, és a jogszabályok is világosan leírják, hogy az akadálymentességnek miképpen kell megvalósulnia, a rámpák, liftek, mozgáskorlátozottaknak fenntartott parkolók és a Braille-írással3 készült feliratok mindenki számára láthatók és egyértelmű a funkciójuk.
Ezzel szemben a webes felületek akadálymentességének kérdésköre jóval ingoványosabb terület, amelyet az elmúlt másfél évben végzett munkám során igyekeztem feltérképezni. Az Országos Széchényi Könyvtár munkatársaként 2017 januárja óta dolgozom webtartalom-fejlesztő munkakörben, ugyanis ekkor kezdődött el a Cselekvő Közösségek Wiki4 kialakításának folyamata, és én kaptam azt a feladatot, hogy koordináljam a technikai és tartalmi fejlesztést. A wiki a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 elnevezésű projekt – amely a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. és az Országos Széchényi Könyvtár konzorciumi együttműködésében valósul meg –5 keretében jött létre.
A Cselekvő Közösségek Wikinek két fő célja van:
- A projekt eredményeinek elérhetővé tétele a nagyközönség számára is közérthető módon.
- Azáltal, hogy lehetőséget ad a közvetlen visszacsatolásra és önálló tartalmak létrehozására, valamint a meglévők szerkesztésére és kommentálására, képes aktívan bevonni a közönséget.
 |
1. ábra
A Cselekvő Közösségek Wiki főoldala (https://cskwiki.hu)
A portált úgy terveztük meg, hogy a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás projekt szakmai grémiuma által létrehozott lektorált tartalmak akkor is elérhetőek maradjanak eredeti formájukban, ha azokat a Cselekvő Közösségek Wiki felhasználói a jövőben továbbfejlesztik. Ezt úgy értük el, hogy minden, általunk létrehozott szócikknek két változatát tettük közzé: egy lektoráltat és a közösség által is szerkeszthetőt. A „Lektorált” menüpontban található az összes olyan szócikk, amelyeket én készítettem el a projekt munkatársai által létrehozott, lektorált tartalmakból. Ezek nem szerkeszthetők bárki által, viszont minden itt lévő szócikknek van egy másolata a „Közösségi” kategóriában. A szócikkek e változata egy egyszerű regisztrációt követően bárki által szerkeszthető, kiegészíthető. Ide kerülnek azok a szócikkek is, amelyeket a Cselekvő Közösségek Wiki felhasználói önállóan hoztak létre. E szócikkek esetében nem történik külön szakmai lektorálás (csak egy előzetes moderálás), a Wikipédiához hasonlóan mi is a közösségre bízzuk ezeknek a szócikkeknek a gondozását.
Elméleti háttér
Az Európai Uniós pályázatok keretében megvalósuló projekteknél a legtöbb esetben megkövetelik az akadálymentességet, a fizikai terek akadálymentesítésének kritériumai pedig a magyar jogrendszerben is jól körülhatároltak. Az 1997. évi LXXVIII., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 2.§-a alapján az épített környezet akkor minősül akadálymentesnek, „ha annak kényelmes, biztonságos és önálló használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott egyéneket vagy ember csoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre, illetve műszaki megoldásokra van szükségük.”6 A törvény Az akadálymentesség Európai eszméje című kézikönyv7 ajánlására épít, amelyet az Európai Unió Bizottsága 1996-ban fogadott el irányadó dokumentumként. A törvény műszaki előírásai elsősorban a középületek, közszolgáltatást nyújtó épületek kialakítására vonatkoznak, és elsősorban a mozgásukban korlátozottak igényeit veszik figyelembe.
Ezt a törvényt Magyarországon az 1998. évi XXVI. számú Esélyegyenlőségi Törvény8 követte, amely a fogyatékossággal élők egy jóval szélesebb csoportja számára kívánta megteremteni az esélyegyenlőséget.
A 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről9 már sokkal haladóbb szellemiségben értelmezi a fogyatékosságot, és kimondja, hogy a fogyatékosság nem betegség, hanem a társadalmi sokszínűség része. A törvény megalkotása azért jelentős eredmény, mert már nem csupán a fizikai akadálymentesítésre szorítkozik, hanem kimondja, hogy az „egyetemes tervezés” szellemében kell kialakítani mind a materiális területeket, mind pedig a szolgáltatásokat, rendezvényeket, programokat is, mégpedig oly módon, hogy azok mindenki számára a lehető legteljesebb mértékben hozzáférhetőek legyenek anélkül, hogy ez speciális előkészületeket igényelne. Említést tesz az interneten elérhető felületek akadálymentességének szükségességéről is, ám sajnos nem részletezi, hogy ezt milyen módon képzeli el: „ösztönzik a tömegtájékoztatást, beleértve az információk internetes szolgáltatás útján terjesztőit, hogy szolgáltatásaikat fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetővé tegyék”10. Egy 2007-es törvény esetében nem meglepő, hogy nem tér ki bővebben is a webes felületek akadálymentesítésének mikéntjére, mivel az első olyan részletes technikai leírást, amely a webes felületek akadálymentesítésének lépéseit rögzíti, csak 2012-ben minősítették szabványnak. A szabvány a ISO/IEC 40500:2012 kódszámot kapta11, és alapja a Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 (WCAG 2.0)12. Az ajánlást a World Wide Web Konzorcium (W3C)13 dolgozta ki, az első változatát még 1999-ben14.
A W3C olyan nemzetközi szervezet, amelynek elsődleges feladata a web fejlődését segítő szabványok kidolgozása. A szervezetnek vannak főállású munkatársai, de a fejlesztési folyamatokba az internetes közönség is bekapcsolódik, és közel 400 tagszervezettel15 működik együtt. A W3C munkáját a francia székhelyű Európai Kutatási Konzorcium az Informatikáért és Matematikáért16, az Egyesült Államok-beli MIT Computer Science and Artificial Intelligence Laboratory17 és a japán Keio Egyetem18 munkatársai koordinálják.
Web Akadálymentesítési Útmutató (WCAG) 2.0
A WCAG 2.0 (Web Content Accessibility Guidelines 2.0) meghatározza, hogyan lehet a webes tartalmakat könnyen befogadhatóvá, értelmezhetővé tenni a hátrányos helyzetű internethasználók számára. Ez nagyon sok embert érint, pl. a hallási, látási, testi, kognitív, neurológiai vagy más problémával élőket, illetve a megváltozott képességű idős embereket is. Egy akadálymentesített weboldal természetesen az átlagos felhasználóknak is kedvez, hiszen ezek a weboldalak minden esetben különleges tudatossággal vannak felépítve és első pillantásra is könnyen átláthatók.
Az akadálymentesség szintjei
A W3C szabványa az akadálymentességnek három szintjét határozza meg19:
- A szint (alapszint),
- AA szint (emelt szint),
- AAA szint (legmagasabb szint).
Az alapszinten akadálymentes weboldalak úgy vannak kialakítva, hogy a legtöbb ember számára elháruljon minden olyan akadály, amely ellehetetleníti a weboldal tartalmának értelmezhetőségét. Ilyen megoldás lehet például, ha a webtartalom-fejlesztő a képeket úgynevezett helyettesítő szövegekkel látja el (alt attribútumok), hogy a felolvasóprogramok számára is értelmezhetővé váljon a képek tartalma.
Az emelt szintű akadálymentességet megvalósító weboldalak (AA szint) már nem csak arra törekednek, hogy a legalapvetőbb akadályok is elháruljanak a fogyatékossággal élő weboldalhasználó előtt, hanem úgy áll össze az oldal szerkezete és tartalma, hogy a böngészés ne csak lehetségessé váljon a képességeikben korlátozott weboldalhasználók számára, hanem kényelmes is legyen.
A legmagasabb szintű akadálymentességet elsősorban azokon a weboldalakon valósítják meg, amelyek tartalma kifejezetten a fogyatékkal élőknek szól, ám nem javasolják, hogy egy weboldal összes aloldala a AAA szint kritériumai szerint legyen felépítve, mivel vannak esetek, amikor rontja a felhasználói élményt, ha megpróbálunk megfelelni valamennyi követelménynek.
A Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0 alapelvei
A WCAG 2.0 útmutató négy alapelvet határoz meg:
- észlelhetőség,
- működtethetőség,
- érthetőség
- robusztusság.
Ezeken az alapelveken belül fogalmazza meg az akadálymentesség három szintjének való megfelelés kritériumait. Minden kritérium mellett zárójelben szerepel, hogy megvalósítása az akadálymentesség melyik szintjéhez járul hozzá. A legmagasabb szintnek (AAA) természetesen teljesítenie kell az AAA, AA és A szint elvárásait is, az emelt szintnek pedig már csak az AA és az A szintekre vonatkozó feltétleknek kell megfelelnie.
A következőkben az említett négy fő alapelv célját ismertetem, néhány kézzelfogható példával szemléltetve.
- Észlelhetőség
Az észlelhetőség fejezet azokat a technikai és tartalmi elvárásokat fogalmazza meg, amelyek ahhoz járulnak hozzá, hogy a weboldalakon megjelenő tartalmakat (pl. szöveg, kép, hang) a felhasználók érzékelni tudják. A legegyszerűbb megoldás, amely már az alapszintű akadálymentességet megvalósító weboldalaknál is jelen van, az a nem tisztán szöveges tartalmak szöveges alternatívával való ellátása. Azon felül, hogy minden szövegnek jól olvashatónak kell lennie (pl. megfelelő betűméret, betűtípus és kontraszt alkalmazásával), szükség lehet szöveges alternatíva biztosítására az audiovizuális tartalmaknál, illetve a speciális karaktereknél, szimbólumoknál is (pl. százalék- és kukacjel). Ezeknek többféle technikai megvalósítása elképzelhető, pl. sok esetben eleve elkerülhetjük a felesleges multimédiás tartalmak és szimbólumok alkalmazását, de ha ez nem megoldható, akkor az úgynevezett alt attribútumba is leírhatjuk szövegesen, hogy mit ábrázol az adott objektum. Ezek az alt attribútumok a felhasználók számára közvetlenül nem láthatók, de megjelenthetnek pl. akkor, amikor az egérkurzort az objektum fölé húzzák, illetve a különböző szövegfelolvasó szoftverek is képesek értelmezni és felolvasni ezeket.
- Működtethetőség
A második alapelv a működtethetőség. A fejezetben felsorakoztatott kritériumok azt szabályozzák, hogy egy weboldalnak hogyan kell úgy működnie, hogy a legtöbb ember számára könnyen kezelhető legyen. Példának okáért vannak, akik nem képesek egeret használni az oldalon belüli navigációhoz, számukra lehetővé kell tenni, hogy billentyűzet segítségével is elérhető legyen az összes funkció.
Fontos továbbá az is, hogy a weboldal minden felhasználó számára biztosítson elegendő időt a tartalom befogadására. Egy meghatározott időn belül automatikusan bezáródó aloldal például biztosan nem tekinthető akadálymentesnek, ahogyan egy megállíthatatlan videó sem az.
Kerülni kell az olyan színek és villanások használatát is, amelyek egyeseknél epilepsziás rohamot idézhetnek elő. Az akadálymentesítési útmutató részletes tájékoztatás nyújt erre vonatkozóan.
Ugyancsak nagyon fontos, hogy a weboldal biztosítson segítséget a fogyatékkal élő felhasználók számára a navigálásban, a keresett tartalom megtalálásában és az oldalstruktúrán belüli pozíciójuk meghatározásában. Ilyen segítség pl. az oldalcím, fejlécek alkalmazása és a szövegen belül elhelyezett hivatkozások céljának egyértelmű megfogalmazása.
- Érthetőség
A harmadik alapelv az érthetőség. A weboldalon megjelenő tartalmaknak egyaránt érthetőnek és értelmezhetőnek kell lenniük mind a kisegítő szoftverek, mind az emberek számára. Az oldal nyelvének például algoritmikusan meghatározhatónak kell lennie a felolvasó- és fordítószoftverek optimális működése végett, és kerülni kell az olyan kifejezések és rövidítések használatát, amelyek megnehezítik az érthetőséget.
Ezen felül azoknak a funkcióknak is akadálymentesen kezelhetőnek kell lenniük, amelyekkel a felhasználó küld be valamilyen tartalmat pl. a regisztrációja során.
Az érthetőség alapelve alapján a weboldalaknak mind megjelenésükben, mind működésükben kiszámíthatóknak kell lenniük. Kerülni kell többek között az automatikusan megnyíló oldalakat, a felugró ablakokat és minden olyan tartalommegjelenítési és navigálási megoldást, amely zavaró lehet.
- Robusztusság
A negyedik alapelv a robusztusság, amely azokat az – elsősorban – technikai elvárásokat fogalmazza meg, amelyek révén nagy eséllyel biztosítható a weboldal és a kisegítő szoftverek kompatibilitása. Így például kerülendők az ismétlések, de javasolt a címkék és technikai attribútumok alkalmazása.
Az akadálymentesítés nehézségei, eredmények
A Cselekvő Közösségek Wiki megtervezése során a WCAG 2.0 emelt szintű (AA) akadálymentességi kritériumainak való megfelelést tűztük ki célul, amit sikerült is elérnünk. A fejlesztés folyamatába akadálymentességi szakértőt vontunk be, aki fogyatékossággal élő személyek segítségével alakította ki az oldal szerkezetét, tartalmi alapjait. A fejlesztés során a legnagyobb nehézséget az jelentette, hogy Európai Uniós projekt lévén nemcsak az akadálymentességi, hanem az Európai Unió projektjeként létrejövő, elektronikus felületekre vonatkozó kritériumoknak is meg kellett felelnünk, továbbá a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15 projekt belső Arculati Kézikönyvében rögzített szempontokkal is egyeztetnünk kellett a wiki arculatát.
Így tehát három teljesen eltérő kritériumrendszert kellett összhangba hoznunk. Egy szemléletes példa a különböző logók elhelyezésének bonyolultsága. A Széchenyi 2020 Kedvezményezetti Arculati Kézikönyve20 előírja, hogy a projektoldalakon el kell helyezni a Széchenyi 2020 program logóját, a Magyar Kormány logóját, az Európai Unió logóját, a támogatási alap elnevezését és a „Befektetés a jövőbe” szlogent. Ezeken felül a projekt belső szabályzata alapján meg kellett jelenítenünk a konzorciumi partnerek logóját, továbbá a projekt saját logóját is. A felsorolt 10 kötelező tartalmi elemen felül a Cselekvő Közösségek Wiki saját tervezésű logóját is szerettük volna megjeleníteni a weboldalon. A Széchenyi 2020 Kedvezményezetti Arculati Kézikönyvének és a projekt belső arculati kézikönyvének a logók méretére és elhelyezésére vonatkozó utasításait még viszonylag egyszerű volt összehangolni, ám a WCAG 2.0 AA akadálymentességi szintjének már sokkal nehezebb volt megfelelni. Minden olyan elem, amely nem tartozik szervesen a weboldal tartalmához, rontja a weboldal használhatóságát és érthetőségét. Továbbá, mivel az Európai Unió logójánál egyetlen logó sem lehet nagyobb a weboldalon belül, ezért két választása marad a fejlesztőnek: vagy az összes többi logó lesz nagyon apró (ami akadálymentességi szempontból aggályos), vagy az Európai Unió logója foglal el egy jelentős részt a weboldal hasznos felületéből, ami szintén nem kedvez az akadálymentességnek.
Végül köztes megoldást választottunk és úgy terveztük át a Cselekvő Közösségek Wiki logóját, hogy az kis méretben is jól látható legyen.
Ez csak egy példa a számos leküzdendő probléma közül, amelyekkel mindenki szembesül, aki akadálymentes weboldal készítését tűzi ki céljául, ráadásul egy akadálymentes weboldal átadása még nem jelenti azt, hogy az oldal a jövőben is akadálymentes marad, ugyanis az erről szóló tanúsítványt mindig egy konkrét időpontra állítják ki. Ugyanakkor lehet és kell is arra törekedni, hogy a weboldal akadálymentes maradjon, de ehhez ügyelni kell arra, hogy az oldalon elhelyezett tartalmak formázása is megfeleljen az akadálymentesség kritériumrendszerének. Egy módosítatlan WordPress tartalomkezelő rendszer21 grafikus szerkesztőfelülete nem alkalmas akadálymentes tartalmak előállítására, ugyanis ahhoz speciális formázásra van szükség, pl. a lábjegyzet elemeinek a <dt>HTMLtag-ek közé kell kerülniük, az idézeteket pedig a <blockquote> vagy <q> HTML tag-ek közé kell helyezni (terjedelmüktől függően). A Cselekvő Közösségek Wikihez készítettem egy erről szóló részletes technikai útmutatót22 a tartalmat előállító felhasználók munkájának segítésére.
A fejlesztés eredményeképp végül egy olyan weboldalt kaptunk, amely megfelel minden, a modern weboldalakkal szemben támasztott elvárásnak, ezen felül megvalósítja az emelt szintű akadálymentességet (erről tanúsítványt is kaptunk), és mind a projekt, mind az Európai Unió vonatkozó szabályozásának is hiánytalanul eleget tesz.
Jegyzetek
1. TAUSZ Katalin [et al.]: 2011. évi népszámlálás: 17. A fogyatékossággal élők helyzete és szociális ellátásuk. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, 2015. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/nepsz_17_2011.pdf.[2018. jún. 6.]
2. Központi Statisztikai Hivatal. „Magyarország népességének száma nemek és életkor szerint, január 1.” https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/orszag.html.[2018. jún. 6.]
3. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége. „Braille-írás”
http://www.mvgyosz.hu/braille-iras. [2018. jún. 20.]
4. Cselekvő Közösségek Wiki. „Főoldal”, https://cskwiki.hu [2018. jún. 20.]
5. Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás EFOP-1.3.1-15-2016-00001 projekt. „Főoldal” http://cselekvo kozossegek.hu. [2018. jún. 6.]
6. Jogtár. „1997. évi LXXVIII. törvény”, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700078.TV. [2018. jún. 14.]
7. MaartenWijk (szerk): Az Akadálymentesség Európai Eszméje (Budapest, MEOSZ, 1996).
8. Jogtár. „1998. évi XXVI. törvény“, https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.TV. [2018. jún. 14.]
9. Jogtár. „2007. évi XCII. törvény” , https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.TV [2018. jún. 14.]
10. i. m.
11. International Organization for Standardization. „ISO/IEC 40500:2012“, https://www.iso.org/standard/58625.html. [2018. jún. 15.]
12. World Wide Web Consortium. „Web Akadálymentesítési Útmutató 2.0”, http://www.w3c.hu/forditasok/WCAG20 [2018. jún. 15.]
13. World Wide Web Consortium. „A W3C bemutatása”, http://www.w3c.hu/forditasok/w3cfacts.html [2018. jún. 20.]
14. World Wide Web Consortium. „Web ContentAccessibil ityGuidelines 1.0”, https://www.w3.org/TR/WAI-WEBC ONTENT [2018. jún. 20.]
15. World Wide Web Consortium. „CurrentMembers”, https://www.w3.org/Consortium/Member/List [2018. jún. 20.]
16. ERCIM. „Home”, https://www.ercim.eu [2018. jún. 25.]
17. MIT Computer Science &Artificial Intelligence Lab. „About”, https://www.csail.mit.edu/about. [2018. jún. 25.]
18. Keio University. „AboutKeio”, https://www.keio.ac.jp/en/about [2018. jún. 25.]
19. World Wide Web Consortium. „Az 1. követelmény értelmezése” http://www.w3c.hu/forditasok/UNDERSTANDING-WCAG20/conformance.html#uc-conf-req1-head. [2018. jún. 25.]
20. KALÓZ Emília: Széchenyi 2020 Kedvezményezetti Arculati Kézikönyv. Budapest, Miniszterelnökség, 2018. https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=78637 [2018. jún. 25.]
21. WordPress. „Kezdőlap”, https://hu.wordpress.org
[2018. jún. 27.]
22. Cselekvő Közösségek Wiki. „Wiki szócikkek akadálymentesített formázása”, https://cskwiki.hu/wiki-szocikkek-akadalymentesitett-formazasa [2018. szept. 22.]
 |