Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás
EFOP-1.3.1-15-2016-00001

A különszám elé
FEHÉR Miklós

A kulturális alapellátás fejlesztésére meghirdetett kormányprogram kiterjesztésével a kultúra területén működő valamennyi intézmény (múzeumok, könyvtárak, közművelődési terület intézményei) együttes feladata lett a kulturális javak védelme és a hozzáférés biztosítása minden állampolgár számára. A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt céljai a társadalmi összetartozás és helyi identitás erősítésével ezeket a terveket is segíti. Napjainkban a közkönyvtárak hagyományos feladataik ellátása mellett mindgyakrabban közösségi találkozóhelyként is működnek és szerepet vállalnak a kistelepülések közösségi életének fejlesztésében, a helyi hagyományok őrzésében, szoros együttműködésben a közművelődés társintézményeivel.

A vendégszerkesztő bevezetője
TÓTH Máté

A 21. század eleje a könyvtár komplex szerepértelmezését hozta, melynek lényeges motívuma a könyvtár mint értéksemleges, mindenki előtt nyitott közösségi tér megjelenése volt. A „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” projekt összetett célrendszerében többek között a társadalmi összetartozás erősítése, a közösségi részvétel, az önkéntesség és a társadalmi felelősségvállalás jelentik a vezérfogalmakat a kulturális intézmények számára. A Könyvtári Figyelő tematikus különszáma a projekt elméleti és módszertani kereteinek összefoglalása után a gyakorlati megvalósításra, a bevált módszerekre, a sikeres hazai és külföldi kezdeményezések bemutatására fókuszál és kitekint a hazai szakmai fórumok és a nemzetközi projektek munkájára is. Az írások többsége a fiatalok és a könyvtár kapcsolatát vizsgálja (pl. milyen megújult szemléletű szolgáltatásokat tudnak vállalni a könyvtárak, milyen módszerekkel és speciális programokkal lehet a Z generáció tagjait, valamint a fiatal felnőtteket megnyerni és bevonni a könyvtári közösségi életbe stb.). A hazai jó példák bemutatását (pl. ifjúsági könyvtári klubok, gamifikáció, biblioterápia, fiatalokat megszólító rendezvények, kreatív vetélkedők stb.) két külföldi szerző esettanulmánya (skandináv és lengyel példákkal), továbbá a projekt támogatásával beszerzett, zömmel az angolszász gyakorlatot részletező könyvismeretetések egészítik ki.

TANULMÁNYOK
Módszertani fejlesztések. Áttekintés a munkacsoportok módszertani munkájáról
BOGNÁR Noémi Erika – BOGNÁRNÉ LOVÁSZ Katalin – JÁVORKA Brigitta – TÓTH Máté

A 2016 szeptemberében indult és három éven át tartó „Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás” uniós projekt legfontosabb célja a települések közösségi szerepvállalásának erősítése, az önkormányzatok kulturális intézményei és a lakosság közötti kapcsolatok és együttműködés fejlesztése. A múzeumi, könyvtári és közművelődési terület konzorciumi együttműködésben közös módszertanokat dolgoz ki és vezet be, mintaprojekteket valósít meg, továbbképzéseket szervez, szakmai napokat, konferenciákat, műhelybeszélgetéseket tart, továbbá országos mentorhálózatot állít fel és működtet. Hat nagy terület fejlesztését határozták meg 1) közösségfejlesztés, közösségi tervezés; 2) kutatás-fejlesztés, mérés, értékelés; 3) mentorálás, minőségbiztosítás; 4) intézményi önkéntesség, jó gyakorlatok; 5) intézmények társadalmiasítása; 6) mélyszegénység enyhítése, esélyegyenlőség. A fejlesztendő területekre hat munkacsoportot állítottak fel a könyvtári, múzeumi és közgyűjteményi terület jeles szakembereiből, akiknek a feladata a módszertani útmutatók kidolgozása. Az írás összefoglalja a módszertani útmutatók elkészítésének elméleti és módszertani kereteit és bemutatja az útmutatók tartalmát. (Az útmutatókat ld. http://cselekvokozossegek.hu/tudastar webcímen.)

A Közösségek Hete könyvtári programjai. Egy országos gyorsfelmérés adatai
TÓTH Máté

A Közösségek Hete a „Cselekvő közösségek – aktív szerepvállalás” projekt hagyományteremtő, országos hatókörű programsorozata, melyet először idén tavasszal (2017. május 8–14.) rendeztek meg. Az eseményre olyan programokkal jelentkezhettek a kulturális intézmények, civil szervezetek és helyi közösségek, amelyek kifejezik a közösségi, társadalmi összetartozást. A rendezvénysorozatról a szervezők marketing célú gyorsfelmérést készítettek a résztvevők előzetes elvárásairól és a megvalósulásról alkotott véleményükről. Az online felületen elérhető kérdőívet összesen 1325 válaszoló töltötte ki. A felmérés nem tekinthető reprezentatívnak. A program hét napja alatt rendezett kulturális programok 26%-a kapcsolódott a könyvtárakhoz és az összes válaszoló 35%-a vett részt könyvtári programokon is. Az adatok elemzéséből kirajzolódnak a könyvtárakat is érintő programsorozatok részvevői, az általuk kedvelt kommunikációs csatornák, a könyvtári rendezvényekkel szemben támasztott elvárások és a résztvevők véleménye a programokról. Összességében a változatos tematikájú programsorozat fogadtatása mindegyik korosztályban egyöntetűen elismerő volt.

Az életminőség és a könyvtár változó szerepe. A könyvtár intézményi szerepe és értéke
LAKI Ildikó

A kultúra, a könyvtár és az életminőség kérdése szorosan összekapcsolódó fogalmak, hiszen ha a minőségi élet jut eszünkbe, akkor a kultúra tartalmi elemei nélkülözhetetlenek az életünkben. A 21. század legfontosabb mutatói közé tartozik a társadalom egyre aktívabb és sokrétű fogyasztása, az emberek mindennapi viselkedése, melyben a jóllét megteremtése, a különböző életstílusok kialakítása is meghatározó jelentőségű. A tanulmány összefoglalja az életminőség és a könyvtár mint intézmény kapcsolatát, elemzi annak jelenlegi tartalmát és kitér jövőbeni lehetőségeire. A könyvtár napjainkban nemcsak az olvasáshoz kapcsolódó kulturális intézmény, hanem olyan szociális, közösségi, pedagógiai és nevelési helyszín, ahol a különböző korosztá­lyok számára lehetőséget biztosítanak egyéni jólétük meg­valósításához.

„Egy nyelven beszélünk…?” Különbség helyett közösség
JUHÁSZ Erika

A tanulmány központi témája a 15–25 éves fiatalok könyvtárhasználatának kérdésköre, különös tekintettel a kamaszok, fiatal felnőttek könyvtári környezetben történő megszólíthatóságára. Először a generációk fogalmát és az egyes generációk jellemzőit tárgyalja, majd kitér a vizsgált generáció jellemzőire és a generációk közötti kommunikációs problémákra, majd kísérletet tesz arra, hogy feltárja, vannak-e olyan technikák, attitűdök, hívószavak, amelyek sikeresen alkalmazhatók könyvtári környezetben is az Y/ Z generáció megszólításakor.

Társadalmiasítás: közösségi részvétel és a tizenévesek. A Z generáció bevonása a könyvtárak életébe
BOGNÁRNÉ LOVÁSZ Katalin

A Z generáció jellemzése után e korosztály könyv­tár­hasz­nálatári szokásait foglalja össze a szerző. Külföldi tanulmányok szerint relatíve aktív könyvtárhasználónak tekinthetők, bár a könyvtárakra elsősorban nem információforrásként gondolnak, hanem közösségépítő és oktatástámogató szerepükért keresik fel inkább. Az angol és az amerikai könyvtáros egyesület (CILIP, ALA), valamint az IFLA fiatalokkal foglalkozó szakmai dokumentumainak visszatérő megállapítása, hogy a könyvtári fejlesztéseket (pl. könyvtári terek és könyvtári szolgáltatások átalakítása) az érintett generáció tagjaival együtt szükséges kidolgozni. Az amerikai középiskolások önkéntesként is bekapcsolódhatnak a könyvtárak munkájába (tizenévesek tanácsadó csoportja), javaslatot tehetnek dokumentum-beszerzésekre, tematikus kampányokra, részt vehetnek a fiataloknak szóló programok szervezésében, wiki működtetésében stb. Igényeiket előzetesen fel kell mérni, képviselőiket pedig be kell vonni a tervező és szervező munkákba. A magyar könyvtári gyakorlatban is számos jó kezdeményezés található a fiatalok aktivizálására, érdemes lenne a tapasztalatokat széles körben is megosztani.

„Avasd be Te az olvasót kedvenc könyved világába!” A Nagy Könyves Beavatás országos olvasásnépszerűsítő program
CSÉPÁNYI Zoltán

A Z generáció, vagyis az 1995 után született korosz­tály már beleszületett a digitális technológiák vilá­gá­ba. Életük minden percét, az információ megszerzését és elérhetőségét, valamint az olvasási szokásaikat is az e-világ határozza meg. Az egri Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár tinik számára kitalált olvasásnépszerűsítő vetélkedője, az „Avasd be Te az olvasót kedvenc könyveid világába!” 2015-ben indult, és Veronica Roth: A beavatott című trilógiáján alapult. A szervezők célja az volt, hogy élménnyé tegyék az olvasást és hasznos időtöltéként állítsák a fiatalok elé. A vetélkedő hét fordulóból állt. A csapatok a „Könyvválasztó” kínálatából választották ki, melyek lesznek azok a könyvek, amelyeket közösen olvasnak el, és együtt dolgoznak fel. A játékhoz szükségük volt a képzelőerejükre, a fantáziájukra és az ügyességükre is, mert a kiválasztott könyvhöz egy kreatív feladat teljesítése kapcsolódott. A csapatmunka során a játékosoknak lehetőségük volt saját szimulációs program készítésére, jelenetek újraírására vagy visszajátszására, könyvborítók újratervezésére, montázsok összeállítására. Olyan zenei aláfestéseket is kereshettek a kötetekhez, melyeket később is szívesen hallgattak a könyv újraolvasásakor. A helyi kezdeményezésből 2016-ban országos akció lett 96 csapattal és 382 fiatal részvételével. Támogatóként az Informatikai és Könyvtári Szövetség és a Nemzeti Kulturális Alap állt a program mellé. Az írás bemutatja a verseny szervezését és lebonyolítását. A résztvevők visszajelzése a csapatmunka hasznosságáról és a közös olvasás örömének felismeréséről szólt.

Fiatalok könyvtára Cegléden
JENEINÉ ECSERI Mariann

2012-ben adták át a Ceglédi Városi Könyvtár NKA pályázati támogatás segítségével elkészült Ifjúsági Könyvtárát, mellyel a város 14 és 20 év közötti fiataljai számára alakítottak ki olyan információs közösségi teret, amely a hagyományos könyvtári szolgáltatások mellett alkalmas lett közösségi szabadidős tevékenységek befogadására is. A tér kialakításában és berendezésében a fiatalok igényeit tartották szem előtt: jól megválasztott bútorok, flexibilis tér, tematikus könyvtári rend, üzenőfelületek, délutáni, ill. esti nyitva tartási idő stb. A könyvtárosok a fiatalok különböző csoportjait megcélzó klubfoglalkozásokat, kreatív versenyeket, vonzó szabadidős rendezvényeket szerveztek. Később a programok szervezésébe – máshol bevált tapasztalatok alapján – önkéntes szakemberek segítségét is igénybe vették (nyelvtanfolyam, prevenciós klub, társasjáték klub stb.). Az ifjúsági részleg átadása óta lassan nőni kezdett a beiratkozott olvasók és látogatók száma, csakúgy, mint a programoké és a rendezvényeken résztvevőké. A könyvtárosok kemény küzdelmet folytatnak az olvasók megtartásáért és új olvasók megszólításáért. A szerző egy „mini” ifjúsági kutatást végzett a városban tanuló középiskolások körében: 316 válaszoló diák olvasási, szabadidő eltöltési szokását, tájékozódási forrásait vizsgálva. A „Mit csinálna szívesen a könyvtárban” kérdésre érkezett válaszok tanulságosak voltak: kifejezték a fiatalok hagyományos rendezvények iránti igényét, de a fiatalok által kedvelt meghívottak részvételével.

Game on! Gamifikáció alkalmazása a könyv­tári informatika oktatásában
EGRI Krisztina

Az infokommunikációs eszközök és hálózatok fejlődése, valamint a felhasználói szokások változásai arra ösztönzik a felsőoktatási könyvtárakat, hogy az általuk végzett használóképzés tartalmát és módszertanát felülvizsgálják. 2015-ben az Állatorvostudományi Egyetem Könyvtárában a hallgatói visszajelzések és a felmerülő új igények hatására Biológus alapszakon a szerző (oktatóként) újragondolta az órarendbe beépített könyvtári informatika képzés programját és módszertanát. Fontosnak tartotta, hogy a hallgatók aktívabban vegyenek részt az órákon és az információs műveltséghez kapcsolódó készségek elsajátítása élményszerűen történjen. A korábbi vegyes módszertant alkalmazó tanórák helyett gyakorlati, probléméma-megoldásra és aktív hallgatói közreműködésre építő órákat tervezett. A megvalósítás egyik módszertani eleme a gamifikáció (játékos módszerek) pedagógiai felhasználása volt. A játékos módszerek gyakorlati alkalmazásában szerzett tapasztalatokat foglalja össze az írás. A csoportmunkák alkalmazásával a félév végére a hallgatók megtanultak kooperálva dolgozni, és a csapatjátékok során megtapasztalt versenyhelyzetek is ösztönzően hatottak a tanulásra. Pozitívumként könyvelhető el az is, hogy a vizsgák is kevesebb stresszel jártak.

KITEKINTÉS
JOHNSTON, Jamie: Beszélgetésre épülő programok svéd és norvég közkönyvtárakban. Esettanulmányok a közkönyvtárak integrációban betöltött szerepéről (Ford.: Németh Márton)

Svédországi és norvégiai közkönyvtárakban alkalmazott jó gyakorlatról számol be a szerző. Központi témája, hogy a könyvtári keretek között szervezett, helyi önkéntesek segítségével megvalósított társalgási programok, az ún. nyelvi kávézók milyen hatékonyan tudják segíteni a bevándorlók társadalmi beilleszkedését. Esettanulmányokkal is igazolja ennek a kommunikációs formának integrációt támogató hatását. Az ilyen típusú kötetlen beszélgetési szituációban kétirányú kommunikációs folyamat zajlik, amely mind a bevándorlók, mind a befogadó társadalmat képviselő önkéntesek viselkedésére kihat. A program hatékonynak bizonyult a nyelvi és kulturális kommunikáció fejlesztésében, a kölcsönös információcserében és az egyének társadalmi kapcsolatrendszerének bővítésében is. Általánosabban mondva: ez a kommunikációs forma csökkenti az előítéleteket és erősíti a bizalmat, valamint az összetartozás érzését mindkét résztvevő csoportokban.

RUKAT, Rafał: Nevelés, szolgáltatás vagy animáció? A közkönyvtár kultúrateremtő szerepe egy lengyel faluban (Töm.: Csikász-Nagy Ágnes)

A szerző könyvtárosként és kulturális antropológiával foglalkozó kutatóként hosszabb időn át részt vett egy lengyelországi hegyi kistelepülés könyvtárának életében. Bekapcsolódott a könyvtári munkába és részese lett a rendezvények szervezésének is. Kutatóként mélyinterjúkat készített a könyvtárba látogatókkal és a helyi hagyományőrző közösség tagjaival. Megfigyelte a könyvtár szerepét a helyi pásztorhagyományok felkutatásában és megőrzésében. A könyvtárosok egyrészt szellemi támogatást adtak a néphagyományok ápolásához, másrészt a könyvtár tereit is megnyitották a hagyományőrző klubok működése előtt.

KÖNYVSZEMLE
Marketing/forradalom a könyvtárban
BIZZLE, Ben:
Start a revolution. Stop acting like a library. Chicago, ALA, 2015. 194 p.

(Ism.: Szabó Piroska)

Változó funkciók, átalakuló könyvtári terek és gyűjtemények
Space and collections earning their keep. Trans­formation, technologies, retooling. Ed. Joseph Hafner, Diane Koen. Berlin, De Gruyter – Saur, 2016. VI. , 209 p. (IFLA publications, 175.)

(Ism.: Szabó Piroska)

Játsszunk a könyvtárban!
FOLMAR, David: Game it up! Using gamification to incentivize your library. Lanham, Rowman and Littlefield, 2015. 133 p. (Ism.: Csikász-Nagy Ágnes)

Fókuszváltás – közkönyvtárak közösség­építő szerepben
EDWARDS, Julie Biando – ROBINSON, Melissa S. – UNGER, Kelley Rae: Transforming libraries, building communities. The community-centered library. Lanham, The Scarecrow Press, 2013. XXII, 230 p.

(Ism.: Szabó Piroska)