A magyarországi egyházi könyvtárak helyzete, céljai és jövőképe

GÁBORJÁNI SZABÓ Botond

Az egyházi fenntartás alá tartozó könyvtárak szakmai szempontból egymástól eltérő helyzetű és jellegű intézményekből állnak. Feladatuk egy adott területi egység oktatási, tudományos, információs bázisának szolgáltatása. Közös vonásuk – az egyházi jellegből következően – a teológiai szaktudományok gyarapítására épülő gyűjtőkörük. E könyvtárak helyzetét sokáig a finanszírozás bizonytalansága, a könyvtárosok túlterheltsége, a technikai felszereltség hiánya, sőt gyakran a működőképesség feltételeinek hiánya jellemezte. Helyzetük a rendszerváltozás után kedvezőbbé vált, de a múltból örökölt problémákon még nem sikerült túllépni. Jelenleg is a létszám- és szakemberhiány, valamint az anyagi feltételek hiánya okozza a legfőbb gondot. A jogi keretek ugyan kedvezően megváltoztak, de döntő fordulat még történt e könyvtárak fejlődésében.

Az összefogásra és a közös nehézségek megoldására jött létre az Egyházi Könyvtárak Egyesülése. Céljuk, hogy a közgyűjteményi helyzetű egyházi könyvtárak versenyképessége javuljon, de ugyanakkor megőrizhessék a nem nyilvános egyházi intézmények értékeit is.

A szervezeti megújulást az egyházi közgyűjtemények hálózatának kialakítása segítheti elő, melynek keretében gyűjtőköri együttműködéssel lehet majd enyhíteni a dokumentum-ellátás helyzetén. E hálózati tagintézmények telematikai és módszertani központokká fejlődhetnek, s valamennyi egyházi könyvtár számára jól használható információs bázissal. Az egyházi gyűjteményekben lévő állományok védelme és a szolgáltatások korszerűsítése érdekében az állami intézményekkel azonos támogatás és védettség illeti meg ezeket a könyvtárakat is.

Német katalogizálási hagyományok a magyar könyvtárakban

POGÁNYNÉ RÓZSA Gabriella

A tanulmány célja annak bemutatása, hogy a feldolgozással kapcsolatos tevékenységek hogyan tükröződnek az első hazai könyvtártani összefoglalásokban. Az elemzett könyvtári munkák 1893 és 1943 között íródtak (a szerzők: Kudora Károly, Ferenczi Zoltán, Gulyás Pál, Káplány Géza). A könyvtártani alapvetésekben jól nyomon követhető, hogyan jelent meg a katalogizálás tudománya a hazai gyakorlatban, s hogy az uralkodó katalogizálási elképzelések (a Porosz Instrukciók vagy az angolszász katalogizálási szabályok) mikor, és milyen módon jelentek meg az egyes művekben. Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ szabályzata felvállalta a Porosz Instrukciók követését, de elhagyta a grammatikai elvű besorolást, s más tekintetben is rugalmasabb volt. E könyvtártani munkákban a katalogizálás kérdésének tárgyalása nyomon követte a könyvtártudományi nézetek alakulását és a könyvtárügy fejlődésének világtendenciáit, amelyet a szerző példákkal is illusztrál. A mából visszatekintve elégedetten mondhatjuk, a korabeli szakemberek jól használható kézikönyvekkel rendelkeztek, a mai érdeklődők pedig e munkák ismeretében jobban megérthetik a kialakult helyzetet.

Tükörkép – remélhetőleg nem homályos – a webKat.hu fejlesztés utáni változatáról

PAJOR Enikő

Száz szegedi egyetemista és főiskolás véleményét kérdezték meg a Neumann-ház szolgáltatásainak ismertségéről és különösen a webKat.hu-val kapcsolatos véleményükről. A webKat.hu a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ on-line katalógusa az interneten megjelenő, s a magyar kulturális örökség részét képező dokumentumokról. Az adatbázisban kulcsszavak, szempontok (pl. szerző, személynév, testületi név, nyelv, megjelenési hely, tárgyszó, URL stb.) témák, internetcímekre (részadatokra is) közgyűjtemények adataira lehet keresni. Kevesen ismerték korábban a bölcsészhallgatók közül ezt a szolgáltatást, de aki használta elégedett volt az eredménnyel. A szerző összesítette a hallgatók véleményét a metaadatokkal, az indexeléssel, multiprotokoll támogatással kapcsolatban és javaslatokat is megfogalmazott. A függelékben elolvasható az alapkérdőív, s kapunk egy válogatást az érdekesebb válaszokból. (43 – 54.)

Minőségszemlélet egy orvosi könyvtárban

KÖVESHÁZINÉ MUNTYÁN Alexandra

A minőség, a minőség biztosításának az igénye napjainkban valamennyi területen jelentkezik. Az orvostudomány a világon az egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő diszciplína.

A Semmelweis Egyetem területén működő tanszéki könyvtárak meghatározó szerepet töltenek be a fenntartó intézmény oktató, gyógyító és kutató munkájában.

A szerző arra törekedett, hogy ne csak elméleti ismereteket nyújtson, hanem gyakorlati oldalról vizsgálja a minőségmenedzsment működőképességét egy tanszéki könyvtárban. A minőségszemlélet alkalmazásának egy lehetséges módját mutatja be az orvosi könyvtár példáján.

A tanulmány vizsgálja a minőségszemlélet lényegét, és rámutat arra, hogy tanszéki könyvtárak esetében is érdemes a célok meghatározásával, a környezeti felméréssel, a lehetőségek vizsgálatával foglalkozni. A könyvtári munkát, az információs infrastruktúra fejlesztését, és a folyamatos tanulást, továbbképzést támogató minőségszemlélet, minőségelvű vezetés, és megfelelő anyagi támogatás szükséges ahhoz, hogy a tanszéki könyvtárak tevékenységükkel konstruktívan tudjanak hozzájárulni a fejlesztéshez, a szolgáltatások minőségének javításához, következésképpen, hogy az elvárásoknak és a követelményeknek megfeleljenek.

Könyvtárhasználók és közkönyvtárak

TAMÁS Csilla

1999-2000-ben holland-magyar közös vizsgálat keretében mérték fel a hazai közkönyvtárak használatát a Társadalmi átalakulás Közép- és Kelet-Európában c. program részeként, a holland Biblioservice Gelderland közreműködésével. A hazai vizsgálat kiterjedt az összes megyei könyvtárra, Budapestre és néhány kiemelt terület kis- és középvárosának közkönyvtárára. A holland minta kérdőíven szereplő kérdéseket a magyar szervező könyvtárosok a hazai könyvtári viszonyokhoz igazították. A 18 kérdés három területre irányult: a használók összetételére, a könyvtárhasználat jellegére és könyvtárhasználat minőségére. A magyar fél részvételét motiválta, hogy a felméréssel országos összképet lehet kialakítani, az adatok alkalmasak lesznek nemzetközi összehasonlításra, s a használói igények felmérése segíti a szolgáltatások fejlesztését. Az adatokból kiderült, hogy a közkönyvtárak használó az oktatási információs igények kielégítésére veszik igénybe legnagyobb arányban a könyvtárakat, kevésbé élve a könyvtárak rekreációs szerepével- Elsősorban a tanulásban, az ön- és továbbképzésben érintett fiatalabb korosztályok használják; többnyire elégedettek a könyvtárak szolgáltatásaival, leginkább a személyzet munkájával, hozzáállásával elégedettek. Az internethasználattal, s korszerű információtechnikával és az elektronikus adathordozókkal kapcsolatos igényeiket azonban nem mindenhol tudja a könyvtár kielégíteni, ezen a téren kell a legtöbbet fejleszteni a továbbiakban. Tanulság az is, hogy a kistelepüléseken is egyre fontosabb az információs utak kiépítése, az információtechnika bevezetése.

Gondolatok a könyv- és könyvtári kultúra két évszázadáról

BÉNYEI Miklós

Egy közelmúltban megjelent egyetemes könyv- és könyvtártörténeti tárgyú szöveggyűjtemény bevezető tanulmánya alapján készült az írás, mely nagyjából az elmúlt kétszáz évből származó a könyvvel, az írásbeliséggel, az írásbeli közlésmód fejlődésével, a könyvtárak szerepének alakulásával kapcsolatos cikkek, könyvrészletek, szabályzat- és törvényrészletek felidézésével mutatja be a könyvtári kultúra alakulását.

RÓZSA György: A fejlődő országok haladásának útja „globális könyvtárakkal kikövezett”…

Esszé a fejlődő országok kulturális elmaradottságának felszámolásával kapcsolatban egy globális, multifunkcionális szerepet ellátó kulturális központ és könyvtár szerepéről.

GAZDAG Tiborné: Az IFLA közelről: az Időszaki Kiadványok Szekciója az IFLA szervezetében

Összefoglalás az IFLA szakmai munkájának szervezeteiről, a szekciókban folyó munkáról, s a szerző saját szakmai területéről, az Időszaki Kiadványok Szekciójának munkájáról, feladatairól.

English

PAJOR Enikő: Gallica – digitalizálási program a Francia Nemzeti Könyvtárban

A Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) nagy léptékű digitalizálási programjának része a Gallica program. A tanulmány ismerteti a BNF dokumentumtípusonkénti és területek szerinti digitalizálási tervét, a technikai megvalósítást, majd a Gallica program jellemzőit mutatja be, valamint szerepét a könyvtár digitalizálási törekvéseiben.

MOHOR Jenő: Olasz lépések a tárgyi feltárás új módja felé.

Szemle a Bollettino AIB 2001. 3. számának írásai alapján

Az olasz könyvtári katalógusok tárgyszójegyzékét, a Soggettariot az ötvenes években állították össze az USA Kongresszusi Könyvtár tárgyszójegyzéke és a Firenzei Központi Nemzeti Könyvtár tárgyszójegyzéke alapján. Mára szükségessé vált a jegyzék teljes megújítása, s egy új indexelő eszköz létrehozása. A megújítással foglalkozó munkacsoportok, szakértők jelentései alapján készült az összefoglalás.

BAWDEN, David: Információs és digitális írástudás: a fogalmak áttekintése

(Töm.: Koltay Tibor)

A szakirodalomban található sokféle kifejezés – melyek közös jellemzője valamiben való jártasság, valamilyen készség meglétének feltételezése (pl. információs írástudás, számítógépes írástudás, média írástudás, digitális írástudás stb.) – összefoglalása, elemezése.

Megkésett ismertetés

Könyvtárosok kézikönyve 3. A könyvtárak rendszere

(Szerk. Horváth Tibor és Papp István) (Ism.: Futala Tibor)

Célok és eszközök (minőség és menedzserek)

Skaliczki Judit – Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban

(Ism.: Mohor Jenő)

Az eltűnt idő nyomában, de előre is tekintve

A Békés Megyei könyvtár évkönyve 1952–2002.

(Ism.: Futala Tibor)